Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-10-22 / 84. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

öktőber 22.

(A kivitel módja.)

A kivitel a gazdasági élet helyi szervezeteitől függ elsősorban, tehát úgy a vármegyei gazdasági egyesülettől, valamint az ipartestülettől, ami alatt a kassai kereskedelmi és iparkamara hathatós támogatását is értjük. De számítunk — s azt hisszük nem alap nélkül — a vármegyére és a rendezett tanácsú városra is. A vármegye bizonyára örömmel fog segédkezet nyújtani arra, hogy termelői — már úgy a gazdák, mint iparosok — előre haladásukról beszámolhassanak, ugyanez a cél fokozottabb mértékben kell, hogy a város vezetőségét is tettre sarkalja annál is inkább, mert polgárai közvetlen érdekein kívül abból a városra is jelentékeny haszon Ígérkezik.

Meg vagyunk győződve, hogy a kormány sem fogja megvonni a támogatását. Hogy nem elsősorban említettük a kormányt oka az, mert a kezdeményezésnek ismét a vármegyei gazdák és iparosok köréből kell kiindulnia, de mert egy nagy vármegye és egy fejlődő város érdekei végeredményükben országos szempontból sem lehetnek közönyösek, joggal számíthatunk a kormánynak úgy erkölcsi, mint anyagi támogatására. Közéletünk agilis tagjaira, valamint a helyi sajtóra is nemes és a valódi közérdektől áthatott ambícióval teljes feladat várakozik. Ezen a téren nincsenek s nem lehetnek se politikai, se társadalmi — az együttműködést lehetetlenné tevő vagy károsító — ellentétek. Itt igazán a közérdeket szolgálhatja mindenki és ha akarja mindenki szolgálhatja is.

Kedvező alkalom kínálkoznék a Kossuth Lajos szobrának leleplezésével kapcsolni egybe a kiállítás megnyitását. — Kossuth hatalmasan agitált a magyar ipar fejlesztése érdekében. Nevéhez fűződik a törekvés is, minden küszöbön sorompót állítani az idegen iparcikknek. Az országos védegylet az ő lelkes közremun- kálásáuak volt és nem minden siker hián való eredménye. Újhelyi embernek vallotta magát. így szobra leleplezését méltán követhetné az eszméi egyikének valóra válását munkáló nemes versenynek a megnyitása. — Csakhogy, amint tudjuk a leleplezés a jövő tavaszra vétetett tervbe. Ez az idő pedig rövid egy kiállítás előkészítésére. De ha gazdasági kiállítással együttesen tartatnék, amelynek rendezésére legalkalmasabb a szeptember vége, amikor már gyümölcsöt, szőlőt is kiállíthatni s esetleg egy szüreti ünnepélylyel lenne fűszerezhető a kiállítás, az idő célszerűen csakis őszre volna kitűzhető.

(Mozduljon meg a társadalom.)

Ezek egyébként részletkérdések. Lehet, hogy az illetékes szakemberek s a kiállítás sikerét biztosítani hivatott tényezők egy évet is keveselni fognak a mü előkészítésére. A fő dolog az, hogy a tervet karolják fel, hogy tett váltsa fel a szót, a tespe- dést, hogy közös cél érdekében egye- sithetők legyenek társadalmunknak lelkes erői. Egy közös célra törekvő társadalomban igen nagy erő rejlik, amelyet — különösen nálunk — halálos vétek és a reális hazafias érzés hiányára utaló tünet parlagon he- vertetni.

Lehet, hogy a gazdasági egylet nem lészen hajlandó kiállítást rendezni. Ez esetben sem szabad elejteni a tervet. Ott van az egylet borászati és szőlészeti szakosztálya, mint, a mely híven és kitartóan munkálja a Hegyalja érdekeit elannyira, hogy jóformán a szakosztály erőteljes életmozgásában koncentrálódott az egész gazdasági egylet. Egy bor, szőlő, gyümölcs, esetleg baromfi és a gazdasági mellékterményeket felölelő kiállítás éppen időszerű lenne s amint ismerjük a viszonyokat, se a kedv, se az akarat nem hiányoznék a kivitelben. A zárt terület negyedik évében időszerű is lenne bemutatni a hegyaljai borokat s mi azt hisszük, a

kiállítás ezen osztálya élénk érdeklődés tárgya lenne. Ha tehát a gazdasági egylet, mint olyan vonakodnék a kiállítástól, vagy azt idő és alkalomszerűnek nem tartaná, igyekezzék az iparos érdekeltség a nevezett szakosztállyal lépni szövetségre, hisszük, hogy nem találnak süket fülekre.

