Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-11-12 / 90. szám
November 12. zE;mplen 3. nHnl. kájából Meczner Gyula főispánnal és dr. Konlz Endre főispáni titkárral az élén az egész rendezőség. A tárlat kritikai értékeivel kapcsolatos impresszióinkról legközelebb adunk majd számot. Választ a vármegye. A törvényhatóság rekonstukciója. — 153 uj bizottsági tag. — Választások előtt. — nov. 12. A Zemplén már birt adott arról, hogy a vármegye törvényhatósága november 23-ra vagy ha ezen a napon a választás megejthető nem v ol- na, vagy pótválasztás válnék szükségessé, december hó 1-ső és 9-ik napjára tűzte ki a megyebizottsági tagválasztásokat. 153 megyebizottsági tagot választ ezúttal a vármegye és választókerületenkint a következőkben alakította meg a törvényhatóság a választást vezető küldöttségeket: 1. Abarai vál. kerület. Elnök Haidinger István Butka, helyettes elnök Bajusz Andor, Nagymihaly. 2. Alsógyertyáni vál. kér. Elnök Malo- nyay Ferenc Alsőgyertyán, h. elnökök Ganczaugh Miklós Alsógyertyán, Bernáth Béla Yarannó. 3. Berettői vál. kér. Elnök Hutka József Bánóc, h. elnökök Fejér Elemér Nagymihály, Kollonay Tamás Bánócz. 4. Berzéki vál. kér. Elnök Kazay Sándor Sajó- hidvég, h. elnök Gosztonyi István Szerencs. 5. Bodrogkereszluri vál. kér. Elnök Karniss István Tokaj, h. elnökök Székely József Tokaj, Venglar- csek István Bodrogkeresztur. 6. Bod- rogolaszi vál. kér. Elnök Nagy Barna Tolcsva, h. elnök Meczner Béla Sárospatak. 7. Bolyi vál. kér. Elnök Hamrák János Boly, h. elnök Bárczy Gusztáv Királyhelmecz. 8. Butkai vál. kor. Ein. Thuránszky Tihamér Szalók, h. elnök Szoták István Butka. 9. Czékei vál. kér. Elnök Bernáth Győző Magyarsas, h. elnök Stefancsik József Bodzásujlak. 10. Csemernyei vál. kér. Elnök dr. Csőke József Varannó, h. elnökök Pereszlényi István Yarannó, Strasser Antal Varannó. 11. Erdőbényei vál. kér. Elnök Szűcs Gyula Erdőbénye, h. elnökök dr. Asztalos Kálmán és Maliczki József Er- dőbénye. 12. Erdőhorvátii vál. kér. Elnök dr. Waldbott Ödön br. Tolcsva, h. elnök Szatmáry Kálmán Tolcsva. 13. Gálszécsi vál. kér. Elnök dr. Molnár Béla Gálszécs, h. elnökök dr. Novák István és Gáy János Gálszécs 14. Gesztelyi vál. kér. Elnök Orosz Elemér Gesztely, b. elnökök Mihályi János Hernádkak, Lantos János Szerencs. 15. Giriucsi vál. kér. Elnök G> cse Lajos Kesznyéten, h. elnök Gortvay Aladár Szerencs. 16. Göröginyei vál. kér. Elnök dr. Dick Sándor Homonna, h. elnök Hericz Márton Homonna. 17. Herczegkuti vál. ein. Elnök Peyer Ferenc Her- czegkut, h. elnök dr. Szabó Sándor Sárospatak. 18. Ilomonnai vál. kér. Elnök Kelemen Kálmán Homonna, h. elnök Ilaraszlhy Miklós Homonna. 19. Királyhelrmczi vál. kér. Elnök dr. Farkas Róbert Királyhelmec, h. elnökök Tóth Sándor és Pauliczky Ferenc Királyhelmecz. 20. Kiscigándi vál. kér. Elnök gróf Széchényi Ernő Bélatanya, h. elnök Ölbey János Nagyczigánd. 21. Lasztoméri vál. kér. Elnök Szemere Géza Lasztomér, h. elnök Csurgovich György Sámogy. 22. Legyesbényei vál. kér. Elnök Szekeresi János Szerencs, h. elnök Nagy Adolf Szerencs. 23. Leleszi vál. kér. Elnök Loyda József Battyán, h. elnök Allender Frigyes Lelesz. 24. Magyarizsépi vál. kér. Elnök Horváth Hugó Cselej, h. elnök Polyánszky Gyula Nagyazar. 25. Mádi vál. kér. Elnök Hankó Gyula Mád, h. elnök Krausz János Mád. 26. Málczai vál. kér. Elnök Szentiványi László Málca, h. elnökök Szabó István és dr. Róth Mihály Málcza. 27. Megyasszói vál. kér. Elnök Zombory Gedő Megyaszó, b- elDök K. Balogh Miklós Megyaszó. 