Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-08 / 80. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Öktőber 8. viseletéről, közös védelméről és e kettőnek közös kiadásairól gondoskodjék. Ezeknek az ügyeknek a közösségét a hatvanhetes alaptörvény állapította meg, hosz- szu gyakorlat aprobálta s intézésükbe még a koalíciós korszak sem tudott újítást belevinni. És ha a koalíciós politikusok a kormányon meghajoltak volt bizo- nyosállamiügyekközösségének elkerülhetetlen szükségessége előtt, annál kevésbbé berzenkedhetnek a közös ügyek ellen egy olyan kormány ellenzéke gyanánt, a mely kormány kifejezetten, Programm szerint és abban a meggyőződésben hive ez ügyek közösségének, hogy azokat másként Magyarországra nézve sikeresebben, hasznosabban, tökéletesebben intézni nem lehet. 9 részleges csatornázás. — A kitolt probléma. — Műszaki leírás. — Az általános csatornázás kontúrjai. — Kérészy Gyula városi főmérnök a részleges csatornázás terveit — mint azt már megírtuk — elkészítette. A részleges csatornázás tervei gerincét adják az általános csatornázásnak és azért nem lesz érdektelen, ha a főmérnöknek a részleges csatornázásra vonatkozó műszaki leírását szószerint közöljük. Sátoraljaújhely város belterületének — a főmérnök műszaki leírása szerint — az időnkint és helyenkint felmerült elkerülhetetlen szükségből teljesen rendszertelenül s részben törvénytelenül létesített rószlegescsator- názási munkálatai folytán a csapadék és szennyvizek levezetésének hiányából származó közegészségügy-ellenes állapotok fokozatosan a város alacsonyabb fekvésű vidékeire vitettek át, úgy, hogy ma a Ronyva régi medrében és malomárkában e bajok koncentrálva vannak. A Ronyva árapasztó csatornájának főmederré történt kiképződése folytán szárazon maradt régi meder és malomárok széles medrein a beléjük jutó aránytalanul kis mennyiségű és kellőleg nem higgitott szenyvizek rendszeres lefolyást nem találván, erjedésbe mennek s a lakhelyek levegőjét kigőzölgésükkel állandóan megfertőzik. Ezek az elposványosodott szennyvízgyűjtő medrek járvány esetén kipusztithatlan melegágyává lennének a járványt okozó mikroorganizmusoknak. Az országszerte fenyegető koleraveszedelem elleni védekezés hatályos csak úgy lehet, ha a köztisztaság és közegészségellenes állapotok megszüntetésére minden lehetőt elkövetünk. Különösen fontos ez városunknál, hol az említett szennyes elhagyott medrekbe a belsőségek annyira belenyúlnak, hogy azoknak teljes elzárása jóformán lehetetlen s igy a meder fertőzésének elkerülhetetlen folyománya leend a lakosság fertőzése. Az általános csatornázásnak általam készített tervezetében a városnak legfontosabb közegészségügyi érdeke ezen medrek megszüntetésével teljes kielégítést nyer. Az általános csatornázási munkálatok engedélyezési eljárásának eredményéhez képest ezek terveinek szükségessé vált újabb átdolgozása s a szennyviztisztitás részletes megoldása még jelentékeny műszaki munkát s hosszabb tárgyalásokat igényelvén, a képviselőtestület a vármegye alispánjának szorgalmazása folytán bölcs előrelátással elrendelte, hogy a munkálatoknak a város lakosságára közegészségügyileg a legsürgősebb és leglényegesebb részei külön dolgoztassanak ki. A fentebbiekben általánosan ismertetett helyzetből kifolyólag önként következik, hogy a város lakosságára legsürgősebb közegészségügyi érdek az, hogy a lakóhelyek között a város