Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-11-23 / 93. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. November 23. 93. (5004.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Njilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Fejes István püspök. — nov. 23. A nemes és emlékezetével hosszú időkön élő Kún Bertalan öröké: a tiszáninneni református egyház püspöki széke immár Fejes Istvánt vallja a gazdájának. És egy élet — munkás s eszményekért végig vívott élet — érte he azt a stációt, melyhez Fejes Istvánt, kristályos emberi értékei, puritán egyénisége — a maga emberi mivoltának klasszikus foglalatja — juttatták. Valami csudálatosképen egy benne az ember és a pap: imponáló ráké- szültséggel s csöndesen, szerényen látja el a maga hivatását, apostola a hitnek és a szelíd, ezüstös fehér öregségével ahogy elfutott hetvenkét esztendő, az mind alázatos szolgálata volt az örök eszményeknek. És embernek a legjobbjaink közül való: nincs közérdekű ügy, mely a maga harcos táborában ne tudná legelöl Fejes Istvánt és csupa szív és csupa melegen érzés mindaz, aminek a fórumon — a társadalom nyilvánossága előtt — Fejes István hangot ad. Kristályosán tiszta hazafisága, a nagy társadalmi érdekekkel való együttérzése s az a lelkes, nemes buz- góság, melylyel minden igaz ügyet szolgál, már évtizedekkel ezelőtt feléje fordították a mindannyiunk becsülését és most, hogy az ő harmonikus, munkás életére rávillan a püspöki méltóság fénye, bizonyságát kapjuk, hogy nemcsak mi ismerjük Fejes Istvánt annak, aki, de annak tudja az egész tiszáninneni református világ. S ha vannak látásaink, a mikor megelevenedik a múlt s látjuk az igazi nagyokat: a fér fiakat, akik eszményeket szolgáltak és akiknek élete hősi, nemes indulatu viaskodás mindenért, ami az emberi élet értékét adhatja, hát úgy tetszik, mintha Fejes Istvánra szegeződ- nék a tekintetünk. Pap, aki sziv- vel-lélekkel szolgálja a maga gyönyörű hivatását és ember, a ki előtt igaz őszinteséggel, mélyen kell meghajolnia a nyilvánosságnak. * A tiszáninneni ref. egyházkerületben hétfőn bontották fel az egyház- községeknek és autonóm intézeteknek a dr. Kún Bertalan halálával megüresedett püspöki szók betöltésére összegyűlt szavazatait. A szavazatbontó bizottság, melynek Révész Kálmán esperes volt egyházi és Meczner Béla egyházmegyei gondnok a világi elnöke, f. hó 21-én, hétfőn délelőtt ült össze Sárospatakon. A beérkezett szavazatokból a két kiváló és érdemes pályázó közül Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész és tb. esperes 227 szavazatot, dr. Tüdős István miskolczi lelkész és esperes pedig 138 szavazatot kapott. Az erős, de méltóságteljes küzdelemből tehát Fejes István került ki győztesen. Az uj főpásztort, tekintettel arra, hogy a püspöki működés megkezdése sürgős szüksége a kerületnek, mielőbb beiktatják díszes hivatalába. A választás eredményéről a szavazatbontó bizottság táviratilag értesítette az illetékes köröket s Fejes Istvánt az ország minden részéből az üdvözlő táviratok egész özönével halmozták el. Fejes István 1838. jan. 22-én Legényén született. Eleinte Ladamócon, 1847-től pedig Sárospatakon tanult. A teol. tanfolyamot 1857. félbeszakítva, Fehérgyarmatra ment rektornak. Innen két év múltával Pestre ment bevégezni a teológiát. Csakhamar azután Csurgóra választották tanárnak, de kevéssel utóbb Hódmezővásárhelyre szintén meghivatván, 1860. ápr. ez utóbbi helyen foglalt el tanári állást. 