Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-09-24 / 76. szám
Sátoraljaújhely, 1910. Szeptember 24. 76. (4987.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Hjilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Itt járt az imperator. — szept. 24. (k.) Kiváló vendége volt a napokban Magyarországnak. Egy államfő, egy hatalmas nemzet nagy uralkodója, Vilmos német császár. Itt időzött, hazánknak éppen azon a vidékén, a hol a legnagyobb most az aggodalom a koleraveszély miatt. De a fejedelmi vendég ezt a körülményt nem használta fel ürügyül arra, hogy elhalássza rég megígért látogatását, eljött a riasztó hírek ellenére is és kifejezte, hogy szívesen jött hozzánk. Örömest elhisszük, mert ebben az idegen uralkodóktól oly ritkán látogatott országban már több Ízben van szerencsénk az ő magas személyéhez és hálásan emlékezünk vissza még most is azokra a fenséges szavakra, amelyekben nemzeti dicső múltúnk lélekemelő méltatásával mindnyájunkat elragadott, felejthetetlen első ittléte alkalmával. Elhisszük, hogy szives hajlandósággal jött ide, a birodalmával szövetséges nagyhatalom területére, mert a közelmúltban is fényes tanúbizonyságát adta, hogy mily lelkes készséggel vállalja a szövetséges viszonyból rá háramló terheket. Mi is a magunk részéről örömmel és hódolattal láttuk hazánk földjén a nagy imperátort, akinek egyaránt csodáljuk hatalmát és lángeszét, akinek hálásan fogadjuk és szívből viszonozzuk barátságos érzelmeit. Mi magyarok, a kik a külpolitikával amúgy sem sokat s talán nem is eleget foglalkozunk, a császárlátogatás alkalmából vessünk legalább egy futó pillantást arra a kapcsolatra, mely minket a német birodalomhoz fűz s hadd támogassuk, iz- mositsuk meg érdekeink higgadt mérlegelésével, ha azoknak megfelel, német szimpátiánkat. A hármas szövetség az európai egyensúly szükségének köszöni eredetét. Megalkotói helyesen ismerték fel, hogy a német, magyar-osztrák és olasz szövetkezés igen sokáig, talán állandóan biztosíthatja földrészünk békéjét és kulturális munkájának zavartalanságát. A szövetség tagjai között a német a legerősebb, de bizonyos tekintetben mégis a mi monarkiánk a tengely. Földrajzilag is mi vagyunk a középen, ellentétes, sőt ellenséges népáramlatok ütközőpontjában. A mi érdekeltségünk is legelső fokú, mivel rokonfajok hiányában egyenesen rá vagyunk utalva az ilyen diplomáciai összeköttetésre. A mellett nekünk, különösen nekünk magyaroknak, egyáltalában nincsenek hóditó szándékaink, Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A Café de la Paix előtt. gy ült ott némán. Szürke márványasztal... lmatlan arcán lágy ólomviasszal, Mint csapzottszárnyu, gubbasztó madár. Megrokkant lélek, amely semmivé lett . . . Iramló testtel zúg felé az élet: Egy tovaszálló fekete batár. Sötét folyam, hol haldokolva úszott, Szemén a gond vánnyadt redőket húzott: Bús lárvafö, kiégett karikák, Harang, amelynek elnémult az érce, Sáppadt szivén a hervadás lidérce Reszket halványan, táncolva tovább. Kopott öregség. Ócska, vén legény, Gyürődő ráncok. Folt az öltönyén, Az elmúlással hű testvérrokon, Egy révedő fény, mely a hantra széled ... Kacag vígan a diadalmas élet A sívó, hideg, puszta romokon. Meggörnyedt háttal ül, ül egy helyen. A bulvárd csupa virág és selyem ... A régi mámor ... óh az ölte meg, A napok fénye, káprázatok éje. Egy karcsú grizett siet most feléje: — Végy gomblyukadba virágot öreg 1 — S a nőcske már a szive fölé tűzi . . . S ő ül, szeméről tán az álmot űzi És átviharzik lelkén az öröm. S a fehér ujjat, már a szive lángol, Megcsókolja mint rózsaaratáskor És súgja forrón: Drágám, köszönöm 1 Paris. Vidor Marci. A fögimnáziumi ifjúság nagy Kirándulása. (Szept. 10-15.) A folyó iskolai évben a főgimnázium tanuló ifjúsága részére tervbe vett nagy kirándulásnál ismét kettős célt tűztünk ki: és pedig egyrészről székesfővárosunknak, Budapestnek, másrészről a Balatonnak és környékének megtekintését. Úgy a több, mint az egy napos kirándulásnak főcélját a magam részéről abban találom, hogy az ifjúság elsajátitja azt, hogy mi módon lehet a kirándulások keretében rövid idő alatt és csekély költséggel sok és értékes ismeretre szert tenni. A több napos kirándulás keretében ugyan több alkalom nyílik ennek elsajátítására, de sajnos, a nagy költség miatt mindannyian nem vehetnek részt azon, akik részt venni szeretnének s intézetünk pedig nem rendelkezik még jelenleg olyan alappal, hogy ezen segíthetne. Szeptember első felének kedvezőtlen időjárása azt látszott javasolni, hogy tervünket, majd a tavaszon valósítsuk meg. De ettől visszatartott egyrészről az az általános tapasztalati tény, hogy nálunk átlag a szeptember a kiránduláshoz kedvezőbb időjárást szokott nyújtani, mint a május, vagy junius; másrészről az, hogy a tanügy szempontjából helyeeurópai háború esetén nyereségre sem vágyunk nincs, sem kilátásunk, sem gyarmataink nincsenek, amelyekért vagy amelyek miatt agresszív külpolitikát folytathatnánk. Bármennyi változás történt tehát a nagy világban a hármas szövetség első megkötése óta, a mi nemzetközi helyzetünk és feladatunk alapjában véve ugyanaz maradt. Az Egyesült Államok és Japán hadügyi kifejlődése és sikerei uj problémákat dobtak a világhatalom s különösen a világ gazdasági uralma körül forgó nemzetközi politikába; Törökország újjáalakulása átformálta a keleti kérdést, de nekünk az európai egyensúly az érdekünk ma is és az marad végeláttatlan időig. Azt lehetne ellenvetni, hogy igen, van szükségünk szövetséges társra, mert nyilván a béke, az egyensúly állapota kívánatos ránk nézve mindenek fölött, de nem okvetetlenül szükséges talán, hogy éppen a némettel fogjunk kezet. Ott van helyette például a francia, ellenséges szomszédja a németnek ; annak a barátsága nem volna kevésbbé értékes, azonkívül pedig távoltartaná tölünk a germanizáció veszedelmét. A történelem azonban azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet mindig csalódott, amikor sebb, ha a május és junius hónapokban nem a kirándulás, hanem a vizsgákra való előkészület köti le az ifjúság érdeklődését. S az általános tapasztalat ez idén is bevált, mert oly kedvező időnk volt, amilyent még remélni sem mertünk volna. Kirándulásunk alatt mindenütt a legnagyobb szívélyességet és készséget tapasztaltuk, ami nem kevésbbé járult hozzá kirándulásunk eredményességéhez. A kiránduláson részt- vett tanulók — azt hiszem — mindenkor hálás visszaemlékezéssel fognak visszafizetni a nagy szívességért és készségért, — bár ezt természetesnek kell tartanunk, — mert hiszen a tanuló ifjúságról, nemzetünknek arról az eleméről van szó, a melyből a vezetésre hivatott osztály fog kikerülni, már pedig ezek szellemi tartalmának gyarapításához hozzájárulni nem kegy, de kötelesség. Az alábbiakban először Budapest megtekintéséről fogok főbb vonásaiban beszámolni; bár ez nem egyfolytában, hanem megszakítással történt, amennyiben a Budapesten eltöltött félnap után a Balatonhoz mentünk s innen visszatérve töltöttünk ismét másfél napot Budapesten. Az esteli kilenc órás vonattal indultunk el és másnap fél hétkor értünk Budapestre. Az éjszaki pihenés hiányait a Rudasfürdő uszócsarnoká- ban pótoltuk helyre. Innen a legröa franciától várt segedelmet, ezt igazolják a legutóbbi események is, a franciák rideg és önző magatartása velünk szemben, a mely odáig terjedt, hogy egy közönséges pénzügyi művelet lebonyolításából is politikai tőkét akart kovácsolni. — Azonkívül Franciaországgal a geográfiai kedvezőtlenebb fekvésnél és a közös érdekek kisebb mértékénél fogva sem lehet olyan becses viszonyunk, mint a német birodalommal. A germanizálás veszedelme pedig, kivált Németország részéről, egyszerűen dajkamese, aminek komolytalan voltát semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy éppen a hármas szövetség fennállása óta haladtunk legtöbbet előre — nemzeti irányban. Nincs és nem is lesz létesíthető nemzetközi kapcsolat, amely a magyar állam és a magyar nemzet létérdekei szempontjából még csak meg is közelítené a német szövetséget. Valóságos védelem ez; hiszen nem régen is, amikor Bosznia és Hercegovina annektálása következtében már- már kitört körülöttünk és ellenünk egy rémes európai háború, a német császár rendkívül erélyes fellépése mellettünk egyszerre véget vetett minden bonyodalomnak. A legnagyobb botorság lenne ezt a szövetséget videbb utón a Gellérthegyre mentünk fel, közben megtekintve a magyar keresztény egyház első nagy vértanújának, szt. Gellértnek remek kivitelű és ízléses környezetben elhelyezett szobrát. A hegy tetejéről szép kilátás nyílt a Duna hidjaira, a Dunát keresztül-kasul szeldelő hajókra s Pestnek dunaparti részére. Megtekintettük a hegy tetejére épített citadellát, szabadságharcunk letűntél követő gyászos korszaknak ezt a szégyenletes emlékét, amelyet abból a célból építettek, hogy a főváros lakosságát örökös rettegésban tartsák s amelynek réseiből csak jó tiz évvel ezelőtt kerültek le a Pest felé vósztjóslóan néző ágyuk. A Gellérthegyről a főváros legszebb uj templomának, a szt. István templomnak megnézésére indultunk. A fővároshoz, amely a templomot ópittetó, méltó alkotás. Az épület hatalmas homlokzata, a főajtó feletti szép kivitelű mozaik képekkel nagy hatást tesznek a szemlélőre, de mily csekély ez ahhoz, amelynek a templomban vagyunk részesei. Amikor bementünk, épen a nagy mise állott s tanítványaink nem tudták magokat tájékoztatni, hogy vájjon a gyönyörű kupolában, a művészi kivitelű képekben és szobrokban gyönyörködjenek-e vagy pedig hallgassák azt a szivet- lelket Istenhez felemelő zenéséneket, amelyet az operaház tagjai produkálAz őszi és téli szezonra való bevásárlásaimról visszatérve szives tudomásukra hozom, hogy fáradságot nem kiméivé, női kalap divatáru üzletemet a szezon legszebb és legdivatosabb kalapjaival láttam el. Szives pártfogásukat kérve maradtam I rj1 I I A PETOPI-'CJT C Z ü. l. SZ. teljes tisztelettel \^| | \ v.*/ CD Z. I Z. LZ- L. L_ /A a Schön és Barna céggel szemben. Lapunk mai száma 8 oldal,
