Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-11-23 / 93. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. November 23. 93. (5004.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Njilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Fejes István püspök. — nov. 23. A nemes és emlékezetével hosszú időkön élő Kún Bertalan öröké: a tiszáninneni református egyház püspöki széke immár Fejes Istvánt vallja a gazdájának. És egy élet — munkás s eszmé­nyekért végig vívott élet — érte he azt a stációt, melyhez Fejes Istvánt, kristályos emberi értékei, puritán egyénisége — a maga emberi mivoltának klasszikus fog­lalatja — juttatták. Valami csu­dálatosképen egy benne az em­ber és a pap: imponáló ráké- szültséggel s csöndesen, szeré­nyen látja el a maga hivatását, apostola a hitnek és a szelíd, ezüstös fehér öregségével ahogy elfutott hetvenkét esztendő, az mind alázatos szolgálata volt az örök eszményeknek. És ember­nek a legjobbjaink közül való: nincs közérdekű ügy, mely a maga harcos táborában ne tudná legelöl Fejes Istvánt és csupa szív és csupa melegen érzés mindaz, aminek a fórumon — a társadalom nyilvánossága előtt — Fejes István hangot ad. Kris­tályosán tiszta hazafisága, a nagy társadalmi érdekekkel való együtt­érzése s az a lelkes, nemes buz- góság, melylyel minden igaz ügyet szolgál, már évtizedekkel ezelőtt feléje fordították a mindannyiunk becsülését és most, hogy az ő harmonikus, munkás életére rá­villan a püspöki méltóság fénye, bizonyságát kapjuk, hogy nem­csak mi ismerjük Fejes Istvánt annak, aki, de annak tudja az egész tiszáninneni református vi­lág. S ha vannak látásaink, a mikor megelevenedik a múlt s látjuk az igazi nagyokat: a fér fiakat, akik eszményeket szol­gáltak és akiknek élete hősi, nemes indulatu viaskodás min­denért, ami az emberi élet érté­két adhatja, hát úgy tetszik, mintha Fejes Istvánra szegeződ- nék a tekintetünk. Pap, aki sziv- vel-lélekkel szolgálja a maga gyönyörű hivatását és ember, a ki előtt igaz őszinteséggel, mé­lyen kell meghajolnia a nyilvá­nosságnak. * A tiszáninneni ref. egyházkerü­letben hétfőn bontották fel az egyház- községeknek és autonóm intézeteknek a dr. Kún Bertalan halálával meg­üresedett püspöki szók betöltésére összegyűlt szavazatait. A szavazat­bontó bizottság, melynek Révész Kál­mán esperes volt egyházi és Meczner Béla egyházmegyei gondnok a világi elnöke, f. hó 21-én, hétfőn délelőtt ült össze Sárospatakon. A beérkezett szavazatokból a két kiváló és érdemes pályázó közül Fejes István sátoralja­újhelyi lelkész és tb. esperes 227 sza­vazatot, dr. Tüdős István miskolczi lelkész és esperes pedig 138 szavaza­tot kapott. Az erős, de méltóságteljes küzdelemből tehát Fejes István került ki győztesen. Az uj főpásztort, tekin­tettel arra, hogy a püspöki működés megkezdése sürgős szüksége a kerü­letnek, mielőbb beiktatják díszes hi­vatalába. A választás eredményéről a szavazatbontó bizottság táviratilag értesítette az illetékes köröket s Fejes Istvánt az ország minden részéből az üdvözlő táviratok egész özönével hal­mozták el. Fejes István 1838. jan. 22-én Legé­nyén született. Eleinte Ladamócon, 1847-től pedig Sárospatakon tanult. A teol. tanfolyamot 1857. félbeszakít­va, Fehérgyarmatra ment rektornak. Innen két év múltával Pestre ment bevégezni a teológiát. Csakhamar azután Csurgóra választották tanárnak, de kevéssel utóbb Hódmezővásárhelyre szintén meghivatván, 1860. ápr. ez utóbbi helyen foglalt el tanári állást. 