Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-10-24 / 115. szám
S3 Áj 4) í ■ ÍJ*,g u « S3 2 ■ gL < *B •a« -s S *=*»c* S U Ä E * El Sí ZZ « *2 e O s H í/í Sátoraljaújhely, 1922. Október 24. FŐSZEBÜÜBSXTŐ : KROÓJÓZSEF In 5 town Meg j#i«nik hetenkűsi háromszor cédáén, csütörtököli és szüicbaían. Szerkaszíftség és kiadóul* Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42, szám. In 5 faron. "dB Előfizetési dijak : Egész érre . . 4áS K. Félévre . ... 225 K, Negyedévre . . 115 K, Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentíméterenkint számíttatnak. Erdély a napokban ismét gazdagodott egy megalázóan történelmi dátummal, Hohenzcllern Ferdínándot és nejét, az ősi magyar erdélyi fejedolmek temetkezőhelyőn Gyula- fehérváron „Nagyrománia“ királyává koronázták. A nagyenyedi két fűz legendás határában Idegen, bocskoros horda, idegen király fejére tette egy kegyetlenül összsda- raboit ország fénytelen koronáját. Ezeresztendős magyar földön megtörtént a trianoni békerongy utolsó erkölcsi hadisarca. A bíborba öltözött királyi pár bizonyára ezer és ezer sápadt néma areot láthatott és elfojtott indulatokkal teli számpárt, a magyarok lángoló szemeit. Es a koronázást követő ünnepi lakomának nagy hazugságaiba belezendült a Zágon felől zokog a maróan hideg őszi szél szava s megkocogtatta az ablakokat, mint egy figyelmeztetésül, mint egy bus memeníón- ként: csöndesebben ünnepeljetek 1 Csendesebben ünnepeljetek az elrabiott portán, ne harsogjon a rablás vig danája, mert a most „megalázottak némasága nem bele. egyezést, hanem elutasító, dacos, örök nemet jelent 1 Caratfa és Bastia késői unokái megláthatták a bilincsbevert magyarság nagy iitakozását. Megláthatták: a börtön, a korbács, az üldözés politikája nem oldja meg Erdély fájdalmas problémáját soha. Amíg éi az örökkévaló magyar gondolat, amig Erdély minden röge, minden emléke a magyar hitvallás mellett tesz tanúbizonyságot, — addig koronázhatnak román királyt, szervezhetnek román közigazgatást és igazságszolgáltatást, nem lesz ott „Románia Mare“ sóba. Amig a szűk határokon kívül és belül dobbanva él és akar a magyar szív, amig magyar agyveiőben lángol és követel a gondolat, addig Erdélyről, a Booskayak, a Bethlenek Erdélyéről nem lehet sem alku, sem lemondás. A gyulafehérvári királykomédia nem kötelez senkit. Ha eijö a perc — és ennek el kell jönnie — ha riadva siáil a kürtjei és megindul a magyar jövendő uj diadal- utján, ronggyá tépődik minden emléke, minden zászlaja ennek az operettkoronázásnak, mert az örök igazság száz Trianon, száz koronázás, száz erőszak ellenére is a mi bolt'og birtokunkba hozza vissza ae izzó magyar földet, Mikes Kelemen szülőföldjét, a könnyesmultu Erdélyt. fi Kárpátok és galicia harcterem át. Utazás három országon keresztül — Novo Mosto az ezeréves magyar földön. — Mindenki nj ruhában utazik innen Szlovenszkóba. — Az újjáépülő Lengyelország. Az udvarias magyar vámvizsgálat után a vonat lassan kigurul a kihalt Sátoraljaújhely állomásáról. Az utasok idegesen rendezgetik csomagjaikat. Reszkető szájjal kérdezgetik egymástói, milyen szigorú a cseh finánc és kezük remeg, amikor kof férjük fenekére nyomnak valami Budapesten vásárolt holmit. Szlovákiai magyarok ezek, akik itt a jó cseh koronával összevásárolnak mindent. Itt mindenki uj ruhában utazik és amikor a magyar vámvizsgáló nő vógigkopogtatja a hölgyeket, ropog a még mosatlan uj fehérneműjük. Ez a csehek átka, de nem tudják megakadályozni. A vonat ablakánál állok és nézem a magyar főidet. Nem tudom elhinni, hogy ez a föld a cseheké. Hiába látom nagy betűkkel, hogy: Novo Mesto; egy ezeréves élet emléke tapad itt a fűszálakhoz. Amikor a vonat az úgynevezett cseh földön mozog, akkor egyszerre megértem az elnyomott magyarok fájdalmát. A cseh szavak, mint korbáesütések érnek azon a helyen, ahol még nem is olyan régen virágos katonavonatban egy várható