Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-04 / 40. szám
2. oldal. Április 4. kel te i oetegesked u ós legvégül egyszerű avatal, amelynek párnájára — ellenségei is ér*ik — ha megti- porva, földresujtva, Kifosstva mindenéből, szegényen, elhagyottan is, de királyi fő hanyatlott. És a Julások mellüket verve ismerik be, hogy igaz vért árultak el. A halott nem eme! vádat, nem követel megtorlást, arcának szelíd vonásai a halál leheileté- től megdermedten is békát és szere- tetet sugároznak. IV. Károly alakja ma már a történelemé, amely hivatva lesz fölőt e nemcsak tettei, de szándékai alapján is ítéletet mondani. Mi egy raegtépett, kifosztott ország megmaradt fiai, gyá szos szívvel állunk az egyszerű kata- falk körül, amelyet a szeretet millió nyi lángjai gyertyázuak fejedelmivé. Itt el kell némulnia a pártszenvedélynek, itt nem lehet legitimista es sssa- badkirályvál isztó tábor, ne** lehetnek közjogászok és alkotmánypolitikusok, csak egy lehet: egy fájdalmában és gyászában egységes nemzet. ... A zivatar elmúlt ós kiragyog újra aa arányló tavaszi napsugár. Az élet jogfolytonos ; ga nem tűr zökkenőt. A birodalom sairabólumának hordozója meghalhat, de ép a magyar szent korona éa csak idő kérdése, hogy egy fejedelmi homlokot övezve uj<a diadalmas fényében ragyogjon fel. Van elég türelmünk kivárni ezt aa időt. Meghalt a király — éljen a király ! Éljen a területében ép, erkökseiben megujhodott Nagy-Magyar ország. k. b. Fegyver dörrent vaLhoí a Ronyva partján, két kis kúpos aeéldarab süvöuve fúrta magát a tavaszi éjszak sötétségébe), halk nyöszörgés, azután újra csönd. Csak az álmukból felriasztott kutyák kezdtek mérges ugatásba s» közeli tanyán, lassan pzonbBn ez is csendes morgássá halkult. Csend lett újra : békéi:, nyugalmat árasztó, halotti csend .. . Nem történt semmi, o^ak két ember maradt fekve a vízparton; nem történt semmi, esak két meleg, élcípiosságu vérpatík tört utat a golyóütötte résen kifelé, a szabadba. Nem történt semmi, csak kés ember ... hogyis mondják csak?... hát i«;en, egy kicsi — meghalt, az egyik azonnal, a másiú meg hét napig folytatta szörnyű vívódását a halállal... Nem történ: semmi, csak valahol, sápadt gyertyaláng gyászos lobogása mellett két viisszinarcu. beesett szemű, ráneoskepü anyóka virraszi csendesen sirdogálra, ój- szakáról-észukára és a rarnsgő ajkak átkot szórnak arra a kézre, amely a két életmécset kioltotta. Két összetört, szenvedő, gyötrődő asszony: a két áldozat édesanyja. A két élet-tragédia, amelynek betelje- dáse feót családtól rabolta el a kenyérke resőt, az újságok hasábjain száraz, néhány soros nepihirré zsugorodik össze: „Lelőttek két csempészt." Nem első eset, — hogy utolsó-e, szeretnénk hinni. Szeretnénk hinni, hogy nem dörren több fagyver, nem omlik több vér és nyomában nem fakad több nyomorúság, nsm szakad fel több átok. Pedig akire as átok szál!, csak a kötelességét teljesítette. Lőtt, morf, est tanítót ák neki, lőtt, mert igy írják elő a szolgálati utasítás komorba üs psra<ír.fusai. A megindított ezfgoru vizsgálat beigazolta, hogy a vámőr szabályszerűen járt el, úgy cselekedett, ahogy a helyén a másik, harmadik, vagy a századik is cselekedett volna. Ezzel azonban nincs elintézve a do- j log. Úgy érezzük, nem lehet itt pontot tenni az eset után. Van még valami, ami ez újabb, szomorú esett«l kapcsolatban a toliunk hegyére kívánkozik. Nem a vámőrökről van sió, mert hiszen őket hibáztatni épp oly naivitás voina, mint okolni a golyót, amely kioltotta a két ember életé1. Nem is a szolgálati szabályzat paragrafusaiban látjuk n főmozgafőerőt, hanem messze azon túl. Hiszen egészen a viletl'-nen inunk, hogy valaki csempész e, vagy vámőr. Mindkét esetben a megélhetés játeza a főszerepet. A háborút végig- Bzoigáít, frontokat átverekedett derék katona vámőrnek jelentkezik, hagy msgé:fce- tóst biz ositson magának.A kis falusi szatócs, akinek a házát felperzseltófc az oroszok, boltját kirabolták a csehek, majd a szeretet jegyében jött uj rezsim megfosztotta az itaímérési jogától, hogy megélhessen, csempészésre adta a fijét. Nem magasztalni, avagy menteni akarjuk a csampészeí virágzó mesterségét, osak megvilágítani a lehetőségeket. Távol ál! tőlünk az a szándék, mintha a csempészeket íjkarnők pártolni, hiszen csak nemrég is több cikkben foglalkoztunk azzal a derék munkával, a mit a vámőrség minden dicséretet és elismerést megérdemlő,hivatásuknak élő köze gei