Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-08-26 / 98. szám
X« 9 «»IR-IMWH S1IA0MS0W Éra 5 kapósa. MBSífiW0B51BfiM®HSf>aBE‘Rt^6tíaaH®!lja Megjelenik hetenkinf háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. SzerkesztOség és kiadóaiv Sátoraljaújhely, Főtér 9, szám. Telefen: 42. szám. Sra 5 karroa. Előfizetési dijak: Egész évre . . 4äO K. Félérre . . . . 225 K. Negyedérre . . 115 K. Egy hóra ... 49 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcenüraéterenldnt számíttatnak. Ili 98. szám (3?J6^ Sátoraljaújhely, 1922. Augusztus 26. fi szenyedéseb kálváriáját járja as orsság, amióta elvesztette a háborút. Végigvihariott rajta minden gyötrelem, amelyet a legyőiöttnek a győzőtől el kell törnie. Megcsonkítva, megalázva vergődik, sebeiben. A csonka test körül caeh uuronyok, bzorb ágyuk, oláh boceko- rosok állanak őrt, nehogy a vergődő tost lázróssája a megtorlás haragos jelvényévé változzék. Hetvenkedők esek a lesben álló rablók, mert tudják, hogy nem mehetünk el Prágába, Belgrádba és Bécsbe, hogy megtanítsuk őket, akik könyörtelenül vál- lainkra rakták egy erőszakos és igazságtalan béke keresztjét, akik a trianoni papíron ronggyá tépték becsületünket. Tudják, hogy nem mehetünk, mert hiányzik as az erő, amely a külső béke ás nyomorgatásaival szemben szilárd produktiv belsőbákét tudna teremteni. Hiányzanak itt .azok sz erők, melyek a nemzet öntudatát, egys g'8S tartalommal töltik mog ; hiányaik a haaafiság fogalmának reális tartalma, amely tiszteltet parancsol a belföldön éa a külföld minden akciója előtt. Az a fontos — és szomorú — h?gy még mindig neu» tanultuk meg, még mindig nem érezzük át, hogy magyarnik lenni ma annyit jelent, mint a bennünk rejlő nemzeti erők teljes fegyverzetével munkába állaui. Az a fontos, hogy a magyar lelkekb© még mindig nem érkezett el, nem vésődött bele az annyiszor ledarált kultúra szónak roppant nagy jelentősége. Es ha keressük, ki az oka ennek, eiak ezt a feleletet adhatjuk : mi magunk, mert átkos pártharcaink. Uj, dolgos nemzedéknek kell elő állni, melynek keblét eltöltheti a magyar egység tudata. Ezt a nemzedéket pedig az iskolák mellé álló népművelési munka neveli a magyar jövő számára. Ébredjetek magyarok, de ne botokkal, könnyelmű hetvenkedéssel, hanem békés munkára szólító lélekkel. Ébredjetek, mert a ránkerőszakolt gyalázatos békének láncait csak a magyar lelkek belső békéje tépheti szét. Mi lesz a termelőkkel? Ki okezsa a drágaságét ? — sgeg- reudssabályezzáte a terményárakat! Minden második szó, amit ma az em- barak kiejtenek, sorrandban, váltakozva követkeaik : drágaság, olesóság. Mindenhol a kormány „rendszabályod, drágaságle- törő* ako.óját tárgyalják es íiuik hozzá a különböző megjegyzéseket, ki helyesli, ki elítéli; ezzel szemben leszögezzük azonban szt a in:gáüspúáat, hogy kormányunk ez az akeiója a szó legszorosabb érteimében semmit sem ér. A kereskedelmet— mely csak néhány hónapja, hogy szabadabban kezd lélegzőn; — béklyóba kötni, rendőrséget állítani as ettől lényeges es célravezető olcsóbbodást várni, ez oiy*n értékű naivitással, vagy rosszabb esstbtsn nemakarásaai «gyamö, hogy ezztl a tenderrel egy kátyúba silly ed t országéit teret a teljes megfeneklés- től megmenteni nem lehet. Nevetséges dolog az olcsóbbodást azáltal vélni előidézhetni, hogy a legitim kereskedelem mellé — amelynek csak tisztességes közvetítő fcz&rspa van u termelőtől a fogyusitóig — rendsaabályozó korié tokát, rendőrséget állítanak. Meg volt ónnak a létjogosultsága elméletileg egészen addig, míg a 17 és files kurzus alatt csökkent árak visas* nem niveliáiódtak. Ma azonban már a helyzet más. Ma már mindenkiben megérlelődött a sejt meggyőződé**» tapasztalattá, hogy nem kereskedő ts, aki drágít, ncr -\ mu? az, aki arukat felhajt, hanem igenis a.