hosszirányában átvonuló szennyes büzhödt, elhagyott medrek megszün- tettessenek s a meglévő csatornák szennyvizei a város belterületéről lehetőleg gyors és biztos elvezetést nyerjenek. Á jelen műszaki leírás mellékleteit képező tervezet az általános csatornázási tervezetnek ezen részeit öleli fel, ugyanis magában foglalja: 1. Az I. sz. vészkiömlö főgyűjtő rendszerét u. m. a Kerek-utcától a malomárkon a Rákóczi-utcai kőhidig s innen a Dianna kerten s a Win- dischgräetz Lajos téglagyára területén keresztül haladó főgyűjtő csatornát az általános tervezetben felvett I. sz. vószkiömlőig azonban a vészkiömlő nélkül. 2. A II. sz. vészkiömlő főgyűjtőjét, mely az I. sz. vészkiömlőtői egyelőre különállólag a Kölcsey és Batthyányi utcákon végig terveztetett. — Ezen csatornaszakasz kiépítése az alacsony fekvésű és posványos állapotú utcák érdekében képez sürgős szükséget. Szükséges volna még több lapá- lyos fekvésű utcarész egyidejű csatornázása, melyek közül a legrosszabb állapotukra és a közkórházra tekintettel a Csalogány és Erzsébetkirálynó- utcák volnának elsősorban felveendők. Az általános csatornázási tervezetben is felvett fentebbi munkálatokon kívül igen fontosnak tartom egészségügyi szempontból az uszoda lecsapoló csatornájául használt régi Ronyvamedernek a boltozott kőhíd feletti szakaszát is befedni, továbbá a malomároknak a Molnár István-ut- cától lefele terjedő szakaszát is a fedett csatornával ellátni, azért a jelen tervezetben az általános csatornázási munkálatokat ezekre kiterjesztettem. A meglévő csatornák a tervezett főgyűjtő csatornákba zártan bekap- csolandók és pedig a Zsolyomka csatorna a Diannai főgyűjtőbe, a Molnár István, Munkácsi és Árpád-utcai csatornák pedig a malomárok Molnár István-utca alatti szakaszán újabban tervezett csatornába. A csatornák vízmennyiségei az általános tervezet újabb átdolgozásánál eszközölt újabb csoportosítás és a vízhasználatok megvásárlása folytán az ezeknek üzembe tartásához eddig szükséges 500 mp. liter elhagyásával lényegesen változtak, azért a csatornák mind újonnan terveztettek és mé- reteztettek. Az egyes szakaszok méretei, esési viszonyai és vízmennyiségei a tervekben és kimutatásokban áttekinthetőleg vannak feltüntetve. A munkálatok biztonsága érdekében technikai szempontból szükséges az általános tervezetben felvett külvizrendezés egyidejű foganatosítása és a Zsolyomka patak felső szakaszainak mielőbbi szabályozása. Az előbbi a felebbezések folytán a belügyminisztériumhoz felterjesztett tervezet szorint lesz foganatosítandó, az utóbbinak kiviteléhez terv és költségvetés készítése és a munkálatok hatósági engedélyezése szükséges. A munkálatok közül külön hatósági engedélyre az éppen említett Zsolyomka patak szabályozásán kívül csak az uszoda lecsapolócsatornájának befedése szorul, mert a nyert ideiglenes engedély alapján az általános munkálatok megkezdéseként a jelen tervezet egyéb részében kivitelre juttatható, szükséges azonban a Dianna főcsatornánál igénybe veendő idegen területek tulajdonosaival megállapásra jutni. A sportoló Ujhely. — Kritika az athletlkal clubról. — A tél előtt. — Mi lesz a jégpályával ? — Mikor a Sátoraljaújhelyi Athle- tikai Club néhány évvel ezelőtt megalakult, azzal a megokolt reménykedéssel néztünk a munkássága elő, hogy tömöríteni fogja tudni majd a széthúzó társadalmi erőket és egy intenzív, eleven sportéletnek a gyökereit veri majd