Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-14 / 6. szám
Ira 3 korona.-Vie ^jelenik hetenkint háromszor kad'ien, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség .és kiadóm« Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Bra 3 hóim Előfizetési dijak : Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentíméterenkint számíttatnak. Sátoraljaújhely, I főszek^stö: j Öívenharmadik évf. 1922. Január 14. \____________kroó József ____ | 6> száfn (6213.) Lelkek viharzása, botrányok, rettenetes feszültség színhelye a Ház, — mondotta Kovács J. István nemzetgyűlési képviselő, ugyancsak parázs csetepaték, dübörgő pad- verdesés, röpködő gorombaságok és gyanusitások közepette abban a teremben, amelyben a nemzet akaratának képviselői (?) az ország sorsát intézni lennének kötelesek. Botrányok, személyeskedések, padverdesések cirkuszi attrakcióinak színhelye a magyar parlament nap-nap után. A jelszavak, pártérdekek, de mindenekfölött az egyéni érdekek politikájának farsangi fölvonulása ismétlődik, folytatódik és fokozódik naponta. Politikai szenzációkkal, diplomáciai pikantériákkal és frivolitások izgalmaival etetik a csonkaország kenyéréhes népét, abban a balga hitben, hogy ha ők megfeledkeznek a nemzet iránti kötelességeikről és a történelem előtti felelősség tudatáról, bizonyára az ország népe is Így fog tenni. A teljes gazdasági bizonytalanság, az ipar és kereskedelem pangása, a kulturális élet elcsenevészedése és az egyre elviselhetetlenebbé váló általános nyomor, a szociális bajok ezerfélesége mint megannyi bomlaszló, rut fekély táton- ganak és terjednek ennek az amúgy is agyongyötört országnak a testén, de a kurzus kuruzslói íarsangi kánkánt táncolnak, egyesülnek, szétválnak, pohár- köszöntőznek és egymásnak ugranak, közben a beteg elvérzik. El a kuruzs- lókkal a nagybeteg nemzet kórágya mellől, mert ha még igy tart egy darabig, átsegítik a másvilágra. Bölcs és biztoskezü orvosokra van szükség, akik helyes diagnózis alapján operálnak, a kiknek szemére nem borit homályt a hatalomtól való megrészegedés mámora. El a mákonosyfejü mágusokkal és jöjjenek a bölcs orvosok addig, amig nem késő ! Elég volt a karneválból, legyen vége egyszer a politikai haragszomrád- nak, szembeköpősdinek és egyéb mulattató társasjátékoknak, mert ez í> játék egy nemzet bőrére megy. Ez a nemzet pedig élni, dolgozni és fejlődni akar! k. b. Az olvasóhozA „Zemplén“ megtisztelő búaioni folytán, miat társszerkesztö beléptem a lap kötelékébe. Nem idegenként jövök ide, Uj- hely nekem nem „uj hely*, de régi, kedves emlékeimnek városa. Falai között töltöttem gyermekkorom legszebb napjait és a hegyaljai levegővel saivtam magamba ennek a ma ezer sebből vérző, megcsonkított hazának szeratetót és a rajongást a szabadság eszméi iránt. És ez talán nem is véletlen, mert bérces ZempiéD mindég bástyája volt az igas eszméknek; az emberi jogoknak. Itt bontott iobogót Rákóczi, eat a földet sugározta be először Kossuth ragyogó szeileme. Trianon óta Ujhely ismét bástya lett, észak fe é utolsó bástyája, végvára a magyarságnak ... A Ronyva túlsó partján cseh patrullok hetvenkednek azon a földön, amelyet annyi magyar vér öntözött és annyi tenger könny áztatott. Szomorú események következtében lett hát Ujhely jelentősége nagyobb és növekedett img gazdasági és kulturális