* elsőrendű közsxuksegbsti áleímicikkek termelője: a gazdálkodó. Elfogadták az elvet: a búza legyen az értékűiéi ő. Es lett. Lett pedig oiyau módon, hogy azt a termelőn kivin senki meg nem köszöni. A búza est az ország felett uralkodó kéjuraságát megérezv* túltette magát aranyparitás, árharmónia atb. hangzatos jelszaván és ment, mont felfelé, az iparcikk, a munkabér és általában minden más produktum pádig esak kullogva-aul logott utána. Ez a kuliogás azonban mégi« eredményezte azt, hogy a drágaság olyan vészihoxóan fokozódó lat', hogy most már a kormány is úgy gondolkodott: ez ellen mégis kell mutatni valamit. És mutat: „letöri a drágaságot" — a kereskedőnél, a termelő pedig folytatja tovább kisdsd és szomoru-.n jól ismert játékait, nem ad el búzát, más terményt, a magtárba dugja, vár, mert két hét múlva még drágább less, azután újból drágább és igy tovább. Belenyúlt a kormány r sokat zaklatott és sokat üldözött magyar kereskedelem belső életébe a., kor, at :kor mindenki tudva tudja, hogy az az intézkedés akkor lenne eredményt hozó, ha a termelőnél kezdenék el. Hogy mennyire nem az ing, a cipő, a ruha, a vászon atb. oaózza a drágaságot, hanem a kenyér, az élelmiszerárak, erre esak legyen szabad a saját portánkról egy példával elöállani: A könyvnyomdászok három héttel ezelőtt, főleg az élelmiszerárak drágulására hivatkozva, 30 százalékos, a múlt héten 38 százalékos bérjavitást kaptak, most pedig mindezeken felül kapnak még heten- kint és személyenkint 209 korona liszt- szükséglot-váltsagot. Maga ez a példa illusztrálja legjobban, hogy a drágulás a faluból indul ki. Etekhez a béremelésekhez, melyeket valahogyan esak át kell hárítani, vagyis a produktumok árának kényszerű felemelésével a fogyasztóval kell megfizettetni, ezekhez a körösi delemnek, agy gondoljuk, aligha lesz valami köze. A hiba ilt a faluban van. "mesak az ipari és kereskedelmi körök t egreed- aaa- -vyosáfia szükséges, da se"?«ges es It.. ..''sorban az, az élelmiszerek áruzso- ráj k megszüntetése. lag keli tanulni a mi kormányinéző körei..kcek, hogy a kereskedelem C dő- zése, vagy a drágaság üldözése nem cg it jelent, nem a kereskedőt kell ledőím annak, aki a drágaságot akarja megírni. Az egyetlen kiút a falu. Ha iilt -keséink ezt nem akarják, rngj n ta 'udják bármely okból nuegetiinfelni, akkor ne beszéljünk a drágaságnak más módon vt é letöréséről, inkább hagyjuk mindent . . . Oroszországi mammutszámok Az oroszországi számok — Legyenbár szó az ihhalált szenvedettekről, az állami költségvetésről, élei missel árakról, vagy a szovjet urai által kivégezteUtiekröi, — mindig egyaránt rettenetesek. N m kivétel az a t öltssgvetés sem, amelyet a szovjet illetékes bizottsága a f. évi utolsó negyedére készitat. Ez a javaslat Szovjst-Oroszorazág állami bevételét ez év utolsó negyedére S60 trillió rubelre, a kiadásokat pedig 760 trillió rubelre irány ozza elő. A dsfisit tehát nem kevesebb, mint 400 trillió rubel. Az egyes népbiztosségoknak i'yeu összegeket irányoztak elő: az orosz Tégrsc *j főbizottságnak 1.550.000.000.000, az -rósz népbiztosságnak pádig 600.0u0.000.000, a külügyi népbiztosságnak 950.000.000.000, a belügyi népbizt^ssagnak 30.888.000.000, 000, a közmunkák népbistoaságinak pedig Férfi Öltönyre n legjobb jérji- és női gyapjú szivetek legiicsébban ©• Feiste es iéi ff at ; felöltő szöveted BRUNN KR InAJOiS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztói, iingarii ;sMb!i m nagy vnlsszfÉfeküi. Sátoraljaújhely, Főutca IC. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. legjobb minőségben. g n * Kérem cégemre ügyelői 1 m Lapunk mai száma 6 feldal,
