Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)

1923-10-10 / 80. szám

Ötvennegyedik évfolyam. 80. S£ám Megjelenik hetenkénti kétszer szerdán éa szombaton \ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyi-tér 9. sz. Sátoraljaújhely, 1923. október 10. POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: U négyzetcentiinéterenként. Hy ilttér soronként ÖÚO K. LAPTULAJDONOS : Zemplén könyvnyomda és lapkiadó r. t. Felelős kiadó : 1LLÉSHÁZY ENDRE r. t. igazgató FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. MIZSÁK JÓZSEF 11 kormányzó a íáiiyai és a sárospataki beiktatáson Diadaluton Zemplénben. Lelkes és bensőséges fogadtatás Tállyán és Sárospatakon. „A vitézi föld nemcsak jutalom, hanem zálog is.“ — Saját tudósítónktól. — Mindenkorra emlékezetessé vált az a hódoló tisztelet, az a külső­ségeiben ragyogóan díszes, a ben­sőkben mélyen átérzett és kifeje­zésre jutott ünneplés, melyben Zemplén vármegye közönsége, Tállya, Tarczal és Sárospatak népe részesitet e Nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormány­zóját. Annyi szép, oly sok lélekemelő epizódja volt a kormányzó fogad­tatásának, annyi szeretet és büszke öröm kisérte utján, hogy az ün­nepségekről itt adott beszámolónk csak hiányos reflexe lehet a két napos diadalutnak. A táliyai beiktatáson. Hétfő reggel pontban kilenc órakor robogott be a Túrán kü­lönvonat a táliyai állomásra. A kormányzó kíséretében voltak Ma- gasházy László őrnagy első szárny­segéd, Vetter Antal százados szárnysegéd, Barta Richárd a ka­binetiroda főnöke Denk Gusztáv ezredes, a katonai iroda főnöke, Szegedi Masszák Aladár udvari tanácsos, a gazdasági iroda fő­nöke, Görgey György alezredes, a testőrség parancsnoka, vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka. A díszbe öltözött állomáson a vármegye kiküldötteinek s a köz­ség képviselőtestületének élén Thuránszky László főispán és Bernáth Aladár alispán fogadták a kormányzót s az alispán üdvözölte a következő tartalmú beszéddel: — Meleg szeretettel üdvözlöm a vármegye közönsége nevében Főméltóságodat abból az alka­lomból, hogy körünkbe érke­zett. Másodízben ért bennün­ket ez az öröm. Főméltóságod személyében látjuk megteste­sülve a feltámadás gondolatát és kitartást merítünk belőle. Kérjük, érezze magát körünk­ben otthonosan és a lakossá­gunk Főméltóságod iránt meg­nyilvánult szeretetét fogadja jó­indulattal és kegyesen. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlésre a kormányzó a követ­kezőket válaszolta: — Szívből köszönöm Alispán ur meleg üdvözlő szavait. Hiszem és reményiem, hogy Zemplén vármegye derék népe megérti a mai nehéz idők sza­vát és mindenki vállvetve igyek­szik részét kivenni a becsületes munkából, amely legfőbb ténye­zője taipraállásunknak, gazda­sági megerősödésünknek. Meg vagyok győződve, hogy a v.téz, akit ma báró Maillot áldozat- készségétől birtokba iktatunk, ebben példaként fog előljárni. Örvendek, hogy Zemplén vármegyét újra láthatom és is­mételten köszönöm meleg üd­vözletüket. A táliyai nők nevében Sóhalmy Olga, Borcsik Margit és Lévay M mi úri leányokból álló küldött­ség üdvözölte a kormányzót és Sóhalmy Olga formás beszéd kí­séretében díszes virágcsokrot nyúj­tott át. — A táliyai nők nevében — kérte a kormányzót — hű ra­gaszkodásunk és tiszteletünk jeléül, fogadja Főméltóságod szívesen tőlünk e csokrot, mely nemcsak a tiszta gondolatot, de az igaz magyar hazafias érzést is jelképezi. A kormányzó ezután kíséretével kocsira szállt és a menet a ra­gyogóan szép napsütéses őszi reggelen magyar ruhás bandé­riummal az élén, diadalkapun át és a zászlókkal feldiszitett útvo­nalon báró Maillot Nándor kasté­lyába hajtatott. A lakosság és az iskolások az útvonal mentén sor­falat állva mindvégig lelkes ová­cióban részesítették a kormányzót. Délelőtt 10 órára a kastély park­ját miníegy 2000 főnyi közönség lepte el s a községi képviselőtes­tületnek a parkban tartott dísz­közgyűlésére küldöttség hívta meg a kormányzót. A díszközgyűlés a lapunkban már ismertetett program szerint folyt le s annak keretében a kor­mányzó a következő beszéd kísé­retében adta át a telket jelképező rögöket Táliyai Miklós vitéznek. — Vitéz B jtársam! Átadom Neked ezt a megáldott, meg­szentelt földet, jelképét annak a birtoknak, amelyet egy a ma­gasztos eszmét megértő lelkes hazafi ajánlott fel a vitézi rend­nek. Átadom Neked, mint a haza jutalmát. Jutalom ez a föld azokért az odaadó, önfel­áldozó szolgálatokért, amelye­ket a hazáért a világháborúban teljesítettél. Jutalom azért a tántoríthatatlan hűségért, amely­nek az úgynevezett vörös ura­lom alatt tanujelét adtad. De nemcsak jutalom, hanem zálog is ez a föld a Te kezedben s minden utódod kezében. Zálog ez, amely arra kötelezi minden tulajdonosát, hogy