Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-18 / 33. szám
ügyigazgatóság körzetében lévő községek kérnék a forgalmi adó kezelésének átsn- gídősót, ez nagy előny voina íz érdekelt községek kereskedőire és iparosaira, mert a községek elöljárósága: jó! isménk au ottani forgalmi adófizetők üzleti és egyéb viszonyait és így esetleg azok kére meit is honorálhatják. A minisztérium állandóan sürgeti az adóbevételeket és mint ismeretes, azoktól is behajtják az adóösszeg ötvan százalékát, akik a kivetéseket megfeiebbeztélr. AzadóGrizella néhány év előtt az egyik újhelyi kávóháznak volt közksdveltságnek örvendő kasszatündére. Läognzinü haja sziporkázott aa elektromos láaspík főnyiben és a szép diai kegyeiért nemes vetélkedés indult m?g az arany ifjúság körében. Valóságos udvart tartott maga körűi, urak, urfiak és válogatott cigányk-gények ver sengtek a Gizi kármmos ajkáért. Glai tündér uávan azonban egy saép napon királynő nélkül maradt. A csúnya rendőrség, amely ugylálszik semmi jónak nem előmozdítója, hiábst no! nem jó szemmel nézte Gizi pályafutásának merész lendületű Ívelését és igy történt, hogy a kassa tündére egy nap búcsút mondott a tükörablaknak és kapufélfának. Azóta nem érkezett róla semmi bír, csak árván maradt udvara kesergett utána titokban. Tegnap azután újra feltűnt a Gizi karcsú alakja az újhelyi korzón, hajának rStszinü ragyogását azonban a divatosabb szalmaszin tompa bágyadtsága váltotta fel. Lábéra remekbe készült narancsszínű cipő, kezére pedig csinos, pár darab ezrest kép vise’ő, valódi antiiopbőr keiiyü simult s jólszabott ruhája közfeUünést keltett. A tavaszi napsugár azonban nem soká simogathatta a Gizi elűgánoiáját, mert jött két rosszmájú detektív, akik menten gyanút fogtak és bekísérték a rendőrségre. Éppen Czája mester iparmüvészeli műhelyében szépítették az elegáns Gizi piros cipellőit, Nagy hiba helyrehozhatatlan taktikai ballépés volt tőlünk, amikor az ország megszállása után Csonka Magyarországra hivtuk a megszállott területek magyarságát. Politikailag, az ország integritása szempontjából fontos őrhelyeket adtunk fal, gazdaságik«? pádig óriási terheket vettünk a nyakunkba. Amióta a megszállott területek magyar lakossága szinte elárasztotta az országot ás temérdek vaggont foglalt, le ;l?.kás oőljaira, azóta a kormány szigorúbban kezeli a folyton növekvő menekülök ügyét, lehetőleg megakadályozva azt, hogy olyanok is ide jöjjenek, akiknek régi helyeiken a megélhetés fe'tétele magvan éa pedig sokkal nagyobb mértékben, mint itt. A kormány fellépése különösen azóta vált szigorúbbá, amió'a Nyugetmagyaror- szág egy részét az osztrákoknak átadni behajtásokkal együtt állandóan folynak a kivetések ellen beadott felebbezések tárgyalásai is. A szigora adóbehajtások ter- mészetessn sok embert állítottak nehéz kérdéssk elé, hiszsn e féléméit kulcs szerint egészsn kisegzisztensiák adófiezesa 60—70 ezer koronára rúg. Halasztásokat azonban a hatóságok a pénzügy mink-atsr szigorú utasítására nem adhatnak, éppen ezért a közelmúltban nagyon megszaporodott a végrehajtók munkája is. amikor a rend éber őrei elétoppantak. Man- ten végeszakadt a oipőpucolásnak, de vége- szakad ezen a ponton a lírának is, msrt ami ezután következett, azt tényzkkó zßugori- totta össze a zord rendőri megállapítás. Kiderült, hogy a Gizi — lopott. Lopta a drága antilop ksztyüt, az elegáns sötétkék kosztümöt, do lopott egyebet is. Egy ezüst ridikült ezer korona tartalommal, egy aranyláncot és egy gy émántkőves brossot. Bünlíjstromának összeállitása közben ór- dskas fordulat történt. Távirat érkeaeit Debreozenbői, amely egy lopási ügyből kifolyólag elrendalte egy Tóth Anna nevű oselédleány körözését. Tóth Anna cseléd- könyve előkerült a Gizi tarsolyából, — benne azonban teát* az ő fényképe volt; igy okiraíhamisitás óimén is megindítják ellene az eljárást. A rendőrség a nyomozás során met állapította azt is, hogy Gizi előszeretettől adta ki magát férjes asszonynak. így PopovicB Józsefnó és Egri Kálmánná néven is szerepelt a szállodai vendégkönyvekben. Gizi, aki egyébként már büntetőit előéletű, kihallgatása után átkerül a dibreczení ügyészségre. Mikor meg- interjuolíuk, dühös arccal'annyit mondott: — Pcchem voltl Az a mafla Czája az oka mindennek ! Hogy Czája ez ellan nem fog-a tiltakozni, ezt már nem tudjuk. voltunk kénytelenek éa amióta onnan a magukat mem egéisen jól érző közalka! mázolták csapatostul igyekeztek á'jutni hozzánk. A