Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-23 / 59. szám
Julius 23. ZEMPLÉN 3. oldal. Barna s akkor felkapták a szót a gyerekek és vidáman, huncutul mosolyogva éltették Búza Barnát. A felhók mögül épp akkor került elő a nap és aranyos szikrázással ömlött a verőfény az utcákra. Egy apró áradat — minden sáron és minden pocsolyán át — gomolyog előre és vékony, sikitó gyerekhangok közlik a publikummal, hogy éljen Búza Barna. A vezér meg ott baktat a sereg élén és mosolyosan, boldog önelégültséggel köszönget jobbra-balra. És ha véletlenül — épp abban az időben — egy idegent kalauzolt volna az ember végig a városon, isten bizony, nem állhatta volna meg, hogy ne mutasson rá az ujjával a kis csapatra s ne mondja: — Nézze, idegen felebarátom, igy fest Ujhelyben a Karnevál. Egyébként városszerte erősen elitélték a csütörtök délutáni bevonulást és semmivel sem taksálták többre, mint ami volt: hiú erőlködés azon, hogy egy negyedórán át — a nyilvánosság előtt — demonstráltathassa Búza Barna egy kicsiny publikumnak vele való érzését. A nagy probléma.*) — A városi csatornázás. —- jul. 23. Az áltálános csatornázás szükséges voltát feleslegesnek tartom hosz- szasabban fejtegetni, hiszen mindenki tudja, hogy a városok fejlődése, sőt anyagi ereje is ma már nem az által biztosítható, hogy a lakosság meg- terheltetését minden módon megakadályozzuk, hanem csakis oly módon, ha minden megbirható áldozat árán elsősorban kulturális, másodsorban gazdasági gócpontokká igyekezünk azokat tenni. Hogy a legszükségesebb közegészségügyi intézmények nélkül egy város kulturális központtá nem lehet s népessége a vidék intelligens elemeinek felszívásával nem szaporodhatik, bi zonyitásra nem szorul. A mai állapot közegészségileg veszélyes voltának a városi és vármegyei tiszti főorvosok s a közkórházi igazgatófőorvos eléggé nyomatékosan adtak kifejezést. Sátoraljaujhnly városának, ha helyes utakon, tehát biztosan akar haladni, az általános csatornázási munkálatokat feltétlenül és lehetőleg mielőbb meg kell valósítania, mert ez városunkban oly nélkülözhetetlen közegészségügyi intézmény, a mely nemcsak általános szempontból — a fentebbiekre tekintettel — kívánatos, hanem specificus viszonyaink között a városépítésnek helyes irányban le- hetővététele és biztosítása által különleges városfejlesztési kérdéseket is a legelőnyösebben megoldhatóvá tesz s ez által korszakalkotóvá válik. Tehát csak a tekerviselés és teherbírás szempontjából kíván a kérdés alapos megfontolást és ez a kérdésnek az a része, amelyet ez alkalommal közérdekből szükségesnek tartok megvilágítani, mert úgy látom, hogy még azok közt is, akiknek pedig — a közönség bizalmából kifolyólag — magasztosabb hivatásuk volna, vannak olyanok, akik teljesen félre akarják vezetni a közvéleményt és általában azt tapasztalom, hogy igen kevesen vannak, akik a kérdésben érdekeltségüknek megfelelően tájékozva volnának. A tervezetnek rendszerét és részleteit a jelen sorok keretében nem ismertetem, mert az csak hosszabb *) Ez a cikk válasz kivan lenni Halász József nrnak a Felsömagyarországi Hirlap múlt szombaton megjelent s a csatornázás tárgyában kelt cikkére és bizonyítani kívánja, hogy a Halász József ur adatai meg sem közelítik a valóságot. cikkben volna lehető s a közönséget talán nem is nagyon érdekelné, a kérdés most