Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-10-24 / 84. szám
1923. okt. 24. ZEMPLÉN 3. oldal. SPOKT. SAC-DVTK 1:1 (1:1). Vasgyár. Biró : Czeizler. Igen értékes és respektábilis eredményt ért el a tartalékokkal játszó SAC. a saját pályáján otthonosabban mozgó DVTK.-val szemben. A mérkőzés kisszámú, de annál hangosabb közönség előtt folyt le s bővelkedett inkább a miskolcziak által kezdeményezett durvaságokban. A SAC mindvégig egyenrangú ellenfele volt a bajnokjelölt csapatnak s végigbirta az erős iramot. A SAC gólját Egri, a DVTK-ét Csapkay lőtte tizenegyesből. A SAC-ot ezúttal is balszerencse üldözte: a második félidőben Egrit a biró kiállította, Stofián pedig az utolsó percekben a győzelmet jelentő tizenegyest a kapus kezébe lőtte. A mezőny legjobb embere Tiszay volt, a miskolcziak- nál a közvetlen védelem tűnt ki. MASC—SESC 3: 2 (0:1). Sa- jópart. Biró : Galgóczy. Az Egyetértés meglepetésszerü vereséget szenvedett az utolsó helyen fekvő miskolczi csapattól. Az első félidőben a vezetést az Egyetértés ragadja magához a Marajda által lőtt góllal. A második félidőben a miskolcziak heves támadásba kezdenek, minek eredménye a 16., 21. és a 33. percben lőtt három gól. Az Egyetértés második gólját Cseh rúgta. MMTE-DAC 3:0 (2:0). A nap legnagyobb meglepetése. MKASE-MVSC 2:0 (2:0). Nyíregyházai Törekvés — SESC kombinált csapata 2:1 (1: 1). Vasárnap mérkőzött a két csapat Nyíregyházán s erős és szívós küzdelem után a fenti eredménnyel végeztek az egyenlő erejű csapatok. Földes kifogástalanul bíráskodott. HŰVÖSVÖLGYI PARK SZANATÓRIUM BUDAPEST, I.. HMcgtati-ut 78 Telefon 50—37. Leghomfoptabb subalpin gyógyhely bel-ideg betegek és üdülők részére Depende.ceok la egész évben nyitva, ahol Saját bérautó-üzem. ZEMPLÉNI GAZDA A Zempténvármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye Szerkesztő: 1LLÉSHÁZY ENDRE A Zemplén várn. Gazd. Egyesület Ugyv. titkárá Magyarország dohánytermelésének válsága. Irta: Csajka Endre. A tiszántúli mezőgazdasági kamara által f. évi szept. 24-én Debrecenben rendezett dohánytermelői értekezleten megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra Cson- kamagyajország dohánytermését illetőleg. A régi Magyarországnak összes dohánytermelési területe 80,000 kát. holdat tett ki, mely terület a trianoni megcsonkítás után — tekintettel arra, hogy a dohánytermelést tulnyomólag a szinmagyar vidéken kultiválták — csupán 1Q.000 kát. holddal kevesbedett, vlgyis 1919. év végén megcsonkított országunkban még 70,000 k. holdon termelték a dohányt. Ez az arány az integer Magyar- ország dohánytermeléséhez képest háromszoros több teret jelentett, mert mig a Trianon előtti Magyarországon termelt 80,000 kát. holdból annak minden lakó- sára 6 Q-öl dohányterület esett, addig a mai Csonka-Magyaror- szág 7Vs millió lakósára a megmaradt 70,000 kát. holdból 16 □-öl dohányterület jutott. A statisztika megdönthetien adatokkal bizonyítja, hogy a forradalmak előtti Magyarország ebből a 6 Q-ölnyi területből nemcsak, hogy összes pipadohány, közönségesebb szivar és szivarka gyártmányokhoz szükségelt dohányanyagát egészben fedezte, hanem még nagymennyiségű magyar dohányt a külföldre is exportált úgy, hogy az importra szoruló szivar- boriték és különleges dohányne- müek szükségletét az exportból bőségesen fedezte. Kereskedelmi mérlegünket tehát a dohánybehozatal nem rontotta, sőt némileg javította. Ha fenti számadatokat bonckés alá vesszük, azt látjuk, hogyha Nagymagyarország egy-egy lakó- sának a 6 D-ölnyi dohányterület nemcsak, hogy teljes szükségletét fedezte, de annak több mint egy- harmadát még külföldre is szállította — akkor az nyer beigazo- lást, hogy egy lakos dohányszükségletét 4 [>öl beültetett terület bőségesen fedezi. Az 1919. évben még 70,000 kát. holdon termett dohánytermésből a 77a millió la- kósu Csonkaország dohányszükséglete 30 millió D-ölön termelt dohányból teljes fedezetet talál és igy a 70,000 kát. holdból ekként felszabaduló 82 millió G-öl, vagyis 5125 kát. hold dohánytermés átlag 8 q-jával számítva 410 •ezer q = 4100 vagon dohány, amit kivihettünk volna, kb. 35 millió aranykorona értékben, ami 100 milliárd mostani koronával egyenlő. Ezzel a horribilis értékkel annyira megjavíthattuk volna kereskedelmi mérlegünket, hogy ezen egyetlen kiviteli cikk, melynek hiányát idehaza a legkevésbé érezzük, képes lett volna egymagában is koronánk katasztrófális zuhanását megakadályozni. Ha a 70,000 kát. hold dohány- termelés folytonosságát a pénzügyi