Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-01 / 65. szám

2. o''la!. Junius 1. tisztán jótékony «ólokra fordítja. Olyan aá fárkodásra vall ez, melynek méltó megje­lölése a «zent, a „kadisa*. Mert a legszebb, amit ember e földön művelhet, a jótavás és Isten képmása az emberben a jó cse­lekedetek sommázata. A Chavra Kadisa saját kórházában is gondost ággal és szeretettel műveli a jót. Szegény betegeknek díjmentesen gyógyke­zelést, de h kórházba fel nem vett szegény betegeknek is orvosi kezelést és ingyenes gyógj izereket nyújt, sőt telhetőleg nem­esidé betegek is részesülnek ott gondos gyógykezelésben és ápolásban. A kórházat az egyesület f. év január elsején saját kezelésébe vette át. Hogy a betegek a modern hygiénai igényeknek megfelelő elhelyezést nyerjenek, az egye­sület a kórhazat tetemes költséggel reno- váltatta é* jól felszerelt mütötermei ren­diseit be. A rsorgánizált kórház belgyógyászati osztályát Zinner Sándor dr. és sebészeti oserályát Székely Miklós dr., a békésgyu­lai köskórház volt mütőorvosa vezeti. Di- oeéretremóltő a két derék fiatat orvosnak a kórházban felvett betegekkel való gyön­géd bánásmódja. A kórház ügybuzgó gond­noka, Friedmann Benő dr. kiváló szorga­loméul igyekszik megvalósítani a kórház mega’rj)itójÉaak, az 1863-ban itt elhunyt Beicn Simon dr.-nak nemes intencióit: minden törekvése odairányul, hogy a a Chevra-Kadisát, miként eddig, úgy a jö- viben is a kórház vezetésében is a tiszta eraberszerstettfll áthatott zlvak vezéreljék. A kórház. megalapítója halálának öt­venedik évfordulóján, 1813 ban megtartott egyesületi közgyűlésen a kórházi gondnok szépen megszerkesztett és emelkedett tó­nusban mondott emlékbeasédben a kórház megteremtőjének kegyelete« szavakat szén telvén, helyesen megjsgyszte, hogy bold. Reieh Simon dr., aki nőteien volt, alapít­ványa révén arról gondoskodott, hogy az általa itt gyógykezelt éa gyógyított embo- rek filléreiből gyűjtött vagyont visszaadja azok gyermekeinek és ivadékainak z Így későbbi nemzedékek fájdalmát őz szenve­déseit is enyitzo. A Chevra Kadisa, mely 1771-ban Hirsch Náftáli városunkban letelepedett rubbi kezdésére megalakult, junius 11-én ünne­pükén mepüli fennállásának 150-ik évfor­dulóját, Hiszem és remélem, hogy e jubi­lee u méltó lesz az egyesület szép múltjá­hoz; htszsm ás remélem, hogy az egyesü­let tagjai és városunk áldozatra kész zsi­dósága kfcazségezen előmozdítja majd azt a eók, amelyet az egyesület elnöksége zz alkalommal elemi kíván: a kórház szük­sége« kibővítését értem. Á kórház ta­nácstermét ugyanis öt betegszobává akar­ják átalakítani. Az átalakítás és az öt be­tegszoba berendezése körülbelül egy ne­gyedmillió koronába kerülne. A kórháznak e mulhatalanul szüksé­ges kibővítését kell lehetővé tenni. Az egyesület 160 éves jubileuma alkalmából megmosdui itt remélhetőleg minden zsidó ■sít, hogy áldozzon a jótékonyság oltárán ée hathatósan támogatja az egyesület el­nökségét nemez törekvésében. * Végül szükségesnek tartom félreérté­sek elkerülése végett megjegyezni, hogy e rövid alkalmi cikkemben nem méltathat­tam azon nemeslelkü férfiak érdemeit, akik az egyesület 150 éves fennállása alatt önsetlenül buzgólkodtak annak felvirágoz­tatásában, , mert az annak a feladata lesz, aki majdan megírja az egyesület törté­netét. Knopfler Sándor. 