Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-07-22 / 87. szám
ára 3 korona. Megjelenik hétenkiní háromszor kedden, csütörtökön és szembatan. Szerkesztőség és kiadón!« Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám, Telefont 42. szám. apa 3 korona. Előfizetési dijak : Egész évre . . 450 K. Félévre .... 225 K. Negyedévre . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentíméterenkint számíttatnak. Sátoraljaújhely, 1922. Julius 22. A magyar tragédia egyre kétségbeejtőbb élességü kontúrokban bontakozik ki a rohanó esemónyes gyorsas! pergő egymásutánjából. MiDtha máidon: emberi gyarlóság és földöntúli hatalmak kemény szövetségben összefogtak volna ellenünk; megrontásunkra és ei- eméeziésünkre. A külső halálgyürü szorításához belső bajok, fájó fekteyak ás sajgó sebek járulnak, hogy gyorsítsák, siettessék a bom- iasztás kívülről hőn óhajtott, belülről pedig megakadályozni erőnket meghaladó folyamatát. A kívülről jövő okokból folynak köz vetve a belsők. Á tarthatatlan triánoni bókeparanos az őserdő; a minden bajok teketón bővizű kutforrása. Csonkaságra, bénaságra kárhoztatott országunktól elvonták nemcsak a boldogulásnak, de a tisztességes létfenntartásnak a lehetőségét is. E vették erdőinket, gyárainkat, amelyek nélkül iparunk, kereskedelmünk a lassú haidoslás ösvényén sorvad; elvették legfontosabb vasúti és vízi ulaínkat, amelyek hivatva voltak a küföiddel ekszportunkst és importunkat, tranzitóforgalmunkat lebonyolítani. Trianonra vezethető vissza, hogy az í’dott viszonyok között nem produkálható semmi olyas, ami fejlődés", eiőrevaló haladást jelentene. Trianonra vezethető visz- sza, hogy a magyar gazdasági élet a háború előtt virágzásnak mdult magyar ipar ea kereskedelem Ívelése nem folytathatja útját ugyanazzal a lendülettel felfelé. De r ém trianonra, hanem saját magunkra ve- ethető vissza, hogy a fejlődésnek ez a vonala a kilencven fokot veszedelmesen megközelítő hajlású szögben folytatódik — lefelé. Ennek megakadályozása rajtunk és elsősorban az ország gazdasági életének irányítóin állott. Ua a fejlődést, az előre való haladást lehetetlenné is telte Trianon, de nem tette lehetetlenné a stdbiiizálást. Hogy ez elmuiasztatott, azért elháritatlan felelősség terheli azokat a kormányokat, a melyek ezerkilencszáztilenkilenc Dyara óta mindent tettek, C3ak azt nem, amit az ország létérdeke szempontjából tenniök kellett volna. Hol egyetlen intézkedés, amely az árak égigszálldosó kedvót szegte volna? Ilyen intézkedésekre az utóbbi évek 1 ormányainak tevékenységében aligha van precedens. Van ugyan központilag szervezett Átvizsgáló Bizottságunk, amelynek szervei az ország minden részében működjek, de ez a működés a valóságban csak a nevében körvonalazott tevékenységben merül ki. Vizsgálja, vizsgálgatja az árakat, da hogy az áremelések szimpla konstatálásá- uál továbbmeune, erre nincs eset. Pedig mi, naiv és hiszékeny embrek ezt úgy képzeltük, hogy az Árvizsgáló Bizottságnak nemcsak ez lenne a szerepe, hanem egy ezen túl menő, nagy szociális kötelesség is háramolnék rá: az árak lehető kiszorításra, az árak indokolatlan emelésének megakadályozása. Ehelyett azonban csak állapit és szemhunyoritás nélkül szankcionál. A legnagyobb baj azonban még nem is ez a passzivitás, amellyel a hatósági szervek csendesen szemlélik, mint csapunk össze a hullámok a fejünk felett. Sok katasztrofáüsabö az az aktivitás, amelyet ugyancsak hivatalos tényezők a drágulással kapcsolatban kifejtenek. Az á iám maga is dr git. Felemeli a búza árát, amelyet a termelők is szívesen adtak volna azon az áron, amellyel a mostani gazdasági óv lezárult. Felemeli a hazai cukor árát azért, hogy ezzel piacot biztosítson a Hollandiából importált cukornak, amelyet a vaiutadiffarmc a folytán előállott magas árkülönbözet miatt mindenki mellőzne a magyar cukorral szemben, amely feltétlenül van olyan jó minőségű, mint a hollandusoké. Fölemeli*, a trafik árát, nem kevesebb, mint hetven—százötven százalékká! és felemeli