Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-09-03 / 70. szám

2. oldal.

Z EMELŐN.

Szeptember 3.

A mi igazolásunk.

— szept. 3.

Szoták Istvánt butkai körjegyzőt a zemplénvármegyei egylet nemrégiben választotta csak elnökévé és az elnök ur a nyilvánosság előtt a harcos gladiator szerepében mutatkozott be. Okölbe szorított kézzel, haragosan lépett a porondra és fringiával rontott nekünk. A csontjainkat akarta összetörni és ime mi megnyugtatjuk a jegyző urat: élünk. S az igazunk tudatában, még csak túlságos komolyan sem vesszük a fegyverforgatását.

Tisztelet-becsület Szoták István urnák, de egy szavunk sem volna, ha az ellenünk való hadakozást a butkai körjegyző és nem a jegyzői egylet elnöke kezdi. Valljuk és tudjuk a jegyzői egylet súlyát és jelentőségét és tisztán látjuk azt a fontos szerepkört, mi a jegyzői egyesületre a vármegye közigazgatási életében vár: éppen ezért foglalkoznunk kell azzal a cikkel, melyben Szoták István ur — a Sátoraljaújhely hasábjain — kommentálta egyik múltkori közlésünket. A disszonáns hangokról van szó, azokról a disszonanciákról, amiket a Dókus-jubileum alkalmából rendezett ünnepségnek a jegyzői egylet akkor adott, amikor két pártpoli- tikailag ekszponált embert: dr. Búza Barnát és Illésházi Endrét tólta előtérbe. Megírtuk, hogy a szcenériának ilyenformán való beállítása lehetetlenné teszi a főispánra nézve, hogy az ünnepségen — bármennyire szeretné is kivenni részét a Dókus Gyula ünnepléséből — részt vehessen. S kifejtettük, hogy a főispán álláspontját minden elfogulatlan bírálónak alá kell Írnia: egy kimondottan közigazgatási ünnepségen, amit a vármegye tisztikara és a jegyző egyesület vett tervbe, a minden köz- igazgatástól távol álló az a Búza Barna és az az Illésházi Endre jutott vezető szerephez, akik egy gyűlölködő és személyes indulatokra épített hadjáratot kezdtek a főispán ellen. Ennyit irtunk meg, sem többet, sem kevesebbet s amit irtunk, azt minden bírálattal szemben az utolsó betűig álljuk is.

(A Jegyzők ós a Zemplén.)

S hogy nem állunk egyedül s hogy a felfogásunk éppen a jegyzői egyesület kebelében is visszhangra

a még mindig reszkető korcsmárost, hogy, mikor a felbőszült tömeg az urasági kastély felé indul, adja ezt valami módon tudomására. A korcs- máros — kinek hűségéhez kétely nem fért — meg is Ígérte ezt. Azalatt atyám egy hűséges béresgazdája által levélben tudatta az uradalmi tiszttartóval és a plébánossal, hogy a fenyegető baj elől idejekorán menekülhessenek. Itthon minden értékes tárgyat összeszedtünk és az előállított fogatunk kocsijára helyeztük, ahol én anyámmal kétségbeesetten, remegve vártukj a bekövetkezendőket, amig atyám holmi aprólékos tárgyakat, iratokat elrejtett. Már épen indulni akartunk, amikor lélekszakadva jött Lefkovits és örömmel jelentette:

— Uram! Már nincs baj. A veszély elmúlt, mert amint a vezér a felfegyverkezett tömeg elé lépett s egy pohár pálinkával a kezében, még egy utolsó bátorító beszédet intézett a néphez, melyben legvégül igy szól: „Most már fiaim bátran előre. Ne kíméljetek senkit. Uriférfit, nőt, gyermeket kivétel nélkül gyilkoljatok le.“ A szájához emelte a poharat, de abban a pillanatban holtan rogyott össze. A tömeg, mely vezérét eként elvesztvén, mintegy Isten megtorló kezét látva, félelemmel eltelve széjjel- oszlo.t és kiki a maga utján sietett otthonába.

talált, annak bizonysága az a levél, amelyet Bálint János, mádi főjegyző küldött Szoták István egyleti elnöknek. És ez a levél szószerint a következőket mondja:

Kedves Barátom!

Kezeimhez vettem a „Dókus Gyula ünnepély“ rendező bizottságának folyó hó 18-án felvett jegyzőkönyvét, melyre vonatkozólag szerény véleményemet a következőkben közlöm:

A bizottság szerencsétlen szereposztása előreláthatólag rontani fogja az ünnepély fényesnek Ígérkezett sikerét. Ugyanis gondosan kerülni kellett volna, hogy párt- politikailag exponált egyének a mi egyesületünk megbízásából vagy felkérésére szerephez jussanak. Elismerem és tudom, hogy Búza Barna és Ilésházi Endre nagyon értékes tagjai és jóakaratu támogatói egyesületünknek, de ezzel szemben tudom azt is, hogy a dis- sonanciát — mely a „Zemplén“ 67-ik számában már jelezve van — egyedül az ő exponált személyük, az ünnepély rendezése körüli nyilvános szereplésük váltja ki. Már pedig Dókus Gyula érdemeinek nagyságához méltó ünnepélyt csak akkor rendezhetünk, ha kellő körültekintéssel lehetővé tesszük, hogy a társadalmi és pártpolitikai keretek félretolásával együtt ünnepeljen Zemplénmegyének apraja-nagyja.

