Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-17 / 100. szám
December 17. ZEMPLÉN 3. oldal. kulturális egyesületünk, melynek könnyed és a formájukban művészi eszközökkel kell hatnia. A prog- rammja a kultúra népszerűsítését jelenti és magától értetődő kötelessége a vármegyének, hogy a maga erejével és a maga áldozatkészségével adjon a Kazinczy kör igyekezeteinek súlyt és jelentőséget. De viszont vannak a Kazinczy körnek is kötelességei. Állania kell a munkát és a munkásságával igazodnia kell azokhoz az elhatározásokhoz, melyek életet adtak a körnek. Elsősorban irodalmi egyesület és ennek a ténynek markánsan kell megnyilvánulnia. Ma az irodalom a legbiztosabb eszköz, hogy népszerüsithethesse a kultúrát. Kezébe kell vennie a szabad liceum és a munkásgimnázium széles alapokon való szervezését, meg kell teremtenie az egész vármegyét átfogó hálózatot és amikor ilyenformán megnövekedtek a keretek s anyagi és erkölcsi erejében megizmosodott a kör, nagyon könnyen iparkodhatik azon, hogy a sikerek se maradjanak el. Meg kell szerveznie a zenei szakosztályt s megadja ezzel a lehetőségét annak, hogy tömörülhessenek az újhelyi muzsikusok. Az estélyein nem szabad elhatalmasodni egyetlen szélsőségnek sem és azokat az eszközöket kell felvonultatnia, melyek könnyen és eredményesen férkőzhetnek a publikum érdeklődésének közelébe. Ahogy végig néztünk egyikmásik estélyén: az újhelyi társadalmat a maga teljességében, minden értékével ott láttuk a vármegyeháza nagytermében és ez a tény erős, eleven bizonysága annak, hogy szeretettel kívánunk a Kazinczy kör segítségére lenni és a közönség jóakarata a legegészségesebb alap ahhoz, hogy nagygyá és erőssé fejlődhessék a kör. Egy-két szóval való vázlat csak mindez arról a messze érő munkáról, mely a Kazinczy körre vár. Részletesen és híven meggyőződésünkhöz, fejtettük ki minden alkalommal, hogy a Kazinczy körnek kötelezettségei vannak és az a hivatás, melyet minden erejével szolgálnia kell, sokkal komolyabb, semhogy helye lenne akármilyen kicsinyes szempontnak. Nagy nemzeti érdekekről van szó s az egy csöppvizben is benne van a tenger. Azok a férfiak, kik a Kazinczy kör élén állanak, mind buzgó, lelkes munkásai a közérdeknek és hisszük is, hogy minden erejükkel és minden iparkodásukkal dolgoznak majd azon, hogy a Kazinczy kör — ha kell, hát életerős reformok árán is — de Zem- plénvármegye kulturális életének egyik leghathatósabb tényezőjévé legyen. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Vizsgálat a városházán. Dókus Gyula alispán, Pintér IstváD árvaszéki elnök, dr. Szirmay István vármegyei főügyész és Debrő Mihály pénzügyigazgatósági számtanácsos legutóbb alapos vizsgálat alá vették a városháza ügykezelését. A vizsgálat két napon át tartott és annak a kon- statálásával zárult, hogy kisebb érdekű intézkedések szükségességétől eltekintve, általánosságban rend van a városházán. )( Anyahönyvvezetöi kinevezések. Meczner Gyula, Zemplénvármegye főispánja Gánóczy Tivadar bodrog- kereszturi anyakönyvvezető-helyettest ezen tisztsége alól felmentette s a bod- rogkereszturi állami anyakönyvi kerületbe Nadányi Albert jegyzői írnokot teljes hatáskörrel, a kosárvágásai állami anyakönyvi kerületbe Vasenszki László jegyzői gyakornokot teljes hatáskörrel és az ujcsanálosi állami anyakönyvi kerületbe Túrán István s.