Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-02-26 / 17. szám
9. oldal. Február 26. zEmpl;E N. helyettesítés utján kívánja betölteni s ezen kérelmét, az alispán utján, Zemplén vármegye törvényhatóságához felterjeszteni rendeli. Az indítványt azzal indokolják, hogy a csupán egy évi időtartamra oly pályázók, a kik a képviselőtestület osztatlan bizalmát nyerhetnék el, a pályázattól tartózkodni fognak s igy egyhangú és osztatlan bizalom melletti választásra ez idő szerint nem lehet kilátás. A benyújtott indítvány a képviselő- testületnek már legközelebbi ülésében tárgyalás alá fog kerülni. Pénzintézeteink mérlegei. ii. A sátoraljaújhelyi népbank. Alapittatott 1869-ik évben. Igazgatója : Dr. Kellner Soma. A legrégibb s a legforgalmasabb pénzintézetek egyike. Betétállománya 1909. év végén 1.333,996 kor. Rendkívüli tartalékalapja 30,000 kor. Tartalékalapjai majd elérik az alaptőkét, amennyiben az 1909. évi dotációval 229,300 koronát tesznek ki. (Az alaptőke 234,400 kor.) Tiszta nyereménye volt az 1909. üzletévben 42,285 korona. Osztaléka rószvényenkint 34 kor. = 8%. Jótékonycélra adott 300 koronát. A sátoraljaújhelyi központi takarékpénztár 16 évi fennállása után egyike a legforgalmasabb pénzintézeteknek. Igazgatója: Dr. Rosenthal Sándor. Betétállománya 1909. év végén volt 1.824,565 kor. Váltóállománya 2.618,583 kor. Tartalékalapja az 1909. évi dotációval 153,500 korona. Tiszta nyereménye 31,451 kor., melyből részvónyenkint 40 kor. osztalékot adott = 10%. Jótékonycélokra 260 koronát fordított. Megyei általános bank Sátoraljaújhely. Igazgatója: Halász József. Szintén a forgalmasabb és fejlődő pénzintézetek egyike. Az 1909. évi üzleti eredménye — lár úgy betétje, valamint váltóállománya is nagyobb az előző évinél, — a jövedelem nem volt olyan, mint az előző évben. Ennek oka az 1909. évben előfordult fizetésképtelenségekben keresendő, a mely körülményről az igazgatóság jelentésében is említést tesz. Betétállománya volt 1909. év végén 1.191,565 kor. Váltóállománya 1.806,506 kor. Tartalékalapja az 1909. évi dotációval 40,000 kor. Tiszta nyereménye leírások után 18,050 kor., melyből bírok róla lemondani. Ide rendeltem férjem születésnapját ünneplendő alkalomra. Csak látni, hallani akartam. Még egyszer vele beszélni! Jó és erős akarok lenni. Nem akarok elbukni. Beszélhetsz még velem Tincsim. Takaros vagyok szívben, lélekben. Ne fordulj el tőlem. Hallod: jó akarok lenni, ha kibírom. (Folyt, köv.) Földünk története. (A folyó hó 27-én a Szabad Líceumban a Magastátráról tartandó előadás bevezető része) A Magastátra ismertetésével kapcsolatban helyén valónak tartom, hogy rövidesen szóljak Földünk történetéről, azaz kialakulásáról és átalakulásairól. Miként egyéb tudományokban, úgy a földrajzban is a fejlődésen alapuló ismertetés módszerét alkalmazzuk. Ha pl. szó van a Balaton-tó megismertetéséről, nem elégszünk meg azzal, hogy leírjuk a tavat északnyugatról keretelő érdekes vulkanikus kiemelkedéseket s hogy szólunk a tónak mélységviszonyairól, állat és növény világáról, vizének khemiai összetételéről és édekes mozgásairól, hanem kiterjeszkedünk arra, illetőleg megállapítani törekszünk azt, hogy miként és mikor alakult ki a Balatoniénak a medencéje és miféle átalakurészvényenkint 25 korona osztalékot adott = 6%. Jótékonyaira 100 koronát adományozott. A sárospataki takarékpénztár. Vármegyénk vidéki pénzintézetei között a legforgalmasabb és legrégibb egyike. Alapittatott: 1867. évben. Az intézet forgalma az összes fontosabb üzletágakban az előző évivel szemben emelkedést tüntet fel. Betétállománya volt 1909. év végén 2.729,672 kor. Tartalékalapjai meghaladják az alaptőkét és 307,956 koronát tesznek ki. (Alaptőke 300,000 korona.) Tiszta nyereménye volt 87,491 kor., mely összegből részvényenkint 24 korona osztalékot fizetett = 24%. Jótékony- célokra 437 koronát fordított. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Az állandó választmány ülése. Az állandó választmány március hó 11-ik napjának délelőtt 9 órájakor ülést fog tartani a vármegyeháza kistanácstermében. )( Vármegyei tisztviselők adó- mentessége. Köztudomásúlag a vármegyei tisztviselők törvény alapján mentesek a törvényhatósági útadók viselésétől. Kétely merült azonban fel a tekintetben, hogy a törvény eme kedvezménye kizárólag csak az 1904. évi X. t.-c. rendelkezései alá eső tisztviselőkre, esetleg más, törvényhatósági alapokból javadalmazott tisztviselőkre is kiterjed-e. A kérdés tisztázása végett most a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőig körrendeletét bocsátott ki, melyben a szakminiszterek kimondják, hogy a szóbanlevő adómentesség kedvezménye a vármegyék minden olyan alkalmazottjára is kiterjed, akik nem a vármegyei háztartási költségvetés, hanem egyéb alapok vagy jövedelmek terhére rendszeresített tisztviselői, altiszti vagy szolgai állásokat töltenek be. Ilyenek pl. a kórházi, útadó, vagy más hason természetű alapok terhére rendszeresített állások. Megjegyzi még a körrendelet, hogy ezek a kedvezmények a törvényhatóságok nyugdíjasait is megilletik, ellenben a dijnokok habár végleges, nyugdíjjogosultsággal bíró alkalmazásban állanak is : a szóbanlevő adókat fizetni kötelesek. lásokon ment keresztül. Vagy pl. a Magashegyet ismertetve nem elégszünk meg azzal, hogy leírjuk a hegy alakját, alkotó kőzeteit, növény és állatvilágát, hanem megemlítjük azt is, hogy a Magashegyet alkotó kőzetek, mint vulkanikus kőzetek Földünk belsejéből folyékony állapotban kerültek a felszínre és pedig abban az időben, amikor még Alföldünket tenger borította. Mindez, amit Földünk történetéről mondani fogok, merő feltevéseken alapszik, de azért nagyon is méltó a megismerésre. Mert hiszen Földünkről, életünk legfontosabb tényezőjével van szó, amely szolgáltatja nekünk azt a teret, ahol ideigtartó életünket boldogan vagy boldogtalanul, vagy talán helyesebben szólva sem nem boldogan, sem nem boldogtalanul, leéljük. Laplace francia tudós szerint Földünk kialakulásának első állapotában tisztán légnemű anyagokból és pedig vízgőzből és különféle gázokból állott s jóval nagyobb térfogatú volt, mint most. Már akkor is gömb alakú volt és forgott tengelye körül s keringett a Nap körül. Légnemű állapota magas hőmérsékletével volt kapcsolatban. Idők folytán azonban kőmérséklete kisugárzás által csökkenni kezdett, mi által a külső részeken HÍREK. Hogy történt 1910. máj. 18-án a Halley eljövetele.