Feltétlenül hiszem és tudom, hogy fent jelzett urak a szereplést nem keresték s hogy sokkal jobb indulattal viseltetnek egyesületünk iránt, semhogy a jó ügy érdekében óhajtásodra, mint egyesületünk képviselőjének óhajtására lelkes közkatonákként készséggel félre ne álljanak. Ha nézetemet — mely sokunknak nézete — megszívlelendőnek tartanád s magadévá tennéd, úgy még lenne idő a disszonanciák eloszlatásával biztosítani az ünnepély fényes sikerét. Mád, 1910. augusztus 31-én. Tisztelő barátod és kartársad :

Bálint János, községi főjegyző.

S ez a levél elégséges ahhoz, hogy a magunk igazát egy szóval se vitassuk tovább. Azzal igazán nem törődünk, hogy Szoták István ur egyleti elnöki minőségében valósáEzzel azonban nem ért véget a dolog. Csendőrökért küldtünk, akik másnap már megjelentek a faluban, ahol összefogdosták a vezetőket és méltó büntetésben részesítették őket.

Ugyanakkor Tőketerebesen a felbőszült tömeg körülvette Andrássy gróf kastélyát. A gróf csak álutakon menekülhetett meg. Pazdics községben a Sulyóvszky-családot — melynek szintén a kastélyát támadta meg a dühöngő horda — felkoncolták.

A kiinduló pontja ezen lázadás nak Zamutó felvidéki község és környéke volt.

Csupán egy pár akasztás lohasz- totta le a vérengző hiénákat. Lassan- lassan rendes medrébe tért a nyugalom, de idő kellett ahoz, mig a tökéletes bizalom újra visszatért. Olyan volt akkor a nép felzaklatott kedélye, mint a lappangó vulkán, mely minden pillanatban újra kitörhet.

Az idő, a népnevelés, a kultúra ma már oly népet teremtett, mely lelki és szellemi világánál fogva hasonló járvány bekövetkezése esetén nem ragadtatná el magát vak hitében s nem látna ellenséget azokban, akik neki szabadságot nyújtottak, jogot adni törekszenek ahoz, hogy a társadalmi és közélet terén jólétnek örvendve, karöltve működhessenek hazánk felvirágoztatására.

[Benyovszky Béla.

gos prospektust irt a Sátoraljaújhely mellett s Illésházi Endrét a jegyzői érdekek mártírjának tette meg: elvünk, hogy emberek ártatlan és in- differens mulatozásait ne zavarjuk. Még a Szoták István űrét se. De azt az inszinuációt igenis a leghatározottabban utasítjuk vissza, mintha mi a jegyzői karral szemben ellenséges indulattal viseltetnénk. Hiv és lelkes elismeréssel adózunk mindenkoron azoknak az érdemeknek, melyekkel első helyen viszen szerepet a jegyzői kar a vármegye közigazgatási életében és nagyrabecsüljük azokat az értékeket amikkel olyan eredményesen szolgálta éppen a jegyzői kar a vármegye továbbfejlődését. Nem akarunk mi most himnuszokat Írni ide, de konstatálni kívánjuk, hogy a Zemplén mindenkoron előljárt a jegyzői kar érdemeinek megbecsülésében. Hogy a Szoták István ur tolla alól haragos villámok cikkáztak elő és magát az igazságot is elakarja vitatni tőlünk: az a dolog érdemén mit sem változtat. De rajtunk sem.

(A Dókus—Jubileum.)

Az afférnak különben maga az alispán vette az élét. Levéllel fordult Thuránszky László főjegyzőhöz és levelében a következőket irta meg: Nagyságos Főjegyző ur! Kedves Barátom ! Vármegyei szolgálatom 40-ik évének betöltése alkalmából hozzátok intézett Nyílt levelemben azt a vágyamat jeleztem, hogy ezt a napot zajtalanul óhajtottam elérni. Szabadságomról visz- szatérve arról értesültem, hogy a vármegye tisztikara, segéd- és kezelő személyzete annak a napnak külsőségekben való megnyilvánuló ünneplését elhatározta. Mélyen megvagyok hatva és hálásan veszem ezt a határozatot, de engedjétek meg, ha kifejezett vágyam megvalósulását ennek dacára is óhajtom ós határozottan arra kérlek titeket, hogy bármily ünneplésemtől eltekinteni szíveskedjetek. Ha azonban ezen reám nézve nevezetes esemény alkalmából személyesen kívánnátok felkeresni, örömmel fogok veletek baráti kózszoritást váltani. Mindnyájatokat szívből üdvözöl. Sátoraljaújhely, 1910. aug. 28. Szerető tiszttársad Dókus Gyula.

