Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-18 / 40. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Május 18. A HARCTÉRRŐL. — máj. 18. Kazy József államtitkár, a sátoraljaújhelyi választókerület munkapárti jelöltje a pünkösdi ünnepeket közöttünk töltötte. És ahol csak megfordult, őszinte és lelkes szeretettel fogadta a választópolgárság. Szimpatikus s szives modorú egyénisége mindenhol utat tálált a választók ro- konszenvéhez, őszinte ünneplésben volt része a kerület minden községében és az a spontán, magával ragadó lelkesültség, melylyel a polgárság fogadta Kazy Józsefet, garanciája annak, hogy a küszöbön álló küzdelemből a munkapárt zászlaja fog diadalmasan kikerülni. Kazy államtitkár szombaton este érkezett Sátoraljaújhelybe. Vasárnap, hétfőn és kedden a kerület községeit járta be nagy kísérettel, mindenhol programmbeszédet mondott és az érintett községek túlnyomó részében őszinte, egyetemes elhatározással foglalt is állást mellette a választópolgárság. A legtöbb községben lovas bandérium fogadta és impozáns, szívből fakadó volt az ünneplés, melylyel a kerület községei köszöntötték Kazyt a körükben. Hétfőn este Sátoraljaújhelyben, a Magyar Király szálloda nagytermében — mintegy 600 választó polgár jelenlétében — számolt le azzal a hazug s hitvány hírrel, mintha antiszemita volna. A gyűlésen Mecz- ner Gyula, dr. Grósz Dezső és dr. Klein Károly is beszéltek nagy hatással és hatalmas arányokban adott életjelt magáról az a kitartó, férfias lelkesedés, melylyel a polgárság küzd a Kazy jelöltségének győzelme érdekében. Az államtitkár kedden este utazott vissza a fővárosba. A körút során ha itt-ott elő is adódott egy-egy apró, éretlen incidens, az nem ronthat azokon a gyönyörű impressziókon, melyek a siker minden reményével biztatják a munkapártot. Súlyos, rokonszenves s kemény egyéniség Kazy József és a tábor — a nagy, az elszánt s hatalmas munkapárti tábor — sziklaszilárdan áll meg mellette. Búza Barnát megbüntették. A legmüvészibb csepürágás mindaz, amit Búza Barna — a korteske- dés hevében — véghez viszen. Hol Kossuth-párti, hol Justh-párti és nem éppen húzódozik attól, hogy ahol a hangulatot egy kevés antiszemita kirohanással annyira-amennyire maga mellé fordíthatja, hát ne legyen néppárti. S amig ennyi tökólylyel frego- liskodik a nagy politikában, fegyvere továbbra is az ámítás. Azt iparkodik elhitetni a falvakban a vá'asztópol- gársággal, hogy ha ő lesz a képviselő, hát 10 forint lesz egy köböl búza és 2 forintba kerül majd egy pár csizma, az újhelyi iparosnak meg azzal az igazsággal szolgál, hogy akkor egy köböl búza lesz 2 forint és egy pár csizma meg 10 pengő. Ha pediglen Kazyt választanák meg képviselőnek, akkor 5 krajcárba kerül majd egy skatulya gyufa. És ez a pár sor csak szemelvény. Búza Barna — következetesen az évek előtti harcmodorához — demagogóskodik tovább. A szenvedélyeket gyújtogatja, az indulatokat tüzeli és hogy megnyerhesse a maga vállalkozásának a polgárság szimpátiáit, belegázol tisztes érdemekbe, ámít és ferdít. A múlt vasárnapi tüntetésnek lassan-lassan kezdenek megérni a konzekvenciái. Schmidt Lajos, rer.d- őrkapitány 200 korona pénzbírságra ítélte Búza Barnát hatósági elleni kihágás címén. Indokul azok a brutális sértések szolgáltak, melyekkel az utca nyilvánossága előtt, illette Búza Barna a kötelességüket lelkiismeretesen teljesítő csendőröket. Meg- okoltnak és helyénvalónak