*) — febr. 26. A csodás jelenség három óráig tartott. Ezt tudjuk, mert az órák nem szűntek meg tovább mérni az időt. Es e három óra alatt az összes élő lények a földszinén mozdulatlanul maradtak. Akik átélték e pillanatokat, ugyanazon rémes hangokat, a gázak egyazon sistergését hallották, a csillaghullás egyazon színes esőjét látták. A hindu megállt barázdája szélén, hogy megfigyelje a csodát és áléivá esett össze; a kínai rizses tálja előtt, a kis japán boltos üzlete küszöbén bukott a földre és azokat, akik estve sétálni mentek, az Aranyszarv mentén, a csillag jöttét várva, hasonló sors lepte meg. Nagy városok széles téréin, néma kis völgyekben, erdők tisztásain, házakban, menedékhelyük szalmazsákjain ugyanaz volt a hatás; a hajókon az utasok csoportokba verődve várták a csodát s egyszerre félelemtől sújtva hullottak alá. A kapitány megingott a dobogón, a fűtők az izzó szénbe estek. A gépek tovább jártak s a nagy úszó alkotmányok elhagyták a kis halászbárkákat, amelyekről egy hang se hallatszott s amelyek kormány hiányában, a hullámok kénye- kedve szerint ringtak, ringatóztak. Á Végzet nagy Megállj-szavára, az élet darabjának minden játszói megbotlottak s helyben összeestek. Szószerinti valóság lett ez New-York- ban. Éppen előadás ideje volt és hogy a nézők félelmét elvonják, a színészek folytatták a játékot a növekvő sötétségben. Közben a közönség elhelyezkedett a páholyokban s a földszinti ülőhelyeken. Így érte őket az általános bágyasztó álom úgy, hogy némelyek előre estek, mások székeik alá csuszamlottak. Parload beszélte el nekem, jóllehet nem tudom, minő adatokkal támogatja állítását, hogy egy óra eltelte után, nitrogén-kombináció állott be s a levegő rendes világos lett, de az egyetemes álomban a csukott szemek nem figyelhették meg a változás első óráit. Londonban késő éj volt, de New-Yorkban például vacsorához készülődtek ős Chicagó•) Ez a közlemény a Matin folyó hó 20-iki számában jelent meg s szerzője Wells, a hires angol Író. egyes gázok cseppfolyósodtak, mig a belső rész megtartotta légnemű állapotát. A keletkezett folyékony anyag olyan lehetett, mint amilyen a kohók tartalma a legmagasabb hőnél. Földünk kisugárzása, illetőleg hülése egyre tartott, aminek az eredménye az lett, hogy a folyékony réteg külső része megkeményedett, s a külső még légnemű részből egyre több lett folyékony állapotúvá. A megkemónyedéssel Földünkön szilárd kéreg keletkezett. E szilárd kérget alkotó kőzeteket, minthogy a leg régibbek, ős kőzeteknek nevezzük. — Ilyen őskőzetek alkotják a Magastátra déli részét. Földünkön az első szilárd réteg megalakulásával nem szűnt meg a belső kisugárzás, illetőleg a hőmér- sék csökkenése, hanem egyre folytatódott. Ennek a következménye az lett, hogy a szilárd kéreggel kapcsolatos folyékony részek megkeményedtek, viszont a folyékony réteg szomszédságában levő légnemű részek folyékonyakká lettek. A továbbiaknak megvilágositása okáért meg kell itt emlitenem azt, hogy Földünk belsejében levő gázok különbözőek lévén, azoknak a csepp- folyósodása nem történt egyszerre, hanem az egyik rövidebb, a másik hosszabb idő alatt s hogy a folyóban a diner ideje közelgett s mindenki künn, a szabadban volt. Ott a hold világíthatta meg az utcákat és tereket, melyeken a villamos tramwayk féktelenül rohantak tova, mig a holttestek összetorlódó halmaza fel nem tartóztatta futásukat. Éttermekben, vasúti indóházakban, lépcsőkön, előcsarnokokban csak eldőltek az emberek, amikor hozzájuk ért el a perc. Billiárdozók a zöld posztó előtt, italosok kezükben pohárral, tolvajok leshelyükön, mindnyájan, mit sem sejtve, gondtalanságuk és bűneik ölén lepettek meg. A homály dacára, Anglia egy tengeri ütközetet kísérlett meg, amelytől nagy győzelmet várt, az Északi-tengeren flottájának két szárnya, mint két szorító kar, ölelte át az ellenséget. Szárazföldön