-jegyzőt korlátolt hatáskörrel anya- könyvvezető-helyettessé nevezte ki. )( A kistárkányi körjegyzőségből. A kistárkányi körjegyzőségnél lemondás folytán megüresedett s évi 1000 korona fizetéssel járó rendszeresített segédjegyzői állásra pályázatot hirdet Bencsik István főszolgabíró s felhívja mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I.t.-cikk, illetve az 1900. évi XX. t.-c. 3. §ában előirt minősítésüket és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket hivatalához folyó évi dec. hó 22-én d. u. 5 óráig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás a kistárkányi körjegyzői irodában f. évi dec. hó 23-án délelőtt 10 órakor tartatik meg. )( Közszemlén. Sátoraljaújhely r. t. város 1911. évre érvényes községi választóinak névjegyzéke a képviselő- testület által kiküldött választmány által betürendbeh már összeállittatott s f. évi dec. hó 17-től számított 5 napon át a városháza tanácstermében közszemlére lesz kitéve. Az esetleges észrevételek f. évi dec. hó 23, 24, 25, 26 és 27-ik napjain az adóügyosztálynál adhatók be s ezek figyelembe vételével a választmány a névjegyzéket f. évi dec. hó 28-án d. u. 4 órakor tartandó ülésében fogja kiigazítani. A választóknak kerületekbe való beosztását a névjegyzék jogerőre emelkedése után a képviselőtestület fogja eszközölni. JEGYZETEK A HÉTRŐL. Nem értjük. Miskolcz és Sárospatak haragos s indulatokkal való viaskodást kezdtek egymás ellen. Ma még csak papiroson — két újság hasábjain — kapacitálgatja hol Miskolcz Patakot, hol Patak Miskolczot, de az ildomos, udvarias bókokon már túl vannak és egyformán szeretnék a tollúkat tenta helyett vitriolba mártani. S amin ez a két fejlődő, eleven életű város hajba kapott — istenbizony idejét múlta már. A tiszáninneni ref. püspökség székhelye eddig Miskolcz volt és Feles István megválasztásával most Ujhely lett azzá. Miskolcz — csakhogy továbbra is püspöki székhely maradhasson — a maga lelkészéül szeretné megnyerni Fejes Istvánt és minden követ megmozgat. Ez az iparkodás sehogysem tetszik Pataknak és szivvel-lélekkel örül azon, hogy Ujhely lett a püspöki székhely. S ezen a ponton borult fel minden udvariasság s ezen a ponton fejlett élessé, indulatossá a viaskodás, mely egyfelőlről a pataki, másfeléiről meg a miskolczi sajtót sorakoztatta — egymás ellenében — harcvonalba. És engedtessék meg nekünk: nem értjük a dolgot. A pium desi- deriumokon már túl vagyunk és tények állanak előttünk. Fejes István lett a püspök és az ő megválasztásával Ujhely lett a püspöki székhely. Ezen már semmi rekrimináció nem segít. Értjük Miskolcz keserűségét: a püspöki székhely elköltözésével jelentős .szálak szakadnak ki az életéből. Értjük a Patak lelkesedését: hozzánk húz és igaz szivvel örül azoD, hogy a kerület Fejes Istvánt emelte a püspöki méltóságra. Ezek tények s mindezt értjük is: csak azt nem értjük, hogy miért kellett emiatt Miskolcznak és Sárospataknak hajba kapnia? Olyan élesen és annyi indulattal. A fekete tél. Csodálatos, megenyhült a lég... felengedett a föld fagyossága, elolvadtak az ablakok virágzásnak induló jégcirádái és mindenfelé enyhülés és mégis annyi befagyás. Remények, vágyak fagytak be a felengedett tócsákba. Hogy az élet komolyabb, sötétebb oldalairól is essék szó (mert