Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-12-24 / 102. szám

amt». 10. oldal IRODALOM. Juhász Jenő versei. jxumoiy íroaaimi praeienziÓKK; s cimvonalas, sokatigérő értékeket szólaltatva meg, hagyta el e napok­ban a sajtót dr. Juhász Jenő verses­könyve. Egy derűs, harmonikus lélek szólal meg azokban a finom metszetű versekben és tiszta, kedves poezis az, amit Juhász Jenő az Írásaiban ad. A verseskönyvet a fővárosi sajtó osztatlan elismeréssel fogadta. A Nyugat legutóbbi számában Leszn&i Anna következőképen irt Juhász Jenő verseiről: Egy kis gyengeségnek a jele, ha nem leli helyét az ember. Hiába, az erőt az emberekkel vagy legalább is egyes eszmecsoportokkal való szívós összetartozás érzése adja. Ha egy jóféle lelkű valaki nem tud választani a sok ut közül, mert ennek is, annak is szeretné a vi­rágát — s el kívánná kerülni min­den zökkenését — ez egy kis gyen­geséget és sok finom bánatot jelent. Nagyon szép, igaz versek válnak ki, gyöngédséggé nemesült gyön- geségből. Juhász versei igen egy­szerű szavakkal éreztetik meg néha azt, ami azért költészet és igaz mese — mert valóbb mindennél — és néven nem lehet nevezni még sem ... „Te gyönyörű, te gyönyörű­nél másabb“, igy szólítják Juhász versei ... „Asszonyvárás“, „Miért“, „De szépek vagytok“, „De szeret­nék“ kiváló szép versek. Igen sok helyt kiviritanak a versekből a jól megformált meglátások, szines so­rok, igy ragyog hajnalka befutotta falon a kúszó rózsa bíbor indája. Régi nóták ritmusa egyszerűen, friss életre kapva csendül. — A kötet legkevésbé jó versei is kedve­sek. — Legfőbb hibájuk, hogy néha túl csinosak, egy-egy banális szó téved beléjük a nóta kedvéért. Gyakran túlságosan szókimondók... De ezek fiatal, bergengóciai té­vedések, melyekért busásan kárpótol ezekben a versekben a mindenütt fakadó őszinte szépség. Kedves és ügyes rajzokkal szépítette, simogatta könyvét a szerző, nagy szeretettel, mint régente ájtatos barátok Máriá­nak szentelt imádságos könyvük lapját. így íródott meg, gyerekkori meglátásokból és emlékekből, még be nem tellett muzsikás jövőből ez a bergengóciai verseskönyv. Mi­nek is Írjon és érezzen mindent egymaga, a maga módján, ez a füstös, csúf, kissé jargonos Buda­pest ! A Budapesti Hírlap a következők­ben kommentálta a verseskönyv meg­jelentét: Kedves poétái tehetséget hozott magával az irodalmi pályára Juhász Jenő. Most, hogy Az én kertemből címen egy kötet verssel lép a nyil­vánosság elé, azok, akik az uj ember e munkáját figyelmükre mél­tatják, bizonyára érdeklődéssel fog­nak nézni további működése elé. Sok szép erénye van. Az egyik és nem utolsó erénye a szép, szines, kifejező nyelv, mely szinte meg­vesztegető módon megnyerő. Képei, színei üdék. Gondolatban sem sze­gény, tárgyaiban, bár olykor merész, eléggé szerencsés és hangja közve­tetten. Általában már az első köl­teményei olvastára érezzük, hogy uralkodik a formán és tárgyán. Yerselése ritkán zökken ; a pongyo­laság csak annyiban kisért könyvé­ben, amennyiben fiatal poéta dol­gában az szinte elmaradhatatlan. A könyv kedvező Ígéret a jövő számára, de amit most nyújt, azt is érdemes elolvasni. A kötetben illusztráció is van. A kötet eervik kedves, hangulatos