Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-01-08 / 3. szám
Sátoraljaújhely, 19íO Január 8. 3. (4914 ) 'AJ^&xa. sísaSSs évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hjilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHUSRT GYULA. NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Az uj helyzet. — jan. 8. A hét legnagyobb szenzációja természetesen az uj alakulat, a Lukács-kabinet életrekelte. — Sikerült Lukács Lászlónak egy, politikailag s pártbelileg egyáltalán nem exponált s nem kötött emberekből álló kormányt alakítania, hogyha lehetséges: a végleges megoldást is előmozdítsa. Nem nagy jelentősége van az uj kabinetnek, mert még előre nem látott kedvező alakulatok esetén is kiegészítésre szorul s egyelőre nincs is más feladata, mint az adminisztratív teendőknek fennakadás nélküli ellátása. Egy érdeme van: az, hogy az országot fölmenti — legalább egyelőre az exlex terhe alól, amely tudvalevőleg rendkívül bénító hatással van egész államéle- tünkre. A politikai pártok vezetői a Lukács-kabinet számára az in- demnitás megadását helyezték kilátásba, természetesen csak oly célból, hogy választások lehessenek kiírhatók, de nem bizalmi nyilatkozatként. Lukács László legközelebb megteszi kijelentéseit a parlament s a nemzet szine előtt azon irányelvekről, melyek őt vállalkozásában vezették. Nem adhat azonban munkaprogrammot, nem ígérhet végleges megoldást, mert teljesen izolálva áll, — sem pártokra, sem parlamentre nem támaszkodhatik, Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Tóni. A .Zemplén* számára Irta: Wiczmáudy Jenő. Úgy éljen ő, Csicseri Tóni ur volt tetőtől talpig. Fején ragyogó cilinder, alatta jól fésült haj, szikár termetén prémes bunda. Tóni volt a vármegye büszkesége. A megyei hajdú alázatosan emelte meg süvegét, ha Tóni, a titkár ur átlépte a vármegye ódon kapujának küszöbét. Tónit legjobb akarattal sem lehetett lumennek mondani, sőt az irigyei titokban ostobának tartották, annyi mégis bizonyos volt, hogy Tóni nélkül nem eshetett mulatság. Tóni fellépése a társaságban határozott volt, mint a legöregebb primadonnának, folyékonyan és meggyőzően beszélt. Vitás ügyekben ez volt a kérdés : mit mond Tóni ? Mindezekből látszik, hogy Tóni népszerű volt megyéjében, A népszerűségre lehet valamit tehát egyszerű hivatalnok kormány. Az ő múltja, eddigi politikai pályafutása s vezérelvei különben is ismeretesek a nemzet előtt s ezekből vonva konzekvenciát, lehetetlennek tartjuk- hogy a politikai helyzetet végleg és tartós eredménynyel rendezhesse. Egyelőre azonban a kérdésnek idefejlődése is valami, mert az uj rendszer csak siettetni fogja a végleges megoldást. Leginkább elfogadható azok kombinációja, akik azt állítják, hogy miután Lukács garanciát nyert a pártok vezetőitől arra, hogy a parlamentben megkapja a rövid 2 hónapos indemintást, — azonnal hozzálát az uj választások megejtéséhez. Ez a tervezet nemcsak elfogadható, de a jelen viszonyok közt az egyedül helyes is, mert más kivezető ut valóban nincs és a király nem régen jelentette ki, hogy a megoldást csakis alkotmányos utón kivánja, már pedig itt más alkotmányos ut, — az eddigiek szerint nincs. Arról álmodni sem lehet, hogy a Lukács-kormány az uj válaeztáson többséget nyerjen. A nemzet sokkal széttagoltabb most, mint valaha s midőn annexiós milliók meg mindenféle, — törvényileg biztosított jogainak nem érvé- nyesülhetése állanak a választás hátterében : hát bizony nem igen fog az uj rendszerért lelkesülni. Az ősi szabadelvű párt .amaz építeni, gondolta Tóni és építeni kezdett. Mindenekelőtt hitelét alapozta meg, természetszerű, hogy a titkári stallun nem volt elegendő reprezentációs költségekre. Az úgy, ahogy, elkészült alépítményt kellett tető alá huzni. A hitel jó, gondolta Tóni, de sokkal biztosabb a tőke. A tőkék, mint köztudomású, nem lógnak a levegőben, ez a szomorú igazság Tóni előtt sem volt titok. Mindazonáltal az világos volt, hogy tőkére szükség van, a hitel mégis csak rossz fejős tehén. De honnót vegye a tőkét? Ez a gondolat nem kis fejtörést okozott kitűnő barátunknak. Ha megütné a főnyereményt 1 Ez volt első gondolata, bár bizonytalannak látszott, mégis ki tudja? Nem egyszer olvasta az újságban, hogy „Kis szerencséje nagy s Török szerencséje örök.