Zemplén, 1922. július-december (53. évfolyam, 78-133. szám)
1922-09-26 / 107. szám
Sátoraljaújhely, 1922. Szeptember 26. FŐ9ZKKKESZTŐ : KROÓJÓZSEF Ura 5 Wm. Előfizetési dijak : Egész évre . . 4SQ K. Felévre .... 225 K. Negyedéve . . 115 K. Egy hóra ... 40 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentimiterenkint számíttatnak. CKvenharmadik évi. 107. szám (6315.) Ipa 5 korona. Megjelenik hetenként háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadófliv Sátoraljaújhely, Főtér §. szám. Telefon: 42. szám. Ä búza árának újabb emelkedése mellett, bár a drágulás viharában lassanként teljesen megedződ- tünk, nem tudunk szó nélkül elmenni. Nem, mert a lizezar koronás búzaár nemcsak azt jelenti, hogy drágább lesz a liszt, a kenyér és & zsemle, hanem jelenti azt, ho^y egy újabb és valószínűleg minden eddigit felülmúló drágasági hullám önti el az országot, amelynek katasztrólálie hatásával most már mindenki számol. Ha ennek a szomorúan nehéz állapotnak az indító okait keressük, nem tudjuk a rövidlátó és a könnyű sikereket köny- nyen arató sajtót követni abban a felfogásban, hogy az ország népét elsenyvesztő drágaságot a belföldön idézik elő. Elismer jük, hogy vannak sikerek, áruelrejtő és árufelhalmozó spekulánsok, akiknek egoiata közgazdasági tevékenysége feltétlenül ká ros, de meggyőződésünk az, hogy országunk gazdasági váltságát az elrabolt országok fizikai hiánya, Európa pénzügyi és gazdasági lezüllése, a most viharzó s a világ minden államát alapjában aláaknázó krízis okozza. Külső okok tehát, amelyeket nines módunkban megszüntetni, vagy lényegesebb módon enyhíteni. Nem lehet tehát nyugodt lélekkel jobb jövőt jósolni, mert ez néhány esztendőn belül be nem következik. Egy tény: Mi, magyarok, szervezetien és önös célú gazdasági életünkkel nem bírjuk a nagy államokkal való kimerítő versenyt még az elszegényedés tekintetében sem. A kormánynak ezt tudni kell és meg kell valósítani a kisemberek hathatós védelmét. Mert a kis ekzisztensiák tartják fenn az államot s így megérdemlik az állam támogató erejét a tízezer koronás busaár tornyosuló hullámverésének idején, akkor, amikor nap-nap után újabb és egyre súlyosabb megpróbáltatásokra ébredünk. Most már az a helyzít, hogy a legelemibb létfenntartását sem tudja az ország lakosságának nagy rés&e a télre biztosítani. A váczi előkészítő utazgatások közben megismerkedett Markó egy honimegyei lelkes főszolgabival, Batta Lászlóval, aki székhelyére, Vámosmíkoiára invitálta a társaságot, biztosítva a nemes célnak a megfelelő anyagi sikert is. £s csakugyan Mikolán volt az első jövedelmező daies- tély. A Területvódő Liga tizennégyezer koronát kapott a bevételből és a tállyai emlékműnek is jutott 1650 korona, amit a lslkes mikolai hölgyek „Lavotta-sütemény* árusításával hozlak össze. Ez az összeg volt sz első pénz, amit az emlékmű dombormű veinek elkészítője, a süketnéma Ya- szary László szobrászművész kapott. Vámosmikola után Markó Kemény Oszkár medikussal társulva, a pesti Vigadóban rendeztek 1921. május 2-án egy magas színvonalú Lavotta-estély. Annak dseára, hogy Hubay Jenő, Jászai Mari, Hegyi Anna, a művészek egész légiója szerepelt, félig üres ház mellett, húszezer korona lett a defioit, amit Kemény Oszkár a magáéból gavallérosan kifizetett. Ez alkalommal jelent meg Markó és Kemény szerkesztésében a „Társaság“ Lavotta- száma. Erdőbényei főidő. A második, valamelyest jövedelmező dalestály Erdőbányén volt, Rákóczi Ferenc egykori fürdőjén, Zemplénben. Lelkessn