Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-06-25 / 51. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 25. reális magában véve; lélek is kell belé, ami megelevenítse, ami érzelmeinket is magával ragadja. Ez a lélek nem lehet más, mint ami a kiegyezés létrehozóját, Deák Ferencet áthatotta: a szabadelvű demokrácia szelleme. Azé az irányé, amely a jogok kiterjesztését, a nép széles rétegeinek a közügyek intézésében való részeltetését követeli és mindenkinek szabad érvényesülést enged a maga erején. Ezért valóban lehet lelkesedni, ez megfelel a magyar népléleknek és a történeti hagyományoknak, ilyen szellemű tevékenységgel biztosíthatja magának a munkapárt a nemzet érdeklődését, ragaszkodását és biztosíthatja azt is, hogy a választásokon szerzett nagyszerű győzelmet hosszú időn át hasznosíthatja a nemzeti gyarapodás és előmenetel diadalára. Negyven hordó nyíri bor. Jellemző história a választási harc idejéből. Idestova egy hónapja lesz már, hogy a választások lezajlottak. S a kik az utolsó percig bizakodtak abban, hogy a politikai hullámok elsimultá- val helyre áll s a nagy, harmonikus egységben szállhat majd síkra a polgárság a maga egzisztenciális érdekeiért, azokra ugyancsak rácáfol az események sora. Nap-nap után egyre izzóbban dolgozik a szenvedély és egyre erősebb lesz a terrorizmus — természetesen a túlsó oldal jóvoltából és csak azért, mert Búza Barna továbbra már nem parlamenti nevezetesség. A választókerület ítéletet mondott. Félre nem magyarázható határozottsággal, keményen és férfiasán szállva síkra a nagy nemzeti érdekekért, tört pálcát a jelszavak politikája felett. Belekapcsolta a maga szavát abba a hatalmas verdiktbe, mely- lyel az ország szorította le a Justh- pártot a fórumról. Búza Barna megbukott és ebbe nem tud beletörődni a túlsó oldal. Fújja a harsonákat, korrupciót emleget és sírva a maga keserves könnyeit, kutat az adatok után, melyekre ráépíthetné esetleg a petíciót. A kedélyek tovább lázon- ganak és ez a mesterségesen szított izzás, a szenvedélyeknek folyton való lázongása fojtó sulylyal nehezedik a kerületre. Alig van a választókerületben már ember, akit itatásért és vesztegetésért Búza Barna föl ne jelentetett volna. Folytatja a terrorizmust, bujtogatja tovább az indulatokat és hir szerint ezen az utón, akarja megalapozni a benyújtandó petíciót. S Búza Barnának joga van mindehhez és nem is ütközünk meg rajta. A régi gesztussal s a régi pózban dolgozik tovább a fiskális ur és mi jámborul konstatáljuk, hogy bizony irigykedve nézhetnek csak rá a klasszikus idők szószátyár és önző néptribunjai. De feltesszük a kérdést: a Búza Barna üldözési mániájával és mindenek fölött, erkölcsi érzékével hogyan egyezik az össze, hogy ő — aki a Tokaj-Hegyalja apostolának tolta fel magát, siettette a városi borpince felállítását, a bortörvény megalkotásában a legfőbb szerepet követelte magának és teli torokkal hirdette a zártterület egyedül üdvözitő voltát — negyven hordó nyíri bort hozatott a kerületbe a választók itatására. Neki kellett volna a legjobb példával előljárni, hogy a törvény ki ne játszassák és zártterület ide, zártterület oda, az a negyven hordó nyíri bor mégis bejött a kerületbe. Nyíregyházán adták vasútra a negyven hordót és a Búza Barna címén Uj- helybe is érkezett. A jeles hazafi itt azonban nem váltja ki, de továbbit- tatja a Bokor Pál címén Bodrogszer- dahelyre, ahol a Haás Móric pincéjébe gurítják a negyven hordó nyíri bort. De a hordók tovább gurulnak. S egy szép, verőfényes tavaszi napon a vasútvonalon kívül fekvő Burger tanyán van már a bor és onnan csempészik be ügyes kezek részint a városba, részint a községekbe, hogy a tisztelt polgártársak — egyébként részeg tótok — ráköszönthessék és azután az ügyvéd ur egészségére felfelhörpintsék a savanyu nyíri vinkót. S röviden summázva a dolgot, megállapíthatjuk, hogy ki lett játszva a kincstár és a város fogyasztási adójoga, ki lett játszva a bortörvény és arculveretett a zártterület. S Búza Barna még mindig szentül hiszi, hogy neki joga van az erkölcsök prédikálásához és van egy ember is Zemplénben, aki nem látja az ő újabban való hadakozása mögött a rugókat: a dühöt, a keserűséget, amiért megbukott és a kíméletlen, nagyétü előretörekvést, hogy újból mandátumhoz juthasson. VÁRMEGYE és VÁROS. )(Anyakönyvvezetői kinevezés. Zem- plénvármegye főispánja Habina János monoki anyakönyvvezető-helyet- test ezen tisztsége alól felmentette s a monoki állami anyakönyvi kerületbe Marschal Péter Pál monoki lakost korlátolt hatáskörrel anyakönyv- vezető-helyettessé nevezte ki. )( Közgyűlés előtt. Zemplénvár- megye törvényhatósága nyári közgyűlését jun. 28-án tartja meg Dókus Gyula alispán elnöklete alatt. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A vármegyei tiszti nyugdíjalap 1909. évi számadási zárlata és 1911. évi költségelőirányzata. 2. A nagymihály—laborczszögi vámos- hid 1909. évi jövedelmi kimutatása. 3. Alispán évnegyedes jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 4. A kereskedelemügyi miniszter leirata Kis- és Nagyczigánd község urb. gazdaközönségének vámszedési joga tárgyában. 5. A kereskedelemügyi miniszter intézvénye a gálszécs—szécskereszturi, a tavarna—uj- szomotor—olykai viczinális közutaknak a törvényhatósági közutak sorába való felvétele iránt. 6. A belügyminiszternek a homonnai uj kórház építése ügyében kelt rendelete. 7. A m. kir. honvédelmi miniszternek leirata a 6 évig szolgáló altiszteknek polgári állások betöltésénél előnyben való részesítése tárgyában. 8. Kereskedelemügyi miniszter intézvénye az 1909. évi költségelőirányzat keretében szükséges hitelátruházások és lekötések tárgyában. 9. Sopron sz. kir. város átirata a siketnéma gyermekek tankötelezettségének megállapítása tárgyában. 10. Udvarhely vármegye átirata az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete tárgyában. 11. Besztercze—Naszód vármegye átirata a községi mérnökök és ut- biztosok részére kedvezményes vasúti menetjegy kieszközlése tárgyában. 12. Szolnok vármegye átirata a képviselőház f. évi márczius 21-iki ülésén történtek tárgyában. 13. Tolna vármegye átirata Ö cs. és kir. Felsége 80-dik születési évfordulójának megünneplése tárgyában. 14. A kórházi bizottság határozata a gépész, kapus, kőmives fizetésének emelése tárgyában. 15. Alispán jelentése a szürnyegi Bodroghid építése után Solyó József és Fekete Fülöp mér- -nök vállalkozók részére végjárandóságuk utalványozása tárgyában. 16. Az Ondava folyón levő tavarnai vámoshidon gyakorolt vámszedési jog meghosszabbítási ügye. 17. Málcza község kérvénye 4 országos vásár engedélyezése iránt. 18. Czéke község határozata a korcsmáknak vasár- és ünnepnapokon való zárva- tartása tárgyában. 19. Ujcsanálos község regále kötvényeinek a kötvényezés aluli feloldása. 20. Monok község vételi ügye. Az állandó választmány ülése folyó -évi junius hó 27-ik napjának délelőtt 9 órájára tűzetett ki. )( Segédjegyzők és községi alkalmazottak országos gyűlése. A „Segédjegyzők és Községi Alkalmazottak Országos Egyesülete“ julius hó 11-én d. e. 10 órakor tartja Budapesten, a fővárosi vigadó nagytermében első rendes országos közgyűlését. Ez alkalomból adja át az egyesület vezetősége egy 1500 tagú küldöttség kíséretében emlékiratát gróf Khuen-Hé- derváry Károly miniszterelnöknek, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek, Jakabffy Imre belügyi államtitkárnak és gróf Tisza Istvánnak, mint a segédjegyzői kar régi jóakarójának. Az országos gyűlés alkalmából az „Amerikai Park“-ban 1500 teritékü társasvaesora lesz és a gyűlés résztvevői tiszteletére az igazgatóság a „Yarieté“-ben és a „Casino de Parisában díszelőadást, fényes tűzijátékot és tombolát rendez. Jelentkezni folyó hó 28-ig az egyesület hivatalos lapjának, a „Közigazgatási KözlöDy“-nek szerkesztőségénél (Budapest, VII. Wesselényi-u. 82.) lehet. )( Jegyzők gyűlése. Zemplónvár- megye jegyzői ma tartották meg tavaszi közgyülésöket Tokajban. A közgyűlés tárgysorát egyik előző számunkban közöltük már s a gyűlés lefolyásáról legközelebb adunk majd tudósítást. Ugyancsak itt említjük meg, hogy a zemplénvármegyei községi és körjegyzői nyugdíj választmány legutóbb tartott ülésében Hladonik Jánosnak nyugdíjaztatása iránt beadott kérvényét, tekintettel, hogy időközben munkaképességét igazolta — félretett s Darvas László szerencsi főjegyzőt, Kosziarszky Nándor sókuti, Nyu- lassy Sándor bánóéi segédjegyzőt és ifj. Adorján Endre koskóci körjegyzőt a nyugdijegyletbe felvette.Mátray Sándor volt taktaharkányi jegyzőnek megengedtetett, hogy hátrálékos tartozását 30 koronás részletekben törleszt- hesse. JEGYZETEK A HÉTRŐL. A z úri lócsiszárok. A tárgyilagos és érvekkel