győzelem tudatában haladtam at. A cseh finánc feltúrja csomagjaimat... Semmi. Mehetek tovább. És berobog a cseh vonat, a tőlünk eivett ismeretes mozdonyával, mondják: kosíeai (kassai) vonat. Regi kocsik, amilyenek nálunk csak a vicinálisokon járnak. . . . Sötét éjszaka van, amikor beérünk a Kárpátok közé. Sziszeg, sóhajt a mozdony, amint az emelkedésekre huzza a vonatot. Felálomban ülök az ablak mellett és szinte gondolatok nélkül nézem a koromsötét hegyeket. Csak egy kép elevenedik fel újból és újból etőttem: amLor magyar katonák álltak itt havas éjszakukban és harooitak ezért & földért . . . Kutatom szemeimmel a nyomokat. Serami, semmi! Szuronyos cseh katonák állnak őrt a hidaknál . . . Megyünk a lengyel határ felé ... Ejfél felé jár az idő és a vonat csak lassan tud haladni a nehéz terepen. Két vasutas szállt be, akik most utaznak haza Munkácsról telepállomásukra, a lengyel határ melié. Szomorúak és fáradtak. Nyomja őket a esehesitő fegyelem. Feljebbvalóik minden képzettség nélkül valók. Vannak főnökök, akik valaha talán hordárok voltak. Hogy itt nem történnek nagy szerencsétlenségek, ez csak a magyar vasutasoknak köszönhető. Beszédjükben gyakran visszatérnek arra, hogy nem kellett volna annyinak innen elmenni, ki kellett volna itt tartani, itt sokkal jobban használhattak volna a magyar hazának. . . Csinosan öltözött langysl katonák és fináncok fogadnak a lengyel határún. Csodálatos energiával dolgozik ez az ország. Ez a vértől ázott, romhalmazokkal teli föld sietve épül újjá. Maleg rokonszenvvel emlegetik a magyarokat a lengyelek és sokszor mondják: Bárcsak már mi is ott volnánk, ahol Magyarország. Kedvesen adnak útbaigazításokat és mindenben segítségemre vannak. Tiszta koesikban, percnyi pontossággal közlekedő vonaton utazom Stry-sn át Sitanisziauig, ahol a Wien—Bukaresti express™ szállók át. Néhány órai rohanás után elérünk a román határhoz. A románok udvariasak és bejönnek a vonatba vizsgálni. Az utasok újabb idsgrohamot kapnak, amikor a román detektív végigkutatja a csomagjaikat. Egy darab selyemért vagy szövetért rettenetes vámot szednek a románok. Nem szabad bevinni semmit 1 Sietve rejtem el a magyar könyveimet. Szerencsére ezt is kiáilottuk és most már rohanhatunk nyugodtan tovább Cser- nowitz—Bukarest felé. Minden állomáson román katonák szuronyosan — ez itt egy „önként“ csatlakozott „elégcdett“tari;omány. Dr. Ó. P. Pályázat 80 posta- és távíró- gyakornoki állásra. A kereskedelemügyi miniszter 10 üresedésben lévő posta- és távirógyakor.' aki állásra pályázatot hirdet. Az állásokra pályázhatnak, akik 18 évesek már elmúlik, magyar állampolgárok s főiskolát, közcy- iskolát, vagy ehhez hasonló intézetet sikeresen elvégezte?, feddhetetlen előéletiek s a szolgálatra testileg is alkalmasak- A kik a fő-, vagy középiskolát az 1921—22. tanév előtt végesték el, igazolni tartoznak azt is, hogy azóta mivel foglalkoztak. A sajátkezűig irt és születési, erkölcsi, orvosi és iskolai bizonyítványokkal ellátott kérvényt a már közszolgálatban lévők elöljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes közigazgatási hatóság utján október 31-ig ahhoz képest, hogy hol óhajtanak elhelyezkedni, a budapesti székesfővárosi, a budapesti kerületi, a miskoiozi, a djbreozeni, szegedi, pécsi, illetőleg a soproni posta- és távíróigazgatósághoz nyújtandók be, ezenkívül a pályázók november hó 3-ig az illető igazgatóságnál személyesen is jelentkezzenek. Az elkésve érkezett kérvényeket elutasítják. A fölvett gyakornokok évi 1200 korona sem m Férfi fiitönyri és legjobb férfi- és női gyapjú szivetek legolcsóbban •• I Fktoli és ü m műi m m feíölíö szövetei! BRUNNER RAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztóit, basps ;S2ÍSBÍÉ m 15TB fel m nagy uálssztéKbsn. 0 Sátoraljaújhely, Főutca 16, (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre ügyelni!, legjobb minőségben. 0 211 m m
