Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-30 / 35. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Április 30. WWW! 35. (4946.) Negyvenegyedik évfolyam. Hegjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhiTatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njllttérbea minden garmond sor 30 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. T érfo^lalós. Irta: Dr. Orosz Dezső. — ápr. 30. A képviselőválasztások időpontja még ma sincsen biztosan megállapítva. A végső időpontot egyedül ide vonatkozó törvényeink parancsoló rendelkezése teszi kétségtelenné. A kormány elejtett nyilatkozataiból kitetsző- leg a végső időpontig, vagyis junius hó első feléig csakugyan ki fog tolódni a választási határidő. Tehát még most is körülbelül 6 hét választ el bennünket attól a nevezetes s az ország helyzetének jövő alakulására elhatározó sulylyal bíró időtől, a mikor a döntésre hivatottak Ítéletét a nemzet megismerheti. Normális időben s viszonyok között ennyi idő egymagában is elegendő volna a nemzeti közvélemény kialakítására, mégis azt tapasztaljuk, hogy a választási küzdelem már a Khuen-kor- mány kinevezése óta a legfék- telenebbül, a legszenvedélyesebben dúl, hogy a pártok vezetői már hetek óta ostromolják a nemzetet, hogy az Ítéletet a maguk javára irányítsák. Ez a hosszú választási küzdelem a jelen politikai viszonyok mellett azonban szükséges volt, mert bárha szenvedélyességével, hevességének hullámaival a polgárság nyugalmát, a békés együttélés csendjét erősen zavarja, sok olyan kérdésnek tisztázódására adott alkalmat, amely kérdések tisztázódása nélkül alig Ítélkezhetett volna helyesen a nemzet. * A kormány megalakulása ellen az ellenzéknek legerősebb, mert legtetszetősebb vádja az volt, hogy a kormány törvénytelen és imparlamen- táris. Az imparlamentárizmus színezetétől még az országgyűlés feloszlatása előtt s már a képviselőházban való szereplése idején megtisztította ezt a kormányt a volt alkotmánypárt legnagyobb részének hozzája történt csatlakozása s más pártokból csatlakozott képviselők támogatása. Az országgyűlés feloszlatása után pedig teljesen parlamentáris fundamentumra helyezkedett, mivel az ország választókerületeinek túlnyomó többségében megalakult, az ország fővárosában pedig központi szervezettel biró politikai párt bizalmára támaszkodik. Ma tehát nem lehet már azt mondani, hogy ez a kormány a nemzeti akarat ellenére jött s hogy a nemzet akarata ellenőre vezeti a kormányzás ügyeit. A legsovénebb közjogász se vonhatja kétségbe azon közjogi igazságot, hogy alkotmányunk betűjével s szellemével nincsen ellentétben, hogy a király szabadon választja minisztereit. Közjogunk szellemével, alkotmányos érzületünkkel tehát nem lehet ellentétes, hogy a király akár a parlamenti kisebbségből, akár a parlamenten kívül álló férfiakból alkotja meg kormányát. Mihelyst a kormány a törvényhozás egyik faktorának — a királynak bizalmához, a törvény- hozás másik faktorának — a nemzetnek bizalmát is keresi s csakis e két faktor harmonikus bizalma alapján hajlandó kormányozni, annak a kormánynak törvényességét, alkotmányosságát, magát a királyi kinevezés közjogi helyességét kétségbe vonni nem lehet. A kormánynak az a ténye, hogy az országyülést eksz-lekszben feloszlatta s ezzel a törvény betűjével ellentétbe jutott, ma már egész más megvilágításban bírálandó el, mint a hogyan azt az ellenzék hangulatkeltésre kiaknázni megkísérelte. A kormányt ezért a cselekedetéért vád nem érheti. Ennek a ténynek az ódiuma teljesen a függetlenségi pártot, de főleg a Justh-pártot terheli. A függetlenségi párt, de különösen a Justh-párt — mely a mindenáron obstruáló szenvedély rabja — nemcsak ennek a kormánynak, hanem saját vezéreiből alakult kormánynak is megtagadván az indemnitást, az országos chaos megszüntetésére egyedül lehetséges intézkedésre, a parlament eksz-lekszben való feloszlatására kényszeritette a kormányt. Minden törvényen felüláiló legfőbb törvény az állam létérdeke, amelyet érvényesíteni kell egyes törvény formai megsértése árán is, ha akad olyan turbulens parlamenti párt, mely a törvényes formák érvényesülését minden hazafias nézőpont negligálásával rendszeresen megakadályozza. Mivel azonban a kormány a képviselőválasztásokat elrendeli, mivel a legutolsó törvényes költségvetés ke- re'én túl nem utalványoz, törvény ellenére adót, újoncot nem szedet, sőt mivel a kormány minden egyes tagjának többszöri megnyilatkozásából kitűnik, hogy nem a „nemzet jogainak letörésére“ vállalkozott, hanem ellenkezőleg hazafias programmal a nemzeti konszolidáció, a nemzeti megerősödés, a parlament munkaképességének helyreállítására irányuló, a koalíció által ejtett sebek beheggesz- tését célzó nehéz problémát akarja mindnyájunk javára, igaz magyar haza- szeretettel s a fennálló törvények tiszteletben tartásával megoldani, az ellenzéknek a kormány törvénytelenségére, imparlamentáris voltára alapított vádjai elesnek, legerősebb, legélesebb fegyvereinek lőtávolából a kormány kilépett. A kormány a nemzet és király közötti egyetértés helyreállításának szükségességét hirdeti. Ennek a