1865. okt. sátoraljaújhelyi lelkész lett s azóta itt működik. Egyházi algond- noka a sárospataki főiskolának, ta- nácsbirája a tiszáninneni egyházkerü­letnek, elnöke az egyetemes énekügyi bizottságnak, tagja az egyetemes kon- ventnek és tagja volt úgy a debreceni, mint a budapesti zsinatnak, melye­ken, főleg az utóbbin, valamint a konventen egyik legéberebb vezére az autonómiához és a presbyteri irány­hoz szigorúan ragaszkodó pártnak. A Prot. egylet kecskeméti közgyűlé­sén (1876) és a debreceni zsinat meg­nyitásakor (1881) nagyhatású alkalmi beszédeket tartott. A szépirodalmi lapokban 1857-től kezdve számtalan költeménye jelent meg, melyek külön kötetekben is ki vannak adva, össze­gyűjtve pedig két nagyobb kötetben 1894. jelentek meg. Legjelentékenyebb költői müve ez Egy szép asszony c., mely a Kisfaludy-társaság 1876. évi költői beszély pályázatán 50 arany jutalmat nyert Brutus cimü színmüve a Tudományos Akadémia egyik ka­rácsonyi pályázatán Csiky Gergely pályanyertes színmüvével szemben dicséretet nyert. Magyarra fordította a Shakspere Troilus és Kressidá-ját. A világtörténet időrendi átnézése és Magyarország történetének időrendi átnézése címen Keréoyi Ede álnév alatt jól használható kézikönyveket adott ki. Becsesek az Egyházi beszé­dei (2 kötet 1874—1876.) és a Teme­tési beszédei (1 kötet 1876.) Megírta még A sátoraljaújhelyi ev. ref. egyház történetét (1889) és A magyarországi református egyház éuekeskönyve meg­újításának programmját (1890), mely­nek alapján az erre vonatkozó elő­munkálatokból öt füzetet egyúttal közzé is tett. Nevesebb müvei még: Egyházpolitika protestáns szempont­ból (1892.) A protestáns egyház fel­adata (1894.) Ézenkivül számos cikke jelent meg az egyházi lapokban, fő­leg a Sárospataki Ref. Lapokban, a Vasárnapi Újságban s a Zemplénben. Egyházmegyéjének hosszú ideig volt esperese, majd a hivek közbizalma a tiszteletbeli esperességgel igyekezett tiszteletét és háláját iránta leróni. — Vezetőszerepet viszen a vármegye és város társadalmi, kulturális és köz­igazgatási életében és a nemzeti el­lenállás idején vezéri sorban tevé­kenykedett. * És illesse hódolat az elhatá­rozást, amely a Kun Bertalan örökébe Fejes Istvánt ültette. Méltó utód abban a hatalmas tisztségben: minden igaz lélek­nek kedves ember, akinek élete nemes példázása az apostoli éle­teknek. S isten házában szolgálja a hitet és csupa szelíd, áldott harmónia, ami onnan sarjad min­den szava mögül, minden érzésé­ből. Kívül az életben harcosa a fejlődésnek, munkálja lelkesen — hatalmas, komoly tudásával s az értékeiben messze magasló egyé­nisége minden súlyával — a köz­jót és az ő szava az elkeseredett viaskodások során is tiszteletet parancsol. S az íróasztala mellett, a dolgozószobában egyik orszá­gosan ismert nevű munkása a magyar irodalomnak : poéta, akit az irodalom-történelem is a ma­gáénak mond már és egyházi iró, kinek bölcselmi s históriai írásait a legteljesebb elismerés fogadja mindenkoron. S szántva a soro­kat Fejes Istvánról, meg kell, hogy állítsa a tollat egy prófé­ciára való visszaemlékezés. Ré­gen történt, akkor még, amikor az első impressziókat kapta a nyilvánosság Fejes István érté­keiről. Megszólalt — valamelyik egyházi gyűlésen — egy dacos, kemény akaratú magyar : — Fejes Istvánból még püs­pök lesz. És az élet fehéren, puhán tele havazta Fejes Istvánt és rá­szitált egy kedves és végig mun­kával beért öregséget: a prófé­ciából valóság lett és a tiszán­inneni református egyházkerület­nek ma — mindaunyiunknak örö­mére — Fejes István a püspöke. Az urnák előtt. Ma zajlanak le Zemplénben a megye bizottsági tagválasztások. Választ a vármegye. — nov. 