fogadták a társaságot a fürdővendégek s a hangveny erkölcsi ás közvetlen anyagi hasznán kívül a véletlen más utón is hatalmasan előbbre vitte az emlékmű sorsát. Asztalos Kálmán dr. fürdő- ás kőbányatulajdonos ugyanis, kinek egyébként is nagy hálával tartoznak az emlékmű körül buzgólkodók, erdőbényei bányájából rendelkezésre bocsátott egy csodás, fehér gránitot, amelyből a tállyai emlékmű készült. Kedves epizódja volt az erdőbényei kirándulásnak, hogy a fürdő vendégek nagy száma miatt az egész hangversenyző társaság, Írót hölgy és három férfi, éjszakára kénytelen volt egy hálószobával megelégedni. A helyzet mulatságos és bájos volt. És mindenki vé^igaludta az éjszakát, dacára annak, hogy a lámpa egész éjszaka égett. Időközben más zempléni községekkel is tárgyalt Marké dalestély rendezéséről. Tokaj, Mád, Sárospatak és Abaujszántó azonban kevés eredménnyel kecsegtettek. Majd az Alföldön próbálkozott a „főrendező.“ Itt azonban, sajnos, semmi készséget és megértést sem talált. Különösen nem Kecskemét közönségénél, hol még helyi rendezőbizottság sem tudott megalakulni, ellenben |a városi színház bérlője tízezer koronát kért egy estére a színházért. Természetes ennek folytán, hogy semmi sem lett a hangversenyből, bár ki is pia- katirozták. IS Több szerencséjük volt Czegléden, a hol némi anyagi sikert is hozoC a dalestély. Itt azonban az a kellemetle .eé§ érte a? őadókat, Hegyi Anna énekesnőt és Tű Ilonka gordonkamüvésznőt, bogy a pesi zongoraművésznő, amint rátett© » a- sét a városi mozi rozoga zongorájára, any- nyira megijedt a rettentő szerszámtól, he j egyszerűen faképnél hagyta a társasé )t. Szerencsére beugrott az evangélikus ügy- ház karmestere, akinek kifogástalan kísérete mellett, teljes művészi sikerrel végző- dött a kirándulás. Gzeglédről Hegyi Anna, Thegze-Ger- ber Jenő és Tüli Ilonka ellátogattak a szomszédos Katonatelepre, az agg, betegeskedő, világhírű szőlész, Math'ász Jáuoa felviditására. A vendégszerető háznál előkelő közönség hallgatta Lavotta örökszép dalait s ez az este volt az utolsó vidám estje Mathiásznak, aki egy hónap múlva elhunyt. Az utolsóelőtti hangverseny Nagykőrösön volt december 12-én. lit is cssknem olyan közöny fogadta az eszmét, mint Kecskeméten. Á hangverseny napján, dacára minden okos előkészületnek, mindössze tíz jegyet vásároltak. A kétségbeesett főrendezőnek ekkor mentő ötlete támadt. Néhányszor vőgigsótáltatta Nagykőrös főutcáján a szépséges Hegyi Annát és végtelenül bájos Kemény Gizella zongoraművésznőt. A hatás nagyszerű volt. Este csaknem telt ház ünnepelte a művészeket és hangverseny után reggelig tarló ‘ moot rendezett az ottani aranyifjuság. Kedves epizódja volt a nagykőrösi kirándulásnak, hogy a müvésztárcaság házigazdája, Székely Lász'ó jómudu gázdál- kodó, kinél az előadás előtti próbát tartották, a szives látás tetejébe gavrllárcsau még ezer koronát adott a srobora'.apra. (Vége kör.) Legolcsóbban vásárolhat Ml CIKKEKET Groszmann Éliásnál (Rudali-féle ház). á m m Férfi öltönyre és legjobb jérji- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • • Fofeíe ii Hä m m feíöltű szüseísl BRUNNER LAJOS pusztán, hmpn uSÖ Él nsgy »álisztékbas. jfe férfi és női gyapjú szövet üzletében Sátoraljanjbeiy, Főutca 16. (megjebázzai szemben) szerezhetők be. [színétéit legjebb minőségben. m Kérem cégemre ügyelni t. Sí! A tállyai hármasszobor. A háború után az első szobor. A vidéki Lavotta-estélyek. — A kéttagú szoborbizottság munkája. Irta Hegyi Ödön.
