Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)

1922-09-26 / 107. szám

Sátoraljaújhely, 1922. Szeptember 26. FŐ9ZKKKESZTŐ : KROÓJÓZSEF Ura 5 Wm. Előfizetési dijak : Egész évre . . 4SQ K. Felévre .... 225 K. Negyedéve . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentimiterenkint számíttatnak. CKvenharmadik évi. 107. szám (6315.) Ipa 5 korona. Megjelenik hetenként háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadófliv Sátoraljaújhely, Főtér §. szám. Telefon: 42. szám. Ä búza árának újabb emelkedése mellett, bár a drágulás viharában lassanként teljesen megedződ- tünk, nem tudunk szó nélkül elmenni. Nem, mert a lizezar koronás búzaár nem­csak azt jelenti, hogy drágább lesz a liszt, a kenyér és & zsemle, hanem jelenti azt, ho^y egy újabb és valószínűleg minden eddigit felülmúló drágasági hullám önti el az országot, amelynek katasztrólálie ha­tásával most már mindenki számol. Ha ennek a szomorúan nehéz állapot­nak az indító okait keressük, nem tudjuk a rövidlátó és a könnyű sikereket köny- nyen arató sajtót követni abban a felfo­gásban, hogy az ország népét elsenyvesztő drágaságot a belföldön idézik elő. Elismer jük, hogy vannak sikerek, áruelrejtő és árufelhalmozó spekulánsok, akiknek egoiata közgazdasági tevékenysége feltétlenül ká ros, de meggyőződésünk az, hogy orszá­gunk gazdasági váltságát az elrabolt or­szágok fizikai hiánya, Európa pénzügyi és gazdasági lezüllése, a most viharzó s a világ minden államát alapjában aláaknázó krízis okozza. Külső okok tehát, amelye­ket nines módunkban megszüntetni, vagy lényegesebb módon enyhíteni. Nem lehet tehát nyugodt lélekkel jobb jövőt jósolni, mert ez néhány esztendőn belül be nem következik. Egy tény: Mi, magyarok, szervezet­ien és önös célú gazdasági életünkkel nem bírjuk a nagy államokkal való kimerítő versenyt még az elszegényedés tekinteté­ben sem. A kormánynak ezt tudni kell és meg kell valósítani a kisemberek hathatós védelmét. Mert a kis ekzisztensiák tartják fenn az államot s így megérdemlik az ál­lam támogató erejét a tízezer koronás bu­saár tornyosuló hullámverésének idején, akkor, amikor nap-nap után újabb és egyre súlyosabb megpróbáltatásokra ébre­dünk. Most már az a helyzít, hogy a leg­elemibb létfenntartását sem tudja az or­szág lakosságának nagy rés&e a télre biztosítani. A váczi előkészítő utazgatások közben megismerkedett Markó egy honimegyei lelkes főszolgabival, Batta Lászlóval, aki székhelyére, Vámosmíkoiára invitálta a társaságot, biztosítva a nemes célnak a megfelelő anyagi sikert is. £s csakugyan Mikolán volt az első jövedelmező daies- tély. A Területvódő Liga tizennégyezer koronát kapott a bevételből és a tállyai emlékműnek is jutott 1650 korona, amit a lslkes mikolai hölgyek „Lavotta-sütemény* árusításával hozlak össze. Ez az összeg volt sz első pénz, amit az emlékmű dom­bormű veinek elkészítője, a süketnéma Ya- szary László szobrászművész kapott. Vámosmikola után Markó Kemény Oszkár medikussal társulva, a pesti Viga­dóban rendeztek 1921. május 2-án egy magas színvonalú Lavotta-estély. Annak dseára, hogy Hubay Jenő, Jászai Mari, Hegyi Anna, a művészek egész légiója szerepelt, félig üres ház mellett, húszezer korona lett a defioit, amit Kemény Oszkár a magáéból gavallérosan kifizetett. Ez al­kalommal jelent meg Markó és Kemény szerkesztésében a „Társaság“ Lavotta- száma. Erdőbényei főidő. A második, valamelyest jövedelmező dalestály Erdőbányén volt, Rákóczi Ferenc egykori fürdőjén, Zemplénben. Lelkessn fogadták a társaságot