pro- grammpontnak szükségességéről ma már minden józanul gondolkozó választópolgár meg van győződve. Csakis a nemzet és király egyetértéséből fakadhat ránk boldogulás. Mindaddig ugyanis, mig e két tényező erő és hatalmi viszonya úgy nem alakul, hogy a nemzet mostani inferioritása megszűnjék, a királyi akarattal való nyílt és erőszakos szembehelyezkedés csupán közjogi erőink bénulását, gazdasági életünk sorvadását eredményezheti. Ennek az egyetértésnek egyik legnagyobb biztosítéka a kormány által is vallott 67-es közjogi alap. Annak a 67-es kiegyezésnek a bölcsességét, mely a quieta non movere orthodoxiájából kilépett s a fokozatos nemzeti fejlődés bölcs utján van, nemcsak a vezetésre hivatott intellegencia túlnyomó,, többsége ismeri el, hanem elismerte ilyennek maga a függetlenségi párt, amidőn ez alapra helyezkedve kormányzott 4 évig, anélkül, hogy ez alap helytelensége miatt távozott volna a kormány rudjától. — De nyílt szóval is hirdette a 67-es közjogi alap helyességét, kormányzati alapul egyedül állóságát a függetlenségi párt előkelő tagja, Mezőssy Béla. Az önálló bank kérdése mind jobban távolodik a harc tűzvonalából. Erről a kérdésről mind jobban bebizonyosodik, hogy a Justh-párt hibásan léptette elő politikai ütközőponttá. 1911. január 1-hez kötöttségével önmaga tette magát lehetetlenné, távolabbi vonatkozásában pedig annyira közgazdasági természetű, hogy politikai beállításában csak jelszóként jelentkezik. Eltekintve attól, hogy azok, kik az önálló bank felállítását sürgetik, nem rendelkeznek a pénzügyi tudás s gyakorlati képzettség azon fegyvereivel, melyeknek segélyével ezen intézmény gyakorlati hasznosságát, közgazdasági előnyeit, a gyakorlati életben várható hatását kellőképen bizonyítani tudnák, a nemzet ily intézmény megvalósítását rájuk megnyugvással alig bizhatná, mert hisz az ő pénzügyi tudásuk bizonyságául rossz ajánló levél a kvótáról szóló törvény s a talpfa szerződés. Minthogy pedig azon nagy férfiam k, kiknek neve a magyar közgazdaság, a hitelélet hatalmas fellendülésével egybe van forrva s azok a testületek, amelyeknek vállain a kereskedelem és ipar, valamint az őstermelés súlyos gondjai nyugszanak, a közös bank hívei, természetes dolog, hogy annak a kormánynak hívei szaporodnak, amelyik a pénzügyi kérdésekben egyedül hivatott s megbízható egyének és testületek szakvéleményére alapítja közgazdasági politikáját. * A választójog kérdésében a Kossuth-párt és a kormány álláspontja a vezérelvet illetőleg azonosak. Midőn ugyanis a haladó kor kívánalmainak, a jogos óhajoknak megfelelően a legszélesebb körre kívánja kiterjeszteni a választói jogot, nem téveszti 6zem elől a magyar nemzeti túlsúly biztosítását. Az alkotmány sáncaiba csak oly beözömlésnek kíván utat nyitni, mely intelligen’ ciájával és hazafiasságával garantálja e jog gyakorlására való érettségét és jogosultságát. Úgy, mint az eddig tárgyalt kérdésekben, a választóijog kérdésében is kerüli tehát a kormány a tetszetős jelszavakkal könnyen megszerezhető népszerűség hajhászást, miként azt Justh és pártja az általános egyenlő, titkos s községenként választóijog Ígéretével újabban cselekszik. A kormánypolitikája egyenes, őszinte és reális, de felfogása is teljesen alkotmányos, szemben a Justhéval, ki nyíltan hirdeti, hogy a nemzeti akaratot csak akkor fogja respektálni, ha neki többséget juttat, ellenkező esetben felrúgva a parlamenti többségi elvet, folytonos obstrukcióval fogja lehetetlenné tenni a parlament munkaképességét, a termékeny munkásságot. Nem csoda tehát, ha a vezérek és pártjaik szellemi mérkőzésének eddigi nagy harcában a kormány s pártjának hadállása folytonosan erősödik, ha zászlaját oly várfokokra is a győzelem biztos reménységével sikerült kitűznie, amelyek eddig a függetlenségi pártok bevehetetlennek hitt várai voltak. — április 30. Epilógus. A sátoraljaújhelyi választókerület munkapártja a fővárosban jártakor táviratilag üdvözölte gróf Khuen-Héderváry miniszterelnököt, gróf Serényi földmivelésügyi minisztert és gr. Tisza Istvánt. A kormányelnök az üdvözlésre a következőkben válaszolt: Távollétem miatt elkésve vettem kézhez szives sürgönyüket, a melyet kiváló párthivünk, Kazy József államtitkár ur jelölése alkalmából tartott ünnepi lakomájukról intéztek hozzám. Nagy örömmel tölt el lelkes sorakozásuk pártunk zászlaja körül s biztos reménnyel annak sikerre. A földmivelésügyi miniszter a következő sürgönyt küldte dr. Kova- liczky pártelnök címére; Fogadja Nagyságod megtisztelő megemlékezésükért pártunkirészóre hálás köszönetemet. Gróf Tisza István a következő sorokkal köszönte meg az üdvözlést: A sátoraljaújhelyi választókerületnek Kazy József jelölése alkalmából a fővárosban járt küldöttsége nevében kifejezett szives üdvözletért hálás köszönetét mondok és szívből kívánom, hogy jelöltjük — közéletünk e kiváló tagja — győztesként kerüljön ki a küzdelemből. A viszontlátásig! RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztító Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily szinre, női ruhaszövetet guvliroz == jutányos áron. izzzzzzzzzzzi Wm Lapunk mai «zárna 8 oldal. u