BN. :)ß100Ö3.O8F &rké WZÖ s Zemplén Aroialrnc /»íl Ul Uulivb Lll zönségünk dol­,.a A kö;:yv lulejdonképen egy gyűjtemény azokból a nagyobbára kultúrtörténeti tárgyú feljegyzésekből, melyeket al­kalomadtán — a száraz hivatali akta­csomók mindennapos nyűgét le-le- rázva — a szerző már a fővárosi idő­szaki sajtóban is közrebocsájtott. A kultur históriák főszereplői egytől- egyik nők — és pedig az „upper ten thonsand“ világából. Hosszabb, rövi- debb skizzek ezek — valójában tü­kör képei magának a — nőnek eré­nyeivel és fogyatkozásaival egyaránt. Nem nélkülözhetik a jelentőséget és aktualitást ma a feminizmus virág­korában. Egyedüli kutforrása e kötet, inkább belletrisztikus, mint tudomá­nyos izü részleteinek a memoárokban és biográfiákban oly gazdag angol irodalom. A szerző e könyvet különö­sen a nők figyelmébe és pártfogásába ajánlja. Megrendelhető a szerzőnél. A „Vasárnapi Újság“ karácsonyi számával együtt kapják az előfizetők a karácsonyi albumot, mely fényes pompájú kiállításban, legjelesebb íróink egész sorának szépirodalmi munkáival, művészi illusztrációk nagy gazdaságával és négy gyönyörű szi­nes képmelléklettel jelent meg. Ezt az albumot megkapják az újévkor be­lépő uj előfizetők is. Á rendes kará­csonyi szám is a szokottnál gazda gabb tartalommal jelent meg. Cim- képül Luini elragadó Madonna-képét, a Szépművészeti Muzeum egyik dí­szét közli: ezenkívül képeiben bemu­tatja Názárethet, a különböző fenyő fajtákat, a színházak újdonságait: az Elektrát és a Szent ligetet (Alexan­der Bernát színházi cikkével), fény­képeket Pásztor Árpád világkörüli útjáról stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 4 kor., a „Világkróniká“-val együtt 4 kor. 80 fillér. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kér., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyan­itt megrendelhető a Képes Néplap a legolcsóbb újság a magyar nép szá­mára, félévre 2 kor. 40 fillér. KÖZGAZDASÁG. A hegyvidéki kirendeltség akciója. — A ki­vándorlás ellen. — Zemplénmegye érdekei. — dec. 24. A földmivelésügyi m. kir. minisz­térium hegyvidéki kirendeltsége az északkeleti vármegyékben már évek óta a népjólét egyik legfontosabb elő­mozdítójának tekinti a földbérlő szö­vetkezetek alakítását, mint olyanokat, melyek a nép földéhségét kielégíteni s azt a kivándorlástól visszatartani elsősorban hivatottak. A kirendeltség nemrég széles körre terjedő akciót indított a földbérlő szövetkezetek szervezése tárgyában, bevonni óhajtván abba Zemplénvár- megyét is, e célból terjedelmes felhí­vást bocsátott ki. E felhívás, mely világos képet nyújt az egész ügyről, megérdemelte vármegyénk azon ve­zető férfiúinak figyelmét, kiknek fő­ként a felvidéken olyan tekintélyük van a köznép előtt, hogy e tekintély erejével ők a haza javának rendkí­vül nagy szolgálatot tehetnek. — A körjegyző urak is igen hathatós ered­ményeket vívhatnak ki e nemes ügy felkarolásával. Lelkészeink és taní­tóink széleskörű fáradozását — az ő nemes ambíciójukat ismerve — előre is biztosra vesszük. Á földbérlő szövetség célja, hogy beiratkozott tagjait, akiknek tulajdon földjük nincs, mert csakis ilyenek lehetnek tagjai, földhöz juttassa. Tel­1------------UL XI , _* l-.U-L.t-1-----------x “ .