tekintetekben. Ezzel kapcsolatban a sajtónak is komolyabb és súlyosabb szerep jut osztályrészül: kettőző f éberséggel őrködni a lel kék fölött, erősíteni a hitet, éleszteni a reményt és összekovácsolni a szétforgácsolt erői. A „Zemplén* a mainál veszélyesebb időkben is mindég bátorszavu harcosa volt a szabadelvű és demokratikus eszméknek ezeknek voltam bű katonája eduig és eze két fogom szolgálni uj posztomon is. Da hogy megáldhassam helyem, ahhoz az én törekvésémen kívül szükséges a kö zönség jóakarata, amely nélkül újságíró munkája meddő marad. A „Zemplén“ szá mára kérem tehát a régi jóakaratot, amely már féiszáaad óta kisérte utján, a magam részére pedig csekély mértékű viszonzását annak a lelkes szeretetnek, amellyei e helyen elsőizbsn kösaöntöm a „Zemplén“ olvasóját. Sátoraljaújhely, 1922. január 18. Kozma Béla. HETI PLETYKA. Hallotta Nagyságos Asszonyom a legfrissebb újságot? — ?? — Dózsa Jenő, a budapesti Nemzeti Siinháa kiváló művésze, aki nemrég Sbek- espera „Lear királykának címszerepében vandégszerepeit az újhelyi szinpadoD, rövidesen ismét lejön városunkba. — Ez nem újság. Shylookot fogja játszani a „Velenaei kalmáréban. — Azt is, de fog egy önálló szabad- előadást is tartani Kiss József szoboraiapja javráa. A világirodalom jeleseinek szebb- uél-szabb alkotásait fogja interpretálni azzal k széles skálájú művészi tudással, a mely öuóki sajátja, ö tölti be az est egész műsorát, ezenkívül bizonyára egyebet Í3 be fog tölteni . . . — Az újhelyi nők szivét, ugyebár? — Azt is Asszonyom. Azonkívül néhány tucat pohár tokaji asszut is azon a vacsorán, amit az előadás után tisztelői rendeznek az illusztris vendég tiszteletére. — Vacsoráról jut eszembe: nem tud valami u;abb békevaosoráról ? — Egyelőre nem. Ismerve azonban bizonyos körök vendégszerető hajlamát, nem tartom kizártnak, hogy a közei jövőben ismét rendeződik a múltkorihoz hasonló. Mert fő a béke. N:m? — Mindenesetre. Addig azonban, amig az igazi béke elkövetkezik, azt hiszem sok harc fog lefolyni. — A megyei választásokra gondol Ásszenyom ? — Rosszul tévedett barátom, azaz; eltalálta. Megnyugtathatom, nem lesznek parázs harcok. Nagyon békésen fognak lefolyni a választások. Ha a képviselői választások is olyan zajtalanok lennének... — Na, ott már nagyobb viharokra less kilátás. Vannak jelöltek ? — Álig hetei emleget a fáma eddig. Valamikor egy emberért versengett hét város, ma, — nem hiába fordított világot élünk, — heten verseny őznek egy városért. Úgy hallom, ebből az alkalomból Hel- tai feleleveníti Aschylos klasszikus darabját, a „Heten Théba ellen" cimü antik tragédiát. — Apropó Heltai 1 Mondja, igaz, hogy meghosszabbítja a színtársulat itt tartózkodását ? — Nem bizonyos Asszonyom. Tegnap még valószínűnek látszott, mára azonban egy kis kompükáoió áliott be. Úgy történt a dolog állítólag, hogy Geiger, a közmüvek igazgatója Haltai előtt abbeli aggodalmainak adott kifejezést, nem tudja mitévő legyen, ha február 1-ón elmennek a sz:- nóssek, hogy fogja ő a mozivá átvedlttt szjnházat naponta fültetni. Holtai ezt marasztalásnak vette ős komolyan gondoltoÍ jtíegcrkeztek Moskovits Herman — szövetekben. Legújabb női costume és kabát kelmék. — Fekete posztó ÉS gyapjliSZÖuet dÍDütáPUháza és kék szövetek a legjobb minőségben kaphatók. — Szabott árak! S^toraljaujlieiy,Rákóci-u.6 **»$ «*&:«** 6