A vármegye központi tisztikara szerdán délelőtt tizenegy órakor Thuránszky László főjegyző elnöklete alatt az alispán levele tárgyában értekezletre jött össze és az értekezlet a következő határozatban precizirozta az állásfoglalását:

A vármegyei központi tisztikar, segéd- és kezelő személyzet megjelent tagjainak értekezlete az alispán urnák felolvasott levelében kifejezett határozott akarata előtt meghajlik és alkalmazkodva annak végpontjához, elhatározza, hogy a folyó évi szeptember hó utolsó napjaiban megtartandó rendes évne- gyedes vármegyei közgyűlés megnyitása előtt egy órával a vármegyei rendszerinti főjegyző hivatalos helyiségeiben az összes kültisztvi- selő, segéd és kezelő személyzettel együtt egybegyülekezvén, a rendszerinti főjegyző vezetése alatt tisztelegni fog alispánjánál, ahol az ünnepeltet a tisztikar, segéd és kezelő személyzet nevében a főjegyző üdvözli.

Dókus Gyula alispán a vármegye főjegyzőjéhez intézett levelével egyező szellemű levelet küldött a jegyzői egylet elnökének címére is, a jegyzői egylet azonban még nem ült össze, hogy az alispán levele tárgyágyában meghozza a határozatát.

Menyasszonyi kelengyék

beszerzésére ajánljuk Schön Sándor és Barna D. előnyösen ismert céget.

A szezon kezdetével.

Szeptember során. — Kulturális megnyilatkozások. — A Kazinczy kör munkássága.

Még egy-két fáradt és egykedvű, meleg nap és azután vége a nyárnak. A szeptemberrel egészséges, eleven áradatok jönnek és a szezon újból felszakitja azt a sok lekötött társadalmi erőt, amelyek a nyáron át távolra estek mindentől, ami közérdekű és a nyilvánosságot: a fórumot szolgálja. Ujhely fotográfiájába csak alig egy-két vonalat illeszt a most meginduló szezon, a város s a társadalmi együttélés arculatja marad a régi és a nagy, izgalmas szenzációk helyett ha kicsiny körre szorított, de mozgalmas, eleven napokat kapunk majd s a szeptemberrel meginduló szezon ha többet nem is, de kevesebbetjsem ad, mint más húszezer lelkű kisváros szezonja.

A közérdekű társadalmi intézményeink élén a Kazinczy kör áll. A dr. Hornyay Béla lelkesedése és avatottsága uj életre pezsditette az évek hosszán át szunnyadt erőket és az a nemes, őszinte rajongás, mely- lyel dr. Hornyay szolgálja a kulturális érdekeket, megtalálta a módját is annak, hogy a közönség érdeklődését a maga teljes egészében a Kazinczy kör felé fordítsa. S most a szezon megindultával, nem lesz tán érdektelen, ha közre adjuk azokat a világos, tiszta logikájú mondatokat, melyeket épp a Kazinczy kör munkássága kapcsán a zempléni közélet egyik vezető embere mondott el előttünk :

Nagyon jelentős a szerep, ami Zemplénvármegyében a Kazinczy körre vár. És épp azért halálos ellensége vagyok annak, hogy a kör par excellence irodalmivá legyen. Közművelődési célok lebegjenek előtte és ezekhez a célokhoz hangolja a maga erejét.

Mindenekelőtt le kell mondanunk arról, hogy amikor nyilvános hangverseny estélyek rendezéséről van szó, hát a mi Kazinczy körünk akár a nyíregyházi, akár a miskolczi társadalmi egyesületek hangversenyeivel vehesse föl a versenyt. Ehhez kicsi a Kazinczy-kör, de kicsi maga város is. Nyíregyházán a hangverseny-terem dobogóin a magyar művészvilág legjobbjai jutnak szóhoz, de ez a szóhoz jutás Nyíregyházának nagyon sok pénzébe kerül. Itt nem lenne hozzá sem pénz, sem kellő méltánylás. Én szerintem, a Kazinczy kör haladjon továbbra is azon a csapáson, amelyen idáig halad. Rendezzen minél gyakrabban hangversenyeket, de hagyja el úgy a zenében, mint az irodalomban azt irányt, mely egyfelől a filharmonikusoknak, másfelől meg egy tudományos társaságnak lehet csak a pro- grammja. Szerezzen be a kör — ha mindjárt nagyobb áldozatok árán is — egy kinema- tograf gépet és hozza színre a budapesti Urania legsikeresebb müsordarabjait. Szöveggel és filmmel szívesen s ingyen szolgál az Urania. S minden hónapban egyszer-kétszer rendezzen a vidéken is estélyt, ezzel magához vonhatja az egész

19** Legújabb divata kalapok.

Habig, Borsalino és Pichler-gyártmány, valamint fiú kalapok nagy választékban kaphatók

Szenes Lipót nrifliTat üzleten SátoraljaujlielyenKülönlegességek: Nyakkendők és jehérnemüekben.

Angol szabású őszi kabátok mérték szerint készítve i ....... jutányos árakban. ,