Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-02-16 / 14. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Február 16. ezután Lukács László újonnan kinevezett m. kir. pénzügyminiszter leirata, melyben kinevezését tudatva a bizottság támogatását kéri. A bizottság kimondotta, hogy a pénzügyminisztert minden törvényes és alkotmányos keretekben kiadott rendeletének végrehajtásában támogatni fogja. Azután még egy pénzügyminiszteri leiratot olvasott fel az előadó, melyben a miniszter közli a bizottsággal, hogy annak egyik tagja, Éiszenmann Oszkár sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgató a kir. tanácsosi címmel lett kitüntetve. Dókus Gyula meleg, szép szavakban tolmácsolja a bizottság Őszinte örömét a kir. pénzügyigazgatót ért kitüntetés felett, méltatja Éiszenmann Oszkár kiváló tevékenységét s boldog, hosszú életet kíván neki a rnéltán megérdemelt kitüntetéshez. (Éljenzés.) Tiszti ügyészek Jelentései. Dr. Szirmay István tiszti főügyész előterjeszti a Taktaföldvár és Mohos pusztáknak közigazgatásilag s területileg Szerencs községhez való csatolása ellen Monok község által benyújtott felebbezést. Élénk vita után a felebbezést elutasították. — Bodrog- vécs község bírája ellen özv. Pál Miklósné ottani lakos panaszt emelt, hogy 6 koronát végrehajtás utján behajtott tőle, melylyel ő nem tartozott. A nyomozat kiderítette, hogy a végrehajtás tényleg minden jogalapot nélkülöz, ezért a községi biró ellen fegyelmi eljárás rendeltetett el. — Loisch Béla körjegyző ellen egyik adózó fél, állítólagos szabálytalan végrehajtási eljárás lefolytatása miatt kártérítési keresetet indított. Igen élénk és beható vita folyt le e tárgy körül, melynek eredménye az lett, hogy a bizottság a körjegyző eljárását törvényszerűnek látva, őt a kártérítés kötelezettsége alól felmentette. Somogyi Bertalan t. alügyész referá- dáia alapján a bizottság több rendbeli gyógydij tartozást törölt, majd a dr. Tátrai Dezső t. alügyész által előterjesztett községi iskolai alapvagyon számadásokat és bérszerződéseket hagyta jóvá az előadói javaslat értelmében. VlzdlJ ügyek. Á m. kir. államvasutak sátoraljaújhelyi gépjavító műhelyének vezetősége felebbezett a város által a gyártelep helyiségei után kirótt viz- dijak ellen, azon indokolással, miszerint a vízvezetéki csőhálózat a gyártelepre bevezetve nincs. A vizsgálat iratai azonban beigazolták, miszerint a gyártelep 200 méternél kisebb távolban esik a legközelebbi vízvezetéki közkuttól, a szabályrendelet értelmében tehát a vizdijak fizetésére köteles. — Dókus László felebbezé- sének helyt adott a bizottság, mert beigazoltatott, hogy nevezettnek Malomutcai háza az 1907—1909. években tényleg üresen, bezárva állott s így a vizdijak fizetésére nem kötelezhető. Árr&Bzétl ügyek. Pintér István árvaszéki elnök akadályoztatása folytán Pilissy László elnökhelyettes jelent meg az ülésen, ki előadta, miszerint a gyámi köz- igazgatás ügymenete zavartalan, a beérkezett ügydarabok hátralék nélkül feldolgoztatnak. Közegészségügy. A hivatalos elfoglaltsága miatt távollevő dr. Löcherer Lőrinc tiszti főorvos január havi jelentését Mattya- sovszky Kálmán aljegyző olvasta fel. E jelentés szerint vármegyénk területén jan. hóban az általános köz- egészségi állapot némileg javult, heveny fertőző betegség 255 esetben fordult elő. Állategészségügy. Révész György törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint az állat- egészségügy általában véve jó; a vármegye területén az elmúlt hóban 31,539 drb. szarvasmarha vágatott le. Kir. ügyészség. Eiserth István kir. főügyész-helyettes jelenti, miszerint a felügyelete alatt álló sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki fogházban január hó 31-én a letartóztatottak létszáma 398 férfi és 22 nő, összesen 420 volt. Közülök jogerősen el van Ítélve 385 férfi és 21 nő, felebbezés alatt áll 2 férfi, vizsgálati fogságban 11 férfi és 1 nő van. Az egészségi állapot jó, nevezetesebb esemény nem fordult elő. (Az, hogy Walkovszky Elek meghalt, már február hónak az eseménye.) Adóügy. Éiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgató január havi jelentése szerint egyenes adókban 1910. január havában 109,949 korona folyt be vármegyénk területén; az 1909. január havi befizetéseknél 38,540 koronával több. Haddijban (a befolyt összegek mellőzésével csak a többleteket tüntetjük ki) 1724, bélyeg és jogilletókekben 1350, sójövedékben 3237 koronával magasabb az állam- kincstár január havi bevétele az előző évi január havinál. Cukor-, szesz-, sor-, borfogyasztási adókban és italmérési