a posta, távirda és telefondíjakat, ugyancsak száz percenitek Áz áitem drágításainak iagsulyosabbja a vasúti tarifának a közeljövőben megtörténő emelése, mert köztudomású, hogy a szálii tás megdrágulása mily nagy mértékben drágít meg minden kereskedelmi ós ipari cikket. Egy korábbi cikkben már rámutattunk arra, hogyha már gátat vetni nem tud az állam az áremelkedéseknek, legalább ne segítse elő. Erra éppen az az ellenvetés Az újhelyi randőrkapitányi áilás betöltése a vele kapcsolatban felmerült bonyodalmak miatti valósággal tengerikigyóvá nőtte ki magát. Húzódik, halasztódik ez a fontos és kényes ügy és azok a jelenségek, amsiyeket az elintézés körül tapasztalunk, veszedelmesen hasonlítanak azokhoz a szimptomákhoz, amelyek a városnak egy másik vitális érdekű problémáját, a polgár - mesteri szék betöltését immár harmadéve zátonyra juttatták. A »Zemplén“ raár több ízben rámutatott azokra a veszedelmekre, amelyek enuek a kőt ügynek a halogatásából származhatnak és a mielőbbi megoldását sürgettük ennek a nagyfontosságu problémának és fogjuk sürgetni a jövőben is, mert meggyőződóaünk, hogy a jelenlegi bizonytalan állapot úgy a városházán, mint a 11 1, hogy éppen az általános drágulás készteti az államot is újabb emeiesskra. Hát ez az érvelés nem egészen helyt 5. Elsősorban azért, mert az állami üsor ik ntirn nyerészkedési üzletek, amelyak ek okvetlenül sokmilliós hasznot kell felmu- tatniok, bánom nltruisztíkue intézményit, amelyek üzemét, ha kell, deficit x árán is fenn kell tartani. Ha az államban élő polgárok gazdagok., akkor az állam sem lehet szegény; de hogyan akarhat gazdagodni az állam a polgárai rovására ? Miből gyarapodhat az államvagyon, ha a lakosság nyomorban tengődik ? N?m helytálló a kormány lenti érvelése másodsorban azért sem, mert ha minden kívülről jövő drágulás hatása alatt mozgásba hozza srófjait, akkor soha sem lesz vége az áremelkedéseknek. Az ipari cikkek és nyersanyagok áremelkedésére való hivatkozással az állam feiemoli a vasúti és postai szállítás diját és minthogy ez tekintélyes százaléknál drágítja ujbói a nyersanyagok, ipari és közszükségleti cikkek árát, tehát újabb áremelkedés áll elő, az államnak is újból emelnie kell és igy, ha hű »kar lenni elvéhez, egyebet sem t8het, mint mt gátlás nélkül folytatja a drágítások cirkuíus viciózusát. Világos, hogy ilyen elvek nem ehetnek alapjai semmiféle ország gazdaság- poii ikájának. Erős kar, higgadt agy, komoly elszánás kell ide, különben a magyar tragédia beteljesedése feitartóztatha- íatlanui ei fog következni. Ausztria sorsában már feltükröződik a mélység, amely felé rohanunk. „Jam proximua ardet Ucalegoa.* rendőrségen tarthatatlan. Ezt a meggyőződésünket az észlelhető jelenségek is támogatják. Legutóbbi számunkban megemlékeztünk róla, hogy Spéczián kapitány újból elfoglalta hivatalát. Ennek a dolognak igm érdekes háttere vau, mert Spéezián kapitány tudvalevőleg nemrég hosszabb szabadságra távozott ós most felsőbb intézkedésre, szabadságát megszakítva rendelték vissza Ujhelyra szolgálattéteire. Utánajártunk a dolegnak, hogy megtudjuk, mi késztette az illetékeseket erre a váratlan inté sedésre, amelyek kővetkestéban Spéczián Gyula meglepetésszerűen jelent meg jóv: szabadságidejének letelte előtt Uj- helytn, — ofeiői azonban semmi pozitívuma nem sikerűit megtudnunk. Érdekes azonban Tasnády Antal m K. B. Még mindig nincs végleges döntés a reniÉapitányi állás ügyében. Késik a rendelet. — Síit mondanak a körletnél és mit be- szélnek egyebütt T — Tasnády főtanácsos nyilatkozata. — A „Zemplén“ kiküldött munkatársától. — Sí a Férfi öltönyre és legjobb férfi- és női gyapjú szövitek legolcsóbban e 9 Feteiß és fei m ram felöltő szivctsli BRUNNER BAJOS poszíóli, tagom m VÜK d® m m nagy yslaszíéísíian. férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljaujlieiy, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. .ssíiöBíih 1 legjobb minőségben. £ m\ m m m Kérem cégemre ügyeiül! ss Lapunk mai sseám«6 & idai.