felvetett részének tárgyalásánál pedig nélkülözhető is. A teherviselés. Ä földmivelési minisztériumban a közegészségügyi mérnöki osztályban készített s általam, — a város fejlesztése és közegészségügyileg rendkívül nagy jelentőségű közérdek ki- elégithetése végett — átdolgozott tervezetek és költségvetések részletesen ki vannak dolgozva s az ezen tervezetek alapján megállapított, kereken 950,000 korona költségszükséglet nem csak az előkészítés, felügyelet, előre nem látottak és időközi kamat- vesztességek, hanem az összes szükséges kisajátítási költségeket is bőven előirányozza. Az engedélyezési eljárás során megállapított eltérések, a melyek a csatornahálózat egy kisebb részében és a külvizrendezési müveiben okoznak méretváltozásokat, továbbá az egyik vészkiömlő és a főcsatorna alsószakaszának áthelyezését kívánják, anyagilag mindmeg- annyian előnyös módosítások, ameny- nyiben a költségeket semmiesetre sem szaporíthatják, hanem csak cca 2—3000 koronával csökkenthetik, mivel pedig 2—3000 koronára ily nagyarányú munkálatoknál a költségvetés természetszerűleg nem fixirozható, tehát a munkálatok költségeinek 950 ezer koronában való megállapítása a szabályrendelet és a hozzájárulások tárgyalásánál komoly kifogás tárgyát nem képezheti, szintúgy a költség- fedezetről való gondoskodásnál sem. Lássuk már most, hogy ezen összeg törlesztéséről hogyan kíván a csatornázási szabályrendelet gondoskodni V A törlesztés és fenntartás évi költségszükséglete 57,000 korona és pedig; 1. a 950,000 korona névértékű kölcsön kamat és törlesztési hányada 5‘4°/o-al számítva 51,000 korona. 2. Fenntartási és kezelési költségek a közegészségügyi mérnöki osztály számítása szerint 4000 korona. 3. Szennyvízkezelés költsége (tisztítás nélkül, amire később fogok kiterjeszkedni) 1700 korona. Szükséglet összesen 57000 korona. A fedezet: I. A vizmü jövedelmi többlete, az alábbi számitás szerint: a) 1910. évi vizdijkivetések, levonva a várkató leírásokat = 72,429 kor. 23 fill. - 912 kor. 43 fill. = 71,516 korona 80 fillér, b) MÁV-tól várható vizdijak az üzletvezetőséggel kötött szerződés és a tőlük beszerzett adatok alapján a már eddig is kivetett dijakon felül 13,938 korona 50 fillér, c) A Dianna és a Szefárd fürdőtől, hordó-, gyertya- és szikvizgyáraktól és a vágóhidtól várható vizdijak 2500 korona, d) Yizmütelek jövedelme 100 korona. Vizmü jövedelme összesen 88,055 korona 30 fillér. Ebből levonva a vizmü 1910. évi költség- szükségletét (költségvetés szerint) 65,074 korona 76 fillér. 1. Vizmü jövedelmi többlete 22,980 kor. 54 fillér. 2. A csatornázásafolytán várható viz- dijszaporulat az építendő klozettek és fürdőszobák után 3000 korona. 3. Vizdij arányos csatorna használati dijak a vizdij 25 százalékában számítva csakis a csatornázandó városrészek vizdijai, ceka 60,000 kor. után 15,000 korona. 4. Telek arányos használati dij, az elkészített részletes kivetés alapján áll, illetőleg 3 fillér □ ölen- kint 9841. korona 25 fillér. 5. Szennyvíztisztító telep gazgasági jövedelmét nem számítom. 6. 