Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-11-19 / 92. szám
November 19. ZEMPLÉN 3. oldal. a szempont fogja irányítani szerdán az elhatározásokat s ha ennek a szempontnak jegyében öltenek majd testet a választási eredmények : akkor csak a békés, eredményes munkát s a közjó becsületes szolgálatát várhatjuk a rekonstruált törvényhatóságtól. A pénzintézetek zem- Osztatlan s élénk pléni szövetsége. érdeklődés várja a zemplénmegyei bankok holnapi gyűlését. A zemplénvármegyei egyesület megalakításával a pénzintézetek országos szövetsége egy újabb erőforráshoz jut és csak fokozódik annak a munkának az intenzivitása, melyly el a szövetség egyfelőlről a pénzintézeti érdekek védelmében, másfeléiről meg a hazai hitelviszonyok rendezésének munkájában esztendők óta elől jár. Nagy s az egész országot átfogó tömörüléssé nőtte ki magát a szövetség és az érdemei mindenfeléiről őszinte és lelkes értékelésre találnak. Az érdem javarészét lehetetlen elvitatni dr. Hantos Elemér, országgy. képviselőtől, a szövetség igazgatójától, aki fáradhatatlan agilitással, buzgóan dolgozik a szövetség érdekeinek a diadalrajuttatásán. S az a szívélyes viszony, mely Ujhelyhez fűzi s amelynek nem egyszer kaptuk már tanúságát azzal, hogy gazdasági igyekvéseinkben a legjobb indulatlal kívánt a segítségünkre lenni, garanciája annak, hogy az osztrák-magyar bank fiókjáért való akciónkban magunk mellett találjuk majd a szövetség és a dr. Hantos Elemér munkásságát. A holnapi alakuló gyűlés egyébként a már megállapított programm szerint fog lefolyni. Dr. Hantos Elemér s dr. Várady Zsigmond orsz. képviselők, Deák Gyula, a Kassai takarékpénztár igazgatója, Radó Béla a pénzintézetek országos nyugdijegye- sületének igazgatója és dr. Bessenyey Zenó sárospataki főszolgabíró fognak előadásokat tartani az alakuló gyűlésen, mely délelőtt tiz órakor a városháza nagytermében Meczner Gyula főispán elnöklete alatt folyik majd le. A gyűlés iránt mindenfeléiről élénk érdeklődés nyilvánul és nagyszámmal történtek jelentkezések a gyűlést követő banketten való részvételre is. A cigányügy rende- Rengeteg energia zése és Tőketerebes. forgácsolódott már szét és ezer igyekvés volt meddő a fölött a kérdés fölött, hogy miképen rendeztessék a hazai cigányügy. Minden akció hiábavalónak bizonyult és most — a viszonyok súlya alatt — Tőketerebes lát hozzá, hogy rendezze valamiképen a maga cigányügyét. 200 cigány lakikTerebesen és a Tulipán szövetség ottani fiókja most hozzálátott, hogy rendet teremtsen a rakoncátlan faraó-ivadék között. A fiók — a diszelnöknő: gróf Andrássy Gyuláné és Szladek Károly községi biró indítványára — a szövetség 3700 kor. készpénzkészletét átadta a községnek, hogy rendezhesse a cigányügyet. A lelkes igyekvésü grófnő meg felajánlotta a cigánycsaládok elhelyezéséül szolgáló házak építéséhez szükséges területet és téglát, azzal a megkötéssel, hogy minden házikó 50 Q-ölnyi területen építendő. A cigánygyerekek kiruháztattak és be lettek Íratva az iskolába, a szülék meg, akik csak úgy, bagóhiten éltek eddig, anyakönyvvezető elé mentek.Megbízást adott a nemes grófnő arra is, hogy a cigányok az uradalomban felesföld művelésére szo- rittassanak és gondos orvosi vizsgálat alá esvén a füstös képű népség, a betegje kórházba került. Az akció, mely gyökerében akarja rendezni a tőketerebesi cigányügyet, ilyenformán szokatlanul széles keretek közt indult meg s tán sikerre is fog vezetni; hiszen ami a komoly ankéteknek és a zord paragrafusoknak nem sikerül, az könnyen sikerülhet a nemesen érző, minden filantrópiáért hevülő asszonyi léleknek. 