le. S ma — mikor a clubnak már túl kellene lennie a kezdéssel járó minden nehézségen — konstatálnunk kell, hogy a club mesz- sziről sem az a faktor Ujhely életében, amelynek vártuk. Mindjárt az első félesztendő meghozta a maga nagy balsikerét: a tagok jelentős része kivált a club kötelékéből és igy nagyon természetes, hogy az anyagi erejében is megfogyatkozott egyesület kilométernyire távolodott el az eredmények és a sikerek lehetőségétől. A football és a tennisz: ez minden, amit a club produkált és elsősorban nem produkálta azt a sportclubot, honnan kiindulhatott volna az egészséges és eleven lendületű sportélet. A football és a tennisz nemes s szép két sport: de a tagoknak nagyon kis hányadát vonhatja magához. Az első teendő annak a clubnak a megteremtése lett volna, mely a sportok minden ágát magába olvaszthatta volna és ahol fedél alá kerülhetett volna mindenki, aki nemcsak a tennisz és a football előtt hajt térdet és fejet. Nem vádképen Írjuk meg mindezt és annyi gyönyörűségünk telne a club megizmosodásában, hogy — ha a kritika elhallgattatása volna annak az ára — menten letennők a tollat. A clubnak élnie kell és el kell következnie annak a virágzásnak, mely egészséges s eleven sportélettel telíti majd a club kereteit. Ebben a néhány sorban mi csak a kiindulópontokat akarjuk leszögezni, melyekhez igazodnia kell a club munkásságának. Ä tennisz és a football mindenhatóságát semmi szin alatt nem Írjuk alá s a clubnak sokkal messzebb érő hivatása van, semhogy a sport eme két ágának a művelésével beérhetné. — Mi bízunk a club vezetőségének az avatottságában, hiszünk a jóakaratukban és a club érdekei iránt való lelkesedésükben : s akkor nagyon kevés munka kell ahhoz, hogy a club azzá lehessen, aminek Ígérkezett. Az első teendő, mi megoldásra vár: a jégpálya problémája. Rövidesen itt a tél és a társadalmi elevenség, a társadalmi együttélés kivonul a jégre. Azaz kivonulna, ha volna hova. A régi jégpálya messze kívül van a városon, nagy távolra esik minden forgalomtól és amellett annyira elhanyagolt s annyira hiányos, hogy joggal kerüli a város társadalmának nagy többsége. Istentelen, hóval befútt utakon lehet csak megközelíteni, nem munkálja egyetlen gondos kéz sem, egy rozzant s keresztül-kasul ódon kunyhó a melegedő pavillonja, büffóje nincs és aki nem akar egész délutánokat künn tölteni, az már csak az ut hosszadalmassága miatt sem mehet ki. A jégpályák minden nagyobb városban délután 5 óra tájban lesznek csak népesek, a mindennapos robotnak akkor van vége ős egy sarkutazó kell ahhoz, hogy öt óra után a sötétben, a megvilágitatlan és hó- buckás utakon meg merje közelíteni a mi jégpályánkat. Innen ered, hogy a jégpályát olyan kevesen látogatják nálunk csak és irigykedve kell néznünk máshol, hogy a villamfényes, ragyogó jégpályákon — jókedvű muzsikaszó mellett — milyen gazdag elevenséggel ver, lüktet az élet. — Egészséges társadalmi szellem lopódzik a jég hátára és sokat jelentő, értékes elhatározások indultak el hóditó útjukra máshol — a jégpályákról. Az Athletikai Clubnak kell kezébe venni a dolgot. A város közepén, a belső körében kell a pályának létesülne, ütt van a Dianna-kert, a club mai tenniszpályái könnyen bővíthetők ki egy jégpályává és praktikus, körültekintő berendezéssel az a pálya az lehetne, amire a club hivatása tulajdonképpen reá is szoriija: a gyüjtőkamrája minden sport-szellemnek és minden