2 százalékos községi póladó 6448 korona 80 fillér. Fedezett összesen 57,270 korona 5 fillér. Levonva a szükségletet 57,000 koronát, marad felesleg 270 kor. 5 fill. Mennyi az uj teher? Magam részéről abban a meggyőződésben vagyok, hogy a fentebbiekből láthatólag a csatornázás teherviselésének kérdése is eléggé megnyugtatólag megoldható, ugyanis újabb megterheltetést csak a „Fedezet“ 3 és 6 tételei jelentenek 81,290 kor. 5 fill, összegben s közönségünk magáért a pecegödrök tisztításáért évente 9000 koronát fizet s ez a teher a csatornázás folytán elesik, tehát a voltaképeni uj teher 22,290 kor. 05 fill. Figyelembe veendő e pontnál még az is, hogy az építkezési szabályrendeletben előirt vizáthatlan falazatú ürgödrök csakis az újabban épülő házaknál vannak bevezetve, továbbá, hogy legnagyobb részint jogtalanul és törvénytelenül a legnagyobb házakból házi szennycsatornák utján távolittatnak el a foecaliák, sőt egyes beltelkeken egyáltalán nincs ürgödör. Ha ezeket a szabálytalanságokat közegészségügyi érdekből egyszer sürgősen meg kellene szüntetni, az ürülék kihordásnak évi költsége legalább 20,000 koronára emelkednék, az ürgödrök szabályszerű kiépítése és az ezen rendszerre visszatérés pedig számításom szerint cca 70,000 koronájába kerülne a háztulajdonosoknak. Világosan látható ezekből, hogy az áldozat a csatornázás számtalan előnyével szemben igazán elenyészőnek mondható és azt hiszem közönségünk igen hamar be fogja látni, hogy ezen áldozatért a kellő ellenszolgáltatást a csatornázás révén megkapta. Amit meg kell fontolnunk. Meg kell itt említenem, hogy a hozzájárulásra vonatkozólag teljesen jogos, törvényes és igazságos alapokat kifürkészni s abszolút helyes arányokat megállapítani egy oly sok érdeket és az összes belterületeket érintő munkálatnál, mint a csatornázás, alig lehetséges. Törekvésem csak az volt, hogy a törvényekben is szentesített azon elv alapján, miszeriut valamely munkálat költségeihez az érdekeltek haszonaránylag tartoznak hozzájárulni, a terheket minél elviselhetőbb módon lehessen az érdekeltek közt megosztani. Legtávolabbról sem állítom, hogy a kérdést ideálisan megoldottam és hogy jobb és igazságosabb tehermegosztás nem képzelhető, sőt ezt a kérdést elég fontosnak tartom arra, hogy a legszélesebb körben tárgyaltassék. Bárki által nyujtatnék be a kérdésnek helyesebb megoldását tartalmazó javaslat, azt hiszem, mindnyájunk részéről a legszívesebben fog fogadtatni és kellő tárgyilagossággal fog elbíráltatni. Sőt magam is megfontolandónak tartom pl., hogy nem volna-e előnyösebb bármely hozzájárulási tétel helyett pótadót kivetni, mert ez által legalább a költségek egy része még általánosabban viseltetnék s a pótadók helyett mindig külön adókat kivetni nem vélem előnyösnek akkor, mikor a háztartási költségekhez adott állami hozzájárulás a pótadók arányában osztatik meg a városok között. Némelyek a szennyvíztisztítás kérdésének megoldatlan voltával ágálnak a csatornázási ügy érdemi tárgyalása ellen és úgy igyekeznek feltüntetni a dolgot, mintha ennek a csatornázási munkálatok kivitele, sőt tárgyalása előtti megoldása a közönség anyagi érdekeinek biztosítására elengedhetetlen lenne. Hogy mennyire épen az ellenkezője áll ennek, azt a legközelebbi alkalommal leszek bátor a szennyvíztisztítás kérdésének állásáról adandó cikkemben kifejteni. Meg kell említenem, hogy hivatalos részről felszólittattam Halász József urnák ez ügyben leendő felvilágosítására és a Felsőmagyarországi Hírlapban megjelent cikkében foglaltak megcáfolására. Ezt azonban nem tartottam célravezetőnek, ugyanis ő engem hivatalomban felkeresett s neki ez ügyben minden lehető felvilágosítást megadtam, tehát ő a fentebb előadottakat is mind a legkisebb részletekig ismeri és ismerte már jun, hó 29-én is és mégis a képviselőtestület junius 30-iki közgyűlésén is ép oly tájékozatlannak mutatta magát, mint az említett cikkében s az általam bemutatott számadások helyességét, melyeket a csatornázási bizottság is elfogadott, a legcinikusabban egyszerűen tagadta és állítását bizonyítani sem tartotta szükségesnek. Kérészy Gyula. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A hegyaljai segélyakció. Zem- plénvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi augusztus hó 2-án d. e. 10 órakor Meczner Gyula főispán elnöklete alatt a vármegyeháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya : a földmivelésügyi miniszternek a tokajhegyaljai jégkárosult sző- lőbirtokosság segélyezése tárgyában kelt intézvénye, melylyel a károsult birtokosságnak törvényhatósági jótállás mellett 600,000 korona kamatmentes kölcsönt helyez kilátásba. Az állandó választmány e rendkívül fontos közgyűlési tárgy előkészítése céljából ugyanazon napon d. e. 9 órára állandó választmányi ülésre jön össze. )( Harcszerü lögyakorlat. Sátoraljaújhely r. t. város polgármesteri hivatala ez utón is értesíti a város közönségét, hogy a helyben állomásozó honvédzászlóalj legénysége a folyó évi julius hó 26 és 27-én reggeltől estig a várostól északnyugatra fekvő Ritkahegyen harcszerü céllövészetet fog tartani. Lővonal: a Bózsva pataktól északnyugati irányban, a Feketehegy és Nagyhallgató felé. — Veszélyeztetett községek: Sátoraljaújhely, Rudabányácska, Széphalom, Mikóháza, Hosszuláz, Kovácsvágás és az ezek között fekvő terület. Midőn a város határára nézve a kitűzött időben a közlekedést betiltja, egyidejűleg felhívja a város közönségét, hogy a veszélyeztetett területeken saját jól felfogott érdekében ne közlekedjék. )( A viravai segédjegyzőség. A lemondás folytán megüresedett viravai segéd jegyzői állásra dr. gr. Hojos Viktor, a mezőlaborci járás főszolga- birája pályázatot hirdet. Az állás évi 1000 korona fizetéssel van javadalmazva. — Mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, szabályszerűen felszerelt kérvényeiket folyó évi aug. 2-áig kötelesek a mezőlaborci főszol- gabirósághoz benyújtani, a későbben vagy nem kellően felszerelt kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás 1910. évi aug. 3 án, délelőtt 9 órakor Viraván a körjegyzői hivatalban fog megejtetni. Lovogias utón. A Felsőmagyarországi Hirlap szerdán példátlanul brutális hangon s inzultust inzultusra halmozva, rontott a Zemplénnek. Nem kívánunk itt — ezen a helyen — pörbe szállni a Felsőmagyarországi Hírlappal. Nem izgat minket — s ezzel tartozunk a magunk tisztességének, hogy a Fm. Hírlapot próbáljuk meggyőzni és a nagy nyilvánosság is túl van már azon, sokkal egészségesebb tekintetekkel lát, semhogy értékelnünk kellene előtte az ilyen támadások súlyát, jelentőségét. A Zemplén szerkesztősége nevében dr. Adriányi Béla felelős szerkesztő megbízta Pintér István és Diószeghy János urakat, hogy a Fm. Hirlap jul. 20. számában napvilágot látott „Egy affér hullámai“ cimü cikkXiegdi'vatosa'b'b szalma kalapok, tennisz és turista ingek nagy választékban Szenes Llpot nrM üzletéin Sálflraljaujlielyoii-----................Valódi Panama kalapok 10 koronától kezdve. ■■
