Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-16 / 32. szám
9. »Mal. Március 16. kik a miroiusi ünnep törvénybeiktatását forszírozták, — maradt minden a régiben és a nemzeti géniusz szárnybontásának napja továbbra is „megtűri" ünnepként szerepel. Igaz, hogy az aggodalmaskodókat Bethlen miniszterelnök azzal nyugtatta meg, hogy rendeletileg fog intézkedni az ünneplés iránt. Nem tudjuk, minő intézkedések tétettek, nem ismerjük az erre vonatkozó hiva talos rendeletBt, ehelyett azonban látunk valamit, ami vajmi kevéssé bizonyítja azt, hogy mároius 15-ónek megünneplését valami túlságos nagy megértéssel és elfogulatlansággal kezelnék. A Bash-korezakban idegen zsoldosok belelőttek az ünneplő tömegbe, hatvannégy év múltán, 1922-ben pedig bombát dobtak az ünneplők közé és még osak az a vigaszunk sem lehet, hogy ellenség cselekedte ezt. A szabad Hajdú-föld székhelyén, Debreosen városában robbant föl az a komba, melynek explozióját az egész ország visszhangozza. Debreczen volt az a város, ahol Kossuth az Ausztriától való függetlenséget, as önálló Magyavországot prokiamálta. Ennek a történelmi mozzanatnak a kálvinista nagytemplom volt a színhelye, az a templom, amelynek ebbéli nevezetességét alig egy pár év előtt egy másik — szomorú — nevezetesség homá- lyositotta el. Nevezetesség, amely beszeny- nyezie a történelmi múlt emlékét. Arra a szószékre, amelyről valaha Kossuth óroe- zen ossngő hangja dörgött, titokzatos árnyak aljas célzattal emberi ekszkrementu- mot csempésztek. A felekezeti viszály kirobbantását előidézni akaró büzbomba azonban a derék debreozeni cívisek józansága következtében — nem robbant fel. Most egy másik bombáról vesszük a hirt, bombáról, amelyet az egy óv előttihez hasonló célzattal vetettek a debreezoniek közé. Ez a bomba azonban már robbant. Ez az esemény annál sajnálatosabb, mert ugyanabban az időben történt, amikor a kormány elnöke az ország egy másik nagy vidéki empóriumábun, Miskolozon éppen a felekezeti béke, a megértés és váll- vetett munka jegyében bontotta ki a levitáiéit rezsim romjain az uj politikai irányzat lobogóját. Á debreozeni incidens, bárhogyan is nézzük a dolgokat, semmiképen sem alkalmas arra, hogy a most inaugurált kormányzati szellem kialakulása elé nagy reményekkel ás a jövőjének sikerébe vetett bizalommal tekinthessünk. * Az esetről — amely országszerte kinos feltűnést keltett — a Világ híradása nyomán az alábbiakban számolunk be olvasóinknak : Debreczen lakossága nagyban készülődik a mároiusi ünnepségre. Az ünnepség egyik progammpontjáui azt tervezték, hogy az iskolák növendékei diszfelvonulázl rendeznek és megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát. „így álltak a dolgok — Írja a Nép — a tegnapi napig, amikor egy váratlan és? kínos incidens zavarta meg az ünnepély előkészítését. A magyar reformé usságnak egyik büszkesége, a m.ssze földön hires Dóczy-féSe leánynevelőintézet igazgatósága kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatára az intézet nem vehet részt az ünnepélyes felvonulásban és a Kossuth-szob-r megkoszorúzásában. Ab okot, amely erre az indokolatlan lépésre vesetett, nem elkerült megállapítani. Ez az eléggé el nem ítélhető lépés azonban óriási felháborodást keltett Debreczen társadalmának minden rétegében. Utánanézve a dolognak megtudjuk azt, hogy a Dóczy-féla intézet magatartásának nem volt más oka, mint az, hogy az iskola- fenntartó hatóságnak egyik vezető egyénisége azzal a megokolással, hogy a Dóezy- intézet. zsidó tanulói nincsenek az ünnepélyre meghiva — miután a Díczy-íóle tanintézitbec zs:dók is vannak — a fele kezeli béke megóvása érdekében nem tár hatja megengedhetőnek, hogy as intézet tanulói a mároiusi ünnepségeken résztva- gyenek. Értesülésünk szerint a Magyar Asszonyok Nemzeti Saövoteégönsk debricaeai elnöksége távirati utón hivta föl erre az országos botrányra a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének országos elnöknője, Tolnay Cecilnek a figyelmet és egyúttal táviratben fordult Vas^ Jósseí kultuszminiszterhez, hogy sürgősen intézkedjék aziránt, hogy a Dóozy-féíe intézet a történtek dacára is résztveesen a debreceni hazafias polgárságnak március 15-iki ünnepségén. Hogy sz a botrány mennyire javára vált a „felekezeti békének", ez elképzelhető.