Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-08-27 / 68. szám

Augusztus 27.

ZEMPLÉN

3. oldal.

A FEKETE RÉM.

Országos ijjedelem. — Megmozdultak a hatóságok. — Védekezés a kolera ellen.

aug. 27.

Egy merő ijedelem ma az ország és minden szenzáció eltörpül a nagy remegés mellett, melylyel a koleráról szóló híreket vesszük. A fekete rém már ott kerülgeti a magyar határt és mintha idevillanna már a kegyetlen szeme nézése és mélységes döbbenetét kelt mindenfelé, amerre csak elhat az a villanás. Lelketlenség volna, ha hazug hírekkel zavarnék a város nyugalmát, de a nagy veszedelmekkel szemben, készen kell lenni minden ellenállásra. Ne fokozódjék a félelem pánikká és legyen a maga józan öntudatosságával a lakosság a hatóságok segítségére, akikre sokszoros sulylyal háramlik ezekben a kritikus időkben a munka. Rövidesen a nyilvánosság elé kerülnek azok a tudnivalók, amelyek segélyével sikeresen védekezhetünk a kolerás ragály ellen és itt újból hangsúlyozzuk, hogy a polgárságnak mindenben alá kell vetnie magát a hatósági rendszabályoknak. Ez az egyetlen módja annak, hogy megbirkózhassunk azokkal a rettenetes következésekkel, amiket a terjedő veszedelem hord magában.

(A város és a megye.)

A városi tanács dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt péntek délelőtti tanácsülésében foglalkozott a kolera elleni védekezés teendőivel. Plakátokon fogja fölhívni a polgárság figyelmét a közelgő veszedelemre és részletesen ismerteti majd azokat a módokat, melyekkel a veszedelem ellenében sikeresen védekezhetünk. Schmidt Lajos rendőrkapitány és Friss Heiman tűzoltóparancsnok vezetésével a rendőri hatóságok szigorúan ellenőrzik az udvarok, kutak tisztaságát és fokozott erővel folyik a hatósági eljárás, hogy közegészségügyileg minden vonalon rend teremtessék.

A belügyminisztertől csütörtökön körrendelet ment minden törvényhatósághoz a kolera ellen védekezésről. A körrendelet megérkezett Zemplén- vármegye a'ispáni hivatalához és a következőkép szól:

> Hivatalos közlésekből arrój értesültem, hogy Olaszország déli részében, a barlettai kerületten számos kolerás betegedés, sőt több haláleset is történt. Értesülésem szerint a gyanú az, hogy a betegséget orosz cigányok hurcolták be. Ez évi junius hó 24-én 86919. szám alatt kelt rendeletem kapcsán ezúttal is felhívom a címet, hogy a legszigorúbb felügyelettel legyen arra, hogy a most már az országot Olaszország felől is fenyegető koleraveszély elhárítása érdekében a 113234—1908. szám alatt kiadatott körrendeletemben meghagyott intézkedések a törvényhatóság területére pontosan és gondosan foganatosíttassanak. Egyben figyelemmel arra, hogy a pestis és a kolera elleni védekezés tárgyában Párisban kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1909. évi XXI. t.-c. 1. §-a I. eim II. fejezet 40. cikke értelmében a kolerával fertőzött helyről jövő utasok öt napi megfigyelésnek vethetők alá, a midőn megjegyzem, hogy a kereske delemtigyi miniszter urat egyidejűleg jelen szám alatt kelt átiratommal felkérem arra, hogy haladék nélkül intézkedni szíveskedjék az iránt, hogy az Olaszország kolerával fertőzött vidékéről a törvényhatóság területére utazó egyének érkezését az illetékes vasúti közegek úgy a címmel, mint az illető község (város) elöljáróságával, illetve hatóságával azonnal közöljék, egyszersmind felhívom a címei, hogy a most szóbanlevő utasok egészségügyi állapotát is öt napon

át szigorú orvosi vizsgálattal ellenőrizhesse. Budapest, 1910. évi aug. hó 22-én. A miniszter megbizbsából: Bölcs s. k. miniszteri tanácsos.