1865. okt. sátoraljaújhelyi lelkész lett s azóta itt működik. Egyházi algond- noka a sárospataki főiskolának, ta- nácsbirája a tiszáninneni egyházkerületnek, elnöke az egyetemes énekügyi bizottságnak, tagja az egyetemes kon- ventnek és tagja volt úgy a debreceni, mint a budapesti zsinatnak, melyeken, főleg az utóbbin, valamint a konventen egyik legéberebb vezére az autonómiához és a presbyteri irányhoz szigorúan ragaszkodó pártnak. A Prot. egylet kecskeméti közgyűlésén (1876) és a debreceni zsinat megnyitásakor (1881) nagyhatású alkalmi beszédeket tartott. A szépirodalmi lapokban 1857-től kezdve számtalan költeménye jelent meg, melyek külön kötetekben is ki vannak adva, összegyűjtve pedig két nagyobb kötetben 1894. jelentek meg. Legjelentékenyebb költői müve ez Egy szép asszony c., mely a Kisfaludy-társaság 1876. évi költői beszély pályázatán 50 arany jutalmat nyert Brutus cimü színmüve a Tudományos Akadémia egyik karácsonyi pályázatán Csiky Gergely pályanyertes színmüvével szemben dicséretet nyert. Magyarra fordította a Shakspere Troilus és Kressidá-ját. A világtörténet időrendi átnézése és Magyarország történetének időrendi átnézése címen Keréoyi Ede álnév alatt jól használható kézikönyveket adott ki. Becsesek az Egyházi beszédei (2 kötet 1874—1876.) és a Temetési beszédei (1 kötet 1876.) Megírta még A sátoraljaújhelyi ev. ref. egyház történetét (1889) és A magyarországi református egyház éuekeskönyve megújításának programmját (1890), melynek alapján az erre vonatkozó előmunkálatokból öt füzetet egyúttal közzé is tett. Nevesebb müvei még: Egyházpolitika protestáns szempontból (1892.) A protestáns egyház feladata (1894.) Ézenkivül számos cikke jelent meg az egyházi lapokban, főleg a Sárospataki Ref. Lapokban, a Vasárnapi Újságban s a Zemplénben. Egyházmegyéjének hosszú ideig volt esperese, majd a hivek közbizalma a tiszteletbeli esperességgel igyekezett tiszteletét és háláját iránta leróni. — Vezetőszerepet viszen a vármegye és város társadalmi, kulturális és közigazgatási életében és a nemzeti ellenállás idején vezéri sorban tevékenykedett. * És illesse hódolat az elhatározást, amely a Kun Bertalan örökébe Fejes Istvánt ültette. Méltó utód abban a hatalmas tisztségben: minden igaz léleknek kedves ember, akinek élete nemes példázása az apostoli életeknek. S isten házában szolgálja a hitet és csupa szelíd, áldott harmónia, ami onnan sarjad minden szava mögül, minden érzéséből. Kívül az életben harcosa a fejlődésnek, munkálja lelkesen — hatalmas, komoly tudásával s az értékeiben messze magasló egyénisége minden súlyával — a közjót és az ő szava az elkeseredett viaskodások során is tiszteletet parancsol. S az íróasztala mellett, a dolgozószobában egyik országosan ismert nevű munkása a magyar irodalomnak : poéta, akit az irodalom-történelem is a magáénak mond már és egyházi iró, kinek bölcselmi s históriai írásait a legteljesebb elismerés fogadja mindenkoron. S szántva a sorokat Fejes Istvánról, meg kell, hogy állítsa a tollat egy próféciára való visszaemlékezés. Régen történt, akkor még, amikor az első impressziókat kapta a nyilvánosság Fejes István értékeiről. Megszólalt — valamelyik egyházi gyűlésen — egy dacos, kemény akaratú magyar : — Fejes Istvánból még püspök lesz. És az élet fehéren, puhán tele havazta Fejes Istvánt és rászitált egy kedves és végig munkával beért öregséget: a próféciából valóság lett és a tiszáninneni református egyházkerületnek ma — mindaunyiunknak örömére — Fejes István a püspöke. Az urnák előtt. Ma zajlanak le Zemplénben a megye bizottsági