5r. Xutkafalvy Jtfiklós elutazása. Dr. Kutkafalvy Miklós nyug. állam­titkár, aki a lezajlott választáson keresz­tény ellenzéki programmal lépett fel és kisebbségben maradt, kedden délután az B óra 20 perckor induló személyvonattal utazott vissza Budapestre. A volt képvise­lőt személyes híveinek és politikai barátai­nak meghitt kis esoportja kisérte ki az ál­lomásra, abol Kutkafalvy hosszasan elbe­szélgetett velük és mindenkitől szívélyes búcsút vett. Aaok, akik a veresig dacára is kitar­tanak volt képviselőjük mellett, a válás pillanatát meleg ünnepléssé avatták ét % tá-. vozó vezér elsőosztályu fülkéjét nemzati szí­nű szalagokkal ékes csokrokkal díszítették fel. A esoportban igen sok«in voltak asszo­nyok. Éles füttyszó, a vonat indul. Néhány gyors kézsaorítás, sietős búcsúszó és a kö­vetkező pillanatban már a mozgó kocsi ablakából int szomorúan buesut Kutka­falvy híveinek: —■ A viszontlátásra l A vonat az egybegyűltek éljenzése és kalaplengeíóss között, gyorsuló ütemben szaladt ki a pályaudvarról és a csalódott jelölttel együtt csakhamar elnyelte a ttssza­SBPSég. I.ItÜJUüit AíífíOL IQsztn és ruhavásznaii, AMíOL nyári szánét üönlegességEli békckels váSamtéfebau és i»mŐ*i£j<«i>e3i megérkeztek BSÜHBC3 L93Q5 posztó- és gyapjúszövet áruházába Mütoraijaujhely, Főutca 16. — Rendkívüli közgyűlést tart csütör­tökön, junius hó 1-én délután 4 órakor az üzemi képviselőtestület. A közgyűlés tár­gya az üzembizottság átdolgozott javaslata u viílanyfogyasztási egységárak emelése tárgyában és a számvizsgáló bizottság elő­terjesztése az üzemi bizottság tagjainak 1921. évi jutalmazását illetőleg. — Bankettet rendeztek — mint halijuk — hétfőn este Göigzy István képviselő tiszteletére a „Magyar Király* éttermeiben. A bankettszők nagyrósze a Kutkafalvysták táborából került ki, akik, mivel amott el­estek a győzelmi tortól, ernitt kárpótolták magukat vesztett reményükért. Számosán siettek oda azok közül, akik a választás ideje alatt ellenséges indulattal voltak Gör­gey iránt, akik még a szavazás kezdetekor az eilenpárton voltak, sőt, még olyanok is akadtak a társaság tzgjai közt, akik sza­vazatukat az ellenjelöltre adták. Szóval azok a bizonyos napraforgók, akik ehetve ferditják tányérjukat a fény felé, bár on­nan árad is az, szu tál is hízelgő arccal fordultak a felkelő nap fs é. A naprafor­gók virágoskeríje a lakomán élénk feltű­nést keltett és láttára visszafordultak az ajtóból Görgey István igazi hivei közül azok, akik bizonyára meghittebb és őszin­tébb körben óhajtják ót ünnepelni. — Ebzárlat. Specziia Gyula rendőr- kapitány hivatala átvételének első napjai­ban intézkedett a kóbor kutyák összefog- dosásu iránt. Kilencven napos ebzárlatot rendelt el, azonban az intézkedésnek, úgy látszik nem sok foganatja volt. Soha annyi kutyát nem láttunk az újhelyi utcákon, mint éppen az ebzárlat kihirdetése óta. Úgy látszik, hogy ebben a városban a ha­tósági intézkedést még a kutya se respek­tálja. Erről