a fürdővendégek s a hangveny erkölcsi ás közvetlen anyagi hasznán kívül a véletlen más utón is ha­talmasan előbbre vitte az emlékmű sorsát. Asztalos Kálmán dr. fürdő- ás kőbánya­tulajdonos ugyanis, kinek egyébként is nagy hálával tartoznak az emlékmű körül buzgólkodók, erdőbényei bányájából ren­delkezésre bocsátott egy csodás, fehér grá­nitot, amelyből a tállyai emlékmű készült. Kedves epizódja volt az erdőbényei kirándulásnak, hogy a fürdő vendégek nagy száma miatt az egész hangversenyző tár­saság, Írót hölgy és három férfi, éjszakára kénytelen volt egy hálószobával megelé­gedni. A helyzet mulatságos és bájos volt. És mindenki vé^igaludta az éjszakát, da­cára annak, hogy a lámpa egész éjszaka égett. Időközben más zempléni községekkel is tárgyalt Marké dalestély rendezéséről. Tokaj, Mád, Sárospatak és Abaujszántó azonban kevés eredménnyel kecsegtettek. Majd az Alföldön próbálkozott a „főren­dező.“ Itt azonban, sajnos, semmi készsé­get és megértést sem talált. Különösen nem Kecskemét közönségénél, hol még helyi rendezőbizottság sem tudott megala­kulni, ellenben |a városi színház bérlője tízezer koronát kért egy estére a színház­ért. Természetes ennek folytán, hogy semmi sem lett a hangversenyből, bár ki is pia- katirozták. IS Több szerencséjük volt Czegléden, a hol némi anyagi sikert is hozoC a dales­tély. Itt azonban az a kellemetle .eé§ érte a? őadókat, Hegyi Anna énekesnőt és Tű Ilonka gordonkamüvésznőt, bogy a pesi zongoraművésznő, amint rátett© » a- sét a városi mozi rozoga zongorájára, any- nyira megijedt a rettentő szerszámtól, he j egyszerűen faképnél hagyta a társasé )t. Szerencsére beugrott az evangélikus ügy- ház karmestere, akinek kifogástalan kísé­rete mellett, teljes művészi sikerrel végző- dött a kirándulás. Gzeglédről Hegyi Anna, Thegze-Ger- ber Jenő és Tüli Ilonka ellátogattak a szomszédos Katonatelepre, az agg, bete­geskedő, világhírű szőlész, Math'ász Jáuoa felviditására. A vendégszerető háznál elő­kelő közönség hallgatta Lavotta örökszép dalait s ez az este volt az utolsó vidám estje Mathiásznak, aki egy hónap múlva elhunyt. Az utolsóelőtti hangverseny Nagykő­rösön volt december 12-én. lit is cssknem olyan közöny fogadta az eszmét, mint Kecskeméten. Á hangverseny napján, da­cára minden okos előkészületnek, mind­össze tíz jegyet vásároltak. A kétségbe­esett főrendezőnek ekkor mentő ötlete tá­madt. Néhányszor vőgigsótáltatta Nagykő­rös főutcáján a szépséges Hegyi Annát és végtelenül bájos Kemény Gizella zongora­művésznőt. A hatás nagyszerű volt. Este csaknem telt ház ünnepelte a művészeket és hangverseny után reggelig tarló ‘ moot rendezett az ottani aranyifjuság. Kedves epizódja volt a nagykőrösi ki­rándulásnak, hogy a müvésztárcaság házi­gazdája, Székely Lász'ó jómudu gázdál- kodó, kinél az előadás előtti próbát tar­tották, a szives látás tetejébe gavrllárcsau még ezer koronát adott a srobora'.apra. (Vége kör.) Legolcsóbban vásárolhat Ml CIKKEKET Groszmann Éliásnál (Rudali-féle ház). á m m Férfi öltönyre és legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • • Fofeíe ii Hä m m feíöltű szüseísl BRUNNER LAJOS pusztán, hmpn uSÖ Él nsgy »álisztékbas. jfe férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljanjbeiy, Főutca 16. (megjebázzai szemben) szerezhetők be. [színétéit legjebb minőségben. m Kérem cégemre ügyelni t. Sí! A tállyai hármasszobor. A háború után az első szobor. A vidéki Lavotta-estélyek. — A kéttagú szoborbizottság munkája. Irta Hegyi Ödön.

Next

/
Thumbnails
Contents