Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-11 / 38. szám
Sátoraljaújhely, 19í0. Május lí. 38. (4949.) Negyvenegyedik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Holttérben minden garmond sor 80 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hír- detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. CSATATÜZBEN. — máj. 11. A józan és okos hazafiságnak gyönyörű és kristályosán tiszta igéivel fordult vasárnap Zem- plénvármegye közönségéhez gr. Tisza István. Egy becsületes és olcsó káprázatosba bele nem szédült szemű ember állt elénk, csupa fanatizmus, csupa tüzes rajongás a maga hite iránt és ez a hit evangelioma kell, hogy legyen mindannyiunknak. Mindannyiunknak, kik férfias elszántsággal és tudatosan és acélos erőkkel dolgozva, akarjuk megépíteni az eljövendő diadalmas Magyarországot. Tisza István csak egy arka- numot tud a mi bajainkra. És ez a komoly, a józan munka. Ne vigyük neki az erőinket a meddő fellángolásoknak, ne izgassuk a nemzetet ma még csak messziről ködlő fantomokkal, de keressük meg azt a reális alapot, melyen erőssé és gazdaggá izmosodhatik az ország. És ha a munka lesz a szentsége minden igyekezetnek és ha okos és józan hazafisággal produktiv értékekért visszük hadba a nemzet erőit, akkor be érjük majd a mindannyiunknak szent stációt. Az anyagiakban és szellemiekben izmos s reális alapokra épített Nagymagyarorszá- got. Ezzel az igazsággal szolgált a vasárnapi ünnepség. Hatalmas tömegek és Őszinte, a szárnyalásában magával ragadó lelke- sültség, férfias harcrak észség a magunk igaza mellett és nyugodt, megfontolt higgadtság a hangban : ez volt mindaz, amivel keretet adott a munkapárt a vasárnapi napnak. Tisza István hatalmas, messzire érő igazságai belemarkoltak a lelkekbe és kemény elszántsággal fogadtuk meg újból a harcot, melylyel győzelemre akarjuk és győzelemre fogjuk is vinni az eljövendő küzdelmek során a munkapárt zászlaját. Nem állíthat meg utunkban a terror és nem ingathat meg elhatározásunkban a kicsinyes, a kétkedő aggodalom, a zászlónknak győznie kell, mert az a győzelem a józan s a megfontolt hazafiságnak a győzelme lesz. És amit a mindannyiunk őszinte és becsületes lelkesültsé- gével, a nyugodt és higgadt hanggal és a Tisza István gyönyörű igazságaival szemben a túlsó oldal produkált, az csak éretlen és kötekedő utcai suhancok müve volt. Az argumentumnak nem argumentummal, de kővel és záptojással mentek neki és piszkos disszonanciákkal iparkodtak azon, hogy az ünnepség nyugodt és méltóságteljes összhangját megbontsák. S amikor már vér folyt és a kedélyek és az indulatok veszedelmes izzással lázadoztak, Búza Barnából és Kincsessy Péterből kitőrt az ellenzéki viszke- teg, odaálltak az erkélyre és csak úgy ömlött belőlük a durva inzultus : — Bitangok, gazemberek. Súlyos szavak s itt tartozunk a nyilvánosságnak egy s más konstatálásával. Holló Sándor csendőrőrmestert a függetlenségi kör ablakából véresre sebezték és a féktelendő, rakoncátlan tömeg, mely a túlsó oldal híveiből telt ki, kővel támadt a csendőrökre. S ezek után az incidensek után indult el gyalogosan Tisza István és kísérete a vasúti állomás felé. A szenvedélyek már határt sem ismertek, az indulatok készenállottak neki rohanni minden rendnek, joggal tarthattak hát a hatóságok által, hogy Tisza Istvánra rátör majd a durva és a brutális ellenzéki