3 népszámlálás. — Figyelemreméltó szempontok. — — nov. 19. Uj év első napján útnak indulnak a népszámláló biztosok s a sok szinti s számláló lapoknak elkeresztelt kis cédulákkal fölszerelten, látnak majd hozzá, hogy a törvény értelmében összeírják az ország lakosait. — Végső következésében összegezni fogja a sek felé ágazó nagy munka : a nép- számlálás, hogy az utolsó tiz évben milyen változásokon ment keresztül Magyarország. Szaporodtunk-e ? Gyarapodtunk-e gazdaságban ? Több lett-e a kereskedő és az iparos ? Sőt azt is meg fogjuk pontosan állapíthatni, hogy hány ezer tisztviselővel van jelenleg többje az országnak, mint volt tiz évvel ezelőtt. Bizony szomorú statisztika lesz az. A „nemzetidnek nevezett koalíciós kormány, hogy a hálát leróhassa támogatóival szemben, mert letagadhatatlanul hálásak voltak a koalíciós urak, a hivatalnoki kart megkétszerezte oly annyira, hogy a jelenlegi kormány az elődje által hozott ingyenes népoktatási törvény életbeléptetéséhez szükséges kárpótlást alig-alig, nagynehezen tudja csak fedezni. Azt is megtudjuk majd, hogy hány diplomás emberrel van több az országban, csak az a baj, hogy nem tudhatjuk majd meg, hogy hányán koplalnak állás hiányában és hány ügyvéd maradt kliens nélkül. Különös fontossággal bírnak azonban a népszámlálás adatai reánk, magyarokra nézve abból a szempontból, hogy mennyivel szaporodott a magyarság és főképpen mennyivel szaporodott a nemzetiségek lakta vidékeken. Ez lehet csak a legfőbb s legjelentősebb célja a nagy aktusnak. A múlt hó utolsó napjaiban itt járt a belügyi kormány küldöttje és a vár- megyeháza nagytermébe összehivatta azokat a tisztviselőket, akik az uj év beálltával 3—4 korona napidij ellenében 10 napon keresztül a város minden zeg-zugát föl fogják keresni s egy szakelőadás keretében oktatta ki őket a számláló cédulák kitöltésére és arra, hogy miként értelmez- tessenek az egyes rovatok. Nem tudom azonban, vájjon nem kerülte-e ki az illetékes körök figyelmét az a körülmény, ami a cikkemnek tulajdonképpeni tárgya s amelyre ráakarom tereim a figyelmet. Azt hiszem, nem lesz felesleges munka: a gyakorlati élet diktálja s nem szabad, hogy elkerülje a figyelmet. — Tudvalevő dolog, hogy az ország felső vidékén, főképpen a határon, sőt sajnos sok magyar vidéken is, mózes vailásu polgártársaink egy része — főképp az idősebbje — nem beszél magyarul, de egy olyan nyelvet használ, amely tót vidéken csak félig tót és magyar vidéken félig magyar. És elkereszteli ezt a nyelvet német nyelvnek, jóllehet az ép oly kevéssé német, mint amennyire nem tót, vagy nem magyar. A németül tudó müveit ember meg sem érti, annak dacára, hogy a hitsorsos erősen kardoskodik amellett, hogy ő németül beszél. Nézzünk csak egy példát, amit nagyszámmal produkál nap-nap után az élet. Bejön a vidéki zsidó ember a városba s kérdi tőle az ismerőse, mi dolga van itt ? Mire a következő feleletet kapja a kérdező: „Ech hob á tárgyalás bám járásbiró mehot den alperes elmarasztalt /“ A válasz tehát egy 10 szóból álló mondat, amelyben a legfőbb szavak mind magyar szavak, csupán a segitőszavak idegenek s azok is rossz németek. Mernék fogadni, hogy hitsorso- som a magyar szavakat német szavakkal pótolni nem tudja, gondolatait másképpen — mint előbb citáltuk — nem is tudja kifejezni s ha a szóban- forgó polgártársat megkérdezi majd a számlálóbiztos, hogy mi az anyanyelve ? hát bizonyára azt fogja felelni, hogy német. Pedig a világért sem nevezhető ez a nyelv németnek. Oly messze van az a német nyelvtől, mint — hogy a koalíciós rend elleneseinek nyelvén szóljak — Kossuth Ferenc a függetlenségi eszméktől, vagy, hogy aktuális legyek, Wekerle a készfizetések fölvételétől. Ü9 mik a következmények, ha az ilyen idiómát beszélő egy nehány ezernyi lakost a számláló biztosok, mint német anyanyelvű polgárokat könyvelnek majd el ? Az, hogy a statisztika összegezésében Magyarországon 1—2%-kal több németet kénytelen kimutatni, mint amennyi tényleg van s a külföldiek ujongó örömmel regisztrálhatják majd a hirt, hogy ime ismét szaporodott vagy legalább is nem csökkent a német elem Magyarországon. Legyenek tehát a népszámláló biztosok óvatosak és figyelmeztessék ezeket a „német“ polgártársakat, hogy a nyelvük a „jargon“ s nem a német. Ez a hivatalos s tényleges elnevezése ennek a világnyelvnek, amely minden országban másképpen szól. Az orosz zsidó orosz szavakkal, az angol zsidó angol szavakkal vegyítve beszéli és a némethez hasonló szavakat minden országban másképpen is ejti ki. Morris Rosenfeld, a világhírű költő zsargon nyelven irta csudaszép költeményeit s minden harmadik szava vagy orosz, vagy angol. A németül és zsidóul beszélő olvasó az eredetit meg sem érti s a Rosenfeld versei épp úgy lettek lefordítva németre, mint minden más kultur nyelvre s Rosenfeldnek esze ágában sincs azt állítani, hogy a költeményeit német nyelven irta. A zsidó zsargont beszélő polgártársak nem tekinthetők tehát németül beszélő magyaroknak, magyarok s nem németek s azt hiszem, ők maguk tiltakoznának legerősebben ellene, ha azt a körülményt, hogy a zsargont beszélik, a magyarság rovására könyvelné és a német elem megnövekedésének tudná be az állam- hatalom. Alexander Vilmos. VÁRMEGYE és VÁROS. )(Nagymihály költségvetése. Nagy- mihályon Czibur Bertalan elnöklete alatt a költségvetési bizottság nov. hó 12-én ülést tartott s beható vita tárgyává tette Nagymihály jövő évi költségelőirányzatát. A fejlődő s egyre elevenebb város 1911. évi költségelőirányzatát a bizottság 20.444 korona jövedelemmel szemben 61.930 korona kiadásban állapította meg. Pótadó utján tehát fedezendő 41.486 korona, úgy, hogy a községi pótadó 1911. évre az állami földadó 39%-át, a többi adónemnek pedig 50%-át fogja kitenni. A városi közgyűlés legközelebbi ülésén fogja tárgyalni a költségvetést, mely tagadhatatlanul magas pótadóval kénytelen operálni. )( Az állami tisztviselők uj nyugdíj szabályzata Az állami tisztviselők uj nyugdijszabály-tervezetét már elkészítették a pénzügyminisztériumban. E tervezet szerint ezentúl nem 1200 korona lesz az alapösszeg, hanem 1400 korona, amelyhez az illető állami tisztviselő fizetésének nagyságához képest az eddigi 20 százalék helyett 30 százalékot fognak számítani. A lakásbér egyrésze is beszámitódik a nyugdíjba. Ellenérték gyanánt éven- kint a tisztviselők fizetésének 4 százalékát levonják a nyugdíjalapra. A szolgálati idő 40 év helyett 35 lesz. )( Á szölöfelujitási kölcsönök. A szölöfelujitási kölcsönök nyújtásának határideje az 1896. évi 5. t.-c. szerint f. év végével lejár, miért is csak azon kérvények lesznek tárgyalhatok, melyek dec. hó 1-ig már a tarcali vincellériskola igazgatósága által adott véleménnyel is ellátva kerülnek a kölcsönöket megszavazó bizottság elé. Ezen kölcsönt esetleg még igénybevenni szándékozó szőlő- birtokosok tehát kellően felszerelt kérvényeiket lehetőleg mielőbb, de mindenesetre oly időben nyújtsák be a tarcali vincellériskola igazgatóságához, hogy a talajvizsgálatok még nov. hó folyamán megejthetők legyenek. JEGYZETEK A HÉTRŐL. A vándortárlat. Eger, Miskolc, Kassa és Eperjes mind egy-egy diadalmas stációja volt a felvidéki vándortárlatnak és lelkesedéssel és megbecsülve az akcióban rejlő minden kulturális jelentőségei, fogadta a vármegye társadalma a tárlatot. A kultúrát jelenti s a magyar festőművészet megizmosodását — az a néhány száz kép, mely a legjava magyar festők ecsetje alól került a vármegye nyivánossága elé. Nagyszerű és az erejében meggyőzhetetlen vallomás az a kétszáz és néhány kép arról, hogy beérte már a magyar festőművészet a nyugateurópai pikturák szintjét és az az áldozatkész, nemes lelkesedés, mely mindenfelé fogadja a tárlatot, csak annak bizonysága, hogy a kulturális megerősödés egyik legbiztosabb garanciáját a magyar képzőművészetek diadalmas előretörésében látjuk. Az emberi érték s a kulturális jelentőség kultuszával egy a képzőművészeti társulat vándortárlata és illessen elismerés mindenkit, aki az erejével, a becsületes lelkesedésével csak munkál a tárlat sikerén. Nem akarunk mi itt most akadémikus ismertetéseket adni és félve kerüljük a kritikát, melyet most joggal izgathatna, hogy sorra analizálja a tárlat értékeit. Nagyszerű s elismeréssel fogadott tárlatokat jártak végig azok a képek és mindenfelé imponáló volt a sikerük. Híven és komoly értékekkel demonstrálják, hogy a magyar festőművészet semmivel sem marad mögötte a nyugateurópai színvonalnak és nekünk magyaroknak sokszoros kötelességünk, hogy a magyar erő ezt a gyönyörű hajtását virágzáshoz juttassuk. A tárlat e hó 22-ig marad Ujhelyben és önmagával szemben való kötelessége a város és a vármegye társadalmának, hogy minden lelkesedésével és minden jóakaratával a tárlat segítségére legyen. A Kazinczy kör. A Kazinczy kör lerázza magáról a nyári álmot és november huszonhatodikén munkához kezd. S megtudjuk érteni azt az érdeklődést, mely az első estélyt várja. A vármegyének a Kazinczy kör egyetlen olyan társadalmi egyesülése, mely könnyed és művészien ható eszközökkel munkál a kultúra általánosításán. Gyönyörű a hivatása s olyan programmot rejt magában, mely joggal hiv ki minden lelkesedést és kell, hogy maga mellé sorakoztassa azokat az igyekezeteket, amelyeket a nagy kulturális célok szólítanak porondra. De csak addig, amig valójában azt a hivatást szolgálja a Kazinczy-kör, mely életre keltette és nem azt ambicionálja, hogy ekszluziv s nálunk még helyt nem álló igyekvések által sajátitassék ki a Kazinczy kör minden ereje és a közönségnek a körrel szénben való minden jóakarata. November 26-án, a vármegye- háza nagytermében fog lezajlani a kör ezidei első estélye. Dr. Kvirsfeld Lászlóné úrnő, Havel Edit zongoraművésznő és Füredi Sándor hegedűművész a vendégei ezúttal a Kazincy- körnek és az estély műsora a következő ; 1 Beethowen: Sonate, Op. 12, No. 2. Füredi—Haw el. 2. a) Chopin : Prélude (Des) b) Bordkiewicz: Polonaise, Op. 8. No. 3. Hawel. 3. Mendelsohn : Suleika és Hatem, Op. 8. No. 12. énekli Dr. Kivrsfeld Lász- lóné úrnő Székely Lajos ur zongora- kíséretével 4. a) Wieniawski: Legende. Op. 17. b) Wieniawski: Polonaise, (A). Füredi. 5. Wagner—Liszt: A csendes tűzhely mellett .Hawel 6. a) Vieuxtemps: Réverie, Op. 22, No. 3. b) Hubay: Csárdajelenet (Repülj fecském) Füredi. Kezdete pont 6 órakor. Helyárak: tagoknak 1 kor. nem tagoknak 2 kor.
