Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-09-14 / 73. szám
Sátorai] aujhely, 19í0. Szeptember Í4. 73. (4984.) Negyvenegyedik évfolyam. juj": JVÜ Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadoliiyatai: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. * Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —» Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Az alkotó munka. — szept. 14. A minisztériumok irodáiban a parlamenti szünet alatt jelentős munka folyt. A törvényjavaslatok egész sorát készítették elő, hogy az állami igazgatás minden ágában korszerű törvényalkotásokra nyújtsanak módot a törvényhozásnak. A kalendáris dátumhoz kötött törvényhatósági munka keretébe tartozik a jegybank ügyének rendezése. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalma ez év december 31-éu lejár. — A jegybank kérvényét, melyben szabadalmának megújítását kérelmezi, még a koalíciós kormány pénzügyminiszterének benyújtotta. A kormánynak és a többségnek álláspontja a jegybank kérdésében világos és határozott. A kormány és a többség megakarja újítani a közös bank szabadalmát, ha sikerül a közösség alapján az osztrák féllel olyan megállapodást kötni, mely az ország érdekeit kielégíti. Ez a kormány eredeti álláspontja, melyet vállalkozásának első pillanatától fogva hirdetett. Tiszta és megtámadhatatlanul korrekt munkát fog tehát végezni a többség, ha egy megfelelő kormány-megállapodást szavazatával törvénnyé emel. Az őszi parlament kilátásáról szólva, bajos hallgatni azokról a felbukkanó újsághírekről, amelyek obstrukciót s ennek kapcsán a miniszterelnök erélyes terveit, házszabályszigoritást helyeznek kilátásba. Az kétségtelen, hogy az ellenzék minden egyes tárgynál elő fogja adni mondanivalóját olyan részletesen, ahogyan szükségét látja. A miniszterelnök nyugodtan fogja hallgatni az ellenzék fejtegetéseit. Attól azonban, hogy valamely vita beláthatatla- nul hosszúra húzódjék, mi, meg- valljuk, semmiképpen sem tartunk. Elvégre is ne feledjük el, hogy azok a tárgyak, melyek az őszi ülésszakban tárgyalás alá kerülnek, kivétel nélkül olyanok, melyekről az országot a lefolyt választás alkalmával megkérdeztük. — Egy félhivatalos újság legutóbb egész kereken kijelenti, hogy a kormányt a házszabályok szigorításának gondja ez idő szerint nem bántja. Csak nyilvánvaló és a szólásszabadsággal való igen nagy visszaélések szoríthatnák rá, hogy ezzel a kérdéssel már előbb is foglalkozzék ; ismételjük azonban, hogy egyáltalán nem hisszük, hogy erre sor kerüljön. Mert az uj obstrukciót nem házszabályok törnék le, hanem az az országos felháborodás és megütközés, mely teljes erővel zúdulna az olyan ellenzék felé, mely a nemzet Ítéletének cinikus negligálásával, minden ok nélkül megakasztaná a röviddel ezelőtt megindult parlamenti alkotó munka folytatását. Uj fordulat. — A hatszázezer koronás kölcsön. — — szept. 13. A hegyaljai segély ügye nem tud dűlőre jutni. A vármegye törvényhatósága megtagadta a jótállást s sorba tagadják most meg az érdekelt községek is. És az Ínség egyre nagyobb sulylyal nehezedik ránk és egyre keservesebb lesz a sor, melylyel a To- kaj-Hegyaljának majd meg keli birkóznia. A közigazgatási bizottság legutóbb újból foglalkozott a segély kérdésével és olyan uj szempontokat talált, melyek elől aligha térhet ki a vármegye törvényhatósága. A dolog hátterének egészen uj megvilágítását kaptuk és — joggal hisszük — meg van rá a reménység, hogy ha ír a Tokaj-Hegyalja bajaira a kért kor- máuysegély, hát ez az ír nem sokáig fog már késni. Az uj fordulatról a következő tudósításban adunk számot: (Dr. Molnár beszéde.) A közigazgatási bizottság hétfői ülésén dr. Molnár Béla tette szóvá a hegyaljai kölcsön dolgát. Meggyőzően és olyan erővel, az argumentumoknak olyan sorát sorakoztatva föl, leszólt, hogy feltétlenül helyénvalónak találjuk, hogy a törvényhatóság újból tárgyalás alá vegye a kormány ajánlatát. Azon kezdte dr. Molnár Béla, hogy az Ínséggel küzdő, válságos Tokaj-Hegyalján segíteni kell, különben tönkre megy és a biztos pusztulás az, ami még reá vár. A kormány érzi, tudja mindezt és a legnemesebb készséggel kívánja felkarolni az érdekeinket, annál csodálatraméltóbb, hogy a vármegye törvényhatósága ezt a segítséget olyan mereven utasította vissza. Hatszázezer korona kamatmentes kölcsönt kíván a kormány ebben az évben foiyósittatni, a jövő évre meg 1 millió 600 ezer koronát irányzott elő s ezzel a nagy összeggel: a 2 millió 200 ezer koronával szemben kívánta meg a vármegye jótállását és megtagadta a jótállást a vármegye a nélkül, hogy a dolog mélyére nézett. Mert a jótállás fedezete csak a megyei pótadó lehet, mely a törvény megkötése szerint, maximálisan csak 5%-ra nőhet. Ma a megyei pótadó 43A% s igy a kívánt garancia fedezetéül csak az az 74% pótadó szolgálhat, amit szükség esetén kivethet majd a vármegye. Ezek a tények és ezekből a tényekből egy jelentős konzekvencia folyik: amikor a kormány a 2 millió 200 ezer korona garanciájául hajlandó elfogadni a 74% pótadót, mintegy jelzi, hogy az esetben, hogy ha a kölcsönből valami elvész és azt az összeget nem fedezi az b °/o-os pótadó, nem fog elzárkózni a többi leírásától. így áll a dolog és ilyen körülmények között érthetetlennek találja a törvényhatóság állás- foglalását. Újabban erősen kisértenek olyan hangok, melyek a kormányra akarják hárítani a dolog ódiumát s éppen azért a közelmúltból el kell mondania egyet-mást. Mikor a tokaj- hegyaljai küldöttség a volt koalíciós kormány elé járult és az agrárkölcsön rendezését és a kamatmentes segélyt kérte, már az agrárkölcsön rendezésének tervét is csak nagy nehezen fogadta el Wskerle, miután az az államra nézve 300 ezer korona kárt jelent, az ellen azonban, hogy a kért segélyt garancia nélkül folyósítsa a kormány, elsőnek s határozottan maga Darányi, a miniszter és Mezőssy, az államtitkár emelt szót és még az is kérdéses volt, hogy egyáltalában kamatmentesen kapjuk-e majd azt az összeget? Aki tehát azt állítja, hogy a kórt segélynek kamatmentesen és garancia nélkül való kiutalása a koalíciós rezsimben teljesen elő volt készítve és azt csak a mostani kormány ejtette el, az tudva valótlant jelent. A 2 millió 200 ezer korona olyan nagy kérdés Tokaj-Hegyalja életében, hogy afölött könnyen keresztül siklani nem lehet. A kormány ráment a kamatmentes álláspontra és ezzel a legnagyobb jóindulatról tett tanúságot, most már csak rajtunk a sor, hogy éljünk is a segítséggel. Javasolja, hogy kérje föl a közigazgatási bizottság a törvényhatóságot, hogy vegye újabb tárgyalás alá a dolgot és a készfizetői kezesség vállalását ne tagadja meg. (Egyhangúlag;.) Hasonló értelemben szólalt föl Nagy Barna. Meg kell még egyszer próbálnunk, hogy kiheverhesse Tokaj- Hegyalja az Ínséget. — Adja meg a vármegye a kért jótállást, annál is inkább, mert nagy rizikót nem jelent és megadja a lehetőségét annak, hogy Tokaj Hegyalja lábra állhasson. Mecz- ner Gyula főispán konstatálta azután, hogy a szóban forgó megyei gyűlésen csak a Hegyalja és nem az egész vármegye közönsége foglalkozott a dologgal. Kértünk segélyt a kormánytól s mikor a kormány megakarja adni azt a segítséget, hát egyszerűen visszautasítjuk azt. Gróf Majláth József mondotta annak idején, hogy nagyot kiáltsunk, hogy meghallják illetékes helyen: hát mi nagyot kiáll- tottunk s meg is hallották azt. Föl kell hívnunk a dologra újból a megye figyelmét és fel kell szólítanunk, hogy tegye újabb megfontolás tárgyává a kormány ajánlatát. Á közigazgatási bizottság egyhangúlag magáévá is tette a dr. Molnár Béla indítványát és ilyen értelemben ir majd át a vármegye törvényhatóságához. A vármegye augusztusa. A közigazgatási bizottság ülése. — Üdvözlések. — Egy hónap a vármegye életéből. Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt tartotta meg Meczner Gyula főispán elnöklete alatt szeptember havi ülését. Gazdag és a vámegyei közigazgatás minden ágazatát felölelő tárgysor került a bizottság elé, melynek tagjai szokatlanul nagy számmal vettek részt a bizottság hétfői ülésén. Nagy s mesz- szire érő kérdések kerültek a plénum elé és a hivatali jelentések teljes alapossággal igazolták, hogy minden zökkenő nélkül, a legnagyobb rendben funkcionált a múlt hónapban is a vármegye közigazgatása. A tanácskozás bevezetését Dókus Gyula alispán és dr. Löcherer Lőrinc főorvos szeretetteljes, őszinte ünneplése adta. Ä főispán vezetésével lefolyt ülésen jelenvoltak : Dókus Gyula alispán, Thuránszky László főjegyző, Bernáth Aladár és Izsépy Zoltán tb. főjegyzők, dr. Szirmay Isván főügyész, dr. Tát- ray Dezső és Somogyi Bertalan al- ügyészek, Pintér István árvaszéki elnök, dr. Löcherer Lőrinc főorvos s Révész György thatósági főállatorvos ; az állami hivatalok részéről: Hönsch Dezső műszaki főtanácsos, Eiserth István kir. főügyész-helyettes, Nagy Tamás pónzügyigazgató-helyettes, Ko- lumbán Sándor h. tanfelügyelő ; a bizottság választott tagjai közül megjelentek : gróf Andrássy Sándor, Fejes István, Lehoczky Endre, Matolai Etele, dr. Molnár Béla, Nagy Barna, Nemthy József s báró Sennyey Miklós. Üdvözlések. A napirend letárgyalása előtt Meczner Gyula főispán bejelentette, hogy Dókus Gyula alispán ez évben tölti be megyei szolgálatának 40. óvót. Negyven év nagy idő, de nagy idő egy ember életében, melyet tevékeny, fáradhatatlanul szorgalmas és becsületes munkával töltött el. — Dókus Gyula közhasznú működéséről éppen a köz- igazgatási bizottság adhatja legigazabb tanúságát s ezzel a bizottsággal szemben mindig igaz szeretettel, becsüléssel s barátsággal viseltetett és a bizottságnak ezeket az érzelmeket ugyanilyen érzelmekkel kell viszonoznia. — Indiványozza, hogy üdvözölje Dókus Gyulát a bizottság, foglalja jegyzőkönyvbe az érdemeit és ilyen módon juttassa kifejezésre az alispánnal szemben táplált szeretetét s becsülését. Meghatott hangon válaszolt Dókus Gyula. Köszöni a főispánnak az elismerő szavakat és köszöni a bizottságnak azt a kitüntető támogatást, melylyel 18 éve van a segitségére. Teljes igyekezettel mindig azon volt, hogy hűségesen referáljon a bizottságnak és hozott határozatait az intencióinak megfelelően hajtsa végre. Ma sem igér mást s ezzel szemben kéri a bizottságot, hogy ajándékozza meg továbbra is a szeretetével és jóindulatú barátságával. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Meczner Gyula főispán folytatólagosan bejelentette, hogy a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjóvel tüntette ki dr. Löcherer Lőrinc várMEGNYILT! Sátoraljaújhely látványossága! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak! Művészi kivitel! Sátoraljaújhely, pctőji-utcza 14. sz. (Saját ház.) Minden nap nyitva! Lapunk mai száma 4 oldal.