illetékekben 1.023,486 koronát fizettek be, tehát az előző évi január havinál 297,706 koronával többet. — Bejelentette még kir. pénzügyigazgató, hogy ideiglenes házadó mentességet 135, fizetési halasztást pedig 13 esetben engedélyezett. További refe- rádája alapján Okruczki Ferenc mak- koshotykai lakos terhéről 40 korona jövedéki bírságot, Groszmann Mór sátoraljaújhelyi lakos terhéről 83 kor. 63 fill. ált. jöv. pótadót, azonkívül számos, a községek által bemutatott törlési jegyzékekbe felvett s behajt- hatlannak bizonyult adók törlését rendelte el a bizottság. Tanügy. Beregszászy István kir. tanfelügyelő a múlt hó folyamán teljesített iskolalátogatásai alkalmával általán véve kedvező eredményt tapasztalt az iskolákban. Homonnán állami elemi iskola szervezését kéri Dudás Gyula ottani kir. tanfelügyelő. A bizottság pártolólag terjeszti az ügyet a kul- tufezkormány elé. Több tanító fizetés- kiegészítő vagy korpótléki államsegély iránti folyamodványa szintén kedvező elintézést nyert. László Fló- ris nagymihályi állami tanítót hivatali működését illetőleg egyik ottani lakos megrágalmazta. László fegyelmi vizsgálatot kórt maga ellen, erre azonban a bizottság nem látva elegendő okot, a fegyelmi eljárást nem rendelte el. Közlekedégügy. Hönsch Dezső műszaki főtanácsos jelenti, miszerint közlekedési akadályok nincsenek, közutak és építményeik jó karban vannak. Az újonnan épült Sárospatak—karádi útvonalat a hónapok óta tartó esős idő azonban helyenkint megrongálta. — A sárospataki uj Bodroghid vasfelszer- kezetének felrakása folyamatban van. Az ülés d. u. fél egy órakor végződött. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Sátoraljaújhely város közgyűlése. — febr. 15. A képviselőtestület tagjainak élénk érdeklődése mellett folyt le a febr. hó 15-én d. u. 3 órára egybehívott rendkívüli városi közgyűlés, melyen kezdetben még dr. Reichard Salamon polgármester elnökölt. A közgyűlés tárgyait a meghívón feltüntetett sorrendben vették tárgyalás alá. Főbb események a következők voltak: A Bettelheim Márton sörnagykereskedő cég aziránt folyamodott, hogy a jégvermei megtöltéséhez szükséges s nagy árban, messziről, vasúton szállított jégnek a vasúti állomásról való befuvarozása alkalmából a kövezeti vám fizetése alól mentessék fel. A képviselőtestület kiadja a kérvényt véleményadás céljából a pénzügyi bizottságnak. Dr. Reichard Salamon polgár- mester ezután átadta az elnöki széket Farkas Andor polgármester helyettesnek s a közgyűlésből eltávozott. Farkas Andor ismertetve a polgármester által állásáról történt lemondás eseményeit, határozathozatalra kéri a képviselőtestület. A közgyűlés Matolai Etele és dr. Búza Barna képvt. tagokat küldötte ki azon célból, hogy dr. Reichard Salamont lemondásának visszavonására bírják rá. Dr. Reichard Salamon azonban annak kijelentésével, hogy bár szívből fájlalja, miszerint szülővárosának e, díszes állásban nem szolgálhat, polgármesteri székében nem működhetik, de az adott viszonyok és körülmények folytán ragaszkodni kell elhatározásához s lemondását vissza nem vonja, de kéri annak elfogadását. A képviselőtestület a küldöttség jelentésének meghallgatása után sajnálattal vette tudomásul a lemondást s midőn azt hivatalosan elfogadja, egyben méltányolva dr. Reichard Salamonnak a város közönsége érdekében eddig is kifejtett önzetlen és buzgó tevékenységét, neki érdemeit elismerőleg jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat kapcsán őt erről értesíti. Megbízta ezután a képviselőtestület Farkas Andor polgármesterhelyettest, hogy a dr. Reichard Salamon lemondásának a képviselőtestület által történt elfogadását jelentse be a vármegye alispánjának. A városi adóügyosztály átszervezésére vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyás végett felterjesztik s annak jogerőre emelkedése után fogják az egyes állásokat betölteni. A Vörös-ökör helyiségeit a pénzügyi bizottság által megállapított, kb. 20%-os béremelés mellett kiadják a régi bérlőknek. Deutsch Simon 3500 koronás bérajánlatát szintén elfogadták. Á jéggyárra vonatkozólag többek hozzászólása után elhatározták, hogy azt a vizmütelepen állítják föl, hol az áramot a vizmü gépezetei szolgáltatják. A gyár berendezését a napi 60 mm. jég előállítására alkalmas, a Nicolson-féle gépgyártól beszerzendő 35,000 korona értékű gépezet fogja képezni. Végül a 9000 kor. államsegélyre vonatkozólag akként határozott a közgyűlés, hogy abból Bogyay Béla tanácsosnak 420, Gecsei Jenő adótisztnek pedig 440 koronát kiutalt, a 8140 korona felosztása, illetve mikénti felhasználása