Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-11-12 / 120. szám
IMP M vasárnap a Ä-szer UH A színházban « az ÁRENDÁS ZSIDÓ. kérdés, aminek megoldásáért magbiaatott. Mi tisstában vagyunk ássál, hogy a kereskedő nem oka a drágaságnak és amikor oka, akkor is csak részben. Jól tudjuk azt is miért nem Tálnak be a beharango- aott kormányintéskedések, hogy kik ások a mumusok, akiknek minden megvan engedve, még as 60 koronáé tójáé is, (amiért a kereskedőt feltétlen elzár iák) és 70 koronás tej (amiért a viszonteladót halálra ítélnék!) Bs mégis Ssabolesban, Hajdúban, ahol ezek a mumusok tömegesen laknak, •ensk az árak és itt, ahol hál7 Istennek kevés van bslOitk, nem hogy nam esik, ds pl. disznózsírt 1000 koronán alul nem lehet kapni. Merjük állítani, hogy a hús árak itt magasabbak, mint Pesten, Pesten a kierontoiott, Isgelsőfcbrendü hús kgr.-ja 610 korona, as itteni búsból 2 kgr. sem ad hasonló súlyt, minőségben (ha különös kegy lemből hozzájut a szegény polgár) pedig agy napén nem is említhető. Es miért, kárdeszük tisztelettel? Miért pari- ros az ár v izsgáló bizottság a nagy és kis vágók nagyhatalmának ? Kérdezzük, nem-s áll srő, törvéoyadta hata om a rendelkezésre. hogy erős és biztos kézzel belenyúl jón g termelők és viszonteladók árdzsun- gelébe és megvédje e város lakóinak érdekeit? Erre feleletet várunk ! 1—r. láttam, hogy már nem akar beszélni, már fáradt és eiernyeát volt, hogy bevallotta élele egyetlen nagy és tragikus csalódását, (tabu halálos itéleletét is) „a háborút el- vessstette“. Amit még ezután czeiekedett, mondott — egy ébrenalvó, fólhalott ember reflex mozdulata voit. a Ez-?'* a fájdalmas őszi napon sok ember meghalt Magyarországon. Utolsó bálványa volt a régi Magyar- országnak. Négy év förtelmei, szenvedései, bánatai után tiszta és lehiggadt lelkiismerettel barátai és talán számunkra is nyitott sirgödre mellől eloszlott a gyűlölet fáklyafüstje. Ma éles szemmel látjuk a vak Tiszát, aki magyar konoksógával, a testileg hibásak érzékenységével s a szentek és őrültek fanatizmusával hazáért, királyért és önmagáért hősi halált halt a háború utolsó napján. A háború kíméletlen volt vele ■Z3mben — felfalta saját gyermekét. Magyarország tragikus sorsa eggyé lett a? Ő tragikus sorsával. Nem áll módunkban Ítélkezni róla, aki mellette eltörpülünk. A történelem fogja kimondani felette az ítéletet. Emlékénél el ksii mondani, bár egykor ellenség voit — amit magunk számára már régen és a négy év alatt gyakran elmondottunk, hogy az uj Magyarországnak olyan vezéreket kívánunk, amilyen vezére ő a régi Magyarországnak voit. Dr, Lázár Andor. községek használhatják kizárólagos joggal a tokaji bor büs ke elnevezését. A trianoni határozat következtében a tokajhegyaljai zárt területnek kőt községe cseh impSrium alá került. A esehek természetesen kapva-kaptak volna azon, hogy ők is a világpiacra dobhassanak tokaji bor néven borokat, hiszen a tokaji bor még ma is mindenütt a világon aranyvalutát jelent. A csehek több izbsn kísérleteztek, azonban a magyar kormánynak mindez- ideig sikerült érdekünket megvédeni. A trianoni békeszerződés 210. cikke ugyanis, amely a tisztességtelen versenyről szól második pontjában kötelezi az- államokat arra, hogy „valamely vidéken előállított bor vagy szeszes ital helyi elnevezésének jogát, v így az ily elnevezés használatának megengedéséhez kötött feltételeket azon államban, amelyhez as illető vidék tartozik, körüliró, vasy szabályozó törvényt tiszteletben tertsa.“ Ä tokaji borról pedig magyar törvény intézkedik. A most folyó cseh-magyar gazdasági tárgyalásokon ismét felvetődött ez a kérdés. A csehek állító ag még azt is megkísérelték, hogy magukhoz csatoltassanak még egy részt a tokajhegyaljai borvidékből, csak azért, hogy ezsbra támaszkodva nagyobb joggal igényelhessék a kincseket jelentő tokaji bor elnevezésének használati jogát. A rendkívüli fontosságú kérdés életbevágóan fontos az egész magyar szőlőművelésre is. Kérdést intéztünk dr. Druektr Jenő gazdasági főtanácsoshoz, a Magyar Ssőlőgazdák Orsz. Egyesületének igazgatójához, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Arról természetesen szó sem lehet, hogy a csehek akár egy talpalatnyi földet igényelhessenek. Bókkal természetesebb dolog az, hogy amikor egy gazdaságilag egységes területrészről van szó, melynek ők csak igen kis részét, két községét bírják, mi kapjuk vissza tőlük ezt a részt. Természetes, hogy a régi magyar törvényeket a régi halárakhoz szabták s most az uj viszonyok következtében azok az uj viszonyokhoz alkalmazkodnak. Ha egyáltalán szó is lehet arról, hogy a tokaji borvidéknek ez az elszakadt része használja a zárt terület termésének elnevezését, a „tokaji bor“ nevét, akkor Csehországoak garantálni kel! azt, hogy ott is mindenkori magyar bortörvények lesznek érvényesek és irányadók. % * Valódi angol téli kabátra öltönyre, zsakci és frakk szövetek legjobb minőségben kiipkaíck. fíői kabát kelmék, ruha és costümszövetek f 5 nagy választékban Brunner Lajosnál Sátoraljaújhely, Fi-atca 16. és : I* g :K X X X X X :X % Megakadt a borexport. A helytelen pénzUgyi politika válságba sodorta a borkereskedelmet. Csonka-Magyarország nemzetgazdaságának egyik iegfontosabb ágazatát kétsé- genkivül a bortermelés képezi, 800000 ka- tasztrálís holdnál nagyobb terület van szőlővel beültetve és kb. 8 millió hektoliter bor hozammal kell számolni. Fokozza a bortermelés nemzetgazdasági jelentőségét, hogy az évi 8 millió hektoliternek felét sem tudja a belső fogyasztás absaorbéálni. Ennélfogva a borexportot nemcsak valuíá- ris szempontból kell fejleszteni, de azért is, mivel nem kívánatos módon eladhatlan készletek találnak íelgyümlelni, melyek a borpiac árait és hatalmas tőkéket kötnek le. Egészen a legutóbbi időkig is a kormány teljesen átérezta azt a nagy nemzetgazdasági érdeket mely a borexporthoz fűződik. Egy csomó balkezes intézkedés után a bortermelői és borkereskedői érdekkörök rávezették a kormányt a helyes útra: a borexport felszabadítására. Sajnos, azonban a borexport teljes szabadsága az utolsó időkben már nem bizonyult elégségesnek arra, hogy életet tudjon önteni a borkereskedelembe. Az utódállamok 1 őzül Ausztria és Csehszlovákia kormányai a rnzgyar boroknak országaikba való beengedését politikumként kezelik. Ausztriával szemben a magyar borimport megengedését az esstről-eseíre megkötött kereskedelmi szerződések keretében kellett kiverekedni, Csehszlovákia pedig egyenesen kontigentálta a bevihető magyar származású borok mennyiségét, ez a kérdés cseh-magyar gazdasági tárgyaláson elintézés alatt áll. Tudvalevő, hogy az 1921-es évjárat minőségre és mennyiségre egyaránt kiváló bortermést szolgáltatott. Az 1921-es bortermés kiváló minőségének volt köszönhető, hogy nemcsak megszokott axport- piacaink, da a nyugati államok ügyelme Is a magyar bor felé terelődött. Áz érdeklődés és a vételkedv olyan nagy volt, hogy az 1921 es termés teljesen elfogyott. Ezzel szemben az 1922-ös termés egyáltalán nem Ígért miuőségbcrokat. De azonkívül az abnormális időjárás a terméseredményeket is hátrányosan befolyásolta. Ma már- meg lehet állapítani, hogy bár az idei bortermés minőségileg messze mögötte marad a múlt évinek, a hozam mégis jó közepesnek felel meg. Kezdetben 60—60 koronás árakon kérték a kereskedők a mustot a termelőktől. Időközben olyan katasztrofális események zajlottak íe a borpiaeon, hogy a termelők által remélt 90—100 koronás mustárak bejeit 25—80 koronás árak alakultak ki. Mondanunk sem kell, hogy ez a nagy ár- hanyatlás többszázmilliós veszteséget jelent a termelők számára. A gazdasági élet törvényszerűségeinek ismerői körében nagy csodálkozást váltott ki, hogy akkor, amidőn egy rejtelmes konjunktúra ismét erőteljes iramban hajtja fel mindennek az árát: ugyanakkor a borárak nemhogy nivón maradnának, de hanyatlásnak indulnak. Egymagában az exportpiacok elzárkózása még nem szolgáltathat okot az árbanyailásra. Hiszen a gyakorlatból tudjuk, hoby az elzárkózás csak átmenet jellegű. Nyilvánvaló tehát, hogy a borértékesítés terén valami súlyos hibának kellett történni1 mely alkalmas voit arra, hogy üi’ész- és tcinulmány slejf estéid! £ ! FOTöCiHHET! Amatőrök ék Fényképészek Elsőrendű minőségben állandóan raktáron vannak: festővásznak, praeperált feslölemezek, festővászon papírból, mely teljesen pótolja a vásznat. Vidra , nyest- és sorteecsetek. — Paletták óvál és léglaalakban, fából és porcellánból. LBHSiüj. Máhoidj, Terpentin, Ksstixfeencß, lassan és gyorsanszáritó festőszerek ! — Gombfestékek, pastellkréfák, rajzszerek ! Festőminia kölcsönzés! *Tg^§ M @9 3 £ © © & ma nálam olcsóbban szerezhetik be, mint a fővárosban! Nagy raktár elsőrendű külföldi gyártmányú lemezek, előhívók, fixálók, aranyfürdők, gáz- és napfény másolópapírokból minden méretekben. Sötétkamara-lámpák, fényképragasztószerek, albumok, kartonok. Másolókeretek! — Szári tó állványok! — Kazetták! Mecdzurák! — Tálak! iKfifeo TPáJL könyv-, zenemű-, papir- és fényképészeti czikkek kereskedése Sátnraliauihelv. fi csehek el akarják venni a „Jokaji bor“ elnevezési. Küzdslem a Hagyatja két községéért. A régi Nagy-Magyarország közgazdaságának egyik legnagyobb értéke volt a tokajhegyaijai borvidék nemes termése, amelyet tokaji bor elnevezés alatt ismertek r világon. A tokaji bor hírnevére természetesen féltő gonddal vigyáztak, külön törvény Intézkedett arról, hogy melyik