28. Mezőlaborczi vál. kér. Elnök Szi- lassy György Laborczbér, h. elnök dr. Klein Zsigmond és dr. gr. Hoyos Viktor Mezőlaborcz. 29. Mikóházai vál. kor. Elnök Kzinczy Andor Alsó- regmecz, h. elnök Romonyák János Mikóháza. 30. Nagydobrai vál. kér. Elnök Kubik József Nagydomása, h. elnök ifj. Durcsinszky Gyula Sztropkó. 31. Nagygéresi vál. kér. Elnök id. Miklós Béla Kisrozvágy, h. elnökök Pál Bertalan Őrös, Dénes Kisgéres. 32. Nagykemenczei vál. kér. Elnök dr. Thoronszky Elek Homonna, h. elnök Dezső Sándor Homonna. 33. Nagykövesdi vál. kér. Elnök Damja- novich Ágoston Bodrogszerdahely, h. elnök Móré Gyula Királyhelmecz. Hatvanöt választókerületben fog lezajlani a választás. Térszüke miatt ezúttal csak 33 kerületre vonatkozóan adhattunk a megalakult küldöttségekről számot, a hátralévő 32 kerület elnökeinek és helyettes elnökeinek neveit legközelebb fogjuk közölni. A FÓRUMRÓL. Az osztrák-magyar bank fiókja. Lassan-lassan, mintha egy nagy, keserves bódultságból ébredeznék a magyar közvélemény. A nemzetiszinü, cifra frázisok hitelüket vesztik s lomtárba kerül minden közjogi szőrszálhasogatás: az életnek kell dolgoznunk és az élet sokkal keményebb, semhogy beérné a tán művésziesre ötvözött, de minden realitásról lesiklott mondatokkal. Dolgoznunk kell komolyan, tudatos eltökéltséggel és az az egyetlen arkanum, mely meghozhatja a mi ezernyi sebünkre az írt, az ipari s kereskedelmi munka lehet csak. Az iparnak és a kereskedelemnek kell nagygyá és erőssé izmosodnia és csak az anyagi erejében megnövekedett, a súlyában és jelentőségében félemeletessé nőtt Magyarország állhatja meg helyét a nemzeteknek egymás ellen való élet-halál harcában. S ha ezek a szempontok az irányadók, akkor fokozott figyelem kell, hogy fogadjon minden olyan momentumot, mely Zemplén- vármegye gazdasági életének s az ipari és kereskedelmi forgalom megnövekedésének szolgálatát jelenti. Éppen azért joggal számíthat az érdeklődésre az az akció, mely a mi ipari és kereskedelmi érdekeink szemmel- tartásával oda akar hatni, hogy az osztrák-magyar bank tervbe vett újabb fiókintézeteinek egyikét Sátoraljaújhelyben állítsa föl. Az akció beharangozó- jául Sátoraljaújhely pénzintézeteihez, kereskedőihez s iparosaihoz intézett következő felhívás szolgál: A napi sajtóból vett értesülés szerint az Osztrák-Magyar Bank fióktelepeinek számát 10-el szaporítani fogja. Eminens érdeke a városnak, a kereskedelem és iparosság szempontjából messze kiható érdek, hogy az egyik fiók városunkban nyerjen elhelyezést. Sátoraljaujhelv városa sok alkalmat mulasztott már el, mit a város emelkedése, a kereskedelmi forgalom érdekében előnyösen felhasználhatott volna. Hogy a múltak hibájába ne essünk, ragadjuk meg az alkalmat, idejekorán foglaljunk állást amellett, hogy városunkban ily bankfiók létesüljön. A szükséges teendők megbeszélésére folyó hó 13-án d. e. 11 órakor a városháza nagytermében tartandó közös értekezletre az érdekelt köröket tisztelettel van szerencsém meghívni. Sátoraljanjhely, 1910. évi nov. hó 11-én. Grünbaum Simon. A legkomolyabban s a legenergiku- sabban kell a város polgárságának hozzálátnia, hogy pótolja hosszú évtizedek mulasztásait. Az osztrák-magyar bank esetleg Ujhelyben fölállítandó fiókja az iparnak és kereskedelemnek oly uj erőforrásokat nyitna meg, melyek az intenzív s eredményes közgazdasági munkát sokszoros könnyebbséghez juttatnák. A város képviselőtestülete ugyan már elhatározta, hogy a fiók feállitása érdekében akciót kezd majd, de még azokról az első lépésekről sem hallott a nyilváuosság, melyek az akciót bevezethetnék. Rég ideje múlt már a patópálék