£3 ti ti. r.K.Ci fi. üti ► J í; sAtiiC? ULitj »t“: IX * Ult'I Kétségtelenül igaz, hogy számos nagybirtok kész örömmel adná, sőt adta volna mér régebben uradalmait a kisgazdák bérletébe, ha az az aka­____ _ 300 bérlővel kelljen vesződnie. Erre nem voltak hajlandók a nagybirto­kosok, de amint a falu népét, mely bérlő szövetkezetei képezve egy em­ber képviseli a birtokos előtt: akkor egészen más a helyzet s a föld szer­zés akadálya el van hárítva. Földbérlő szövetkezetek alakítá­sánál a bérlet nagyságához és a ta­gok számához aránylag megállapítják az egy-egy üzletrésznek kát. holdak szerinti kiterjedését és az üzletrész után fizetendő összeget, amelyek fél- évenkint előre fizetendők. Ha pl. egy 6 éves bérletnél egy üzletrész 3 kát. holdból áll és ez pénzben 360 kor., akkor félévenkint tehát a bérlő 30 koronát fizet. A szövetség egy-egy tagja több üzletrészt is jegyezhet. Az egész ügylet oly egyszerű, oly vilá­gos és annyira kizár minden egyéni károsodhatást, hogy jóakarattal, egyet­értéssel egy írástudó s az elszámolást teljesíteni képes értelmes gazdaember egész vidéket tehet boldoggá; mert az ilyen kisebb bérlő szövetkezetek­nek az az erkölcsnemesitő hatásuk, hogy a munkás ember és családjá­nak minden tagja ott tölti idejét hasz­nos munkával a bérelt kisgazdaságon, amely bőven megfizeti a munkás-kéz fáradságát s csak arra fogja a csalá­dokat ösztönözni, hogy az első kis bérlet után a második ciklusban már nagyobb területhez juthasson. A földhöz való ragaszkodás a földnek, a hazának szeretete, de az anyagi boldogulásnak is előmozdítója. Ápoloi kell ezt az érzést népünkben, elő kell segíteni minden vidéken a földtér ő szövetkezetek alakulását. — Nagy szolgálat lesz ez a hazának, értékesül bent a föld és szaporodnak terményei, mig a kivándorlás roha­mosan apad az ilyen intézmények hatása alutt. Naqy elismerés illeti a hegyvidéki kirendeltséget e népmentő munkáért. Ahol szövetkezetei kíván­nak alakítani, készséggel ad felvilá­gosítást s vezeti az akciót a kiren­deltség irodája Munkácson. Ide keli fordulni részletes felvilágosításokért. APRÓ REGÉNYEK. A legszebb emlék. — Mégis, sürgettem, mégis melyik a legszebb az összes emlékei között ? Az asszony hátravetette bájos, her­vadt fejét, kék szemeinek meleg tekin­tete lágyan veszett el a levegőben és szép, vékony ajkai körül finom mosoly csillogott. — A legszebb, mondta a leg­szebb . . . Nem a loodoni opera, nem a császári kitüntetés, nem Ysard, a vi­lág első hegedűse, akivel őrülten sze­rettük egymást. — Hát mi ? Hát melyik ? * ... Ez igy történt. Mikor itthon voltam, elhittak vidékre vendégszere­pelni. Nagyváradon elénekeltem néhány operát és éjjel indultam haza. A vona­ton nem volt hálókocsi. Pénzt adtam a kalauznak és azt mondtam, adjon ne­kem külön fülkét, mert aludni akarok Budapestig. Lihegve jött vissza. Külön fülkét, mondta, nem adhat, hanem van egy fülke, amelyben csak másodmagam- mal leszek. Az egyik pamlag az enyém, alhatom rajta. A hordár berakta a holmimat, a kalauz kinyitotta az ajtót és beléptem. Félhomály volt. A lámpát eltakarták az ernyők és alig láttam. A kalauz be­húzta az ajtót, ráfordította a zárat. Ket­ten