tudnivaló, hogy ezalatt: „szociális“ csak nagyon szomorú dolgokat lehet és szabad érteni), befagyott a szegény napszámosok reménye, akik olyan mód készültek az idei télnek, hogy ez egyszer az Úristen is az ő pártjukra állt, mert lesz hó, sok hó, amit halomba kell hányni és kocsiba kell rakni és amiért naponként szépszámú koronákat lehet kapni. Oh, mily öröm ez, mily tág perspektívára nyílik ilyenkor a szem : decemberben megmaradt a hó, mennyi korona nő ki ebből a március hónap végéig. Tessék és most fuccs. Oda van minden, mindent letarolt Jupiter pluvius. Irigyen és nagyon szelíden, nemcsak szelíden, hanem egyenesen melegen, elolvasztotta a remények hóbuckáit és most a cipők alatt nem a kőkeméDségig összefogott hósze- mecskék csikorognak, hanem a sár málladozik ott a csúnya, a mindent telefröcscsenő sár. És nemcsak ezek siránkoznak mostan, de lekonyult orral és méla- busan, révedező szemmel járnak a téli sport hívei is. Akik a tükörsima jeget szeretik és akik a lejtős utak jegesre fagyott havát szeretik: a korcsolya lovagjai. Hát itt mennyi, mennyi remény fulladt be a sima jégtáblák színére felszüremlő vékonyka vizrétegbe. Ki tudna számot adni róla? Az a sok flört és t?z a sok el sem kezdett ambíció; as-. idén körözni tanulok, az idén haloltugrást, hold vágást, nyolcast csinálok . .. Mennyi minden oda van. — Nincs hó, nincs jég, de van sár, csúf, undok, mindenre ráfrecs- csenő, szép reménységeket beszeny- nyező sár. Egy lépéssel előre. Az utolsó évek nagyon keveset változtatnak Ujhely külső képén. Maradtak a régi vonalak, a régi jellegzetességek, anélkül, hogy sok archaisz- tikus értékük volna. Néhány évvel ezelőtt egypár ember elhatározása mögül — frissen s bőséggel bugy- gyant a vállalkozói kedv, itt-ott házak épültek, modernek, nagyobbstilüek — s az utcák vonala egy kevés újszerűséget kapott. Mindez nehány évvel ezelőtt történt és azóta alig egykét lépéssel sikerült csak előrevinnünk a magunk városiasságát. Futnak egyenetlenül s különösen a külső városrészeken — girbe-gurba sietséggel az utcák, a kövezési programm csak papiroson van meg, a Dianna rendezése elmaradt, parkokról szó sincs és maradt minden a régiben. Változatosságot csak az az egy-két bérház ad, ami újabban épült és amelyek a maguk egyéni és itt-ott művészien való stilusosságukkal friss s eleven változatosságot illesztenek bele az utcák külső hatásába. Pedig egy város kívülről, — a szemnek adott impresszióival megmondja, hogy mi lakozik a falakon belül. Nehány nap óta — az egyik főutcai kirakat előtt — egy uj bérház tervrajzai állítják meg az embert. S ahogy a papiroson megelevenedik az uj épület, a külsejében csupa impozáns erő s nagyvonalúság. A magyar stilus olvad bele az ornamentikájába és pompás, ötletes elrendezésével, a nagyvárosi paloták módjára hat. A terveket Klein Izidor, a kiváló újhelyi műépítész készítette és annak az emeletes, nagyarányú bérháznak a képét adják, amelyet a Rákóczi és Meczner Gyula-utcák sarkán Blumenfeld Jenő akar felépittetni. Minden uj épület egy-egy tégla a nagyváro- siassághoz és mi csak örülni tudunk azon, ha megkettőzött lépésekkel haladunk előre. Egy ódon, roskadozó kőtömeg — a mai Kótits-féle kovács- műhely — helyén épül majd az uj bérház és kívánatos volna, ha mielőbb tető alá kerülhetne. Esthetikai