Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-28 / 43. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Május 28. bevádolt tisztviselők fegyelmi hatósága lesz hivatva dönteni. Nyilvánvaló azonban már most, hogy ezek a vádpontok nevetségesen erőltettek és maga a vizsgálóbiztos jelentette ki, hogy semmiféle közvetlen intézkedésekre e vádpontok alapján jogalapot nem talál. — Á terrorizálási szándék tehát felsült és Búza urnák nem sikerült a népet megkárosítani azzal, hogy gátat emeljen — merően önző szándékból — közhasznú gazdasági funkciók teljesítése elé. De nem is dicsekedhetik majd el a választópolgárság előtt a maga nagy hatalmával és nem demonstrálhatja, hogy a hatósági funkciók gyakorlata felett ő a mindenható hatalom és a bevádolt urak csak annyiban élhetnek, amennyiben neki tetszik. Ez a legújabb manőver szóval nem sikerült. Az a konzekvenciája azonban mindenesetre meg lesz, hogy Búza Barna hatóság előtti rágalmazás címén a törvényszék elé kerül majd. És elvégre ez is módja annak, hogy felkapja a nevünket a hir s hogy minél ismertebbé lehessen az ember. AZ UTÓLSÓ ÓRÁBAN. — máj. 28. A 67-es alap egyik régi, köztiszteletnek Örvendő harcosától kaptuk az alábbi sorokat: Pár nap múlva a választópolgárok legszebb politikai jogaik gyakorlatával élnek, leadhatják szavazataikat a képviselőjelöltre s eljárásukkal megszabhatják a jövendő törvényhozás politikai irányát és működését. Talán soha sem állott a nemzet oly kritikus helyzet előtt, mint most a szavazás küszöbén. Egyenesen arról van szó, hogy fentartható-é az országban a parlamentárizmus, mint a kormányzás alkotmányos és megbízható rendszere, vagy pedig a demagógia az alkotmány lerombolásával az abszolitizmus uralmát állitja-é vissza, végzetes szerencsétlenségére a nemzetnek ? Mert mi is az az átkos örökség, melyet a Justh-párt politikai merénylete hagyott az országra ? A parla- meutárizmus csődje; lehetetlenné tétele annak, hogy a nemzet a maga alkotmányos törvényei alapján intézhesse ügyeit, végezhesse az ország kormányzását. íme, hová jutottunk 1 Amiért őseink oly sok vért ontottak, aminek biztosítása főcélja volt mindenkor a nemzeti küzdelemnek: az alkotmány s az alkotmányos kormányzás — azt most a terrorizáló, személyi és hatalmi érdekeiért mindenre kapható Justh-párt — bejelentvén már jóelőre a parlamenti obstruk- ciót — megdönteni kész. Hát ha volt valaha szüksége a magyar nemzetnek arra a sokszor emlegetett józan észre és politikai éleslátásra, akkor most százszorosán szüksége van arra. Kettő között kell döntenie a választóközönségnek. Vagy felszabadítja a nemzet elhatározásával a parlamenti anarchia alól az országot s lehetővé teszi az ügyek alkotmányos intézését, vagy pedig a demagógia befolyása alatt — hallgatva az ámitókra, az önző kalandorokra — az ellenzék jelöltjeire való szavazással hozzájárul az ország anyagi és szellemi erőinek megdöntéséhez, minden alkotmányos rend feldulásához. Ezt nem akarhatja az élni, erős- bödni vágyó nemzet; nem akarhatja a választóközönség sem, melynek kezébe van letéve az ország sorsa és jövője. Ébredjen hát hazafias kötelessége tudatára minden magyar választópolgár most, a választás küszöbén. Ne hallgasson az ellenzéki demagógok szavaira, az elmúlt 4 évi koalíciós kormányzás alatt is ámították az országot; kalózkodó eljárásukkal, léha s oktalan könnyelműségükkel és pazarlásukkal megingatták az ország pénzügyi helyzetét, szerencsétlenséget s nyomorúságot hoztak a nemzetre : úgy jövőben sem lehet tőlük mást várni, nem lehet bennök bízni. Hangzatos jelszavuk, Ígérgetéseik üres bombasztok, melyek nyom nélkül elpuffannak s rideg, sivár valóságot hagynak maguk után. íme itt van, ami választókerületünkben a Justh-párt dédelgetett jelöltje. A politikai immoralitásnak, a stróberségnek, az ámításnak mily sok lépcsőfokát járta már meg ez az ur, hogy az annyira óhajtott mandátumot elnyerhesse s tovább folytathassa romboló munkáját a jövő parlamentben s itt a társadalomban. 