való vita elébe szívesen állunk mindig. Készséggel hadakozunk argumentummal az argumentum ellen és nincs kedvünk ellenére a polémia, amikor nagy érdekek tisztázásáról van szó. De arra már nem vagyunk kaphatók, hogy doronggal csatázzunk ezeken a hasábokon és minden erejét, keménységét azzal adjuk meg az Írásainknak, hogy nem válogatjuk a szavakat. Az újságnak elvégre kötelezettségei vannak és e ső sorban való kötelezettsége, hogy minden szavában, minden betűjével megbecsülje a közönséget. És ha ezek a szempontok vezetik a tollat: apró és faragatlan támadásokkal nem foglal- kozhatik az újság és kénytelen a füle mellett elereszteni azokat a jelentéktelen dörgéseket, amelyekben minden van, csak igazság és tisztességtudás nincs. A választási harc erőseri belemarkolt a szenvedélyekbe. És tudja be ennek a körülménynek a szives olvasó, hogy olykor-olykor, a vita hevében a toll bizony erősebb hangsúllyal, több nyomatékkai fogott. De minden sorunkat és minden szavunkat vissza tudjuk vezetni az egyetlen kiinduló pontra: a tárgyi igazságra. Az újságnak nem pártérdekeket, de az igazságot kell szolgálnia és a hitünk, a meggyőződésünk szerint nem volt egyetlen szavunk sem, melylyel ez ellen a kardinális föltétel ellen vétettünk volna. Nem a magunk igazolásául mondjuk mindezt, csupán szembe akarjuk állítani azzal a ténynyel, hogy egyik-másik helybeli újság hetek óta velünk foglalkozik s foglalkozik olyan hangon, melylyel jóérzésü ember nem szívesen száll pörbe. S ebben a hadjáratban a Fin. Hírlap vezet. Helyes, legyen a gusztusa szerint. Egyáltalán nem akadunk fel azokon a támadásokon és egész közönyösen vesszük, hogy durva és faragatlan és minden szavában ott van a düh és az indulat. Nekünk kötelezettségeink vannak a nyilvánossággal szemben és apró-csetepatékra nem pazarolhatjuk a nyomdafestéket. Arany János írja : Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral Nem pöröltem, Félre álltam, letöröltem. S amikor a Fm. Hírlap dobálja a sarat és számról-számra ránk ölti ayelvét, nem tehetünk mást, csak Aranyt citálhatjuk. Wizsgák idején. Megoldatlan, ége- ■ tőén fontos szociális probléma az évzáró vizsgák kérdése. Rengeteg vita viharzik is körülötte, különösen igy júniusban, amikor a szülők aggódva nézik gyermekeik gyötrődését és gyakran revolverdörrenés, egy-egy fiatal élet halála figyelmezteti a megdöbbent társadalmat, hogy az iskolák vizsgarendszerét meg kell változtatni. Annyi bizonyos, hogy a közösség életének minden részében mutatkozó fejlődésből kimaradt az iskola. Tanításainak anyaga, rendje, nevelési szabályai és módjai, továbbá a vizsgáztatás szigorú formája, meg kegyetlen eredményei kínosan ellenkeznek a praktikusság s az ország haladásának érdekeivel. A vád, amely ezzel kapcsolatosan felmerül, nem illeti a nemzet küzdő napszámosait, a még mindig silányan fizetett tanítóságot, sem pedig az ugyancsak rosszul dotált tanárokat. Ők csupán megbizhatő, önfeláldozó munkát teljesítő végrehajtói egy megcsontosodott, bürokratikus és maradi szellemű oktató- rendszernek, amelyet fokozatosan, de meg kell reformálni, mert döntő szerepe vaD a jövő Magyarországának kialakulásában. Sokan középkori tortúrának, hajmeresztő kínzásnak nevezik a vizsgákat. Mi ilyen túlzásba nem bocsátkozunk. Egyszerűen időrabló, fölösleges formaságnak tartjuk a vizsgákat, olyanoknak, amiknek sok értelme nincs és épen formaságos voltuk miatt tragédiát okozniok nem volna szabad. Bizony nagyon sajnálatraméltó az ifjúság igy vizsgák idején, amint a kora nyári napokon sürübetüs tankönyvekkel sanyargatja magát és kiüt rajta a felelem sápadtsága. így sat- nyul el a nemzedék, igy egy egész nemzet visszafejlődhetik. Irigykedve tekinthetünk az angolokra, németekre és amerikaiakra. Izmosak, daliásak az ifjaik, meg lányaik, arcukon az erő szépsége. Mennyire jobban ki is bírják a szakadatlan küzdelmet, mikor az életbe kerülnek. Mennyire nagyobb fizikai és lelki energiával és jókedvvel mennek neki az életnek. A mi ifjúságunk vézna és szomorú. A vizsgák eltörlése kétségtelenül nagyban hozzájárulna az ifjúság megmentéséhez és gerince volna az általános reformnak közoktatásunk terén. Legdivatosabb szalma kalapok, tennisz és turista ingek nagy választékban Szenes Llpót nrifliíal lizleMtm SálQraljanjliBlyeii — -■ - . Valódi Panama kalapok 10 koronától kezdve. ..............=