terror. A csendőrség atakot lovagolt s megtisztította az utcát anélkül, hogy bárkinek is bántódása esett volna. És most állt ki az erkélyre a két jeles hazafi és ökölbe szorított kezekkel hadonászva, ott a szenvedélyeitől különben is elkapott tömeg előtt, kiáltoztak : — Bitangok, gazemberek. Elfúlt, rikácsoló hangon dobta le az utcára az inzultust a fiskális ur és a mandátumra éhes patronusa. És az enyhe májusi szél felkapta azokat a súlyos szavakat, még jobban tüzbe borultak a tömeg indulatai és egy fél óra múlva önelégült raosoly- lyal — megelégedetten bólintva egyet — vehette tudomásul a két vezér a hirt, hogy az állomás közelében, megbújva az esti sötétben, orvul megdobta Kazy államtitkárt valamelyik bitang és a fején könnyebben megsebezte. S Tisza István legyintett egyet a kezével. Valami gúnyos mosoly ült az ajka köré. És abban a legyintésben és ebben a mosolyban benne volt az ellenzéki virtus minden kritikája. Éretlen s gyerekes indulatu utcai suhancok hadakozása és két ur brutális hetvenkedése nem lehet akadálya annak, hogy a józan s dolgozni akaró nemzet akarata ne törjön midenen keresztül. Ezrek őszinte és becsületes lelkesedésével vettejkörül Tisza Istvánt Zemp- lénrmegye közönsége, nagyszerű lendülettel szólalt meg a mindannyiunk ragaszkodása és kétségtelen tanúságát adta a vasárnapi nap annak, hogy az olasz- liszkai kerületben dr. Molnár Viktor, nálunk meg Kazy József kerül ki majdan győztesen a küszöbön álló választási harcból. A polgárság akarata viszi előre a munkapárt zászlaját és ennek a rengeteg erőnek durva inzultusokkal nem lehetgáncsot vetni. Tisza érkezése. Tisza István gróf szombat este tiz órakor utazott el Budapestről, hogy az olaszliszkai kerületben ifj. dr- Molnár Viktor és a sátoraljaújhelyi választókerületben meg Kazy József földmivelésüayi államtitkár jelöltségét támogassa. Kíséretében voltak : Rosner Ervin báró, idősb Molnár Viktor, Sárközy Aurél, Tarnay Gyula, Malcomes Gyula báró, Po- povics Lázár, Ferenczy Elek, Szinnyei- Merse .Béla, Lónyay Géza, Reiner János, Ragályi Béla, Darvas Béla, Orosz Jenő, gróf Haller József, dr. Mezey Pál, Mezey Sándor, Szomjas Aladár, Orosz Jenő és mások. Sárospatakon. Sárospatakon gr. Tisza Istvánt és kíséretét vasárnap reggel fél hétkor több száz főnyi közönség várta a pályaudvaron. A sárospataki nemzeti munkapárt nevében Szinnyey Ger- zson akadémiai tanár üdvözölte Tisza Istvánt, aki igen melegen köszönte meg a fogadtatást, hangsúlyozván, hogy kétszeres örömmel jött a tősgyökeres magyar kultúrának erre a gócpontjára, amelyet annyi történelmi emlék szentelt meg a múltban. A pályaudvarról Windischgrätz Lajos herceg négyes fogatán hajtatott be a városba gróf Tisza; a menet előtt lovasbandérium haladt. Az érkezőket a hercegi várban gazdag reggeli fogadta, amely után gr. Tisza és kísérete megtekintette a várat, ellátogatott a sárospataki főiskolába, hol az egybegyült tanári testület élén Dókus Gyula alispán, egyházmegyei gondnok s Novák Lajos igazgató üdvözölte. Gróf Tisza István meleg köszönetét mondott az üdvözlésért. Az ő egyénisége, mondotta, összeforrt azokkal az elvekkel, amelyek a napi politika küzdőterére szólították őt, de jóleső érzéssel mond legalább egy pillanatra búcsút a pártpolitikának akkor, amidőn olyan légkörben lehet, amely becsesebb a pártpolitika valamennyi céljainál. Ebben a légkörben a