politikájának: összefont kezekkel s a nyomorúságunkon való örökös siránkozással nem mehetünk semmire. Egyszer már cselekednünk is kell és minden pártpolitikai szempont félre- tolásával ha összefog a polgárság s együttes erővel száll síkra a maga nagy érdekeiért, akkor majd bizhatunk azokban a jobb időkben, amelyeket eddig csak keserves siránkozással idézgettünk, de amelyekért komolyan tenni eddig — úgy látszik — sem nem tudtunk, sem nem akartunk. ^SzékelyJElek^és^JPm^^ffirlap. Irtunk már annak idején arról a rágalmazási pörről, melyet a Felsőmagyarországi Hírlap szerkesztősége tétetett folyamatba Székely Elek ellen. Az előzmények még a választást követő, júniusi esemény ek idejére nyúlnak vissza. Székely Elek — a Kazy József ország- gyűlési képviselő tiszteletére adott bankett során — odanyilatkozott, hogy a Felsőmagyarországi Hírlap revolverlap. Az első tárgyalás alkalmával Székely Eleit kérte a járásbíróságot, hogy engedje meg a valódiság bizonyítását. Kopeczek József kir. büntetőügyi járásbiró helyt is adott a kérelemnek és a csütörtökön lefolytatott ujabbi tárgyaláson a védelem által bejelentett egyik tanú, dr. Szent- györgyi Zoltán vármegyei árvaszéki ülnök tette meg a vallomását. ítélet- hozatalra ezúttal sem került sor. Dr. Grosz Dezső, a Székely Elek ügyvédje a Léhner Gyula, volt zálogháztulajdonos tanukénti kihallgatását is kérte és annak megejthetése céljából Kopeczek járásbiró a pör lefolytatására újabb határnapot tűzött ki. Sziniszezon előtt. Néhány hét választ el már csak minket a sziniszezontól és december elsejével újból beköltöznek a mi ócska, rozoga színházunkba a könnyű, kacér operettmuzsikák. S mi, akik rajta tartjuk a kezünket minden — a vármegyére határolt — kulturális igyekezet ütőerén, nagyon jól tudjuk, hogy a sziniszezon az, ami itt minálunk összefog minden társadalmi elvenséget. A téli hónapok minden tarkasága, a téli esték minden színes elevensége a színpad köré fonódik és sajnos, minálunk csak a színpad az, amelyről — ha megfakultan s a külső interpretáció értékében, ha lefokozva is — de a visszhangját kapjuk idegen kultúrák lázas, eleven lüktetésének. Megtudjuk hát érteni az érdeklődést, melylyel Ujhely társadalma néz a sziniszezon elébe és jogosnak, az közösség érdekében valónak tudunk minden igyekezetei, mely annyi hányattatás és annyi sikertelen kísérletezés után egyszer már egészséges alapokra akarja átépíteni a sziniszezonjainkat. És ezzel a ténynyel szemben áll a másik tény: Dókus Gyula alispán a szinügyi bizottság elnöke csütörtök délelőtt gyűlésre hivta össze a szinügyi bizottságot és jólehet a bizottságnak ma már kétszer annyi tagja van, mint a mennyit a szabályrendelet ir elő, az elnöklő alispán csak hosszas telefonálgatás után tudott 4—5 bizottsági tagot összeverbuválni. Ilyen lanyha, közömbös érdeklődésre — a szinügyi bizottság históriájában — aligha van példa és különösen furcsálnunk kell a közönyösséget annak a bizottságnak a részéről, mely elsősorban van hivatva arra, hogy a szinügyeink irányításának medret szabjon. A bizottság elsőbben tudomásul vette dr. Reichard Salamon polgármester átiratát, mely jelenti, hogy a tanács a városi színházat az 1910/1911. évi szini- szezonra Mezey Kálmán sziuigazgatónak adta bérbe. Kéri továbbá az átiratban a polgármester a bizottságot, hogy fikszirozza a szezon mikéntjére vonatkozó azon kikötéseit, melyeket a város részéről a Mezey Kálmán színigazgatóval kötendő szerződésbe kíván belevétetni. A bizottság megbízta Éhlert Gyula bizottsági jegyzőt, hogy foglalja Írásba azokat a kikötéseket, melyek a sziniszezon eredményességének biztosítása szempontjából kívánatosak s elaboratu- mát tárgyalás végett terjeszsze a bizottság elé. Olvastatott továbbá a szintársulal névsora, melyet a Zemplén annak idején már közölt. A bizottság legközelebbi ülését kedden délután 3 órakor fogja megtartani, melyre hivatalos lesz Mezey Kálmán színigazgató is. Ugyancsak ezen az ülésen veszi majd tárgyalás alá a bizottság egy szinügyi alap létesítése és egy mulatságnak a bizottság által való rendezése tárgyában beadott indítványokat. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Anyabönyvvezetöi kinevezés. Meczner Gyula, Zemplénvármegye főispánja a homonnaolykai állami anyakönyvi kerületbe Grosz Manó jegyzői írnokot teljes hatáskörrel anyakönyv- vezető-helyettessé nevezte ki. )( Szolgabirói választás. Á néhai Császár Pál elhalálozása folytán megüresedett 2000 korona évi fizetéssel s az 1904. évi X. t.-c. értelmében a X-ik fizetési rangosztály 3-ik fokozatának megfelelő lakbérrel javadalmazott szolgabirói állásra pályázatot hirdet Dókus Gyula alispán. Á pályázati hirdetményben felhívja a pályázni óhajtókat, hogy szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényeiket legkésőbb december ötödikéig juttassák az alispáni hivatalhoz. )( A vármegyei tisztviselők drágasági pótléka. A vármegyei segéd- és kezelőszemélyzet csütörtökön Bódi Károly árvaszéki iktató vezetése alatt testületileg tisztelgett Meczner Gyula és Dókus Gyula alispánnál, arra kérve őket, hogy a nehéz megélhetési viszonyokra s az imár eiviselhe- tetlenné vált drágaságra való tekintettel részükre drágasági pótlékot eszközöljenek ki. Ügy a főispán mint az alispán megígérték támogatásukat s a kérelmet a legközelebbi megyei gyűlés elé terjesztik. )( A hadmentességi adó. Sátoraljaújhely r. t. város polgármesteri hivatala az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a rendelkezéséhez képest értesíti az érdekelteket, hogy a f. évi hadmentességi dij kivetési lajstrom a város adóügyosztályában 1910. évi november hó 10-től 18-ig közszemlére lesz kitéve, azt a jelzett időben hivatalos órák alatt az adózók megtekinthetik és az ellen felszólamlásukat a) azon adózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva, a lajstrom kitételének napján b) azon adózók, kik ezen adónemmel most első ízben róvattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a város adóügyosztályánál Írásban foglalva előterjeszthetik. Elmaradt csatlakozás. A sátoraljaújhelyi s ruttkai összeköttetés. Hieronymi kereskedelmi miniszter lerirata. — nov. 12. Sárosvármegye közigazgatási bizottsága annak idején mozgalmat indított, hogy a Sátoraljaújhelyből reggel Kassára induló vonat Kassán közvetlen csatlakozást nyerjen a Ruttka felé induló vonathoz. Néhány percről van csak szó s a csatlakozáshoz annyi jelentős érdek fűződik, hogy Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága is szerepet vállalt a mozgalomból s feliratilag kérte a kereskedelemügyi kormányt, hogy tegye lehetővé a közvetlen csatlakozást. S az egész mozgalom most a következő elutasító leirattal zárul le: „A Sátoraljaújhely—legenyealsó- mihályi—kassai vonalon közlekedő 8264. számú személyszállító tehervonat menetrendjének olyképpen leendő módósitása, hogy az Kassán a kassa- oderbergi vasút 12. számú vonatához Ruttka felé csatlakozást nyerjen, nehézségbe ütközik. A kívánság teljesítése esetén ugyanis e vonatot Sátoraljaújhelyből a jelenleginél legalább 20 perccel korábban, vagyis reggeli 3 óra 48 perckor kellene indítani. E korábbi indítás folytán az a hátrány