arról az út­ról, amelyen ehhez a földhöz jutott, a kötelességteljesités, a hűség, az önfeláldozás útjáról soha le nem tér, hogy a hazá­nak békében példát nyújtó pol­gára, veszélyben pedig önfel­áldozó, vitéz katonája lesz. Légy utódaiddal együtt mintaképe a szorgalomnak. Gondozzátok és munkáljátok szeretettel ezt a földet. Legyetek lelkes aposto­lai és példaképei az önzetlen, igaz hazaszeretetnek, hogy méltó tagjai lehessetek a vitézi rend­nek, amelynek hivatása a pél­daadás. Ha minden falunak, minden városnak meglesznek az ő vitéz Táliyai Miklósai és ezek példája áthatja a lakosság lelkét, akkor hazánk régi di­csősége és boldogulása, minden igaz magyar vágya, biztosan teljesül. Vitéz Táliyai Miklós, segítsen a Magyarok Istene 1 Lelkes éljenzés követte a kor­mányzó szavait. A díszközgyűlést diszebéd kö­vette a kastélyban, melyen a há­zigazda, Maillot Nándor báró, kö­szöntötte föl a kormányzót lelkes és meleg hazafiságtól fűtött, ma­gyar lelkiségtől áthatott beszéd­ben. — Mély hódolattal üdvözlöm Főméltóságodat — mondotta Maillot báró — II. Rákóczi Fe­renc fejedelem szüreti lakában. Gondterhes időket láttak e fa­lak, reménységek pusztulását, ideálok elvesztését, de láttak szebb időket is. Látták egy hosszantartó béke s egy fejlődő kultúra áldásait. E népnek eszményképe, Rá­kóczi. Ideálja a vitéz katona. Ezeket véli feltalálni két évszá­zad múltán vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur Ő Föméltóságában, mint a vitézi intézmény Rákóczi szellemében való megalapítójában. Népünk párhuzamot von hazánk e két nagyja közt. Hisz és bízik. Adjon az Isten Főméltósá­godnak erőt e remények bevál­tására 1 Az Isten Főméltóságodat so­káig éltesse! A nagy hatást keltő beszéd méltó befejezője volt az őszinte mélységű s ragyogóan színes táliyai ünneplésnek. Tarczalon. Délután Tarczalra folytatta út­ját a kormányzó s délután 3 óra 10 perckor érkezett a zászlókkal gazdagon feldiszitett állomásra, ahol Isépy Zoltán főszolgabíró és Hubay Kálmán főjegyző üdvözöl­ték. A kormányzó megtekintette a koronauradalom szőlőit és pincé­szetét s a mintaszerű gazdálko­dás fölött a legnagyobb megelé­gedését nyilvánította. A kormányzót a gazdaságban Szegedi Masszák Aladár udvari tanácsos, a gazdasági iroda fő­nöke és Péti Aladár főintéző ka­lauzolták s az utóbbi magyar szi- veslátással vendégelte meg a kor­mányzót és kíséretét. Sárospatakon. Az éjjelt a Túrán különvonatban | töltötte a kormányzó s a vonat j reggel Va9 órakor robogott be a ' sárospataki gyönyörűen feldisz - ; tett állomásra. j A fogadtatásra óriási közönség í sereglett egybe s gróf Hoyos Vik- j tor mondott a járás közönsége í nevében üdvözlő beszédet. Meg- ; jelent az állomáson a kormányzó : fogadtatására Windischgraetz La- i jós herceg is, kivel a kormányzó ; szives szavakat váltott s a disz- i közgyűlés után látogatást tett a hercegi várban. Az állomásról a kormányzó szitáló esőben, a sorban fölállott zemplénmegyeí vitézeket meg­szemlélve, a pazarul diszitett út­vonalon, diadalkapun át, kísére­tével kocsin a tanítóképzőbe vo­nult. Az útvonalat sűrűn meg­szállotta a közönség, cserkészek és a tasiuióifjuság állott sorfalat s j kisérte végig minduntalan kitörő j lelkesedéssel a kormányzót. I A diszközgyülés az esős idő miatt az intézeti tornateremben folyt le s a közönség nagyrésze igy kiszorult a mindenben prog­ramszerint lefolyt ünnepségről. A közgyűlés alatt a kormányzó a következő beszéd kíséretében adta át vitéz Bárczy Miklósnak a tel­ket jelképező rögöket : — Büszkeséggel és szeretet­tel néztem végig soraitokon a mikor megérkeztünk. A vitézi intézmény alapeszméje az volt, hogy hazánk egy-egy darabját magukénak mondhassák azok a kiválasztottak, akik ezért a ha­záért a legtöbbet küzdöttek, szenvedtek, akik a haza iránti hűségben soha sem tántorodtak meg. A legjobbak közül valók vagytok Ti és nálatok a honfiúi erényekben nagyobbak csak azok lehetnek, akik önzetlenül áldozták fel fiatal életüket s ma messze künn porladoznak, vár­ván a föltámadást. Vitéz Bárczy Miklós 1 Átadom Neked ezt a megáldott és meg­szentelt rögöt, amelyet három igaz magyar hazafi adott, fel­ismerve a Vitézi Rend magasz­tos célját. Tekintsd ezt a haza hálájá­nak azért a vérért, amelyet vé­delmében hősies küzdelemben kiontottál; azért a hűségért, a melyet vele szemben a legvál­ságosabb időben is tanúsítottál. Vedd e nemzeti ajándékot és nyújts példát utódaidnak és mutasd meg, hogy nemcsak ott tudtál aratni, ahol a hadak Is­tene megáldotta kardodat. Ta­nítsd meg gyermekeidet és unokáidat viszont arra is, hogy ez a föld az ő kezükben is csak zálog, mely arra köte­lezi őket, hogy arról az útról, mely Téged ehhez a föidhöz vezetett, a kötelességteljesités, a Eg'yes szám áxo. 200 XO-

Next

/
Thumbnails
Contents