szempontok és a Rákóczi-utca képének a megfrissülése teszik kívánatossá. HÍREK. A mentők. Tegnap délelőtt egy rozzant, rozoga kocsiban megint beteget szállított két napszámos ember a közkórházba. A kocsit az unalomig ismerjük már : egy ócska, elnyűtt alkalmatossság, mely mindenre jó, csak arra nem, hogy beteget szállítsanak benne. S valahányszor találkozik az ember az utcán ezzel a szomorú menettel, meg kell, hogy hökkentse a kérdés. Mikor épül már ki Üjhelyben a mentőszolgálat és mikorra érjük meg azokat az időket, amikor sor kerül majd a humanitárius szempontok respektálására is Minden előfeltétele meg van annak, hogy a mentőszolgálatot mielőbb életbe léptethesse a város. Van közkórházunk, melynek párja aligha akad a vidéken és van tűzoltóságunk, mely bravúrosan, hozzáértéssel látja el a maga teendőit. Egy kevés áldozat- készség kell csak hozzá, hogy a tűzoltóságot a mentőszolgálat ellátására is átszervezhesse a város és ennek a kevés áldozatkészségnek nem szabad elsikkadnia akkor, a midőn emberéletekről van szó. Szeretünk a magunk városiasságával kérkedni és szívesen adjuk a könyörületes szivüt: akire pedig rászakad az élet és az utcán sebzi véresre, azt hagyjuk, hogy minden gondosság nélkül, egy ócska s szennyes talyigán — két napszámos ember kényekedvére bízva — kerüljön fel a közkórházba. Olyan szempontok szólnak itt közbe, olyan harsogóan követeli a maga jogait az emberi érzés, hogy nem dughatunk vattát a fülünkbe és nem zárkózhatunk el az élet megtépettjei- nek segitsége elől. A mentőszolgálatot mielőbb meg kell a városnak szerveznie és meg kell szerveznie olyan tökélylyel, melyhez egy húszezer lelkű város joggal formál jusst. — Házasságkötés. Dr. Adriányi Béla, sátoraljaújhelyi ügyvéd, a Zemplén felelős szerkesztője holnap, vasárnap köt házasságot Margonya- Kaproncán Dessewűy Erzsikével, Des- sewffy Pál, margonya-kaproncai földbirtokos és neje leányával. — Püspökjelölés. A sárosi evang. egyházmegye vezető emberei Eperjesen igen látogatott értekezletet tartottak, melynek tárgyát Zelenka Pál halálával megüresedett püspöki méltóság betöltése képezte. Az értekezlet az elhunyt püspök utódjául egyhangúan Korbély Géza eperjesi lelkészt jelölte, kinek kiváló érdemei révén alapos reménye is van a püspöki szék elnyerésére. — Korbély néhány évvel ezelőtt sátoraljaújhelyi ág. evangélikus [elkósz volt és Ujhelyből való távoz- tával, a város osztatlan szeretetét s becsülését vitte magával. — Karácsony ünnepére. Néhány nap múlva ránk következnek a karácsonyi ünnepek és az árvabáz ezúttal is karácsonyi ajándékokkal kedveskedik apró, pöttömnyi gyámolt- jainak. Dr. Hornyay Béla ezúton is kéri a nemesszivü közönséget, hogy az árvák karácsonyfájára szánt ajándékaikat minél előbb juttassák hozzá. — Az Erzsébet-közkórház elmeosztálya is megünnepli a karácsonyt és az osztály vezetősége kéri a közönséget, fhogy ajándékait, melyeket a szánandó, szerencsétlen elmebetegeknek kíván juttatni, mielőbb küldje fel a közkórházba. — Elmaradt líceumi előadás. A Szabad Líceumban vasárnap közbejött akadályok miatt előadás nem lesz. A sátoraljaújhelyi izraelita anyahitközség 1911. évi február hó l-töl 3 évre kezelésre átvehető. Érdeklődők szíveskedjenek bővebb felvilágosítás végett január hó 7-éig a hitközség titkári hivatalához fordulni.