szombathelyi menekültügyi hivatalhoz február végén érkezett meg a miniszter rendalete, ame'yben az van, hogy a köza'kalrsazottuknak betröltözési engedélyt nem szabad adni, meri. Ausztria a velencei egyezményben arra kö'.elezts magát, hogy ezekot kivétel nélkül megtartja ás alkalmazza. — A menekültügyi hivatalok azoknak a szabad foglalkozásunknak sem adhatnak engedélyt as ide történő költözködésre, akik itt akarnak boldogulni. Bzek csak abban a* esetben jöhetnek be, ha a kormány által külöa-külőu megszabandó feltételeket tsljesiíik, vagyis ha annyi pénzük vs n, hogy itt nagyobb üzemet alapíthatnak. msgfvlelő számú munkást alkalmaznak és azok számára lakásokat is építenek. Itt említjük míg, bogy az országos menekültügyi hivatal 1921 ju'.iuu elsejs óta ölvén millió koronát költött a menekült közalkalmazottakra, akik évenkint és sze- mélyenkint 40 ezer koronájába kerülnek az államnak. Miután pedig a kincstár ezeket a horribilis kiadásokat nem igen bírja tovább, azt as intézkedést is megtette, hogy azokat a menekülteket, akik 1921 június 20-ik napja óta vesznek igénybs vagonokat, rövidesen ki kell lakoitatni vaggonjaikból. A politikai ipar képesítéshez kötéséről ir vezércikket az egyik budapesti köz- gazdasági lap. Ée ha talán nem is lehet ezt komolyan kívánni, mindenesetre nem hagyható figyelmen kívül as a tülekedés, az a harcoló önérdek kéréséé, amely ma a politikai plénumot uralja. A közgasági élet minden szenvedélyessége mintha átragadt volna a tömegekre, mintegy lanszirozzák, éltetik és fejlesztik a politikai tülekedésnek már-már iparrá növekedett — vagy alacsonyodon — ős most feltűnőin divatba jött módját. A közgazdasági élet nem bírta el est az egymás ollen harcoló önérdek keresést és ezt megjavítandó hozták meg az uj ipartörváuyt, amely, hogy alkalmas e a rendelt célra, avigy sem, erről ne beszéljünk, de meghozta a képesítéshez kötött ipar fogalmát. Mindenesetre segített ez es Intézkedés annyit, hogy a tülekedés lehetőségét esökkentették, ugyanígy vájjon narn kellene-e az eszközöket megkeresni, sőt megtalálni, mellyel ezt a mai fékevesztett, lehetetlen célokat maga elé tűző politikai kortes, jelölő és más egyéb tülekedést megakadályozná olyan módOD, hogy az a választópolgárok intalligenoiájához mérten szűnjön meg politikai iparként szerepelni, vagy ha már ipirrá kellett fejlődnie, keressék meg a korlátokat, melyek csak az arra képesítetteket ongedik be a politika manapság sem nagyon roktnszenvGs bér keibe . . . Az én tragédiámKivert, bitang, magányos, kóbor eb, Ki dőlt kapuknál leskel hontalan, Vonyit, üvölt, mardossa sanda seb; Nálamnál biztosan jobb dolga van. Nincs otthonom, nincs párnám énnekem, Amelyre lázas főm lehajtanám, Ha rámtoppan látásos éjjeken Két asszony képe: hitvesem, s anyám. Borús lelkemnek kettős gyásza van: Az egyik tőlem lökte el magát, A másiktól én löktem »I magam És hetyke dac közöttünk most a gát. Magam vagyok . . . Bitangos, kóbor eb, Ki dőlt kapuknál leskel hontalan; Két arc emléke öl, — két lelki seb Gyilkol, — s a könnyem omlik untalan . . . Sátoraljaújhely, 1922. márc. 15-én. Kozma Béla. — Cégbejegyzés—eégtlrlés. Hersrsg Wíndiseh Graetz Lajos tokajhegyaljai bor- pinoészsts budapesti fiókja bejegyeztetett, — BraunBteig Salamon Tállya borügynök, — ifj. Deuítsh Mór Sátoraljaújhely borkereskedés, — Gottusmann Káimán Sáros- paJak fűszer- és gyarmatáru kereskedés, — Hrlporn Ignác Sárospatak borközvetílő, — Hoffmann Ignác Tálíya borügynök, — Lom- nitzer Manó Sátoraljaújhely bőrkereskedés, — flimonovits Miksa Sátoraljaújhely, baji gysztettsk. Gizi tündérnek „pechje Volt.“ Kaszirnőből cseléd. — Azok a csúnya paragrafusok. — Baj van az enyém-tied fogalma körül. — „Czája az oka mindennek!“ — Hűvösön a soknevü tolvajnő. Fényképezőgépeket, lemezeket, előhívókat, aranyfürdőket és papírokat JÜJ8** ma nálam olcsóbban szerezhet be, mint a fővárosban ! Nagy raktár elsőrendű gyártmányú amatörgépek, lemezek, előhívók, fixálók, aranyfürdők, gáz- és nap fáaymásolópapírokból 4VäX6, 9X12, 10X15, 12X16V2, 13X18, 16x21, 18X24 centiméter nagyságokban. — Sötét kamaralámpák és rubin üvegburák, (melyet a már bevezetett villamos körtére csak rá kell csavarni), fényképragasztószer, albumok, kartonok. — Táiak: papirmasché-, üveg- és email-böl. — Száritó állványok. Kazetták. Mendzurák. 9Xl2-es filmpak. (Lapos Geörz.) SZABÓ PÁL könyv-, zenemű- és fényképészeti cikkek kereskedése Sátoraljaújhely. Telefon: 126.