(A vasúton.)

Ugyancsak rendelettel fordult a miskolezi üzletvezetőség a sátoraljaújhelyi állomásfőnökséghez és meghagyja, hogy abban az esetben, ha valamely kocsiban koleragyanus megbetegedés észleltetnék, az a kocsi a forgalomból azonnal kivonandó, félre- állitandó és leólmozandó. A tömeges katona vagy munkásszállítások céljaira berendezett teherkocsik használat után azonnal alapos kimosás végett a teherkocsik fertőtlenítésére berendezett állomásokra küldendők. A közönség által használt állomási helyiségeknek tisztántartására a legnagyobb gond fordítandó.

Ellenőrizendő az állomásokon el- árusitásra kerülő ivóvíz és gyümölcs. A viz egéssségügyileg megbízható helyről szerzendő be, mindenkor friss legyen és a használt ivóedények tiszták legyenek. A kutakon alkalmazott közös ivóedények azonnal eltávolitan- dók. Éretlen, rothadt és tisztátalan gyümölcsöt árusítani nem szabad és az ilyen gyümölcsöt azonnal el kell kobozni.

Szóval minden vonalon megindult a védekezés az ijjesztő rém: a kolera ellen és vajha minden megpróbáltatás nélkül suhannának el felettünk a veszedelemmel teljes napok.

VÁRMEGYE és VÁROS.

)( Uj közigazgatási gyakornokok.

Meczner Gyula, Zemplénvármegye főispánja dr. Pauliczky István király- helmeczi lakost díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki s Diószeghy József ideiglenes közigazgatási gyakornokot ezen állásában véglegesítette.

X Közszemlén. Farkas Andor h. polgármester értesíti az érdekelt adózó közönséget, hogy az újonnan keletkezett haszonhajtó foglalkozásokra vonatkozó III. oszt. kereseti adó kiszámítási javaslatok a város adóügy- osztályában folyó évi aug. hó 26-tól szept. 3-ig bezárólag közszemlére vannak kitéve. Azokat a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti s azok ellen észrevételeit Írásba foglalva a tárgyalás napjáig a kir. pénzügyigaz- gatóságnál, a tárgyalás napján pedig az adókivető bizottságnál előterjesztheti.

)( Anyakönyvvezetö-helyettesek.

Zemplénvármegye főispánja Hanakó Adorján megyaszói és Keleti József sztárai anyakönyvvezető-helyetteseket ezen tisztségük alól felmentette s a megyasszói állami anyakönyvi kerületbe Kassay Jenő oki. segédjegyzőt teljes határkörrel anyakönyvvezető- helyettessé kinevezte.

)( Utbiztosi előléptetés. A vármegye alispánja Prihoda Kálmán sárospataki utbiztost az 1300 koronával javadalmazott negyedik fizetési fokozatba, Takács János gálszécsi utbiztost az 1100 koronával javadalmazott második fizetési fokozatba nevezte ki, illetve léptette elő.

JEGYZETEK A HÉTRŐL.

Egymáa erejével.

Az eperjesi jogakadémia prospektusa akadt e héten a kezünk ügyébe s azok a számok, melyekkel a prospektus az akadémia fejlődését kívánja demonstrálni, sok zempléni érdekű tanúságot rejtenek magukban. Háromszázharminc hallgatója volt az előző tanévben az akadémiának és a 330 hallgató közül 53 volt zemplén- vármegyei. E számoknak a csoportosítása már csak azért is mélyen hat,

