Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-11 / 30. szám

Megjelenik hetenkíní háromszor kedden, csütörtökön és szombaton. Szeixesztőség és kiadóim Sátorai jaujheSy, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Ura 3 tonna. Ira 3 hopona. Előfizetési dijak: Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkinf számíttatnak. Í Sátoraljaújhely, 1922, Március 11. FŐSZERKESZTŐ : KEOÓJÓZSEF Oivenharmadík évi 30. szám (6237.) A lavina megindult. A* állam nyakunkba zudi- diictta a drágitáa görgetegét, amely ©líenállhatatlan erővel i ömpöiyőg to­vább, elsöpréssel fenyegetve mindent, amit ebben az orsaágban úgy hívtak, hojry élet ... És az emberek, akik ragasako inak aa éleíhe», futnak, me­nekülnek a pusatulás ©iől. Megk sdő- dőtfc a versenyfutás, amely részünk­ről napról-napra nagyobb erőmegfe- szitéat éa fokoiottabb energiát köve­tel. Vájjon meddig bírjuk msg? Med­dig bírjuk aa inssakaBZtó munkát, aa idegeket őrlő tópelődést ? Már lihe­günk, tórdeiok megrogynak a rette­netes iramban, kidülledt elemeink előtt már viliéként áll a Jövő, a tel­jes kimerülés, a* elbukás, aa össse- roppanás a tssörnyü küzdelemben. A mogélhetés lehetősége napról- napra kilátástalanabb, az élelmiszerek árai folyton emelkednek, oly mérték­ben, amely sehogy sem áli arányban a munkaalkalom, a kereset lehetősé­gével. A fogyasztók a nélkülöséstől földig Bujtva tehetetleuül látják aa életnívó rettenetes süllésót. A lavina megindult. Az állam ak­ciójának mérési iendü ete szelet fújt a termelők, gyárosok, közvetítők am- bioióinak osatlogó szárnya slá. Meg­drágult a kenyér, cukor és követni fogja gyors iramban a zsír, a hús, a ruha, a cipő és a d indenuapl megél­hetést szolgáló ezer más cikk ára is. , Egy aaáaszálékoB óle drágulás ret­tenetessége suhan ránk minden bor­zalmával. A magyar föld, amely bő­ven adott még a csonkaaágábaa ís, édes és mostohagyermekekre osztotta fialt. Az édes gyermek a termelő ás közvetítő, a mostoha a fogyasztó. Mostohagyermek & kő'óposatály, amely pádig a legjobban szeret! ezt a ke­gyetlen földet; a iegragaszkodóbb és leghűségesebb. Munkáját nem tudja nemeevalutára váltani, ai uj terheket nincs kire hárítania. Ami szenvedés ezan a földön, ő szenvedi, ami teher van, ő viseli. Az élet kegyetl n igazságtalansá­ga ellen nem tudunk lázadni. A búza, a hús, a ruha, a cipő elérte a világ­paritást, felbirkózta magák a nemes frank szomszédságába, tehát a ter­melő, a közvetítő megkapja munkája ellenértékét. Az alkalmazott, a mun­kás, a havidíjas azonban paplrkoro- nákat kap, keveset, rosszat, úgy, hogy a paplrkorona tízezreivel nem tudja elérni a svájci franknak az élet- fenntartáshoz szükséges százait. Élese nyomor, tengődós és reménység, hogy egyszer maid csak megfordulnak a i viszonyok. Már esztendők óta füti ez a csalárd remény az embereket, de a holnapok nem hoznak semmi újat. Nem hoznak enyhülést és az óiét fel­tételei mind nehezebbek. Az áremelkedést az érdekeltek, mint a múltban, úgy a jövőben is — szépen meg fogják udni indo­kolni. Kapóra jön nekik az állami eróf ebbe kapaszkodnak, errs hivat­koznak, hogy leplezzék telhe(etlen profitéhségüket. Nem mondjuk, hogy ezek tényleg nem elfogadható okai egy bizonyos fokú, arányos drágulás­nak, de nem annak a nagyméretű, aránytalan drágitási hullámözönnek, amely elnyelés jel fenyegeti a fix fi­zetésből és polgári keresetből élő osztályokat. A