viszont nem a rendőrtég tehet, mert kötelességét már teljesitette akkor, amikor a gyspraeatert felhívta a kutyák ösexefogdosására. Tudomásunk szerint más városban ez sem az államrendőrség fel­adata, tu nem a városi rendészeté. Itt azon­ban a város vezetősége még annyit sem tesz, hogy megfelelően ellenőrizné az In­tézkedés végrehajtását. Pedig ha egykicsit törőduének az üydKiöJvel, (— mivel törőd­nek itt egyáltalán Y —) megállapíthatnék azt, amit mindenki más, hogy a rendőri intézkedést két részről is áthágják. Áthág­ják elsősorban azok az ebtartó gazdák, a kik kutyáikat az ebzárlat ellenére is sza­badon eresz1 ik, sde legsúlyosabban áthágja a gyepmester, akinek kisebb gondja is na­gyobb annál, mintsem hogy vállalt köte­lességét teljesítse. Természetes, hogy en­nek a flttyethányó gesztusnak bosszantó kővelktzmónyai mutatkoznak. A kóbor kutyák garázdálkodása egyre nagyobb mér­veket ölt. As utcákon falkákba verődve marakodnak és a hatalmas szelindekek a gyalogjárón végigszáguldozva feldöntögetik a járókelőket, megakasztják a kocsiforgal- roat, cőt az üzletekbe, vendéglőkbe és ká- vöházakba is bemerészkednek. Kedden este a színházban tartott balletpantomim estélyt zavarta meg hangos vonításával egy csomó, a színházi folyosóra bevetődött marakodó kutya és mikor az ügyeletes rendőr ki akarta kergetni őket, a vonítás és caaho- lás valósággal botránnyá fajult. Ez az ál­lapot tűrhetetlen. Sürgősen intézkedni kell. A város vezetőségében kell annyi esélynek lenni, hogy a gyepmestert, aki közalkal­mazott, kényszeritnesse kötelessége teije- eitéuére és ha ennek ellenére sem tenne eleget vállalt kötelezettségének, gondos­kodni kell más gycpmestorről. A kutyák tartsák kutya-kötelességüknek a gazdájuk portáján maradni, a gyepmester meg tartsa gyepraesteri kötelességének a kóbor ebeket összefjgdosni, addig, einig a kutyák ga­rázdálkodásából nagyobb baj nem szár­mazik. Rendet Uraim, rendet I — A bal st- pantomim estély, amelyet kedden este tartottak a Városi Színházban a közönség élénk érdeklődésétől kisérve, fényesen sikerült. A közönség szívesen és sokat tapsolt Kovács Alice és óa Kovács Klára tánobeü ügyességének és Kovács Magda sxeriőz énekszámainak. A zongo­ránál Fehér István dr. karnagy ült. A ballett betanítása Kováss Károly ballst- mester érdeme. — A Diana-fürdő — a közmüvek igaz­gatóságának közlése sz*rint — junius hó 2 án, 8-én, 4-én és 5 én, azaz pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn egérz nap nyitva vaD. Hétfőn, B-én a gőzfürdő kizá­rólag csak nők részére lesz nyitva. — Mozi. Csütörlökön, junius hó 1 én a Három testőr negyedik része kerül be­mutatásra, szombaton és vasárnap, 8-án és 4 én pádig »z Atlantis második befe­jező része van műsoron. í Straus* iLipót és Tsa aranyműves és ékszerész Sátoraijaujbely, Seteríe-íér Z. Elvállal és készit rajz szerint: Mindennemű ékszer-, arany­os ezüst neműi, valamint platina ékszereket. Raktáron tart: Ezüstárukat, ékszereket, arany- és aranydoubié tár­gyikat drágaköveket. Pontos, gyors és ingható kiszolgálás i Legolcsóbb napi árak! Vesz: aranyat, ezüstöt és drágaköveket.

Next

/
Thumbnails
Contents