tárgyában azonban csak jelen intézkedésének törvényhatósági jóváhagyása után fog határozni. Az élénk és érdekes ülés az esti órákban végződött. )( Egyházi javadalmasok megadóztatása. Az 1910. évi IV. oszt. kereseti adók kivetése most van folyamatban. Figyelmeztetjük ez alkalommal az egyházi javadalmakat élvező lelkészi és kántori kart, miszerint a m. kir. pénzügyminisztérium legutóbb körrendeletét adott ki, mely szerint az egyházi javadalmasok a haszonélvezetükben levő, de egyházi tulajdont képező ingatlanok jövedelme után IV. oszt. keresetadóval meg nem róhatók. Az uj föld- és házadó törvények ugyanis egyértelmüleg kimondják, hogy a haszonélvező tényleges birtokosnak tekintendő, a bir- lalatukban levő egyházi vagyon után tehát föld- vagy házosztályadóval rovatnak meg, igy ebbeli javadalmuk a IV. oszt. kér. adónál adóalapot már nem képezhet Nem változtat a dolgon a magyarországi ág. és ref. egyházak alkotmányának 235. fejezete, mely szerint a javadalmas a birlala- tában levő ingatlanok összes közterheit viselni tartozik, mert ámbár az adók helyenkint az egyházak terhére iratnak is elő, a dolog lényege az: hogy a telekkönyvi tulajdonos egyházközség csak erkölcsi szavatossággal tartozik az adókért, tényleges birtokos azonban a haszonélvező lévén, ha ezek IV. oszt. kér. adójánál az ingatlan jövedelem is beszámíttatnék : kétszeres megadóztatás esete állana be. )( Községi pótadó ügy. Az 1909. évi XII. t. c., melynek 33. §-a hatályon kivül helyezi az 1886. évi XXII. t.-c. 130. §-ának 5-ik bekezdését: az 1911. év január elsejével lép életbe. Ez a törvény a közszolgáltatások egyesített kezeléséről szól s mert vármegyénk számos községében már a tavasztól kezdve dolgozik az elöljáróság a jövő évi községi költségvetés előkészítésén: alkalomszerűnek tartottuk felemlíteni, miszerint az uj törvény szerint a község minden egyes tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek fedezésére szükséges pótadók kivetésénél a községhez csatolt önálló puszták után is az állami adók egész összege veendő kivetési alapul, az előző évi (most tehát az 1910. évi) megállapítás szerint; vagyis az önálló pusztákra vonatkozólag az 1886. évi XXII. t.-c. 130. §-ában megállapított kedvezmények 1910. dec. végével teljesen megszűnnek. Az uj törvény emez igazságos rendelkezése igen sok községnél tetemesen leszállítja a községi pótadókulcsot, mert méltányos teherviselésre kötelezi az eddig indokolatlan kedvezményekben részesített nagybirtokokat. 9z Izr. Nőegylet hangversenye. — febr. 13. A »Sátoraljaújhelyi Izr. Nőegylet“ folyó hó 12-én, szombaton este fél kilenc órakor tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért s az ehhez méltó fényes sikerrel zárult hangversenyét a városi színházban. Azon jelentős sikernek, mely ennek a hangversenynek kísérője, velejárója volt: bizonyságát adta a színházterem maga, mely erre a kedves alkalomra zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel. Még a zenekari székeket is fel kellett állítani, hogy a színház befogadhassa azt a közönséget, moly ez alkalomra falai közzé csoportosult, hogy részese lehessen annak az élvezetnek, léleküditő szórakoztatásnak, amit a hangverseny estéjén szereplő művészek nyújtottak a jelenvoltaknak. Nyújtották pedig ezt a hangverseny műsora kapcsán, melynek minden száma művészi magaslaton állott. De eltekintve ettől: igaz méltánylás és hála illeti az izr. nőegyletet a nagysikerű hangverseny rendezéséért már csak azért is, mert megtestesített egy óhajtott viszontlátást, egy kedves találkozást is, melyben a közönség újból láthatta egykori közkedvelt művésznőjét, ünnepelt primadonnáját : Komlósi Emmát. A hangverseny mindenféle tekintetben fényes sikerrel zárult. Biztosította ezt a nagy számban megjelent közönségnek meleg, rokonszenves érdeklődése, melyet az est kimagasló műsora hálált meg. Ez a siker valóban méltán teheti büszkévé a hangversenyt rendező izr. nőegyletet, mert cserében a közönség szép számban való megjelenéséért hálából olyan művészi színen álló műsort adott a megjelenteknek, mely ritkítja párját. A hangverseny műsorának első számában Meer Margitka budapesti 12 éves zongoraművésznő lépett fel. Verdi-Liszt: „Rigolettó Paraphrase“ cimü müvét játszotta el zongorán olyan művészi biztonsággal s bámulatot keltő technikai készséggel, melyek biztosították részére a műsor- szám teljes sikerét. A meglepetést keltő bemutatkozásnak csattanója a felhangzó tapsvihar volt, mely ráadást is követelt. Ráadásul Scarlati: Sonata c. müvének szépségeit is hallhattuk a művésznő játékában, ki en-