lavina megindult. Hol van és ki az, aki fel tudná ta tóz'-atni, addig, amíg nem kéBŐ ? . . . Nászút. A jZempíén* eredeti tárcája. Irta: Kozma Béla. — Be keli látnia Margit, hogy ez igy nem mehet tovább 1 Á férfi mondotta ezt, aki ingerülten járkált fal és alá a szobában. A nő azon­ban hrligatott éa s'rt. Ez még jobban fel­dühösítette. — Ez igy nem mehet tovább I — is­mételte heves gesztussal. Háromszor hu­szonnégy órája, hogy a pap összeadott minket és maga még mindig nem a fele­ségem. Az utón még csak ma^ tudtam ér­teni : a vonat, persze. Á hajón ismét futott a ORÓkjaim elől. Ekkor már különösnek találtam, de nsm szóltam. Vártam, majd itt.. . Most itt vagyunk végre, Itáliában, a kék olasz ég alatt, az álmai városában, ahova oly régóta vágyott. Minden kíván­sága teljesült. Azt akartam, hogy teljes legyen a boldogsága, .... semmi se hiá­nyozzon. Azt hittem, repülni fog a kar­jaimba és ehelyett... Nem értem a visel­kedését. Miért halogatja, miért vonakodik, miért menekül? Nem tudom megérteni. Hiszen nem anyagi érdekek hajtottak min kei össze: úgy tudom, szerelmi házasságot kötöttünk .. . Éa legalább szerelemből vet­tem feleségül és azt hiszem maga is . . . Hiszen azt mondta, hogy szeret? Vagy hazudott ? Az asszony könnyes ezemsit kérőén emelte a férfira. — Ne igy Károly, ne ilyen hangon. Belátom, ostobaság, hogy halogatom és magának teljesen igaza van ... De még is, ne igy . . . A férfi meghunyászkodott. — Bocsássa meg, de lássa be, hogy furcsa, nagyon furcsa. Miért halogatja? — Igaza van... a felesége lettem for­mailag, kell hogy lényegileg is azzá legyek. — Hogyan? kérdezte a férfi döbben­ten. Magának ez áldozat ? Kényszerűség ? Szomorú muszáj? Hát nem bodog? Nem várta a pillanatot, amikor összeforrhat az­zal, akit szeret, mámoros, forró ölelésben ? Az asszony szomorúan sóhajtott: — De igen, azt vártam. Úgy gondol­tam rá, mint egy gyönyörű álomra, mint egy fenséges, nagyszerű dologra, mint éle­tem legszebb pillanatára, egytdüli céljára!,.. — És most, hogy itt vau? ~2Z — És most, hogy itt vagyok, ebben a szállodai szobában . . . kettesben egy fér­fivel: a férjemmel, olyan furcsán, különö­sen érzem magam . . . — Nem igy képzelte? — Mikor valamiről ábrándozunk, azt csodásnak, meseszerünek képzeljük el: a legszebbnek . .. Innen van, hogy mikor vágyaink teljesülnek, boldogságunkba egy kis csalódás is vegyül, mert sohasem úgy válnak valóra. Itt azonban a mi ábrándos, minden romantikusra hajló lelkűnkben van a hiba. A mi csapongó fantáziánk és ra­jongó szentimentáiizmusunk színezi ki a dolgokat . . . Ezért aztán kegyetlenül bűn­hődünk. Ä férfi leült a pamlagra az asszony mellé ős átöieiíe. — Szeret? — A felesége leltem és maga mondta az imént, hogy szerelmi házasságot kötöt­tünk. Minek akkor kérdezni ? — Csak, hogy megnyugodjam. Hiszen a viselkedése éppen elég félreértésre adha­tott ( gok . . . Most is visszahúzza a fe­jét 1 Ne játszón a tűzzel Margitooa 1 Csó­koljon meg. — Olyan igen sürgős ? — Mikor, ha most nem? Hiszen már a feleségem 1 V Férfi öltönyre és legjobb férfi- és női gyapjú szövetek legolcsóbban • 9 Foltig is léi És i felöltő szösetÉ BHUNNER BAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében pesttől, tüiprn szövetek m 1 nagy választóban. & Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be, Kérem cégemre ügyelni! legjobb minőségben, sí i fi

Next

/
Thumbnails
Contents