tartunk minden szigorú Ítéletet, példát kell statuálni arra, hogy büntetlenül senki sem törhet a közrend ellen. S erélyes kézzel kell útját akasztani annak a nyomorult terrornak, melylyel a túlsó oldal — minden illdomosságra és minden regardra fütyülve — a polgárságot politikai jogai gyakorlásában veszélyezteti. Hogy Búza Barna képviselő akar lenni, az nagyon szép és dicséretreméltó ambíció; de nem jelenti azt, hogy ennek a kíméletlenül és minden érdem nélkül való előretörekvésnek áldozatul kell odadobni a mindannyiunk nyugalmát, a politikai és társadalmi rendet. Búza Barna a rendőrkapitányi ítélet ellen felebbezést jelentett be. Matolai Etele cáfol. Olyan szép a Matolai Etele ezüstös öregsége, hogy igazán a kedvünk ellenére van, amikor pörbe kell száll- nunk az írásaival. Matolai Etele a hogy fiatalos frissességgel sürög-forog közöttünk, egy darab történelem. Elsuhant idők varázsa tér vissza az ő egyéniségével és mi mindenkoron, kalapot emelünk azok előtt a gyönyörű emberi értékek előtt, amik harcos kedvvel élnek ma is és éljenek sokáig még Matolai Etelében. S amikor leírjuk ezt a pár sort, az még nem jelenti azt, hogy engednénk egy betűt is mindabból, amit megirtunk és amit a Felsőmagyarországi Hírlap legutóbbi számában annyi lendülettel igyekszik megcáfolni Matolai Etele. A múlt vasárnapi tüntetésekről van szó. Mi megírtuk, hogy Búza Barna és Kincsessy Péter, amint az erkélyen hősködtek, csak úgy öntötték magukból a brutális sértéseket. Bitangok, gazemberek: — ez volt az a két szolid szó, amit kivörösödött arccal, borzasztó haragosan hadonászva, kiáltgattak le az erkélyről. Konstatáltuk egyben azt is, hogy a felbujtott, az indulatain és a szenvedélyein már uralkodni sem tudó tömegnek ez a két szó éppen elég volt ahhoz, hogy belegázoljon minden törvényes rendbe. Azt egy percig sem firtatjuk, hogy a Búza Barna és a Kincsessy Péter kifakadásai kinek szóltak. Tisza Istvánnak-e vagy a csendőröknek? Tisztán hallottuk az inzultust, hallották sok százan és ezt irtuk mi is meg. Egyéb adatainkat meg a rendőrségen kaptuk, azok hitelességéhez hát szó sem férhet. S mindennek esik neki Matolai Etele és hófehérre akarja mosni a túlsó oldalt. Még egyszer hangsúlyozzuk, tisztelettel hajiunk meg a Matolai Etele súlyos, nagyértékü egyénisége előtt és minden szavunkban benne van a készség, hogy illetődöt- ten nézzünk a Matolai Etele gyönyörű öregségére. S akárhogyan sajnáljuk, még is csak konstatálnunk kell: Matolai Etelének ezúttal nincs igaza és az Írásainkból nem engedhetünk egy sort sem. Alijuk is azokat az utolsó betűig. A garanyi templom körül. Nagy volt a méltatlankodás, csak úgy dörgött a túlsó oldal hangja nemrégiben. A Felsőmagyarországi Hírlap leleplezéssel állott elő és a jeles ponyva rémülten iparkodott azon, hogy a bőrt is leszedje a munkapártról. Nem többet és nem kevesebbet irt meg, csak annyit, hogy a munkapárt 10 ezer koronát Ígért a garanyiaknak, ha Kazy Józsefre szavaznak. Tízezer korona szép pénz, nagy pénz és a hitelesség okáért egy nyilatkozatot közölt Nagy Vargaestók János, garanyi református egyházgondnoktól, amely nyilatkozat rendre elmondotta, hogy hogyan akarta a munkapárt a garanyiakat megvenni. Ez volt a leleplezés és ugyancsak csattogtak dühükben az ellenzéki fogak. , Es most ugyanaz a Nagy Vargaestók János a következő nyilatkozat közétételére kórt fel minket: A Felsőmagyarországi Hírlap 37. számában nevem alatt