De, ha magukra maradnának az iparosok, akkor ragadják meg ők a kezdeményezést s rendezzenek egy tisztán ipari kiállítást. Elvégre az iparosság kinőtt már a kiskorúságból s ügyüket kellően fogja méltatni minden értelmes és a köz iránt érdeklődő ember.

Nem szabad visszaretteni a kezdéssel járó nehézségektől I A pium desideriumokkal szakítani kell, ha boldogulni akarnak. Amennyiben pedig a dolog mikéntjére nézve útbaigazításra lenne szükség, ott van a kassai iparkamara, ahol szives készséggel meg fogják adni a kellő irányítást. Mi nem azért javasoltuk feljebb azt, hogy az iparkiállitás a vármegyei gazdasági, esetleg borászati kiállítással együttesen rendeztessék, mini ha keveselnők a tisztán ipari kiállítást, mert hiszen hangsúlyoztuk, hogy ezt tartjuk a legfontosabbnak s legelkerülhetlenebbnek, hanem csupán a vállalkozás kereteinek kibővítése végett, amely érthető okokból az érdeklődést méginkább fokozná, aminthogy viszont egy ipari kiállítás is csak emelné akár a gazdasági, akár a borászati kiállítás sikerét.

Az adminisztráció csődje.

Közgyűlés a városházán. — Ötven százalékos pótadó. — A polgármester nyilatkozata.

— okt. 22.

Esztendők óta kisért és egyre aktuálisabb: a városi adminisztráció nem áll azon a szinvonalon, melyet egy huszonkétezer lakosú s egyre elevenebb város érdekei joggal követelnek meg. Elaggott, rokkant a mi városházánk és egyebet aligha ambicionál, minthogy napról-napra csak úgy tessék-lássék módra lássa el a maga teendőit. A holnap nem izgatja, a tegnap históriájából nem akar tanulni és minden vonalon ur a pató- pálék politikája. Ezzel az adminisztrációval eredményesen dolgozni nem lehet: isten tudja, hányadszor állapítjuk ezt meg és örülünk a «dolgok fordulatának, hogy a polgármesteri székből hivatalosan is konstatálva lett mindez. A csütörtöki gyűlésen dr. Rei- chard Salamon polgármester őszintén, minden kertelős nélkül jelentette be, hogy ha az adminisztráció hiányain, bajain a képviselőtestület rövidesen nem segít, akkor nincs már hátra, minthogy fejlődjünk vissza nagyközséggé. És ez a nyilt, férfias kijelentés a csődöt jelenti. Dr. Reichard éles, tisztaszemü ember lát, mindent s nem játszik a szókkal. Becsületes eltökéltséggel szolgálja a város érdekeit és amikor a polgármesteri székből adja a legélesebb kritikát, hivatalosan is aláírja az adminisztráció ellen fölmerült vádakat. Eredményesen, produktiv előrelátással addig nem fog tudni a városháza dolgozni, mig a tisztikar — erőkben és akaratokban — újjá nem frissül. Ez az első teendő és csak azután következhetik az a munka, mely a város egészséges, reális előre- fejlődésén dolgozik majd.

Akik Jelen voltak.

A csütörtöki közgyűlés egyébként általánosságban és részleteiben is elfogadta az ezévi költségvetést s a pótadókulcsot — a folyó évre ötven százalékban állapította meg. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk:

A csütörtökön délután dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt lefolyt közgyűlésen a képviselő- testület tagjai közül jelen Voltak: Radó Ödön, Schvarcbarth Lipót, Halász József, Némethy Bertalan, Friedmann Lajos, dr. Grosz Dezső, Schvarcz Ignác, Hericz Sándor, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Kellner Soma,

Deutsch Adolf, Izsépy István, Alexander Vilmos, Widder Gyula, Kroó József, Blumenfeld Adolf, dr. Nagy Arthur, Schön Sándor, Grünbaum Simon s Neumann Jenő. A tanács tagjai közül részt vettek a tanácskozásban Pataky Miklós főjegyző, Ké- részy Gyula főmérnök, Szőllősi Sándor főszámvevő, Schmidt Lajos rendőrfőkapitány, dr. Keiner Győző h. gazdasági tanácsos és Márton Elek adójegyző. A költségvetés megvitatásában a képviselőtestület meghívására részt vett Debrő Mihály pénzügyi számtanácsos is.