egészséges szórakozni vágyásnak. Ha jégpályát csinál és tart fenn a club, megsokszorozhatja a tagjai létszámát és ezzel az anyagi lehetősége is meg van annak, hogy nemes eredményességgel szolgálhassa minden vonalon a maga hivatását. Egész társadalmi osztályokat hódit majd meg a sportnak, elősegíti egy egységes társadalmi szellem kialakulását és az sokkal közelebb áll a club intencióihoz, minthogy foly- ton-folyvást csak a rakettel hadonáz- zunk és a footbal labdát rugjuk. Ha a club vállalja majd egy uj és a város közepébe illesztett jégpálya létesítését, nem hihetjük, hogy a város képviselőtestülete elzárkózhatnék a club támogatása elől. Nagyon kevés segítség kell ahhoz, a jégpálya helyéül szolgáló földterületet kell csak a club rendelkezésére bncsájtania és ez oly törpe áldozat a várható nagy eredményekkel szemben, hogy a város nem gombolkózhatik be a min- denfelőlről megnyilvánuló közóhaj előtt. Sorompóba kell lépnie az athletikai clubnak, hozzá kell kezdenie a szervezés munkájához és nem hisz- szük, a képviselőtestület öntudatosságába vetett hitünk tiltakozik az ellen, mintha a város szükkeblüsége útját állhatná a jégpálya létesítésének. DUNKY FIVÉREK cs. és királyi udvari fényképészek műtermében elsőrendű szép képek készülnek, az eddigieknél sokkal olcsóbb árban. Sátoraljaújhely Széché- nyitér 9nek ki. Ezek a kúpok, amelyek a föld mélyéből izzó állapotban feltoluló anyagból épitődtek fel, két csoportba foglalhatók: az egyikbe tartozók olyanok, mint a mi Sátorhegyünk, azzal a különbséggel, hogy mig a Sátorhegy teteje igazi gerinc, addig azoknak tetején széles sik terület van ; a másikba az igazi kúpok, amilyen pl. a mi Magashegyünk. — Badacsony az elsőnek említett csoportba tartozik s annak egyik legjellegzetesebb példánya. A Badacsony 334 m.-nyire emelkedik ki a Balaton szintje felett, tehát vagy 70 m.-rel alacsonyabb, mint a mi Magashegyünk, amely 400 m.-nyire emelkedik ki városunk közepes szintjéből. A hegyre csekély emelkedésű kellemes ut vezet fel. Utunk elvezet Kisfaludy Sándornak, a Balaton-melléki várromok megéneklőjének hajdani háza mellett. A hegy tetejéről, illetőleg a tető pereméről a világ összes tájai felé igen szép kilátás nyílik. A Badacsonyról lejőve vasúton Keszthelyre mentünk, útközben megszemlélve a várromokkal koszoruzott Szigligetet és Csobánczot. Keszthelyről gyalogosan átrándultunk Hévvízre. Alkalmunk nyílt tehát megismerni ezt a hazánkban a maganemében páratlan hőforrást. A hatalmas forrás annyira bővizű, hogy vize majdnem tiz holdnyi területet borit be. A vízben finom iszap van, amely a benne való fürdést kellemessé teszi, előmozdítja gyógyhatását és a feneket 1 ársonyszerü réteggel vonja be. Keszthelyen megnéztük a Balaton- Egyesület múzeumát. A múzeumban érdeklődésünket igen lekötötte a néprajzi osztály. Ez osztály ugyanis a régi balatoni halászatnak sok érdekes emlékét őrzi, melyek amióta a Balatonon hajó segítségével folyik a halászat, nincsenek használatban. Keszthelyről elindulva végigutaztuk a Balaton nyugati és dőli partját egészen Siófokig. Siófokról áthajóztunk Balatonfüredre s innen ismét vasúton folytattuk utunkat. Érdekes epizód volt kirándulásunk alatt az, a mikor vonatunkból az utolsó pillantásokat vethettük a Balatonra. Mindenki az ablakhoz tódult, hogy még utoljára gyönyörködjék abban, amely után annyira vágytunk s amelyben armyit gyönyörködtünk. Dr. Visegrádi János.