vallásos érzés és a kulturális szempont nemesítő, kibékítő és áldást hozó hatása olyankor is egyesit minden hazafit, amikor elválasztja őket a pártpolitika egymástól. Életének azok voltak a legszebb pillanatai, a melyeket ilyen intézményeknek szentelhetett. (Lelkes éljenzés.) Az üdvözlés után gr. Tisza István és kísérete megtekintette a főiskola gazdag könyvtárát, éremgyüj- temónyét, szépészeti, régészeti és természetrajzi gyűjteményét, azután pedig a főiskola nagytermébe ment, a hol már várta őt az összegyülekezett ifjúság. Gróf Tisza István az ifjúság szónokának, Hubay Mihálynak beszédére emelkedett szavakkal válaszolt és sajnálatosnak mondotta, hogy csak rövid időt tölthet az ifjúság körében, mert szeretne beletekinteni a lelkűkbe, ahol a fejlődő értelemnek és a gazdagodó léleknek kincsei rejlenek. Intette az ifjakat arra, hogy már most, tanulópályájuknak ebben a szakában tanulják meg a szigorúságot önmagukkal szemben, mert ez teszi képessé őket arra, hogy helyesen ismervén meg a maguk erejét, soha ne találja őket készületlenül az életnek semmiféle balfordulása. Ez a helyes önmegismerés nemcsak az egyesek, hanem a nemzetek életében is fontos, mert amely nemzet hijjá- val van a kellő önkritikának, az túlbecsüli magát s ha szembekerül nálánál hatalmasabb, de a lebecsült erőkkel, csatát vészit. Arra kéri azér az ifjakat, hogy nézzenek minél gyakrabban magukba és tegyék magukat minél értékesebbé azzal, hogy a tudás és az erkölcs kincseiből mindig gyűjtsenek maguknak s amikor férfivá növekedvén, rájuk kerül az ország sorsa intézésének kötelessége, többet és jobbat tehessenek az országért, mint elődeik. Az ifjúság a beszédet lelkes éljenzéssel fogadta s utána a teremben lévők elénekelték a szózatot. Tisza István gróf ezután folytatta az iskola megtekintését, innen azután 11 órakor a Windischgrätz hercegi kastély udvarára ment, ahol féltizenkét órakor megkezdődött a olaszliszkai választókerület munkapártjának gyűlése. A gyűlésen több ezer ember vett részt, a környékbeliek is nagy számmal, a várudvar erkélyein pedig díszes hölgyközönség foglalt helyet. A gyűlést Windischgrätz Lajos herceg nyitotta meg. Üdvözölte Tisza István grófot és felkérte őt beszédének elmondására. Tisza beszéde. I. Rákóczi Györgyöt és II. Rákóczi Ferencet a pataki vár két birtokosát ugyanaz a nemzeti idealizmus vezérelte, de Györgynek volt számitó elméje, Ferencben pedig több volt az álmodozásra, az ábrándokra való hajlandóság. Bár a nemzet emlékezetében sokkal élénkebben ól Ferencnek az alakja, mégis tagadhatatlan, hogy II. Rákóczi Ferenc katasztrófába vitte a nemzetet és Rodostón fejezte be életét, mig Rákóczi György számitó elméje megszerezte nemzetének a linzi bókét. Most a közelmúltban is az egy cél felé törekvő, de két irányban haladó irányzatnak a küzdelmét láttuk az országban, de nem tudta győzelemre vinni magának a nemzetnek ügyét. A nemzet megtette a próbát és azok, akik ebbe belehajszolták, maguk kénytelenek voltak megvallani, hogy téves utón jártak és hogy a nemzet érdekei nem közjogi harcokat követelnek, hanem produktiv munkát. Amint a koalíció vezérei a megoldáshoz hozzáfogtak, be kellett látniok, hogy eddig téves utakon jártak. Ellentétbe került követelésük lényege a látszattal, politikájuk tartalma annak frazeológiájával és ezzel azután elvesztették a bizalmat Lapuul* mai száma 6 oldal.