Az ezldeig költségvetés.

A képviselőtestület az ezidei költségvetést azzal adta vissza a múltkor a pénzügyi bizottságnak, hogy próbálja mérsékelni a pótadó-százalékot. A pénzügyi bizottság újabb alapos vita után ismét arra az álláspontra helyezkedett, hogy a város mérlege csak 50%-os pótadóval tartható egyensúlyban. A képviselőtestület csütörtökön foglalkozott ismételten a költség- vetéssel. Némethy Bertalan a pótadónak ötven százalékban való megállapítása mellett érvelt és beszédében az 1908. évi zárszámadásnak mielőbb való beterjesztését sürgette. Ráolvasta a számvevőségre, hogy évekre visszamenően nem reális leltármérlegeket állított föl s éppen azért a meglevő zárszámadások sem alaposak. Indítványozza, hogy fegyelmi eljárás terhe alatt rendelje el a képviselőtestület az 1908. és 1909- évi zárszámadásoknak mielőbb való beterjesztését. Debrő Mihály előadja, hogy a város érdekeit tartja szem előtt és a fölösleges munka elkerülése végett kíván jelen lenni a költségvetési és zárszámadási tárgyalásodon. A költségvetést általánosságban megfelelőnek tartja. — Halász József szerint, mintegy 70 ezer korona adótöbblete van a városnak s ez az adótöbblet onnan állt elő, hogy több pótadót vetettek éveken át ki, mint amennyi kellett. Éppen ezért többlet ez a kivetett, de be nem hajtott összeg s nem hátralék. Ha behajtanák, a pótadó-kulcs le volna üthető, de hogy konszolidált állapotok s jogerős költségvetés legyen egyszer már, a költségvetést elfogadja. — Debrő Mihály előadja, hogy a cselekvő hátralékok költségvetésbe nem vehetők fel,kétszer egy tétel nem költsógve- tezhető, tiltja a törvény. Nincs igaza Halásznak, mikor a 70 ezer korona adóhátralékot a költségvetésbe akarja beilleszteni. Hibáztatja, hogy a jövő évi költségvetés még mindig nincs előkészítve. Dr. Orosz Dezső kifogásolja az egész adminisztrációval szemben, hogy a jövő évi költségvetés még nincs beterjesztve, a zárszámadásokról nem beszél, annak mindmáig való hiánya megbocsáthatatlan s nem menthető hiába. Már októberben vagyunk s a jövő évi költség- vetésnek még sehol semmi nyoma, de hiszi, hogy fölszólalása eredményre fog vezetni. A kövezési mizériákat is szóvá teszi és kérdi, hogy miért nem kapnak a járdák minden vonalon rendes utcakövezést. A közvilágítást is rossz s hitetlenül nyomorúságos ; a világitó testek nem szolgáltatják a szerződésben kikötött fényerősséget s fél 11 órakor már sötétség van az egész városban. Meg kell oldani ezeket a mizériákat. Rossz s fölöttébb gyatra a közlekedési politikánk. A hegyaljai vasút menetrendje mielőbb megváltoztatandó, mert Ujhely érdekeit sérti. Óriási összeggel járultunk hozzá s lehetetlen, hogy ez az áldozat a mi életereinknek elvágásához vezessen. Tűrhetetlen a drágaság. A napipiac rossz helyre került s a városnak élelmi szerekkel való ellátása nehézségekbe ütközik. A folyton fokozó drágasággal szemben nem lát hatósági kedvezményezést, mely a városi érdekek megóvására vezethetne. Ajánlja mindennek a megszivlelését.

A polgármester nyilatkozata.