kormány kellő előrelátással biztosította volna, akkor ma 100 koronánk nem 3 centimet érne és a pénzügyminiszternek nem kellene hónapokig külföldi kölcsön után fáradozni és a kisantant által diktált súlyos feltételeknek eleget tenni, mert 4100 vagon dohány kivitele biztosította volna valutánk stabilitását. Dohánytermelésünk fenntartása érdekében nem történt semmi és igy talált bennünket az 1920. XXVI. t-. c. a földbirtok helyesebb megosztását célzó törvény, melynek hatása alatt a 70 000 k. hold dohánytermés már 1920. évben 56,000, 1921. évben 38,000, 1922. évben 23000 és 1923. évben 19 ezer kát. holdra csökkent. Ebből a területből ma már csak 472 □-öl jut minden lakosra, tehát alig fedezi a belfogyasztást, mert ahhoz 4 Q-öl terület szükséges. Ezen számadatok helyességét igazolja a most megjetent félévi kereskedelmi mérlegünk is, melynek tételeiben a dohány kivitelünk 272 milliárd, ellenben dohánybehozatalunk 472 milliárd, tehát a behozatal már most is majdnem a duplája a kivitelnek és összes behozatali cikkeink kö- zötl már a negyedik helyen áll. Sajnos, ez a szomorú mérleg év végén még rosszabb lesz, mert a belföldi dohánytermelés nagyarányú csökkenésével kivitelünk egészben elmarad, ellenben behozatalunk ugyanolyan arányban növekedni fog. Dohánytermelésünk aránylag ma már területileg is 20%-kal kisebb, minőségileg is gyengébb a békebelinél, ellenben a dohány- termékek fogyasztása tetemesen emelkedik. Micsoda szerencsétlensége ennek az országnak, hogy a földbirtok helyesebb megosztására és igy a többtermelés elősegítésére alkotott törvénynek az a következménye, hogy egyik legjelentékenyebb mezőgazdasági termékünket, a hírneves magyar dohánytermelést, mely méltó társa volt a magyar búzának és bornak, a végpusztulás fenyegeti. A többtermelés helyett tehát szégyenletes visszafejlődés. Az óriási financiális veszteség mellett van még egy másik és szociális szempontból pótolhatatlan vesztesége az országnak. Ez a dohánykertészek sorsa, kiknek száma százezerre tehető. Ezek mind hajléktalanokká lesznek és az elbocsátott gazdasági cselédekkel együtt olyan nyomoruságos helyzetbe jutnak, hogy ezeknek elhelyezése még igen sok gondot fog okozni az illetékes faktoroknak. Pedig a magyar dohánykertész munkateljesítménye egyenesen páratlan a maga nemében, mert amint a dohányát tavaszkor kiplántálja s mig a kincstárnak be nem szolgáltatja, addig úgy ő, mint családja éjjelt nappallá tesz s hónapokig 18—20 órát dolgozik a dohánnyal. Ezt a munkásgárdát, mely éppen olyan specialitása a magyar földnek, mint a csongrádi kubikos vagy mint a kövesdi munkás, ezt meg kell becsülni és nem szabad pusztulni hagyni, mert folytonosság nélkül ilyen dohánykertészek nevelése lehetetlen. E- zeknek elemük a dohány. Valóságos dohányos dinasztiák vannak közöttük, akiknek dédapjuk is dohányos volt s azóta fiuról- fiura száll a hivatal. iVége köv.; Értesítések. A Maglódi-uti női gazdasági iskola. A főváros külső területén, a Maglódi-ut mentén, évekkel ezelőtt női gazdasági szakiskolát alapított s annak vezetésével özv. Báthory Nándornét bízta meg. Az iskola valósággal kultur- missiót teljesít a női gazdasági kiképzés terén. Nem állás után szaladgáló szellemi proletárnőket, de saját kis gazdaságukban eredmények elérésére törekedő gazd- asszonyokat nevel ez iskola. Úri családok, kiknek négy-öt hold földecskéjük, kertjük, szőlőjük van, küldik ide leányaikat, de vannak itt kisgazdák leányai is, úgy, hogy az iskola a legdemokratikusabb intézménye az országnak. A leányok maguk végeznek minden munkát: maguk járnak el a tehenek, a baromfiak, sertések körül, felváltva dolgoznak a kertben, szőlőben, a zöldségüzemben és az iskolában is elsalátitják mindazon ismereteket, melyeket egy kisgazdaságban az asszonynak tudnia kell. Ajánljuk az iskolát kisgazdáinknak, de az intelligens középosztály leányainak is, mert az iskolában szerzett ismeretek a mai nehéz életviszonyok között nagyban elősegítik a megélhetést. SETE Mezőgazdasági Hitelintézet és Iparfejlesztési R.-T. Budapest, V., Nádor-ucca 20. Elfogad megbízásokat termény értékesítésre minden mennyiségben. — Mezőgazdasági hitelt nyújt kedvező feltételekkel. Mezőgazdasági többtermelés és Iparfejlesztés. — A Hűvösvölgyi Parksza- natorium (Budapest, 1., Hidegkúti- ut 78) újonnan megnyílt s az egész évben nyitva levő depen- denceiben már 38,000 koronáért is teljes penziót nyújt és igy a polgári középosztálynak is lehetővé teszi ezen közkedvelt s bevált üdülőhely igénybevételét.