“ Ki tudja ? Egyik ismerőse is beszélte, hogy a sarki mézeskalácsos igy alapította meg a szerencséjét. Egy ajtócskát nyitva kell tartani a szerencse számára, melyen beröpülhet. Tóni kinyitotta az ajtócskát s egy egész sorsjegyet vásárolt. Ma talán még önérzetesebben léelvei kelnek ki sírjaikból most, melyeket a nemzet egyáltalán nem óhajtott viszontlátni. Az utóbbi idők alakulásai más eszméket vetettek felszínre. Az alkotmány párt, az Andrássy Gyula és Széli Kálmán, sőt velük egyetértésben a Kossuth Ferencék programmja mind szélesebb területen hódított. A végleges rendezés nem is kö- vetkezhetik el másként, csak e kiváló vezérpolitikusok közös megegyezésével adandó uj Programm alapján, amely programra a nemzet kívánságait tartalmazva, annak közös egyetértésével találkozzék s tegye lehetővé olyan parlamenti többség inkarnációját, mely valahára nyugodt, eredményes munkálkodás mellett valóban a fejlődés utain vezethetné a nemzetet. Nem szabad és nem is lehet e nagy munkából senkit kizárni, sem előbbi pártállására, sem személyére való tekintettel. A legnagyobbakat, a legtehetségesebbeket kell egy táborba gyűjteni, hogy az ingadozást végre az állandóság korszaka váltsa fel. A Luliács-kakinet kinevezése tehát végeredményében nem jelenti a válság megoldását, egyedül csak a kormányválság megoldását. A válság fennáll továbbra is, sőt éppen a válság megnem szünte hozta létre az uj kormányt. Uj rendszert ez nem teremthet, csak átmeneti intézkedések vannak passzív számlájára feljepett a hivatalba, megtette az első, nehéz lépést a tőke előteremtéséhez. Kollegái gratuláltak a kitűnő eszméhez és Tóni boldog, megelégedett volt Délben mégis kis kellemetlenség érte, nagyszakállu szabója kért váratlanul kihallgatást és benyújtotta számláját. — Kedves barátom, — nyugtatta meg Tóni — ma lehetetlen, de há rom hót múlva benézek üzletébe s akkor minden dolgát készpénzzel megveszem. A szabó értelmetlenül, de nem bizalom nélkül nézett Tóni arcába, ki igy folytatta: — Bár azt mondják, az ur nem fizet, nem siet és nem csodálkozik, én ezt a meghatározását le fogom szállítani a saját értékére. Számíthat reám. Kidomborította mellkasát és láthatóan örült a cikornyás körülírásnak, amelyet kikerekitett. A szabó tiszteletteljesen távozott. Tóni mosolygott, ha ennek az embernek csak kis üzleti érzéke lett volna, gondolta, nem hagyja kiaknázatlanul az alkalmat, hanem pár ruhát ajánl, mikor három hét mulv» pénzéhez juthat. Hja, az üzlet tudomány. Kéjesen tapogatta meg a tárgyezve, melyeket hogy mi módon aktívái, azt a közeli napok már megmutatják. A legközelebb múlt idők tapasztalatai amellett bizonyítanak, hogy mai parlamentünkben nincs olyan párt, mely nemzet és király által egyaránt elfogadható prog- rammot tudna adni. Ezért szükséges tehát a legkiválóbb erők egybegyűjtése, ezért nem lesz itt addig béke és állandóság, mig ez nem sikerül. A szertehuzás folyton csak emészteni fogja nemzeti erőinket, mígnem a végleges züllésig jutunk. Hogy onnan aztán lesz-e visszatérés ? az mély titka a jövőnek. A hónapokon át tartott meddő tanácskozások sorozata annyira összekuszálta a helyzetet, hogy annak csak időleges rendezése is nagy feladat lesz. Ennek a parlamenten kívül álló, egyedül közvetítő kormánynak bár első sorban csak az adminisztráció ellátása képezi feladatát, de erkölcsi kötelessége már vállalkozása folytán az is, hogy a nemzet és király közt megértést, megegyezést tegyen lehetővé. Ha ez nem sikerül neki, eltűnik az ismeretlenség homályában s a nemzet sorsa ismét csak önkezébe száll vissza. Hogy akkor miként fog intézkedni? Ha szertehuz éspártoskodik: akkor elpusztul, — ha összetart, akkor megalapozza jövőjét. cájában lapuló vadonatúj sorsjegyet. Három hét, — csak mihamarabb eltelnék a három hót. Minden különösebb ok nélkül, zsebében érezte már a lotto aranyait s ma, bár mint mondotta, szerény keretek között, megvendégelte barátait. A várva várt nap megérkezett s Tóni tagadhatlan izgalommal várta a sürgönyt, mely szerencséjét hírül hozza. Dél elmúlt, a kollegák eltávoztak, csak Tóni ült ernyedetlenül szobájában, a késő esti órákban tört meg türelme saz egyszer szemlesütve lépett ki az ócska kapun s a küszöbön megbotlott. Az első erkölcsi vereség, gondolta Tóni s mélyen szemébe huz‘a kalapját. Nevetni fognak a fiuk az ő rovására, de csak nevessenek, nem csak egy húzás van. Itt azonban gondolkodóba esett, ez a szerencsejáték mégis nagyon bizonytalan alap, nem tiszta munka. Másutt kell leereszteni a hálót, de hol ? Hajnalban riasztotta el az álom fantasztikus gondolatait, másnap mégis jóakaratu elnézéssel fogadta társai csipked' Titn' NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVf EUŐ rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyárt&g 30,000 hektoliter. Gyárt M / WT Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesfiit Szikvizgyár és Sörnagyraktár, . Zemplénvármegyei képviseleteink: «"">»“■ “jgazü: Lapunk ma 6 ol«' ,