voltunk. Leültem. Néztem az uti- társamat. Karcsú, szőke ember; az arcát nézett rárn, nem értette, hogyan kerül­tem ide. Azután a holmimra nézett és j látta, hogy egyszerűen ér. is utazom. A kabátját összehúzta, fa’*.rr»viH­teiilt valami hnrcánaí WWVUUUUI és hátrahajtotta a fe; * le. c Lógtam rajta. Túlságosan udvarias ember. Meg akartam nyugtatni, h 1». bátran, én is mindjá r pamlagon. Szólni akar ;a ke mon akadt a szó. Az 11 dv ana b u li­társam figyelő szemmi ne ízeit ni lll öt másodpercig, végigfutt; :ta rajiam a te­kintetét és lehunyta a hét. El aludt. Egyszerűen elaludt. Ki z6ti íbösen, mé­lyen, egy félperc alatt mél yen el aludt. Nem tudtam, az < lásom. vagy a dühöm nagyobb-e. N :m szerete ni, ha utazásokon akárki is te laki odóan udva­rias, vagy tolakodóan 1 ám ul, de ; ihhoz mégis hozzászoktam, h rr- nésemnek van egy b rny s hatás.'? Hiába, ez jól esik. Mt t pedig alszik ez az ember. Alszik. ( r .-o'dpt-.ruíj nézett és ezzel végzett közömbösen alszik, mii ■ eg. ? ­nők szállt volna be hozza. ..... iiil Vd" gyök én ? Bát a termetem, a szőke ha­jam, az arcom, a ruhám szabása, a parfümöm olyan, hogy mindezt egy közömbös végigiiézéssel el lehet intézni és utána nyugodtan lehet aludni ? Fel voltam háborodva. Jól megnéz­tem az emberemet. Fiatal: félig gverek, huszonkét éves lehetett. Karc Arisztokratikusan sötétszőke, üde, mint egy lányé, de szellő acélozta. A feje egy ti ségü, nemes, erős és mégis nalu, finom fej, olyan, mint királyfié. És a szája, ez a s; szép volt. Piros, sugárzóan noman és tisztán rajzolt, haj nalu száj, amilyent a görögö lehet csak látni. Ki lehet 1 Hová megy ? Honnan tön, mi tál herceg ez, milyen ifjú k életnek milyen boldog arisz Ki ez ? Tudni akarom. Nézz szóljon hozzám. Aludt. Mélyen, csendese álommal aludt. Megpróbált; aludni. Nem tudtam. Fel kell és őt kellett néznem mindig, e csodaszép alvó fiút. Mért n fel ? Mért nem néz rám ? Lázassá tett a türelmetlen próbálkoztam azzal, hogy fel Köhögtem, zajt ütöttem a k< mai. Kinyitottam a parfümöí mat, hátha ez az erős illat 1 Nem. Aludt, aludt, aludt. Sírni lett volna kedvem, szetörni valamit, vagy megk: lakit. De nem volt ott senki ketten, a vonat robogott, én 1 ő pedig aludt. Hiába próbáltam én is al lehetett. Lefeküdtem és újra fe Előre hajoltam és néztem alvó fiúnak a nyugodt, szé] Odahajoltam egészen hozz; nyugodtan alszik. Kétségbe hogy az akaratom, a vágyam, tehetetlenül áll meg egy n előtt. Odahajoltam hozzá, öss tam az öklömet, ott volt előttei ez a sugárzóan szép szá közelebb hajoltam hozzá és koham. Futó, siető, hirtelen, csók volt ez, végigégett rajta De a rémület is végigáradt Micsoda őrültségeket csinálok, Én vagyok az, Európa első él aki itt bolondságokat csináló! meretlen szőke fiú kedvéért? Az utitársam megmozdul! felébresztette. Én visszaugrott lyemre, hátradőllem és tetette vást. Á szemem szögletéből fi fiút. Kinyitotta a szemét s a; dörzsölte meg, mint valami di mos gyerek. Azután rám néze nézett tetőtől talpig éles, ku! lantással. Azután elfordította ; és zavartan nézegetett körül, h mi történt vele. Nem tudta, ál pa> )koi tara űik hozzam a szeme és IAUam 1 ___í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents