Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-10-24 / 84. szám
Ötvennegyedik évfolyam. 84. szám Sátoraljaújhely, 1923. október 24. megjelenik hetenként kétszer szerűén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Széohenyl-tér 9. sz. I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 500 K, Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: (szerkesztőség) 42. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF | Telefon : (kiadóhivatal) 42. szám. Telehi M Sátoraljaújhely, 1923 okt. 24. Szeged első választókerületének nemzetgyűlési képviselője, Teleki Pál gróf beszámolót tartott, ahol leszögezte, hogy aki a külföldi kölcsön ellen izgat, nagyon rossz szolgálatot tesz az országnak. Nyíltan szemébe vágta továbbá a fajvédőknek, hogy hiába kárhoztatják Bethlent az állítólagos súlyos kölcsön- feltételekért, mert ők még sokkal súlyosabb feltételek mellett kapnának csak kölcsönt. Ebben a második megállapításban Telekinek egy érdekes meggyőződése fejeződik ki, mely véleményünk szerint azonban nemcsak az ő meggyőződése, de minden magyar emberé, aki a dolgok mai állását józan szemmel figyeli. Ez a meggyőződés azt fejezi ki, hogy ha történetesen a fajvédők lennének a kormányon, a viszonyok nyomasztó alakulása őket is előbb-utóbb arra kényszerítené, hogy a külföldhöz forduljanak kölcsönért. Ezt a fajvédők természetesen igyekezni fognak cáfolni, amit annál is köny- nyebben megtehetnek, mert mai szerepük nem egyéb, mint felelőtlen kritizálgatás, mint általában minden idők ellenzékéé. Azonban az már régen leszűrt tanulság, hogy amint egy ellenzéki csoport kormányra kerül és szemben áll a dolgok valóságos szövevényével, régi hevét mérsékelni kényszerül és sokszor kénytelen azokra az utakra lépni, amelyeket a bukott kormánynál kifogásolt. Mert mig az ellenzék szerepe elméleti természetű, addig a mindenkori felelős kormány akarva nem akarva kénytelen minden felmerülő problémát sürgősen megoldani, még pedig úgy, ahogy azt a viszonyok determináló ereje épen megengedi. Tehát biztosak lehetünk benne, hogy a fajvédők, ha történetesen kormányon lennének, előbb-utóbb ugyancsak a külföldi kölcsönt deklarálnák utolsó mentsvárnak s hogy akkor a kölcsönadók ismerve a fajvédők politikájának tendenciáját, milyen feltételek mellett engedélyeznék a kölcsönt, arra jobb nem gondolni. Azoknak mondjuk ezt, akik jelszavaktól és hangzatos politikai frázisoktól félrevezetve esetleg fajvédő kormány után áhítoznak. Ha ez a kormányváltozás bekövetkeznék, az ország mindenképen dilemmába jutna. Mert vagy lenne külföldi kölcsön, vagy nem. Ha külföldi kölcsön lenne, ez csakis az ország szuveién jogainak tényleges feláldozása árán létesülne, mert a kardcsörtető politika híveinek nem lennének bolondok pénzt adni a legszigorúbb ellenőrzés nélkül. Ha nem lenne külföldi kölcsön, akkor tovább folyna a magyar koronának az az idegemésztő leromlása, amely tőnkre tett minden békés nyu galmat ebben az országban, megnövelte a siberek szarvát s az egyetlen komoly értéknek, a becsületes munkának majdnem a sírját ásta meg. Ez a leromlási folyamat most megállt a kölcsöntárgyalások puszta hírének hallatára, amelyeket Bethlen külföldön folytatott. A tények mindenkit tanítanak, aki belőlük olvasni tud. A nemzeti közvélemény próbálja végig gondolni az egyes lehetőségek összes konzekvenciáit, akkor majd be fogja látni, hogy az ország vezetése igenis jó kezekben van s Bethlen személye, tudása és becsületessége garancia a jobb magyar jövendő reménységére. November elsején életbe lép az új ipartörvény Nem lesznek kontárkodó iparUzők. Az uj ipartörvény november 1-én életbe lép. Az uj törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy több iparban a törvény hatályosságától kezdve, csakis a képesítés szigorú igazolása esetén adhatnak ipari igazolványt, illetve iparengedélyt. A kontárkodó iparüzőket a legszigorúbban fogják üldözni, mert az új törvény szerint nemcsak pénzbüntetéssel, hanem elzárással