tagválasztások. Választ a vármegye. — nov. 23. Jelentős s az eredményeiben messzire ható napja Zemplénvárme- gyének a mai nap. Urnák elé lép a varmegye közönsége és élve alkotmányos jogaival, rekonstruálja a törvényhatósági bizottságot. Százötvenkét megbízatás fölött dönt a vármegye és hatvanöt kerületben folyik a választás. S e sorok Írásakor, közvotlenül abban a percben, mielőtt nyilvánosságra kerülnek az eredmények, újból hangsúlyozzuk: a vármegye múltja, a hagyományokhoz való ragaszkodás lehetetlenné teszi, hogy más szenu pont is vihetett volna döntő szerepe d mai aktus során, mint a közérdekek szolgálata. A vármegyei érdekek védelmére első sorban hivatott a törvényhatóság s az a munkakör, mely kereteket ad a törvényhatóság működésének, átfog minden olyan érdeket, melyhez az előrefejlődés, az anyagiakban s szellemiekben való megizmosodás lehetősége fűződik. Bizalommal várjuk a választási eredményeket és hisszük : a mai nappal is olyan férfiakat ad majd a varmegye közönsége a törvényhatóságnak, kik tudnak lelkesedni az eszményekért és akikben meg van a tudás, az akarat és elszántság ahhoz, hogy eredményesen munkálhassák a közjót. A küzdelem a leghatározottabb és a maga belső zajlásában ugyancsak szenvedélyes volt Sátoraljaújhelyben. Élesen s elhatározó szívóssággal csaptak össze a pártok és minden erejükkel dolgoztak azon, hogy diadalhoz juttassák a maguk jelöltjeit. A munkapárt a megüresedett tagsági helyekre Dókus Gyulát, Forn- szek Bélát, Székely Imrét, Schmidt Lajost és Guttmann Ármint jelölte, mig függetlenségi párt hivatalosan — a Matolai Etele, Dókus Gyula, Dómján Elek, Némethy Bertalan s dr. Csizy Béla jelölésével indult hadba. Közkézen forgott azonkívül még vagy négy függetlenségi liszta, melyek különböző variálással — s uj neveket vetve felszínre — állították össze a jelöltjeik névsorát. A sátoraljnujhelyi választókerületben a választást Matolai Etele vezette. Helyettes elnökök Keresztessy Lajos és Kiss Ödön voltak. A munkapárt részéről bizalmi férfiakul Rei- chard Lajos és Weinberger Dávid, a függetlenségi párt részéről meg dr. Búza Barna és Fuchs Jenő neveztettek meg. A szavazás reggel 8 órakor vette kezdetét és tartott minden megszakítás nélkül délután 4 óráig, a mikor az elnök kozzákezdett a szavazatok összeszámlálásához. A választási eredmény e sorok Írásakor — délután 4 órakor — még nem konstatálható. Már a kora reggeli órákban eleven nyüzsgés verte fel a városháza tájékát. Sürü rajban száguldanak végig a városon a fiakkerek és a buzgó, gyorsjárásu kortesek ugyancsak neki vetették magukat, csakhogy győzelemhez segítsék a pártjuk lisztáját. A városháza lépcsőit fekete gomolyagban tartották állandóan megszállva az érdeklődők és a lázas, izgalmas várakozás során tippelték a várható eredményt. A szavazás titkos s a liszták sok önkényes változtatáson mentek kérésziül: szem- mellátható volt azonban az egész nap folyamán a munkapárt fölénye és aligha tévedünk, amikor úgy hisszük, hogy a küzdelemből a munkapárt kerül majd ki győztesen. Déli 12 óráig az 1400 szavazó közül 370-en szavaztak le. Délután 7*4 órááig 760 választópolgár adta le a szavazatát s ekkor volt az érdeklődés a legteljesebb: a tisztviselők csapatostul jöttek le, hogy jogaikkal éljenek. A késő esti órákban belenyúltam kerülhet csak a nyilvánosság elé az eredmény. Legközelebbi számunkban részletes tudósítást adunk majd úgy a helybeli, mint a vármegye területén lefolyt választási küzzdeimekről és árok eredményeiről. Lapunk mai izáma 4 oldal.
