Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-16 / 32. szám

9. »Mal. Március 16. kik a miroiusi ünnep törvénybeiktatását forszírozták, — maradt minden a régiben és a nemzeti géniusz szárnybontásának napja továbbra is „megtűri" ünnepként szerepel. Igaz, hogy az aggodalmaskodó­kat Bethlen miniszterelnök azzal nyugtatta meg, hogy rendeletileg fog intézkedni az ünneplés iránt. Nem tudjuk, minő intézkedések tétet­tek, nem ismerjük az erre vonatkozó hiva talos rendeletBt, ehelyett azonban látunk valamit, ami vajmi kevéssé bizonyítja azt, hogy mároius 15-ónek megünneplését va­lami túlságos nagy megértéssel és elfogu­latlansággal kezelnék. A Bash-korezakban idegen zsoldosok belelőttek az ünneplő tömegbe, hatvannégy év múltán, 1922-ben pedig bombát dobtak az ünneplők közé és még osak az a viga­szunk sem lehet, hogy ellenség cselekedte ezt. A szabad Hajdú-föld székhelyén, Debreosen városában robbant föl az a komba, melynek explozióját az egész or­szág visszhangozza. Debreczen volt az a város, ahol Kossuth az Ausztriától való függetlenséget, as önálló Magyavországot prokiamálta. Ennek a történelmi mozza­natnak a kálvinista nagytemplom volt a színhelye, az a templom, amelynek ebbéli nevezetességét alig egy pár év előtt egy másik — szomorú — nevezetesség homá- lyositotta el. Nevezetesség, amely beszeny- nyezie a történelmi múlt emlékét. Arra a szószékre, amelyről valaha Kossuth óroe- zen ossngő hangja dörgött, titokzatos ár­nyak aljas célzattal emberi ekszkrementu- mot csempésztek. A felekezeti viszály ki­robbantását előidézni akaró büzbomba azonban a derék debreozeni cívisek józan­sága következtében — nem robbant fel. Most egy másik bombáról vesszük a hirt, bombáról, amelyet az egy óv előttihez hasonló célzattal vetettek a debreezoniek közé. Ez a bomba azonban már robbant. Ez az esemény annál sajnálatosabb, mert ugyanabban az időben történt, ami­kor a kormány elnöke az ország egy má­sik nagy vidéki empóriumábun, Miskolozon éppen a felekezeti béke, a megértés és váll- vetett munka jegyében bontotta ki a levi­táiéit rezsim romjain az uj politikai irány­zat lobogóját. Á debreozeni incidens, bárhogyan is nézzük a dolgokat, semmiképen sem alkal­mas arra, hogy a most inaugurált kormány­zati szellem kialakulása elé nagy remé­nyekkel ás a jövőjének sikerébe vetett bi­zalommal tekinthessünk. * Az esetről — amely országszerte kinos feltűnést keltett — a Világ híradása nyo­mán az alábbiakban számolunk be olva­sóinknak : Debreczen lakossága nagyban készü­lődik a mároiusi ünnepségre. Az ünnepség egyik progammpontjáui azt tervezték, hogy az iskolák növendékei diszfelvonulázl ren­deznek és megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát. „így álltak a dolgok — Írja a Nép — a tegnapi napig, amikor egy váratlan és? kínos incidens zavarta meg az ünnepély előkészítését. A magyar reformé usságnak egyik büszkesége, a m.ssze földön hires Dóczy-féSe leánynevelőintézet igazgatósága kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatára az intézet nem vehet részt az ünnepélyes felvonulásban és a Kossuth-szob-r megko­szorúzásában. Ab okot, amely erre az indo­kolatlan lépésre vesetett, nem elkerült meg­állapítani. Ez az eléggé el nem ítélhető lépés azonban óriási felháborodást keltett Debreczen társadalmának minden rétegében. Utánanézve a dolognak megtudjuk azt, hogy a Dóczy-féla intézet magatartásának nem volt más oka, mint az, hogy az iskola- fenntartó hatóságnak egyik vezető egyéni­sége azzal a megokolással, hogy a Dóezy- intézet. zsidó tanulói nincsenek az ünne­pélyre meghiva — miután a Díczy-íóle tanintézitbec zs:dók is vannak — a fele kezeli béke megóvása érdekében nem tár ­hatja megengedhetőnek, hogy as intézet tanulói a mároiusi ünnepségeken résztva- gyenek. Értesülésünk szerint a Magyar Asszo­nyok Nemzeti Saövoteégönsk debricaeai elnöksége távirati utón hivta föl erre az országos botrányra a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének országos elnöknője, Tolnay Cecilnek a figyelmet és egyúttal táviratben fordult Vas^ Jósseí kultuszmi­niszterhez, hogy sürgősen intézkedjék az­iránt, hogy a Dóozy-féíe intézet a történ­tek dacára is résztveesen a debreceni ha­zafias polgárságnak március 15-iki ünnep­ségén. Hogy sz a botrány mennyire javára vált a „felekezeti békének", ez elképzelhető.“ A Világ munkatárta ma este kérdést kérdést intézett az esettel kapcsolatban Szele György lelkész, református iskola- széki elnökhöz, aki a köve közöket mon­dotta : — A Dóezy-intízetet épp úgy, mini minden leányiskolát, a zsidó leánypolgári kivételével, meghívta a MANSz, hogy ve­gyen részt az ünmpóiyen. Az igazgatóta­nács tudomásul vette a meghívást, amely az intézet minden növendékének szólt. Az egyházkeiül ti elnökség részéről azonban gróf Dageufeid József nőm helyeselte a meghívás eiíogüdását abból as okból, hogy a MANSz kurzusa akulat, amely egy val­lásfelekezetet nem foglal magába b önnek a felekezetnek iskoláit nőm kérte isi as ünnepélyen va ó részvételre. L* a foleke zetsk közötti békétlenség előmozdítása, már pedig a mi református iskoláink min­dig a felekezeti békesség érdekében dol­goztak. — Ií?y a MANSz szisl való együttmű­ködésük nem kívánatos. Az, hogy a MANSz helyi csoportja a miniszterhez folyamodott-e, nem tudom. Ha megtörtént is, nem hiszem, hogy a miniszter beavatkoznék. Erre di­rekt utón joga nincs is. A Dócy-intóaet természetesen most ia megtartja minden évben tartott, istentisztelettel egybekötött hazafias ünnepélyét. Mint ezekből látható, a Dóczy-intézet elhatározása osupán válasz volt arra a provokálásra, amely egy valiásfelskez-it if­júságát ki akarta zárni arról ez ünnepély­ről, amely nemcsak a szabadság, de az emberi jogok diadalát is ünnepli. — Mozihirek. A Városi Mozgóban esüiörökön, március hó 16-án a „Hétszáz- éves szerelem" eimü Corvin film kerül bé­radatáéra. A csempészek alkonya. Amióta Ujhcly határváros lett, a csem­pészet virágzó mestersége is erősen fellen­dült a Ronyva partján. Amikor az est barna fátyia ráboruí a parti füzekre, titok­zatos mozgolódás indul meg a Ronyva vizén innen és túl. Megelevenednek a bok­rok, megrecosennek a fi ágak és kísérteties árnyak suhannak tova. Le-lebuknak, a fák törzseihez Iapu’nak, majd tovább osonnak, hol tiszta a levegő. Csobban a viz, zörög a kavics, egy két ssusszanás még és odaát vannak. Ugyanez történik fordított sor­rendben az ellenkező irányban. Az est­szürkület és a hajualpirkadás a csempé­szek legkedveltebb időpontja, ekkor szok­ták áruikat átosempászni a határon. Az utóbbi időban azonban rossz világ jár a csempészekre. Az elmuit hónapokban hét­számra dühöngő hóviharok, azután az ol­vadás következtében beköszöntött áradások fegyverszünetet parancsoltak a csempészek tekintélyes csapatára, amelyet, — hogy teljes legyen a pech, a vámőrség és a ha­tárőrizetével megbízott formaruhás közegek is erősen megritkitottak, különösen as utóbbi időben produkált szerencsés fogá­saikkal. Felkerestük a vámőrség újhelyi sza­kaszának a Vadászkürtben székelő pa­rancsnokságát, ahol Balázs százados kész­séggel adta meg a kért felvilágosításokat, így megtudtuk, hogy a csempészek a legnagyobb előszeretettel dohányt ős pa­mutot visznek át, onnan viszont többnyire cukrot, cipőt és nem ritkán szacharint is csempésznek át. Az újhelyi vámszakasz, amelynek működési köre Sárádtól Puszta­faluig terjed, az utóbbi hónapok alatt egész sereg csempészt fülelt íe és az egyik el­fogott csempész vallomása alapján egy nagyszabású osempésztársaságnak jö t nyo­mára. A trupp tagjainak összefogdosűeát már megkezdték. A vámőrségnek nem osu- páa a csempészek tettenérése körül van­nak igen nagy ós eléggé talán nem ia méltányolható érdemei, de a tervszerű és átgondolt präventiv intézkedésekkel a csem­pészetet egyenesen ki akarják irtani. A vámőrség legénységi állománya most van átszervezés alatt ós ugyancsak a vám­őrség fejlesztését célozza a legénységi ál­lományba önkéntes jelentkezés utján újabb egyéneknek felvétele is. A jelentkezés ha­tárideje ugyan már e hó 15 én lejárt, de különös méltánylást érdemlő esetekben a parancsnokság eltekint a terminustól any- nyival is inkább, mert a létszám még n.m telt be. Tavaszra az örposstok és gyalogos járőrök szaporításán kívül lovas óo csol- nakoa járőrök létesítését tervezik, ezeknek hivatása lesz a határmí ntón cirkálni és a csempészőknek ez utolsó évbsn fellendült, da a legutóbbi hónapok alatt máris jelen­tős mértékben megbénított mesterségét teljesen kiirtani és minden erre irányuló törekvést inár csirájában lehetetlenné tenni. | Fényképezőgépeket, lemezeket, előhívókat, aranyfürdőket és papírokat §0" ma nálam olcsóbban szerezhet be, mint a fővárosban I ‘Ipff aktár elsőrendű gyártmányú amató’rgépsk, lsmezsk, előhívók, fixálók, arany fürdők, gá&- és nap fénymásolópapírokból 472X6, 9X12, 10X16, 12X1672, 13X18, 16x21, 18X24 centiméter nagyságokban. — Sötét kamara­lámpák és rubin üvegburák, (melyet a már bevezetett villamos körtére csak rá kell csavarni), fényképragasztószer, albumok, karto­nok. — Tálak: papirmasché-, üveg- és emaii-ből. — Száritó állványok. Kazefták. Mendzurák. 9Xl2-es filmpak. (Lapos Geörz.) SZARÓ PÁTi kereskedése Sátoraliauihelv. Tp, Ififon: 12fí

Next

/
Thumbnails
Contents