23. Jelentős s az eredményeiben messzire ható napja Zemplénvárme- gyének a mai nap. Urnák elé lép a varmegye közönsége és élve alkot­mányos jogaival, rekonstruálja a tör­vényhatósági bizottságot. Százötvenkét megbízatás fölött dönt a vármegye és hatvanöt kerületben folyik a válasz­tás. S e sorok Írásakor, közvotlenül abban a percben, mielőtt nyilvános­ságra kerülnek az eredmények, újból hangsúlyozzuk: a vármegye múltja, a hagyományokhoz való ragaszkodás lehetetlenné teszi, hogy más szenu pont is vihetett volna döntő szerepe d mai aktus során, mint a közérde­kek szolgálata. A vármegyei érdekek védelmére első sorban hivatott a törvényhatóság s az a munkakör, mely kereteket ad a törvényhatóság működésének, átfog minden olyan érdeket, melyhez az előrefejlődés, az anyagiakban s szellemiekben való megizmosodás lehetősége fűződik. Bi­zalommal várjuk a választási ered­ményeket és hisszük : a mai nappal is olyan férfiakat ad majd a varme­gye közönsége a törvényhatóságnak, kik tudnak lelkesedni az eszmények­ért és akikben meg van a tudás, az akarat és elszántság ahhoz, hogy eredményesen munkálhassák a közjót. A küzdelem a leghatározottabb és a maga belső zajlásában ugyan­csak szenvedélyes volt Sátoraljaúj­helyben. Élesen s elhatározó szívós­sággal csaptak össze a pártok és min­den erejükkel dolgoztak azon, hogy diadalhoz juttassák a maguk jelölt­jeit. A munkapárt a megüresedett tagsági helyekre Dókus Gyulát, Forn- szek Bélát, Székely Imrét, Schmidt Lajost és Guttmann Ármint jelölte, mig függetlenségi párt hivatalosan — a Matolai Etele, Dókus Gyula, Dóm­ján Elek, Némethy Bertalan s dr. Csizy Béla jelölésével indult hadba. Közkézen forgott azonkívül még vagy négy függetlenségi liszta, melyek kü­lönböző variálással — s uj neveket vetve felszínre — állították össze a jelöltjeik névsorát. A sátoraljnujhelyi választókerü­letben a választást Matolai Etele ve­zette. Helyettes elnökök Keresztessy Lajos és Kiss Ödön voltak. A mun­kapárt részéről bizalmi férfiakul Rei- chard Lajos és Weinberger Dávid, a függetlenségi párt részéről meg dr. Búza Barna és Fuchs Jenő neveztet­tek meg. A szavazás reggel 8 órakor vette kezdetét és tartott minden meg­szakítás nélkül délután 4 óráig, a mikor az elnök kozzákezdett a sza­vazatok összeszámlálásához. A vá­lasztási eredmény e sorok Írásakor — délután 4 órakor — még nem konstatálható. Már a kora reggeli órákban eleven nyüzsgés verte fel a városháza tájékát. Sürü rajban szágul­danak végig a városon a fiakkerek és a buzgó, gyorsjárásu kortesek ugyancsak neki vetették magukat, csakhogy győzelemhez segítsék a pártjuk lisztáját. A városháza lép­csőit fekete gomolyagban tartották állandóan megszállva az érdeklődők és a lázas, izgalmas várakozás során tippelték a várható eredményt. A sza­vazás titkos s a liszták sok önkényes változtatáson mentek kérésziül: szem- mellátható volt azonban az egész nap folyamán a munkapárt fölénye és aligha tévedünk, amikor úgy hisszük, hogy a küzdelemből a munkapárt ke­rül majd ki győztesen. Déli 12 óráig az 1400 szavazó közül 370-en sza­vaztak le. Délután 7*4 órááig 760 választópolgár adta le a szavazatát s ekkor volt az érdeklődés a legtelje­sebb: a tisztviselők csapatostul jöttek le, hogy jogaikkal éljenek. A késő esti órákban belenyúltam kerülhet csak a nyilvánosság elé az eredmény. Legközelebbi számunkban részletes tudósítást adunk majd úgy a helybeli, mint a vármegye területén lefolyt választási küzzdeimekről és árok eredményeiről. Lapunk mai izáma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents