Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-02 / 18. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Március 2.

Justh Gyula Sátoraljaújhelyben.

A nem messze levő választások mozgalmas életet támasztottak a politikában már is. Dolgoznak a pártok jelöltjeik érdekében, hogy a küzdelemből győztesen kerülhessenek ki. A sátoraljaújhelyi vál. kerület jelöltjének, dr. Búza Barna eddigi képviselőnek támogatása céljából a párt vezére Justh Gyula ma délben városunkba érkezett és résztvett a színházban d. u. 5 órakor tartott népgyülésen, hol nagyobb beszédet mondott.

A román kereskedelmi szerződés. A közös külügyminisztériumban legutóbb folytatott kormánytanácskozások eredménye — mint a ma reggeli fővárosi lapok jelentik — az lett, hogy a Khuen kormány nem hajlandó rendeleti utón, parlamenti jóváhagyás kinyerése nélkül életbeléptetni a román kereskedelmi szerződést. Minthogy pedig a szerződés nélküli állapotból Magyarországnak tetemes kára van, de arra sincs kilátás, hogy ez az állapot parlamentáris utón nehány hónapon belül szanáltassék, marad minden a régiben. A kormány intézkedése azonban csak helyeselhető, mert a törvényhez alkalmazkodott.

A hegyvidéki kirendeltség tevékenysége.

— márc. 2.

A m. kir. földművelésügyi minisztérium közgazdasági, hivatalos kiadványaiból a folyó évi első füzet most jelent meg. A 140 oldalra terjedő füzet a hegyvidéki kirendeltség 1908. évi tevékenységének a részletes leírását tartalmazza.

Lapunk hasábjain nem ritkán találkoznak t. olvasóink a kirendeltség működésének ismertetésével. Közérdekű kérdésnek tekintjük ezt, azért szívesen foglalkozunk vele, mert a kirendeltség áldásos tevékenységét évről-óvre mindjobban kiterjedőnek látjuk vármegyénk területén is és valóban irigykedve gondolunk ama vidékekre, melyeknek szegény mun- kásnópe már a maga teljességében élvezi e kormányakció áldásos segítő kezét. A zord havasok kiuzsorázott, emberi méltóságából kivetkőztetett népét ez az akció visszaadta a nemzetnek, életerős, izmos munkás karokat mentett meg ezer számra a nemzet közgazdaságának.

Zemplén vármegye területén is egyik üdvös intézménye a másikat követi. Háziipari tanfolyamok, kosárfonó, hímző, szövő, fonó ipartelepek

meim. Látod, igy hajt ki a szívből az érzés is. Hiába nincs napja, tavasza, csak hajt kifelé a sápadt ibolya ... Mintha magam nagy darab termékeny föld volnék ; szivem benne ibolyabokor és érzelmeim a virágai. Szagold meg és valid be, hogy nincs oly illatuk, mint azoknak volt, mit ma tiz éve koszorúba fonva leány fejem bodros fürtjei közé nyomtatok kacagva, dalolva. Mikor még hivém, hogy a világ, az élet rózsafelhőből, virágszirmokból s tündérmesékből áll, a mit boldog jövő sejtése suttog lelkűnkbe. Szürke valóság az élet Tin- csim. Egy benne szép, „fehér“ az álom.

Apr. 23,

A sors gúnyos, rossz akaratú ábrázattal ült ide küszöbömre. Fenyitő pálcával kezében, keménységgel hangjában riaszt fel álmodozásomból. — Férjem jön Tincsim. Dermesztő hidegséggel, vérfagyasztó kegyetlenséggel von felelősségre. Istenem mily jelenet! Idegeim nem bírják hangos dörgését, durva kiállásit, kegyetlen szavait, egész méltatlan büntetését. Dermed- ten ülök és várok. Azt hiszem, megver. Vonagló ajkai sápadtak, szemei düledeznek, egész lénye ki van kélve magából. Ökölbe szorított kezét súlyosan csapjaaz asztalra,miközben hűtlenségemet, jellemtelenségemet vágja orcámba. Izgalmából azt kéne következtetnem, hogy szeret, hogy valaha

egymásután létesülnek felvidékünkön. Az eladósodott nép anyagi helyzetét hitelszövetkezetek szervezése utján rendezik; a föld értékét meg százszorozták, a szikla talaj szdretetére és jövedelmezővé tételére megtanították Zemplén vármegye ama vidékének népét is már, mely a bérces, terméketlen területben ezelőtt semmit sem becsült, ma pedig szerető gonddal ápolja azt s varázsol a vad kősziklából dúsan termő édes anyaföldet.

Nagyot változtak a viszonyok. A szinnai és mezőlaborci járások munkásnépe évek előtt azért özönlött Amerikába, hogy itthon még meglevő egyetlen riskatehenét, kis házacskáját megmenthesse az uzsorások körmei közül. Ma azért vándorol ki, hogy abból a kopár, terméketlennek vélt sziklás talajból mentői nagyobb területet szerezhessen meg örökáron. Majd csinál ő abból termőföldet, majd értéket ad annak az ő szorgalmas keze s a müveit külföldön szerzett tapasztalata. Meghatóan szép jelentést tett e tárgyban a törvényhatósági bizottság elé még nem is oly régen báró Fischer Lajos szinnai főszolgabíró.

Mindeme kedvező jelenségek s megváltozott helyzet elsőrendű munkását feltétlenül abban az akcióban kell keresnünk, melyet a földművelésügyi miniszter 11 év előtt indított meg s amely akciónak első és halhatatlan nevű vezére Egán Ede volt. Az ő halála óta Kazy József miniszteri tanácsos folytatja azt a nemes munkát, melyet valóban népmentésnek lehet nevezni.

Mármaros, Bereg és Ung vármegyék nagyobb kiterjedésben, a mi vármegyénk még csak kisebb keretekben érzi ez akció áldásait. De látva azt, hogy intézményei Zemplén vármegye területén is folyton szaporodnak, hogy Zemplénből is mind nagyobb területet von be tevékenységi körébe : meg vagyunk győződve arról, hogy igazi pártfogóra talált felvidékünk ez üdvös kormányintézkedésben.

Eddig két hitelszövetkezete van Zemplénben a kirendeltségnek. De van mint előbb is már említettük számos ipartelepe s egyéb, a népjólótet előmozdító közintézménye. A két szövetkezet vagyona 38,505 kor. 54 fill., mind szegény munkásemberek takarékosságának gyümölcse, — egy évi emelkedése e vagyon értéknek 442 kor. Csekély összeg ez Sátoraljaújhelyben, de nagy jelentőséggel bir a szinnai járásban.

A kirendeltség 20,039 kát. hold területű földet bérel s azt a kisgazszeretett, de nem, nem 1 E jéghideg, bosszúálló vágytól felvillanó tekintet nem sértett szerelemről beszél. Csak a hiúságban megbántott, nevét féltő, önző ember jajveszékelése ez: ki a világ csúfjától, zajától tart. Szememre veti, hogy a világ rég tud becstelenségemről. Becstelen ? ! Az nem voltam. Te tudod Tincsim. Fog vacogva, fuldokló zokogással kiáltom bele hangosan dörgő szavainak chaosába: hazudik, hazudik 1 Rutul, csuful hazudik. Tegnap este látott először az alispánnal intim közelben. Ha, ha kacag fülsértőén, hát ez nem elég? Gyönyörű, szerelmetes gerlice volt mondhatom. Nem is tudtam, hogy oly szépen tud turbékolni, oly kecsesen, csábosán hajladozni. Mint a cica. No ugyan ennek a medve Don Juan alispánnak nem kellett oly grizett mód öltözni, oly leleményes módon mindent kieszelni. Szeretőnek igy is elfogadta volna e hanyag pongyolájában. Haha ! Még inkább. Ennyit már nem bírtam Tincsim! Kétségbeesetten jajdultam fel e sértő hántásokra. Vad fájdalommal kiáltám: bosszulja meg magát, nyújtsa be a válópert, de takarodjon a szobámból. Bizonyítsa rám becstelenségem. Sápadt ajkait egymásra szorítva távozott. Tudom mit gondolt: legalább kényelmesebb lesz élete az alügyésznóvel. Nem fogom őket háborgatni.

(Folyt. köv.)

dáknak adja albérletbe minden nyerészkedés nélkül. A havasi legelők ügyes kihasználásával bámulatos tökéletességre fejlesztette az állattenyésztést s ennek jövedelme jómódba emeli az eddig elcsigázott, kiuzsorázott szegény népet. Évente 14 ifjút képez ki gazdasági és tejkezelési szakiskolával egybekötött mintagazdasági telepén. — Ezek mint apostolok mennek szót a kopár hegyek falvaiba, megtanítják véreiket arra amit ők tanultak, kiemelik őket a rabszolgaságból, áldásossá teszik életüket, megalapozzák a jövő fejlődését. Kosár- és nádfonó, seprőkötő, abroncsfaragó, fafaragó, vászonszövő, müvirágkészitő, szőnyegszövő, kötő, hímző, gyermekjáték készítő, gyapjú- szövő stb. ipartelepei 61-re szaporodtak, munkát adva igen sok ezer embernek, kiknek ilyen telepeken szerzett évi keresménye már túlhaladja a félmillió koronát.

Valóban jóleső érzéssel, igaz elismeréssel tesszük le átolvasás után ezt a füzetet. Egy vigasztaló, zöldolő oázis az a munka, melyet e füzet elénk tár azon a téren, hol a helyes kormánytámogatással csakugyan nemzeti munkát lehet végezni. Kívánatos, hogy a kirendeltség áldásos munkássága Zemplén vármegyére is mentői szélesebb rétegekben terjeszkedjék ki.

Uj ipartelepek.

— márc. 2.

Tokaj város örvendetes fejlődését jelenti az ott legújabban, részvénytársasági alapon létrejött két ipartelep. De jelenti ez nemcsak Tokaj fejlődését, hanem azt a közgazda- sági és ipari fellendülést is, ami után oly régen sóhajtozunk, s most annak kedvező fejleményei méltán keltik fel egy jobb jövő reményét.

Több mint fólszázada már, hogy egy vasakaratu, bámulatosan szorgalmas kereskedő, az öreg Grósz Izrael Tokajban gyufagyárat alapított. Szerény, igénytelen kis telep volt, néhány ember foglalkozott benne. Sárgára meszelt falaival ott áll a város északi szélén. Nem is igen tűnt fel az idegen utas előtt, mert „Első tokaji gyufagyár“ feliratát is lemosta az idők vihara, szerencsétlenség meg soha sem történt benne, hát nem is beszéltetett magáról sokat. Csak amikor a távolabbi vidékről való utas egy pakli „masinát“ vett Tokajban, akkor bámult el a fölött, hogy abban a pakliban legalább is kétszer annyi gyufa van, mint amit ő más vidéken vett. Ezekre a fakó sárga gyufapaklikra fel volt írva: „Orosz Izrael gyufagyára Tokaj.“

A nagy verseny egyelőre mintha leszorította volna a szintérről ezen egyik legrégibb hazai gyufagyárunkat. Nem is találkoztunk nevével a kereskedelmi irodalomban. Csendben, de lelkiismeretesen működött. Most aztán, mint egy teljesen jól megalapozott talajon kiemelkedő hatalmas ipartelep áll előttünk, mely hivatva van helyét a nagy versenyben is előkelőén biztosítani, Tokaj városnak hírnevet, a becsületes, lépésről-lépésre haladó munkának dicsőséget szerezni.

Á kezdetleges kis alkotásból hatalmas gyár létesült. 360 ezer korona alaptőkével, több száz munkásnak becsületes megélhetést biztosítva, létrejött a „Tokaji gyufagyár részvény- társulat.“ Február 20-án tartotta az uj intézmény alakuló közgyűlését, melyen megválasztották dr. Engel Jakab tokaji ügyvéd személyében az igazgatóság elnökét s kimondották, hogy

a gyárat sürgősen és nagy arányokban kibővítik.

Örvendetes esemény ez nemcsak ipari szempontból, de főleg azért, mert a hasznot hajtó magyar ipar egyik igen lényeges ágának fellendülését s a közéletben vezető szerepre hivatott embereink közgazdasági tevékenységét látjuk itt diadalra jutni.

A másik, nem kevésbbó életbevágó s fontos közgazdasági érdekeket előmozdító ipartelep megalakulása Tokajban az eddig is jó hírnevű, de kisebb keretben működött Eötvös Lajos és társa féle tareali kertészeti telepnek 100,000 korona alaptőkével „Kertészeti és magtermelési ipartelepié történt átváltozása, melyet a febr 27-iki alakuló közgyűlés mondott ki. Aki ismerős a mi viszonyainkkal, az méltányolni tudja ez uj alakulásnak nagy fontosságát. Egy hatalmas kiterjedésű, virág-, gyümölcs- magtermelő kertészeti telep, hogy mit jelent: gondoljunk csak az Unghváry- féle ceglédi kertésztelepre, hol a hivatalnokok száma meghaladja a 300-at, ahol ezernél több család nyer biztos kenyeret, ahol vasúti vágányokon szállítják az emberi kéz értékes munkájának termékeit a világ fővárosai felé.

Ilyen teleppé lesz okos, ügyes vezetés mellett ez is, mely istenáldotta dús termő talajon a szépet és hasznost munkálni tűzte feladatául. Mint értesültünk a sátoraljaújhelyi Eötvös Lajos és társa cimü Kazinozy- utcai fiók kereskedés is nagyarányokban fog bővülni az újabb alakulás folytán s a szemetgyönyörködtető virágokon kívül a gazdasági magtermelés ágazatait is felöleli. Ennek az uj részvénytársaságnak szintén dr. Engel Jakab lett igazgatósági elnöke, ki mindkét ipartelepnek részvénytársasággá való átalakításában tevékeny részt vett, másik vezető embere Hegedűs Sándor lesz.

Mintha uj élet kezdődnék itt nálunk. Mintha felébredtek volna az emberek letargiájukból. A fejlődés, az okos ipari előhaladás, a jövedelmező, céltudatos nemzeti munka korszaka következett volna be. Méltók az elismerésre, akik előljártak e tekintetben.

HÍREK.

— Gr. Széchényi Lászlóék itthon nyarainak. Köztudomású, miszerint gr. Széchényi Lászlóék az ungme- gyei Felsőremetén nagykiterjedésü birtokot vásároltak s annak legregényesebb helyén fejedelmi diszü kastélyt építtetnek. A kastély építkezési munkálatai pár hó múlva teljesen be lesznek fejezve s a dúsgazdag grófi pár a nyarat itthon, abban fogja tölteni.

— Kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a Márk községben újonnan szervezett állami óvodához Alth Irént nevezte ki óvónővé.

— Vasúti áthelyezés. Fábry Sándor MÁV. hivatalnok Sárospatakról Rutkára helyeztetett át.

— A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának március havi rendes ülése folyó hó 14-én délelőtt lesz megtartva.

— Uj beosztás az állami hivatalokban. Újabb hírek szerint a minisztertanács olyan értelmű rendelkezést kíván tenni, hogy összes állami hivatalokban egyhuzamban állapítja meg a hivatalos órákat, még pedig nyáron

7—1-ig s télen 8—1-ig. Ez által az állam fűtés- és világítási költségek-