is döntőnek Ígérkezett ez az éjszaka: a német csapatok fegyverben álltak Redingen- től Markirchig és a gyalogos hadtestek, egy éjszakai meneten meglepetve, mint lekaszált széna, rendokbe estek Longuyon és Thiancourt közt, d’Av- ricourtól Douenig. Spincourton túl a dombokon a francia előfutárok nyüzsgése megszakadt és a véghelyek hosszú vonalán tisztek és katonák ott aludtak a szerszámok közt, szétszórva a befejezetlen sáncárokban. A magyar és olasz paraszt ásítva nézett a reggel homályos arcára s szobájába húzódva, álomtalan alvásba sülyedt. A muzulmán imádságos szőnyegén ragadt, mig Szidney- és Mel- bourneben és Uj-Zelandban délután köd esett és szétszórta a lóversenyre menőket, meg azokat, akik kricket partit kezdtek ; akadályozta a hajók terheinek lerakását s a sziesztázók csendes pihenését. Gondolok az erdők, pusztaságok ősmélyére. Itt is megállt az élet mozgó lába- Vérengző vadállatok fagyos árnyékká merevültek. Ami csak él és lólekzik: mozdulatlan lett. — A kétes szürkületben madarak és vadak bó- nultan estek a fák, bokrok, cserjék alá, a fü közé. A tigris elnyúlt megfojtott áldozata mellett s ennek vére lassan csurgott a csalit csendjében. Mégja legyek is, megszállva az álomkórtól,szárnyukat behajtva, aláhulltak, a pók megnehezült hálója közepén gubbadt össze. Pillangók, mint színes hópelyhek, szállingóztak, kerengtek a légben s estek alá. Egy ellentét folytán felteszik, hogy a jelenségnek nem volt semmi hatása a halak s általán a vízi állatok életére. Az általános álomból egy érdekonnyá lett légnemű anyagok térfogata jóval kisebb lett. Az utóbbi körülmény azt vonta maga után, hogy a szilárd kéreg és a folyékony réteg között hatalmas üregek támadtak. A szilárd kéreg pedig egyes helyeken nem lévén alátámasztva lassan alá- sülyedt, ami által Földünk felületén hatalmas behorpadások keletkeztek. Földünk szilárd kérgét kívül hatalmas vastagságban légnemű anyag borította be, amelynek nagy részét vízgőz alkotta. A hülés ezután is egyre tartott. Végre a külső légróteg any- nyira lehűlt, hogy a benne levő vízgőz cseppfolyósodott s aláesve kitöltötte Földünk felületének hatalmas behorpadásait s kialakultak a tengerek. Igen fontos körülmény volt Földünk felületén a viz megjelenése, mert a viz a Földünk felületét átalakító tényezők egyik legfontosabbika. A viz Földünk felületét elegyenliteni törekszik és pedig az által, hogy a kiemelkedéseket khemiai és mechanikai utón rombolja, a rombolási termékeket légnemű és szilárd állapotban tova szállítja és a mélyedésekben, azaz a tengerekben és a tavakban lerakja. Ezt a munkát végezte a viz Földünk felületén megjelenésének első pillanatától, ezt végzi most is s fogja a jövőben is. Lépest tartok a mai borral!! s igy abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is ki tudom elégíteni. Fehérnemű és vegytisztító intézetemet a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel rendeztem be s minden gallér éle egy oly géppel lesz simítva, hogy a viselője meg van védve a nyak kidörzsölésétől. A gallérok szine hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná T nei “N /F mint a kaucsok gallér. Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamin Ä&iOSl JA/Ja. kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák a lehető legolcsóbb árak mellett 8 napon mosó és vegytisztító intézet« belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kór: f ÁXOBALJAUJMXLY
