Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-24 / 102. szám
December 24. ZEMPLÉN 7. oldal. A város közgyűlése. — Egyetlen pályázó. — Az uj polgármester: Farkas Andor. — dec. 24. Sátoraljaújhely r. t. város kép- viselőtestüléte csütörtökön délután újból polgármestert választott és rövid egynéhány esztendő alatt harmadszor kellett megbirkóznia azzal a kérdéssel, hogy ki legyen a polgár- mester? Pártvillongások, a fórumra feltóit kicsinyes igyekezetek tették akuttá a bajt és napról-napra keservesebben kellett éreznünk, hogy ránknehezedik az élet. A város éléről hiányzott az az állandó s legfőbb energia, mely irányt szabhat a mindannyiunk munkájának és tudatosan, hozzáértéssel segíti át a várost azokon a meredekeken, melyek a jobb időket, az egyetértő s békés fejlődést zárják el előlünk. A képviselőtestület Farkas Andor árvaszéki ülnököt, h. polgár- mestert emelte a polgármesteri székbe : ez a csütörtöki közgyűlés eredménye. S Farkas Andor — megköszönvén a bizalmat — azzal vállalta a polgármesteri tisztet, hogy őszinte s igaz munkása lesz a város élén is a mindannyiunk igyekezeteinek. A képviselőtestület bizalma kötelez: munkára s a város érdekeiért való becsületes készségre kötelez és Farkas Andornak férfias akaratokkal s a város érdekeiért hevülve csak, kell viselnie annak az állásnak minden méltóságát és minden terhét. Sokszoros erővel szakadtak ránk a nyomorúságok : a képviselőtestület munka- képességét idegen s illetéktelen igyekezetek aknázták alá, fölbomlott minden rend és megőrlődött minden produktivitás, az adminisztráció tehetetlen s messziről sem áll azon a színvonalon, melyet egy húszezer lakosú város igényei követelnek meg. S ezenközben az élet egyre nehezebb s nehezebb lesz, minden fejlődésben elakadt a város és sivár nagyon az a perspektíva, mely a ma látószögéből tárul elénk. Farkas Andor tudja nagyon jól mindezt és amikor vállalta a polgármesteri tisztséget, számot kellett vetnie az erejével. Ha a polgármesteri székből őszintén, becsületesen s eredményes akaratokkal fogja munkálni a város javát, szikla- szilárdan áll majd meg mellette a képviselőtestület s a város polgársága. Máskülönben — soha. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: (A választás.) Dókus Gyula alispán csütörtök délután 3 órára polgármestert választó közgyűlésre hívta össze a képviselő- testület tagjait s amint már a választásoknál szokás, ugyancsak eleven, izgalmas várakozással vágott neki a közgyűlés a nagy aktusnak. Az eredmény kétségtelen volt, egyedül Farkas Andor h. polgármester adta be a pályázatát s igy hors concours került a város élére. A képviselőtestület tagjai nagy — s az utóbbi időkben már szokatlanul nagy — számmal jöttek fel a város tanácstermébe és bűz góan, sok érdeklődéssel vitatták meg azokat az esélyeket, melyekkel a közeljövőben kell majd megbirkóznia a városnak. Dókus Gyula alispán szives szavakkal üdvözölve a megjelenteket, bejelentette, hogy a közgyűlésnek egyetlen tárgya a polgármesterválasztás. Bizalmi férfiak lettek: Schiller Kálmán, Némethy Bertalan, dr. Nyo- márkay Ödön és Izsépy István. A kijelölő bizottságba beválasztattak: Matolai Etele, Bessenyei István, Lengyel Manó és dr. Reichard Salamon. Miután a polgármesteri állásra egyedül Farkas Andor árvaszéki ülnök, h. polgármester adta be a pályázatát és a kijelölő bizottság a pályázati kérvényét rendben találta, az alispán Farkas Andort egyhangúlag