mert évről-évre egyre sürvebben kapjuk a sárospataki jogakadémia elnéptelenedéséről szóló híreket és amikor szomorúan kell konstatálnunk a tényt, mindent megmagyaráz és mindent megértet az a numerus, melylyel a zemplénvármegyei ifjak sietnek az eperjesi jogakadémiára. Készségesen koncedáljuk, hogy az eperjesi jogakadémia színvonal és stilus dolgában a vidéki jogakadémiák ólén jár, a magyar tudományosság legjobbjai kapnak helyet a tanári karában és az az avatott, gondos és sokoldalú tevékenykedés, mely a vezetésben nyilvánul, nem maradhat eredmények nélkül. De értékeket mutat föl a sárospataki jogakadémia is, szellemiekben és anyagiakban egyaránt hatalmas tőke áll a rendelkezésére és a múltjában benne ver évszászadok lelke és a históriájából ódon s egykoron diadalmas ragyogások ömleriek. Mi az az oka hát, hogy a sárospataki jogakadémia évről-évre néptelenebb lesz, mig ugyanakkor az eperjesi jogakadémián 53 zemplénvármegyei ifjú készül az életre ? A felelet nagyon egyszerű: a mérleget Eperjes javára billenti Eperjesnek, mint városnak Sárospatakkal, mint várossal szemben való fölénye. Értjük a fiatalságot, amikor Eperjesben a városiassá- got keresi és előnyt ad annak a sokrétű és eleven kultúrának és annak az intenzív társaséletnek, melyhez Eperjesen jut azzal a csenddel és egészen kisvárosias unalommal szemben, amit Patak produkál. A stúdiumokon felül a társadalmi élénkséget, a színvonalas szórakozásokat keresi s ha erről van szó, Eperjes mértföldekkel Patak előtt jár. S ezekből a tényekből meggyőzően hámlik ki a konzekvencia: Sárospataknak Ujhely- lyel kell keresnie a kapcsolatot — szellemiekben és anyagiakban egyaránt — és a két városnak a fejlődésben való tudatos egygyékapcsolása oldhatja csak meg az egyébként meg- oldhatlan problémiáinkat. Egy kicsiny jelentőségű példával állunk csak elő. Ha Patak és Ujhely között villamos közlekedés volna, vagy az érintkezésnek gyors s olcsó lehetősége meg lenne adva, úgy, hogy Ujhely és Patak között minden távolság elenyészne : akkor nem néptelenednék folyton-folyvást a pataki jogakadémia és nem csapna fel 53 zemplénvárme- gyei ifjú az eperjesi jogakadémia hallgatójául. S hogy a fejlődés további vonalait megrajzolhassuk, eny- nyi éppen elég.

Jön az őbz,

Á nyárnak rövidesen vége és jön a maga szürke, ködös színeivel az ősz. A természet rendjébe uj fejezetet ágyai belé az idő és a csöndes s halk nyári unalmakat egy-kettőre maguk alá gyűrik majd a szeptemberi érdekességek. Megnyílnak az iskolák és monoton, egykedvű kattogással megindul az a hatalmas gépezet, mely az eljövendő magyar kultúrának ad majd uj színeket és uj értékeket. Meguj- hodott elevenséggel, frissen indul el utján a szezon és mi, akik ott tartjuk a nagy nyilvánosság ütőerén a kezünket, aggódva várjuk, vájjon beváltja-e az események áradása a hozzáfűzött reménységeket. Három olyan faktora van az újhelyi társaséletnek, amelyek munkásságára épül majd az eljövendő szezon: a Kazinczy kör, a szabadliceum és a színház. A Kazinczy kör tovább is azon a csapáson halad majd, mely a nemzeti kultúrát és a minden irodalmi hóborttól való merev elzárkózást jelenti. A nagy kulturális ideálokért hadakozik és évről-évre imponálóbban szegődik melléje a közönség megértése. A szabad líceum az iskolán kívüli oktatás feladatait vállalja újból magára és a munkája értékesnek, gazdagnak és a következéseiben messzire érőnek Ígérkezik. Minden illetékes tényezőnek

össze kell fogni a szabad líceum sikere érdekében és kell, hogy a megértő áldozatkészség lépjen a közöny, a könnyen vevés helyébe. Hogy a színház milyen lesz s hogy a szini- szezon mit hoz majd, az még messzi hónapok titka. ígéreteket kapunk már bőven s az előleges jelentések a most következő szezont a mi színházi életünk reneszánszának teszik meg: de hát ígéreteket és előleges jelentéseket kaptunk már akkor is, amikor egy- egy szomorú fiaskóba Jfulladt egyikmásik színházi szezon.

HÍREK.

— Boruth Elemér emléke. Aug. 26-án volt huszonnegyedik évfordulója a Boruth Elemér halálának. S a hogy évről-évre visszatér ez az évforduló, kegyeletes érzéssel gondolunk a zseniális Íróra, akit ma már teljesen a magáénak mond az irodalomtörténelem. Esztendők jöttével, egyre jobban mélyül a lelkekben a hálada- tos visszaemlékezés, mely a színünk elé idézgeti a Boruth Elemér emlékét. Hatalmas készséggel, sikeresen és nem múló eredményekkel művelte az irodalmat és mint újságíró, tüzesen és mindenek felől megbecsülést és szeretetet biztosítva a tollának, csatázott a nagy emberi ideálokért. Mi, a Zemplén szerkesztősége őszinte fájdalommal gondolunk e napon egykori szerkesztőnkre, ki e lapot 41 évvel ezelőtt alapította és megindította és megjelölte számunkra az utat, melyen a hazáért és az emberiségért viaskodva, haladnunk kell.

— Kinevezés. A kassai róm. kath. egyházmegye püspöke Onder- csó István lasztóci káplánt a kassai el. iskolához hitoktatóvá nevezte ki.

— Halálozások. Imrik János, helybeli kir. törvényszéki jegyző folyó hó 28-án elhunyt. Fiatalon, 28 éves korában érte utol a halál és az értékes, törekvő fiatal emberrel pár nap alatt végzett a szörnyű kór: a tífusz. Temetése nagy részvét mellett ment végbe péntek délután. Á halálozás alkalmából a törvényszéki palotára kitűzték a gyászlobogót. — Wieden Ede városi Írnok folyó hó 27-én hosz- szas szenvedés 56 éves korában elhunyt. Egy munkás, szorgalmas élet maradt mögötte és a halála széles körben találkozik őszinte részvéttel.

— Léghajó Zemplénben. Folyó hó 17-én délután fél 2 órakor gróf Irinyi Ottoné kistölgyesi uradalmának határában egy léghajó ereszkedett le minden fennakadás és segítség nélkül s az ördöngős masinából 4 porosz ur szállott ki. Georg von der Borm — breslaui egyetemi tanár — léghajóvezető, Dr. Damekvort, breslaui egyetemi assistens, Dr. Erich Bohn, a német keleti röpülósi hivatal elnöke és Hanké Ottó magánzó. A harcosi erdővezetőnél töltötték az éjszakát és másnap 18-án Nagybereznáról vonaton — léghajóstul együtt — hazájukba visszautaztak. A légi utasok Breslauban 16-án este 7 órakor szálltak fel és Krakau felett Jaroslavnak repültek, onnét aztán — északi szelet kapva — egyenesen délnek repültek és amint át mentek a beszki- deken az első falu (Harcos) határában akartak leszállni, de egy hirtelen kerekedett forgószél 2000 méteren felül felhajtotta őket úgy, hogy csak nagynehezen sikerült nekik leereszkedni és kiszállani.

— Esküvő. Dr. Pollák Vilmos késmárki ügyvéd folyó hó 23-án kötött házasságot Sátoraljaújhelyben Rosenberg Helénnel, dr Fried Samu helybeli orvos sógornőjével.

RAKOUSZKY SÁNDOR

ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.)

Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily színre, női ruhaszövetet guvliroz ......... == jutányos áron. -----