0, aki a nép bizalmából törvényhozó akar lenni, a képviselői hivatással összeegyeztethe- tőnek tartja, hogy ilyenformán oktassa a népet: „Vegyétek el a pénzt, igyátok meg a bort, de én rám szavazzatok 1“ Mindenki láthatja, hogy ez felbujtás, bűnre csábítás, arai beleütközik a törvény büntető §-ba, de a nép jellemét, erkölcsi érzékét is alaposan megrontja. Mit várhasson hát a nép attól a képviselőtől, aki bűnre csábítja őt? Bizonyára jót nem várhat, nem remélhet sem magán ügyei, sem az országos érdekek szempontjából. Most van hatalma a választóközönségnek arra, hogy hazaszeretetének s a haza iránt való kötelességének fényes jelét adhassa. Azok, akik ámították eddig, akik tönkretették az ország hitélet, tetemes deficitet hagytak maguk után az államháztartásban ; e mellett emelték az adót, a kvótát, az eddiginél sokkal rosszabb kiegyezést kötöttek Ausztriával s 10 évig tartó gazdasági romlással sújtották az országot, akik pazarlásuknak, könnyelműségüknek, tehetetlenségüknek minden téren annyira nyilvánvaló jeleit adták: azok nem méltók többé a törvényhozói tisztségre; azok eljátszották végképpen a nép bizalmát s a választóközönség szavazatára nem számíthatnak. Itt, ami kerületünkben is, mutassa meg a választóközönség, a Justu- párti ellenzéki jelölt által oly becsmérlően kigunyolt „vidék lerészegitett tótsága,“ hogy nagyon is józan, ismeri és tudja a más pártiakat ócsárló jölölt ur csalárdságát, tele torokkal szórt hamis frázisait, üres Ígérgetéseit, sokféle politikai szinmutatását, éppen azért végzetes veszedelemnek tartjuk mind a hazára, mind a társadalomra nézve, ha reá adná szavazatát s ily veszedelmes romboló demagógot küldene a törvényhozás hajlékába. Hiába biztatják, dédelgetik hát az elfogultak, a haza szomorú sorsát, szerencsétlenségét még most sem látó polgártársaink kedvenc jelöltjüket, a haza érdeke az ő bukását, a politikai szintérről való leszorittatását követeli és megérdemlett sorsát a kedvenc nem fogja elkerülni. Egy választópolgár. Egy szürke negyedóra. — A központi választmány ülése. — — máj. 28. A választások ténye pénteken délután újból foglalkoztatta a központi választmányt. Apró és egészen jelentéktelen formaiságokról volt szó és a városban mégis seregestül kószáltak a hírek. Akadtak nyelvek, melyek arról tudtak már, hogy a községek nem a borsii-hátón, de bennt a városban fognak szavazni. Majd arról ■ suttogott — némely gazdátlan híreknek ülve fel — a fáma, hogy munkapárti puccs készül és nagy hűhóval alarmiroztattak az ellenzéki kedélyek. És a sok kósza hir forrását egy körülmény adta meg: az az ijedt kétségbeesés, melylyel a túlsó oldal a szerdai nap lezajlását várja. A munkapárt sorai egyre hatalmasabban tömörülnek és egyre mélyebben és a győzelem minden reményével nyomulnak előre: az ellenzék nap-nap után egyre hátrább szorul, nem csoda hát, ha rémeket lát és ijedten kap holmi ösztövér feltevések után, melyekből esetleg tőkét kovácsolhat a maga igyekezetei számára. A központi választmány ülése azonban egészen jelentéktelen dolgokat hozott felszínre és az ülés lefolyása hijján volt minden érdekességnek és minden szenzációt Ígérő izgalomnak. Szürke és egykedvű volt. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: Délután 5 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán néhány szives, köszöntő szóval a központi választmány ülését. A jegyzői teendőket Bernáth Aladár tb. főjegyző látta el. A bizottság tagjai közül jelen voltak ; Bernáth Béla, dr. Búza Barna, Constantin Géza, dr. Csőke József, dr. Farkas Róbert, Gruska Lajos, gróf Mailáth József, id. Miklós Béla, Nagy Barna, Péchy Ádám, dr. Reiehard Salamon, Spillenberg József, Widder Gyula és Zinner Henrik. Elsőnek tárgyaltatott a mádi kerület választási elnökének: dr. Kovács Gábornak előterjesztése, melyben az egyik szavazatszedő helyiségül kijelölt mádi állami iskolát alkalmatlannak jelenti a választás céljaira. Egyben javasolja, hogy a Lichtmann- féle iskola jelöltessék ki az állami iskola helyett szavazatszedő helyiségül. A bizottság ilyen értelemben hozott is határozatot és magáévá tette dr. Farkas Róbertnek, a királyhelmeci kerület választási elnökének azt a propozicióját is, hogy Kiscigánd és Nagycigánd, valamint Kiskövesd és Nagykövesd községek ne megszaki- tottan, de közvetlenül egymásután szavazzanak. A sátoraljaújhelyi választókerületben dr. Nagy Arthur, dr. Csizy Béla és dr. Holló Andor lemondottak — a választási aktus során — betöltendő jegyzői tisztségükről és helyükre jegyzökül a bizottság id. dr. Bettelheim Jakabot, dr. Polgár Ernőt és Rácz Miklóst delegálta. A tőkete- rebesi választókerületben Szoták István mondott le a jegyzői tisztségről, helyette Simcsik Nándor jelöltetett ki. Majd a homonnai választókerületre vonatkozóan csoportosította újból a bizottság az egyes községek sorrendjét, úgy hogy a szavazás zavartalanul és minden hosszabb fennakadás nélkül folyhasson. — Miután a jegyzőkönyv hitelesítőiül Zinner Henriket és Widder Gyulát kérte fel az alispán, az ülés — egy rövid negyedórái tárgyalás után — véget ért. B VÁLASZTÁS a CSATATERÉRŐL. Minden nap megtenni a maga apró választási szenzációt és az események gyors rohanása amint keresztül gázol egy-egy napon, egyre közelebb jutunk a nagy aktushoz. Végsőkig csigázott érdeklődés várja a szerdai napot és minden kombinációnak mélyén ott a faktum: a munkapárt napról-napra izmosabb lesz és a győzelemnek egyre teljesebb reményével megy neki a választásnak. Hiábavaló minden terror és minden gyűlölködő gáncs, a szerdai nap annak az elhatározásnak az igaza mellett teszen majd tanúságot, mely a jelszavak politikájának romjain, a nemzeti munka szentségét akarja megépíteni. A sátoraljaújhelyi választókerület polgársága ráunt arra a kétszínű és cinikus játékra, melylyel megépi • tette Buz a Barna a maga politikai karierjót és nem hajlandó minden akarnokságot azzal honorálni, hogy mandátummal cifrázza fel. A most lefolyó választási hadjárat alatt jel- lemzetes portréját kaptuk a politikus Búza Barnának. Minden határozottság nélkül, aszerint, amint a hangulatkeltés szempontjából kiadósabb, hol Justhot, hol Kossuthot vallotta vezérének és szívesen kérkedett egyes helyeken azzal is, hogy a klerikális néppárt harcosa. Csőstül öntötte mindenhol az ígéretet és a gáncs nélküli lovaghoz illően, izgatta az indulatokat a munkapárt ellen. Utat nyitott a rágalomnak és a valótlan feltevéseknek egész halmazát zúdította mindenkire, aki nem az ő lobogója alatt akar üdvözülni. Szívósan, az eszközökben nem válogatva és demagóg kíméletlenséggel tör a mandátum után és erre a kétségbeesett erőlködésre a szerdai nap hozza majd meg a választ. A pataki herceg levele. A Zemplén múlt szombati számában látott napvilágot herceg Win- dischgrátz Lajosnak az az energikus, férfias hangú levele, melyben a hazug jelszavak ellen szállt hadba. A levél egyben felelet volt némely gazdátlan híresztelésekre és többek közt a következőket mondja: — Feleslegesnek tartom, hogy behatóbban foglalkozzam azokkal, akik személyi érdekekre való törekvéseikben a népet hazug jelszavakkal megcsalják és akikről egyébként nyílt titok, hogy magas eszméik jó pénzért, esetleg miniszteri tárcákkal megvehetők. E nyilatkozatot, hogy hogy nem, a Justh-párt magára vette és a párt lapjában a következő — s Búza Barna tollából a Fm. Hírlapban ilyen értelemben való — megjegyzések jelentek meg: „Windischgrátz herceg itt tehát azzal a súlyos váddal lép a nyilvánosság elé, hogy a magyar közéletben olyanok szerepelnek, akiknek „magas eszméi“ nemcsak miniszteri tárcákkal, hanem jó pénzért is megvehetők. Elvárjuk, hogy Windischgrátz Lajos herceg ezek után tudni fogja, hogy mi a köte- telessége. Neki meg kell neveznie azokat, akiknek magas eszméi pénzért megvehetők és be kell azt bizonyítania, hogy azok, akiket megnevez, erre kaphatók. Mert ha nem cselekszi, akkor enyhén szólva, rágalmazott.“ Foglalkozott aztán a kérdéssel a bécsi Zeit is, mire hg. Windischgrátz Lajos a következő táirattal fordult a Zeit szerkesztőségéhez: A Zeit mai számában csodálatomra azt olvasom, hogy egy nyilatkozatom, amelyet egy vidéki lapban azokról a politikai stréberekről tettem, akik állítólagos elveiket készek anyagi előnyökért vagy miniszteri tárcákért eladni, a Justh-párt- ban elkeseredést idézett elő. Minthogy én a Justh pártot egy árva szóval sem említettem, nem tudom felfogni ezt a felizgulást és nem tudom megérteni, miért kíván állítólag ennek a pártnak részéről magyarázatot nyilatkozatomhoz. Szavaimhoz nincs sem hozzátenni valóm, se azokból elvenni valóm. Aki találva érzi magát, ám jelentkezzék. Windischgrátz. És ezekhez a sorokhoz egy szót sem kell hozzá tennünk. Aki magára vette azokat a kemény, férfias szavakat, jelentkezzék és herceg Windischgrátz helyt áll a szavaiért. Dolgozik a terror. A túlsó oldal előtt csak egy cél lebeg: Búza Barna képviselő akar lenni és ebből az elhatározásából nem enged egy betűnyit sem. Kétségbeesett erőlködéssel iparkodnak és nincs MEGNYÍLT! Sátoraljaújhely látványossága! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak j Művészi kivitel! Sátoraljaújhely, Petőji-utcza 14. sz. (Saját ház.) Minden nap nyitva!