megválasztott polgármesternek jelentette ki. Farkas Andort öttagú küldöttség hívta meg a közgyűlésbe és az uj polgár- mester Pataky Miklós főjegyző előolvasása mellett nyomban le is tette a hivatali esküt. Dókus Gyula alispán a képviselő- testület nevében üdvözölte most Farkas Andort. A legszebb bizalmával tisztelte meg — úgymond — a képviselőtestület a polgármestert, amikor a város élére állította és hiszi, reméli, hogy minden tudását, szorgalmát s legjobb igyekezeteit — díszes állásában — a város javára fogja értékesíteni. A polgármester szellemi vezetője a városnak és tőle függ a város szellemiekben és anyagiakban való előrehaladása. A város édekeit kell a szivén viselnie és az a feladata, hogy a hivatalában és a hivatalán kívül, minden alkalommal foglalkozzék azokkal a teendőkkel, amelyek a közjót, a polgárság boldogulását eredményezhetik. Hiszi, hogy az uj polgármester minden energiáját s minden tehetségét a városnak fogja szentelni és rá fog szolgálni arra a bizalomra, melylyel a képviselőtestület polgármesterré választotta. Megindultan mondott köszönetét Farkas Andor. Tudja nagyon jól, hogy az a bizalom, melylyel aj képviselőtestület emelte a polgármesteri székbe, csak egyoldalú. De legfőbb kötelességének tudja, hogy ezt a bizalmat a munkásságával általánosíthassa. Nehéz körülmények között., nehéz időkben vállalkozott a polgár- mesteri tisztségre és ez az elhatározása azt jelenti, hogy minden erejével, ambíciói, munkabírása s tudása teljességével akar dolgozni a város javán. Módot fog nyújtani arra, hogy kifejthesse majd a részletes programm- ját a képviselőtestület előtt. Hálás szívvel köszöni a bizalmat és kéri a képviselőtestület, hogy jóindulatúan, jóakarattal karolja föl nehéz munkájában s akkor — azt hiszi — elfogjuk érni a célt; a nyugodt s békés fejlődést. (Az adminisztráció bajai.) Most Fejes István kért szót. A polgármester a képviselőtestület bizalmát, jóakaratu pártfogását kérte s mint régi polgár Ígéri, hogy támogatni fogja, ha legfőbb kötelességének azokat a szempontokat ismeri majd el, amiket az elnöklő alispán fejtett ki az üdvözlő beszédében. A képviselőtestület osztatlan bizalmához egy ut vezet és ez az adminisztráció egészséges alapon való reorganizációjának az útja. Unos-untalan hallunk híreket arról, hogy az adminisztráció csőd előtt áll s ezeknek a híreknek hallattán, lehetetlen, hogy a szégyen- pir ne borítsa el az újhelyi polgár arcát. Arra kéri hát a polgármestert, hogy fordítsa minden figyelmét az adminisztráció bajaira. Álljon mindenki a maga helyén, végezze a legjobb tudása szerint, becsületesen a munkáját s akkor lehetetlen, hogy az adminisztráció ne feleljen meg az igényeknek. Tartson minél gyakrabban vizsgálatot a polgármester és az adminisztráció rendbehozatalának munkáját vigye végig szeretettel, a város érdekeit szolgálva: ezt várja tőle a képviselőtestület. A polgármesteri hivatal átadására a közgyűlés Matolai Etele elnöklete alatt a képviselőtestület szakbizottságainak elnökeit delegálta. Végül Dókus Gyula alispán tett egy érdekes bejelentést. A város ügyeit a legutóbb behatóan megvizsgálta" és az adminisztráció kerékkötője az, hogy a városnak nincs ügykezelése. Nem lehet a vármegyében jó adminisztráció addig, amig nincs egyöntetűség. A város pedig csak egy nagy s jelentős szerve a vármegyének és igazódnia kell a vármegye adminisztrációjához. Legközelebb át fog Írni a város képviselőtestületéhez, hogy