is sujthatók. A büntetési szankció pedig nemcsak iparossegédekre, hanem kontárkodó magánosokra is áll, akik iparossegédeket felfogadva jogosultság nélkül űzik az ipart. Sok üdvös intézkedést látunk az ipartörvényben a tanoncképzésről. A törvény ezen részének végrehajtására vonatkozó utasítás azonban ma még nem teljes s igy a törvénynek a tanoncképzést illető jótékony hatása csak ezen részletes utasítás kibocsátása után fog nyilvánulni. Az ipartestületekre is fokozott munka vár a törvény életbelépése után. A segéd és mestervizsgák vezetése, az ipari jogosítványok felülvizsgálása azonban mindaddig csak holt betű marad az új ipartörvényben, mig nem lesz meg Madách születésének százados ünnepén. A Zempiénvármegyei Kazinczy-Kör 1923 szept. 29-iki Madách-emlékünnepélyére irta és elmondotta: Dr- Bnday Károly, a Kazinczy-Kör főtitkára. III. A tudás és az örök ifjúság, az örök szép eszménye, a paradicsomi tilalom megszegésének kutforrása, az igazság és a szépség, az első a férfi, a második a női nem részéről óhajtja a maga kétségtelenül jogos diadalát annak a jövendő nemzedéknek, melynek ők az ősszülei. A fáradt Ádámot a milliók tömegéhez tartozó női szépség győzi meg, hogy nem szenvedhetnek milliók egyért, a szabad aetherben már Miltiades Ádám a milliókért dolgozik s milliók lesznek gyilkosává s kesereg érte a hő kebel, mely végül is elkeseredésében megtartja az erényt s a Sergiolus Ádám Júliája elaljasodásában is hü társa férjének, de keble alatt ég az isteni szikra, nagy eszmék hordozója, a Krisztusi tanok az ő lelkében ébredeznek: „Ah Sergiolus, vajmi sok nemes Érzést találtál volna e kebelben, Hol csak múlandó kéj után kutattál!“ Nemde-e szavak vezetik be az újvilágba a kereszteshadjáratok Tankrédját s Évát apácaköntösben mint Izaurát, abba a világba, melynek virága a lovag-erény, „Költészete az oltár oldalán A felmagasztalt női ideál “ A szent hit vakbuzgósággá ala- csonyodik az ember lelkében, Ádám a semmittevés közönyös világába vágyik, olyan világba, mely „nem küzd semmiért“, elhanyagolja a földi dolgokat, mint a csillagvizsgáló Kepler, nem törődve a szép Borbálával, akinek minden ledérsége mellett is, „sajátsága a jó, mig bűne a koré, mely szülte őt.“ E bűnt akarja eltörölni a francia forradalom véres munkája, melyben a nő, Éva, egyrészt a múlt hagyományainak őre, visszautasítja Danton szerelmét, mint kofa felajánlja azt. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszmevilágának arculcsa- pása a nő részéről ismét Keplerhez vezet, de csak azért, hogy a nő oldalán a fausti elkeseredés mintájára, az elméleti tudás eredménytelenségét odahagyva, uj eszmékért lelkesüljön London nyüzsgő vásárterén a munkás Ádám oldalán, a proletárleány Éva. Minden a hiúság vásárára kerül itt, maga Éva is, illetve csak a „palástja“ hull a „tátongó mélységbe,“ ő maga gíóriás fényben tér vissza az örök honba, Ádám pedig a phalanstere rendszerében véli feltalálni az uj nemzedéket, de nem veszi észre, hogy a szellemi életet gépek színvonalára lesülyeszteni nem lehet, itt az elme nem sziporkázhat, a szívnek nem lehetnek érzelmei, gondoskodás és akarat ismeretlen fogalmak s Luther sem jelent mást, mint a 30-as, Cassius a 209, Platón a 400, Michelr Angelo a 72. számot, maga Éva, a phalanstere nője, annak csak „idegbeteg“ tagja, gyermekétől megfosztottan; s ki az, ki a férfit tiltakozásra szólítja e lélekgyilkosság ellen ? Éva, a nő, a csalódott Ádám pedig a földi salakból repül a világűrbe, de folyton hallja a nő visszahívó szózatát és siet vissza a földre uj csatát vívni, pedig tudja, hogy a célt még nem éri el. A cél voltakép mi is ? „A cél: megszűnte a dicső csatának; A cél halál; az élet küzdelem; S az ember célja a küzdés maga." De érdemes-e küzdeni a kihűlt napban, megfagyott földben, eszkimóvá aljasult, buta embertömegben, itt adám is aggastyánná lesz s Éva, bár szintén elsatnyul; mégis e kietlen, kopár világ egyetlen bájos jelensége. Vége köv.) szára ára, 200 ZEO.