“ A Világ munkatárta ma este kérdést kérdést intézett az esettel kapcsolatban Szele György lelkész, református iskola- széki elnökhöz, aki a köve közöket mondotta : — A Dóezy-intízetet épp úgy, mini minden leányiskolát, a zsidó leánypolgári kivételével, meghívta a MANSz, hogy vegyen részt az ünmpóiyen. Az igazgatótanács tudomásul vette a meghívást, amely az intézet minden növendékének szólt. Az egyházkeiül ti elnökség részéről azonban gróf Dageufeid József nőm helyeselte a meghívás eiíogüdását abból as okból, hogy a MANSz kurzusa akulat, amely egy vallásfelekezetet nem foglal magába b önnek a felekezetnek iskoláit nőm kérte isi as ünnepélyen va ó részvételre. L* a foleke zetsk közötti békétlenség előmozdítása, már pedig a mi református iskoláink mindig a felekezeti békesség érdekében dolgoztak. — Ií?y a MANSz szisl való együttműködésük nem kívánatos. Az, hogy a MANSz helyi csoportja a miniszterhez folyamodott-e, nem tudom. Ha megtörtént is, nem hiszem, hogy a miniszter beavatkoznék. Erre direkt utón joga nincs is. A Dócy-intóaet természetesen most ia megtartja minden évben tartott, istentisztelettel egybekötött hazafias ünnepélyét. Mint ezekből látható, a Dóczy-intézet elhatározása osupán válasz volt arra a provokálásra, amely egy valiásfelskez-it ifjúságát ki akarta zárni arról ez ünnepélyről, amely nemcsak a szabadság, de az emberi jogok diadalát is ünnepli. — Mozihirek. A Városi Mozgóban esüiörökön, március hó 16-án a „Hétszáz- éves szerelem" eimü Corvin film kerül béradatáéra. A csempészek alkonya. Amióta Ujhcly határváros lett, a csempészet virágzó mestersége is erősen fellendült a Ronyva partján. Amikor az est barna fátyia ráboruí a parti füzekre, titokzatos mozgolódás indul meg a Ronyva vizén innen és túl. Megelevenednek a bokrok, megrecosennek a fi ágak és kísérteties árnyak suhannak tova. Le-lebuknak, a fák törzseihez Iapu’nak, majd tovább osonnak, hol tiszta a levegő. Csobban a viz, zörög a kavics, egy két ssusszanás még és odaát vannak. Ugyanez történik fordított sorrendben az ellenkező irányban. Az estszürkület és a hajualpirkadás a csempészek legkedveltebb időpontja, ekkor szokták áruikat átosempászni a határon. Az utóbbi időban azonban rossz világ jár a csempészekre. Az elmuit hónapokban hétszámra dühöngő hóviharok, azután az olvadás következtében beköszöntött áradások fegyverszünetet parancsoltak a csempészek tekintélyes csapatára, amelyet, — hogy teljes legyen a pech, a vámőrség és a határőrizetével megbízott formaruhás közegek is erősen megritkitottak, különösen as utóbbi időben produkált szerencsés fogásaikkal. Felkerestük a vámőrség újhelyi szakaszának a Vadászkürtben székelő parancsnokságát, ahol Balázs százados készséggel adta meg a kért felvilágosításokat, így megtudtuk, hogy a csempészek a legnagyobb előszeretettel dohányt ős pamutot visznek át, onnan viszont többnyire cukrot, cipőt és nem ritkán szacharint is csempésznek át. Az újhelyi vámszakasz, amelynek működési köre Sárádtól Pusztafaluig terjed, az utóbbi hónapok alatt egész sereg csempészt fülelt íe és az egyik elfogott csempész vallomása alapján egy nagyszabású osempésztársaságnak jö t nyomára. A trupp tagjainak összefogdosűeát már megkezdték. A vámőrségnek nem osu- páa a csempészek tettenérése körül vannak igen nagy ós eléggé talán nem ia méltányolható érdemei, de a tervszerű és átgondolt präventiv intézkedésekkel a csempészetet egyenesen ki akarják irtani. A vámőrség legénységi állománya most van átszervezés alatt ós ugyancsak a vámőrség fejlesztését célozza a legénységi állományba önkéntes jelentkezés utján újabb egyéneknek felvétele is. A jelentkezés határideje ugyan már e hó 15 én lejárt, de különös méltánylást érdemlő esetekben a parancsnokság eltekint a terminustól any- nyival is inkább, mert a létszám még n.m telt be. Tavaszra az örposstok és gyalogos járőrök szaporításán kívül lovas óo csol- nakoa járőrök létesítését tervezik, ezeknek hivatása lesz a határmí ntón cirkálni és a csempészőknek ez utolsó évbsn fellendült, da a legutóbbi hónapok alatt máris jelentős mértékben megbénított mesterségét teljesen kiirtani és minden erre irányuló törekvést inár csirájában lehetetlenné tenni. | Fényképezőgépeket, lemezeket, előhívókat, aranyfürdőket és papírokat §0" ma nálam olcsóbban szerezhet be, mint a fővárosban I ‘Ipff aktár elsőrendű gyártmányú amató’rgépsk, lsmezsk, előhívók, fixálók, arany fürdők, gá&- és nap fénymásolópapírokból 472X6, 9X12, 10X16, 12X1672, 13X18, 16x21, 18X24 centiméter nagyságokban. — Sötét kamaralámpák és rubin üvegburák, (melyet a már bevezetett villamos körtére csak rá kell csavarni), fényképragasztószer, albumok, kartonok. — Tálak: papirmasché-, üveg- és emaii-ből. — Száritó állványok. Kazefták. Mendzurák. 9Xl2-es filmpak. (Lapos Geörz.) SZARÓ PÁTi kereskedése Sátoraliauihelv. Tp, Ififon: 12fí