alkossa meg a ügykezelési szabályrendeletet és vázolnia fogja azokat a kereteket is, amelyek közt kell megvalósulnia a szabályrendeletnek. Arra kéri a képviselőtestületet, hogy úgy fogadja azt az átiratot, mint amit a város egy régi polgára küld. Módot és eszközöket kell nyújtanunk az alkalmazottaknak ahhoz, hogy híven s teljes erejükkel szolgálhassák a város érdekeit, aki pedig erre nem kapható, az vonja le a konzekvenciákat és álljon félre. Addig azonban nem lehet elitélni senkit, mig nem adta a képviselőtestület a kezeibe azokat az eszközöket, amelyekkel dolgozhatik csak sikeresen. Hatalmas éljenzés fogadta az alispán bejelentését, majd — véget érvén a közgyűlés — a város tisztikara üdvözölte szeretetteljes szavakkal az uj polgármestert. a HÖZÖHSÉBHEZ! A jövő 1911. évi januárral negyvenkettedik évfolyamát kezdi meg a ZEMPLÉN. S az a negyvenegy esztendő, mely elmarad mögöttünk, a közérdekekért való folytonos küzdelem volt. Becsületes elszántsággal, buzgóan tör előre, immár negyvenegy esztendeje a ZEMPLÉN azon a mesgyén, ami a magyarság diadalmas előrehaladását és a vármegye erkölcsiekben s anyagiakban való gyarapodását jelenti. Politikai hitvallásával a Zemplén minden megalkuvás nélkül, energikusan harcol a reális nemzeti politika eszményeiért. A hatvanhetes alap őszinte hive és cikkeiből becsületes nyíltsággal árad a lelkesedés, mely mindig az első sorokban juttat a Zemplénnek helyet, mikor a köz érdekeiért kell csatáznunk. Minden társadalmi, vármegyei és városi érdek elszánt harcosra talál bennünk és a toll, mely ezeket a hasábokat írja, mindenkoron előljár az igaz ügyek szolgálatában. Hűséges krónikása a Zemplén az eseményeknek s megbízható, színvonalas tudósításokban ad számot mindarról, amikről való értesülésekhez a nyilvánosság jogot formálhat. Messze távol áll a hasábjainktól minden magánérdek s szentnek tudjuk — az újabban divatos s az igaz ösvényről letérült újságírás egynémely sablonjai ellenében is — a magánbecsületet Fokozott becs- vágygyal buzgólkodunk a közönség igényeinek kielégítésén és közléseinkkel, melyek mindenkor megbízhatók s a valósághoz híven, minden torzítás nélkül megírtak, elől kívánunk járni a nyilvánosság informálásában. S a 42-ik évfolyam jöttével kérjük továbbra is a közönség jóakaratát. Programmot nem adunk: azok maradunk, akik voltunk. Becsületes harcosai a magyar nemzeti érdekeknek, munkásai a vármegye és a város továbbfejlődésének és féltve őrizzük továbbra is azt az egyetlen értéket, mely becsülést adhat az újságnak: a toll tisztaságát. fi ZEMPLÉN előfizetési ára: Egészévre 10 K. Fél évre 5 K. Negyed évre 2 kor. 50 fill. Hirdetéseket és előfizetéseket elfogad a Zemplén kiadóhivatala: Sátoraljaújhely, Széchényi-tér 9. sz. Telefon szám: 42. Mérlegen ... Az év végével. — Kulturális előrehaladás. — Sátoraljaújhely iskolái. — — decz. 24. Az év vége, a mérlegek szezonja. Ebből állapítja meg mindenki, hogy mije van, vagy hogy van-e egyáltalán emelkedés, hogy nem hiányokkal zárul-e az esztendő? A város fejlődését jelölő mérleg kétféle tételt tartalmaz : úgymint gazdaságit és kulturálist. És bizony szomorúan tapasztalhatjuk mindkét tételnél a hanyatlást: a legkedvezőbb megvilágításban pedig azt, hogyha visszaesés nincs is, de előre sem jutottunk egy lépéssel sem. Tény az, hogy a kulturális haladás együtt jár a gazdasági fejlődéssel, sőt ez utóbbi nélkül kultúráról beszélni sem lehet. Épen azért, amidőn nehány igénytelen sorban városunk jelenlegi tanügyi állapotából kiindulva a jövőnek 1—2 tanügyi szükségletét pendítem meg, a reális határok közt maradok. Mit ér az, ha szép utazásokat tervezünk a felkelő nap országába, vagy a Provance daltelt vidékére, ha aztán zsebünkre ütünk s szépen itthon maradunk. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy úgy a középiskolai, mint a népiskolai állapotaink kielégítők. Bár a főgimnáziumunk felekezeti jellegű, úgy külsőségekben, mint az iskola belóletében, annak tanítási és nevelési szellemében az állami iskolai viszonyokat találhatjuk meg, mely egyrészről abban leli magyarázatát, hogy nagyrészben az állam a fenntartó, másrészről az oktatásügy modern s egyben áldásos szellői semmiféle jellegű iskolát érintetlenül nem hagyhatnak. Felhasználunk minden újkori eszközt a nevelésoktatás céljaira (szemléltetés, tanulmányi kirándulások, helyes irányban vezetett ifjúsági könyvtár, testedzés stb. stb.) De a jól indult fejlődés utjának még nem vagyunk a végénél. Főgimnáziumunk még önmagát tökéletesítheti. Cikkem kerete nem engedi, hogy erre kiterjeszkedhessem, majd egy más alkalommal. (A polgári iskolák.) Mindkét nembeli ifjúságunk rendelkezik oly iskolával is, mely nem az egyetemi előképzést teszi feladatául, hanem a gyakorlati életre készíti elő őket. A polgári fiúiskola IV. osztályát évről-évre 40—50 tanuló hagyja el s nagy örömmel konstatálhatjuk, hogy ezen — az általános müvetséget megszerzett — ifjak közvetlenül műhelyeinkbe s üzleteinkbe kerülnek s igy remélhetjük, hogy már egy évtizeden belül emelkedni fog kereskedőink és iparosaink színvonala, már pedig az intelligencia a boldogulás melegágya. A város vezetőségének jóvoltából már a közeljövőben tisztességes hajlékot kaphat e fontos intézmény. Ez lesz az első komoly lépés a további fejlődéshez. Mindkét polgári leányiskolánkban meg van már honosítva az uj tanterv, mely a gyakorlati irányzatnak hódol. A nőnevelés kérdése azonban még teljesen nincs megoldva. Leányainknak javarésze — kik egyébként csak a szülői tűzhelynél maradva, életpályára nem lépnek — csak 13—14 éves korig vehet részt az iskolai életben. A polgári leányiskolát be kell tetőzni kézimunka tanfolyammal. Ez az állami polgári leányiskola igazgatójának, Gyulay Károlynak régóta hő törekvése. A 2 éves tanfolyam igen hasznos és szép tantervet tartalmaz és bizonyára igen sok szülő hálával fogadná ennek megvalósítását. A szomszéd Ungvárott ez már rég megvan s nálunk is igen könnyen meglehetne valósítani. A polgári leányiskola igazgatójának indokolt felterjesztése alapján a közoktatásügyi kormány ezt feltétlenül engedélyezi, csak a helyiség kérdése legyen rendezve, amelyre módot — kis jóakarattal — igen könnyen lehetne találni, mert legfeljebb 2 tanteremre van szükség. (A népiskolák.) Áttérve elemi iskoláinkra, itt is örömmel tapasztalhatjuk, hogy népoktatásunk eme leghőbb, de egyben legfontosabb tagozata igen rendezett viszonyokat mutat fel. Nagy érdeme van ebben az itt székelő kir. tanfelügyelőségnek, élén Beregszászy István kir. tan., tanfelügyelővel, kinek minden törekvése oda irányul, hogy Sátoraljaújhely iskoláira, mint mintaiskolákra lehessen a vármegyében rámutatni. Az állami iskola immár kettős vezetés alatt áll, de a létszám oly nagy, hogy a jövőnek egyik komoly feladata az leend, miszerint egy másik állami iskolai épület is feláll» tandó városunk egy másik részét* '