Dr. Reichard Salamon polgár- mester szólt most. Az ügyek menetével ő van legkevésbbé megelégedve. A hiányokat legjobban érzi, óriási a deficit s a deficittel nem vett az uj rezsim át egy olyan adminisztrációt, mely — újabb megfelelő erők hiányában — eredményes munkát adhatna. Ha ezeknek a hiányoknak és hézagoknak a pótlásáról nem gondoskodunk, nincs más hátra, minthogy vissza kell fejlődnünk nagyközséggé s be kell vallanunk, hogy az ügyeinket a rendezett tanácsú városiasság medrében előre vinni nem tudjuk. Olyan szomorú helyzetben vagyunk, hogy a rendes napimunkát csak tengődve, kátyuból-kátyuba jutva tudjuk ellátni, nemhogy a jövőbe nyúló tervekkel foglalkozhatnánk. Igyekezni fog, hogy a kért zárszámadási és költségvetési számadások mielőbb a képviselőtestület elé kerüljenek. Vonjuk le minden vonalon a konzekvenciákat s segítsünk az adminisztráció hiányain: akkor fogunk tudni eredményesen dolgozni, addig nem. Ez az első teendő, ha a város érdekeit hathatósan akarjuk szolgálni. — Szőllősi Sándor főszámvevő s Némethy Bertalan hozzászólásai után a képviselő- testület úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a költségvetést, a pótadó kulcsát 50°/o-ban állapította meg s fegyelmi terhe alatt elrendelte, hogy az 1908. évi zárszámadás legkésőbb november 30-ig terjesztessék a közgyűlés elé.

Némethy Bertalan előadja, hogy amikor a csatornázási munkálatokhoz napidijas mérnököt alkalmazott a város, a tanács azt javasolta, hogy a napidijakat a vízvezetéki költségvetésbe felvett, de fel nem használt gépészmérnöki illetmények terhén fo- lyósittassa a képviselőtestület. Ez meg is történt s ezzel szemben kénytelen konstatálni, hogy a költségvetésbe nem lettek felvéve a gépészmérnöki illetmények. Kérdi hát, hogy milyen címen utaltatta a főszámvevő a mérnök napidijait. Szőllőssy Sándor főszámvevő bejelenti, hogy a mérnök napidijai a csatornázási előmunkálatok terhére lettek utalva és ezek az utalások a felveendő nagy kölcsönből téritendők majd vissza. Kérészy Gyula főmérnök előadja, hogy a kövezési munkálatok folyamatban vannak, a teljes rendbehozatalhoz azonban nagy összeg szükséges. Az általános kövezési programm készen van s a csatornázás előtt azonban nem volna praktikus hozzákezdeni a munkához.

Szürke napirend.

A szeptember hóban megtartott házi és gyámpénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvet a képviselőtestület tudomásul vette. A Behyna Kálmántól, Zaj ka Istvántól és társaiktól megvett vizhasználati jogokra és ingatlanokra vonatkozó szerződések jóváhagyattak. Tomka László napi- dij emelése iránti kérelmének helyt adott a közgyűlés. Hellinger Gábor végrehajtónak 1911-től kezdődően a XI. fizetési osztály 1. fokozatába való beosztását elrendelte a képviselőtestület. Gecsey Jenő adótanácsos a IX. rangosztály II. fokozatába osztatott be. Sztankó Zoltán dijnok megjutal- mazás iránti kérvényt adott be a képviselőtestülethez, a kérelemnek a közgyűlés helyt adott. A rendőrkapitány azzal az előterjesztéssel fordult a képviselőtestülethez, hogy szereztessen be egy mentőkocsit és a mentőszolgálat ellátásával a tűzoltóságot bízza meg. A közgyűlés a szolgálat szervezését elvileg kimondta és felhívja a tanácsot, hogy minden részletre kiterjedő, szervezési elaboratumot készítsen s azt határozathozatal végett juttassa rövidesen a közgyűlés elé. A két községi óvoda javítási költségeire 1070 korona szavaztatott meg. Az országos képzőművészeti társulat kérelmére a közgyűlés elhatározta, hogy a képkiállitásnak Sátoraljaújhelybe érkeztekor a képek szállítására a városi kocsikat rendelkezésére bocsájtja, a képvásárlásra vonatkozóan azonban csak a tárlat megszemlélése után fog határozhatni. Dókus Gyula alispán 40 éves közszolgálatának megünneplé-