nehéz helyzetükben az akadályok sokfélesége el önére is kifejtenek. Kótség.elec, hogy a lelőtt egyének súlyosan hibáztak akkor, amikor a megengedett ut helyett a meg nem engedette! választották és ezért büntetést érdemelnek. Pénzbírság, szabadságfosztas formájában nyilvánulhat msg a bünte ő igazságszolgáltatás velük »szemben, de bünüs nem lehetett akkora, hogy életükkel fizessenek érte. Ez az ár még ma is, a nikor az emberi élet oly*n olcsó, tulmairas. A csempészet tiltott do og, a csempészőket üldözni és bümetni all. Ea lehet helyes elv az állam érdeke szempontjából, amelyet ennek az iparágnak a fellendülése bizonyára már eddig is súlyosan megkárosított. Fölmerül azonban egy kérdés: miért van osompószet, miért kell csempészni ? A trianoni békeparancs az ország köz pén huzgálí minden emberi és természeti törvény el'enóre „határokat* és gondoskodás történt arról ia, hogy a magas vámdijak súlyos tételei még eívise heiet- lenebbé teayék a gazdasági helyzetet. A caempé’zetneli ez a súlyos gazdasági kényszerűéig a melegágya és ezért mi elsősorban nem a fegyverek erejéb°n látjuk az árucsempészet egészségtelen rendszerének letörését és gyökeres kiirtását, hanem a szab dkpreskrdoiem helyreállításiban és a szomszomszédos államokkal való vámunió megteremtésében. — Mozi. Alexandre Dumas pére grandiózus regényének a Gróf Monte Cbristó- nak filmváltozatát szerdán és csütörtökön mutatja be a Városi Mozgó, naponta naponta két előadásban. És pedig az első részt szerdán, a másodikat csütörtökön vetítik. Válasz a Zempléni Újságnak. A „Zempléni Újság" f. évi 40. számában személyemre vonatkozólag a* a közlemény jelent meg, hogy én a sátoraljaújhelyi választókerület egyik képviselőjelöltjéről, Kutkafalvy Miklós urrói többek e őit úgy nyilatkoztam, hogy ő „egy közönséges sikkasztó, kalandor." Kijelentem, hogy a közleménynek ezen része az utolsó szóig szemensxedett valótlanság. Beszélgetés kösbsn a vá ásatások- i ró! lévén szó, mondottam azonban azt, hogy nevezett képviselőjelölt erkölo ileg züllött, közönséges sikkasztó kalandorok érdekében a végletükig kitette magát s én ezt tőle Dagyon rossz néven vésném s ezért reá nem szavazhatok; sőt a vá avatás alkalmával m'nden lehető mádon ellene leszek. A szájamba adott beesületsértő szavak tehát a legvakmerőbb ferditéeek. — Eaaknek tehát sank! fel na üljön. A bejelentett sajtópert nyugodtan várom. Beregsx t»zy István. Előfizetési felhívás. A papírárak ktamea drágulása és a nyomdai munkabérek emelkedése tették indokolttá aa újságok kiadóhivatalának ait a lépését, amellyel már a múlt hó elsejétől oszágszerte faiemelték az egyes példányok árát három koronáról Ö» koronára. Ezzel az áremeléssel a lapkiadőváliaistok a horribilis többletkiadásoknak csak igen esekély részét hárították át az olvasóközönségre. A „Zemp.én* azonban még ettől a lépéstől ia tarsózkodoti éa hoyy a drágulások* al való hare hulláimi lapunk olvasótáborát a legkisebb mértékben se érintsék, egészében magunkra vállaltuk a súlyos terheket. Feltett szándékunk, hogy a míg csak egyetlen lehetőség van aa áremelés elkerülésére, a lappéldányok árát nem emeljük. AZemplén egyes száminak Ara esentul is három korona marad, fői kellett azonban emelni az előfizetési dijakat, amelyek még igy is a legolcsóbbak. Uj előfizetési áraink a mai naptól a következők : Egész évre 450 kor. Fél évre 225 kor. Negyedévre 115 kor. Ebben ez összegben már a házhoz Beállítás, vidékre a bérmentts postai küldés dija is bennfogíaltatik. Mai számunk előfizetői példányaihoz postautalványt csatolunk ée kérjük azon előli élőinkét, akiknek előfizetése mároius hó 31 ikével lejárt, azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Kérjük egyben ugyancsak a mellékelt postautalvány felhasználásával a hátrálákos előfizetési díjak beküldését is. Hazafias üdvözlettel: A „Zemplén" kiadóhivatala. — Országos gyász a kiráy halála miatt. őfelsége, IV. Károly király tragikus elhunyta alkalmából a kormány elrendelte, hogy aa összes középületekre tűzzék ki a gyászlobogót. A rendőrkapitányság utasii Stvauss Xiipót és Tsa aranyműves és ékszerese Sátoraljaújhely, Neherie-tér l. Elvállal és készít rajz szerint: Mindennemű ékszer-, arany- és ezusínemül, valamint platina ékszereket. Raktáron tart: • Ezüstárukat, ékszereket, arany és aranydoublé tárgyakat, drágaköveket. Fontos, gyors és megbizhotó biszolgőlás i Legolcsóbb napi árak! Vesz: aranyat, ezüstöt és drágaköveket.