megjelent nyilatkozatra következő megjegyzéseim vannak : Nem igaz, mit a gyárilag készült nyilatkozat nevem alatt közöl, hogy a Kazy kortesei tízezer koronát Ígértek szavazatunk ellenében a templomunkra. Ezt a Buza-párt irodájában nem is mondtam. A való tény egész más, mit Székely Elek úrtól a páitirodában bárki megtudhat. Egyházam tagjai közül senkinek sem tettek Ígéretet a Kazy-párt részéről. Ilyen állítások üres kortesfogások. Garany, 1910. május 16. Nagy Vargaestók János, egyh. gondnok. És ez a nyilatkozat teljes világot vet arra a konyhára, ahol a Buza- párt „leleplezései“ készülnek. Egy jámbor magyar embert fölcipelnek a pártirodába és ott aláíratnak vele egy amúgy kutyafuttában készült nyilatkozatot, amiben azután minden benne van, csak az nem, amit a mi magyarunk mondott. A garanyi református egyházgondnok is igy járt. S a nyilvánosság meg bizonyságát veheti annak, hogy milyen lelketlenül hazugak azok a hírek, melyekkel a túlsó oldal ront a munkapártnak és milyen sietve teszi túl magát a Buza- párt minden kötelező tisztességtudáson, amikor arról van szó, hogy valamikép megbontsa a hadsorainkat. A rettenetes Némethy. A múlt kedden — mint azt már megírtuk — lakomára gyűltek össze a Búza Barna zsidóhitü katonái. A lakomán részt vett Némethy Bertalan is és amikor már magasra csapott a jókedv, beállt a tósztózok sorába. Beszédet mondott és az teljesen mellékes, hogy mennyi ragyogó ékesszó- lással kezelte a magyar nyelvet. Beszólt Búza Barna is és olyasfélét mondott, hogy valahányszor a rettenetes Némethy Bertalant hallja szónokolni, úgy érzi, mintha fejbe ütnék. Természetesen bóknak — illedelmes szavú, alázatos bóknak — készült ez a mondat és kétségkívül megérdemli, hogy egy kicsit a mélyére nézzünk. S itt meg kell állapítanunk némely kapcsolatokat. A Felsőmagyarországi Hírlapnak Búza Barna a politikai főmunkatársa és legfőbb mindenhatója, aligha kerül azokra a hasábokra egyetlen sor is, melyet Búza Barna nem láttamozott volna. És a Felsőmagyarországi Hírlap a múlt esztendő utolsó hónapjaiban holmi Incze-fóle téglagyárakról irkáit és Némethyről sem épen a leghizelgőbb hangon szólt. Sőt tovább megyünk. Az a hang nemcsak hogy nem illedelmes, de egyenesen komisz volt. Egyenesen azt sejttette a sorok közt — s nem mi sejtetjük ezt, a Fm. Hírlap sejttette — hogy Némethy olyan szerepet vállalt az Incze-féle téglagyár eladása körül, ami a városatyai tisztességgel aligha egyeztethető össze. Magyarán mondva : a Fra. Hírlap azt akarta a közönséggel megértetni, hogy a Némethy Bertalan vezérletével panama készült a városházán. És tette ez a Fm. Hírlap ugyanakkor, amikor a lap homlokán a főmunkatárs neve gyanánt a Búza Barna neve diszlett. S nem akarunk mi most kommentárral állni elő. Olyan beszédes valami az egész, hogy fölösleges volna egy pár magyarázó mondattal megtoldani. Búza Barna úgy érzi magát, mintha fejbe ütnék, valahányszor a Némethy beszédeit hallja. Akkor is úgy érezte, amikor Némethy a városi képviselőtestületben az Incze-féle téglagyár eladása körül kardoskodott ? Vagy csak most van meg ez az érzése, amikor a rettenetes Némethy bókokkal köszönti? A Szemere-tanya előtt. Egy jelentéktelen incidensnek a hire eltorzultan, sokszorosan megna- gyitva került a nyilvánosság elé. — Mikor Kazy József és kísérete Csar- nahóról Kisbáriba kocsizott, a Szemere-tanya előtt néhány suhanó kövekkel hajigálta meg a menetet. A kocsikon ülők közül erre többen leugrottak, hogy fülön csípjék a kötekedő suhancokat. Leszállt a kocsijáról Kazy államtitkár is és gyanútlanul álldogált az országúton, mikor két részeg legény — a kődobálás értelmi szerzői — ásót ragadtak és azzal rontottak az államtitkár felé. — Kazyt a váratlan támadás ugyan meglepte, de azért nyomban revolvert rántott és azt szegezte neki az ásóval hadonászó magyaroknak. Á revolver láttára a két támadó : Vincze János és ifj. Varga István meggondolták a dolgot és leeresztették az ásókat. A csendőrök nyomban őrizet alá vették a két garázda legényt, megkötözték őket és behozták Ujhelybe, ahol a tényállás fölvétele és a személyazonosság megállapítása után szabadon bocsájtattak. Ennyi történt a Szemere-tanya előtt. S mikorra beérkezett a városba a hir, a túlsó oldal már csendőri brutalitásokról jajongott és fantasztikus híreket tudott arról is, hogy az államtitkár véresre verte a két duhaj- kodót. — A hírből természetesen egy szó sem igaz s lelkiismeretlen kortesfogásnak készült csak. Harctéri hírek. A választási küzdelmek végig viharzottak már az egész vármegyén és széltében-hosszában dúl a harc. Az olaszliszkai kerületben ifj. dr. Molnár Viktor munkapárti és Nagy Barna Justh-párti állanak egymással szemben és a dr. Molnár sánszai napról- napra erősebbek lesznek. A megy- asszói kerületben fellépett újabban Hammersberg Miklós Kossuth-párti programmal, a munkapárt jelöltjének: dr. Molnár Bélának a győzelme azonban fölöttébb valószínű. A borogközi kerületben br. Sennyey Miklós Kossuth-párti programmal lép fel, ellenjelöltjei : ifj. Miklós Béla munkapárti és Hurka Ferenc parasztpárti programmal. A homonnai kerületben gr. Andrássy Sándor pártonkivüli hatvanhetessel szemben Lehóczky Miklós próbálkozik a siker minden remény nélkül néppárti programmal. A tőketerebesi kerületben gr. Eszter- házy Móric pártonkivüli hatvanhetes és a mádi kerületben Bernátli Béla Kossuth-párti ellenjelöltek nélkül állanak. A nagymihályi kerületben Czi- bur Bertalan visszalépése folytán uj helyzet állott elő. Gr. Sztáray Sándor elnöklete alatt egy előkészítő bizottság alakult, mely elhatározta, hogy a választópolgárokat május hó 18-án jelölő értekezletre hívja össze. Az értekezlet gr. Andrássy Gyula jelöltségét fogja ajánlani és miután vele szemben egy párt som állít ellenjelöltet, megválasztatása egyhangú leszen. Gr. Andrássy Gyula jelöltsége a kerületben osztatlan tetszéssel találkozik. Meg kell említenünk azt is, hogy dr. Mezey Pál budapesti ügyvéd e napokban szintén a kerületben járt és munkapárti programmal fel akart lépni. Kétségtelen, hogy nagy pártja lett volna, de a nyert felvilágosítások után és arra való tekintettel, hogy a kerület Andrássy Gyula grófnak akarja felajánlani a mandátumot, visszalépett jelöltetésétől. Gr. Andrássy folyó hó 23-án mondja el Nagymihályban a programmbeszédét. HÍREK. — Az első búcsú. A következő vasárnapon szentháromság vasárnapját ünnepeli a rk. egyház. D. e. 9 órakor a sátoraljaújhelyi plébánia temlomból a papság körmenetben vonul a hívekkel együtt a Rákóci utcán lévő szentháromság kápolnához, hol e napon búcsú van. Kedvező idő esetén a szentbeszód a szabadban lesz megtartva; utána ünnepélyes nagymisét mond Bessenyei István apát- plebános. — Vizsgabiztosok. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület elöljárósága az évvégi hittanvizsgákhoz egyházi biztosokul a következőket küldötte
