Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-16 / 31. szám
8. oldal. Z E’M P L fi N. Április 16. 9 Búza Barna százezrei. — Á kortesút egy epizódja. — — ápr. 16. Hóditó utján, elkerült nemrégiben a Justh-párt táborkara Ungvárra is. A dr. Visontai Soma mandátumát ezer veszély fenyegeti és az ekszcel- lenciás vezér : Justh Gyula — a hóna alá csapván Búza Barnát — személyesen rándult le Ungvárra, hogy a kedvelt udvari tanácsost beajánlja a választópolgárság jóindulatába. A fogadtatás impozáns volt, mámor és lelkesedés várta őket minden utcasarkon és ez a nagy, ez az őszinte ünnepség adta a tanúságát annak, hogy milyen hatalmas erővel tart ki a nemzet a Justh-párt igazai mellett: Írták ilyenformán a lapjaik a pöffesz- kedő „Magyarországától kezdve a legsilányabb szócsöveken át egészen a Felsőmagyarországi Hírlapig. És hogy mennyire közelében jártak ezek a bombasztok az igazságnak, arra élesen rávilágítottak a következések : Visontai Soma a lelkes, a mámoros fogadtatás láttára szörnyen savanyu arcot vágott és el ment tudakozódni Husztra, hogy ha ott lépne föl, megválasztanák-e követnek ? Ungvár nem sokkal biztatta, tanácsos volt hát másfelé nézni mandátum után. És az ungvári kirándulás nekünk, újhelyieknek is hozott egy pompás mondatot. Búza Barna mondotta. Mikor arra került a sor, hogy Búza Barna is szónokoljon, felállt hát a pódiumra és — reszkess Bizánc — mondott egy paprikás, haragos beszédet. Minden sallangjával és minden primitiv, jámbor közhelyeivel együtt egyikót azoknak a beszédeknek, melyekhez a Búza Barna jóvoltából ugyancsak hozzászokhattunk már. Volt azonban ennek a beszédnek egy figyelemreméltó részlete és ez szóról- szóra a következőképen hangzik : Ellenem felléptetnek Sátoraljaújhelyen egy államtitkárt és a korteskedés céljaira lehoznak a kerületbe 300 ezer koronát. Azt mondják, hogy Búzának 150 ezer garasa sincs. De tévednek, mert nekem van 300 magyar iparosom, akik a választásnál kimennek majd a kerületbe. Mindegyik megér 1000 pengőt, tehát van nekem a választáson 300 ezer forintom s nekem igy 150 ezer forint fórom van. Szóról-szóra ezt mondotta Búza Barna és ilyenformán, mint számoló művész mutatkozott be az ungvári publikum előtt. A cifra és zengő frázisok erejüket vesztették már, el kel hát egy kevés akrobata mutatvány, ha mindjárt csak a felsőbb matézis köréből is. És minden komikuma és minden gőgös önteltsége dacára is, megérdemli ez a mondat, hogy a mélyére nézzünk. „Az én iparosaim“-ról van szó. A Búza Barna egyenkint ezer pengőket érő iparosairól. Hát bizony Búza Barna, amikor pengőkkel mérte fel az iparosok erejét, smucig volt. Egy-egy újhelyi iparos munkássága, ereje a továbbfejlődés, a nemzeti megerősödés szempontjából százszorta többet ér ezer forintoknál. De hogy Búza Barnának — mikor korteskedésről leszen szó — akad-e majd 300 iparosa, akiket esztrengára foghat és kihajthat egy kevés maszlagolásra a falukba, azt kötve hisszük. Az idők alaposan igazolták, hogy Búza Barna sem azért akar képviselő lenni, hogy a hazát mentse meg. Képviselő akar lenni s punktum. Nagyságos ur, akinek lábai elé csőstül hull a dicsőség. Közéleti nagyság, aki a parlamentbe mást nem viszen, csak .nagy hangot és féktelen ambíciókat. És hogy ehhez a játékhoz 300 iparos odaadja a maga hatalmas erejét és becsületes lelkesedését, azt nehezen hisszük. Búza Barna itthon — egyik-másik erkélyen — szörnyen kuruckodott és odafenn, a dunaparti cifra palotában sietett elfelejteni, hogy magyar nép is van. Most egyszerre — a korteskedés hevében — újból felfedezte a szeretett polgártársakat és ezer pen- gőnkint taksál egy-egy iparost. Ugyan számítsa ki Búza Barna, hogy az ő parlamenti szereplése hozott-e az újhelyi iparosoknak azok után az ezer pengők után csak egy százalékot is. Üres és szélesre kanyaritott szónoklatokkal meglehet építeni az ninbuszt, de a hazát megmenteni nagyon nehéz. És mást is akart Búza Barna ? A szemekről lehullott a hályog. Tisztán látunk. A fogak csikorgatása még nem olyan érdem, hogy abból tőkét lehetne kovácsolni képviselői karrierekhez. Álszenteskedő frázisoknak nem ül fel a polgárság, a cifra mondatokkal torkig van és az áhitja azt az időt, amikor békésen és eredménynyel dolgozhatik majd a továbbfejlődésen, a nemzet szellemi és anyagi megerősödésén. Buz a Barna a destruktiv, a romboló irányzat hive, azon a mesgyén tőr előre, melynek végző stációja anarchiát jelent. A nemzet megunta már a meddő és improduktív erőlködéseket, dolgozni akar. Tudják ezt, érzik nagyon jói az iparosok is, kötve hisszük hát, hogy mindannyian segítségére sietnének Búza Barnának. Es akkor a 300 ezer forintja — neki: Búza Barnának — nem ér 300 gombot sem. VÁRMEGYE ÉS VAROS Szürke tárgysor. — Képviselőtestületi közgyűlés. — Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselőtestülete csütörtökön délután rendes közgyűlésre jött össze. Hatalmasra dagadt, külsőre ugyancsak imponáló tárgysor került ezúttal a városatyák elé, érdemben azonban csak apró-cseprő ügyek, melyeken minden kitérés és minden hosszadalmasság nélkül szántott végig a közgyűlés. Monoton hangon, egykedvűen folyt a tanácskozás és itt elöljáróban konstatálnunk kell, hogy a szőnyegre került ügyek között aligha akadt egy is olyan, mely mélyebben belémar- korhatott volna a képviselőtestület érdeklődésébe. A képviselőtestület — legutóbbi ülésén — újból hangsúlyozta, hogy a csatornázás továbbra már elodázhatatlan és minden kósedelmezés nélkül hozzá kell fogni az alapvető munkálatokhoz. Olyan nagy horderejű és következéseiben sokat jelentő kérdés a csatornázás kérdése, hogy annak bürokratikus formaiságokon elakadnia nem szabad: ennek tudatában van is a képviselőtestület és minden lehetőt igyekszik elkövetni abban az irányban, hogy a csatornázás müve mielőbb kiépüljön. Az elismerés hangján kell megemlékeznünk továbbá a képviselőtestületnek arról a tényéről is, melylyel a Sátoraljaújhelyi Athlé- tikai Club — e helyen már ismertetett — kérelmének készséggel tett eleget. A nemes igyekezetü és produktiv egylet megérdemli a legteljesebb jóakaratot és a csütörtöki közgyűlés nem is fukarkodott vele. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: A Jelenvoltak. A városi képviselőtestület csütörtök dólutáD megtartott ülésén dr. Reichard Salamon polgármester elnökölt. A tanács tagjai közül jelen voltak : Pataky Miklós főjegyző, Kiss Ödön ügyész, Kérészy Gyula mérnök, Szőilősi Sándor főszámvevő, Bogyay Béla közigazgatási tanácsos, Schmidt Lajos rendőrkapitány, Rakmányi Jenő gazd. tanácsos, dr. Keiner Győző h. gazd. tanácsos. A képviselőtestület tagjai közül a közgyűlésen részt vettek: Kulics János, Guttmann Ármin, Gáthy Géza, Widder Gyula, Kroó József, Bettelheim Sándor, dr. Grosz Dezső, dr. Búza Barna, Móré Dániel, Ármágyi János, Réz Gyula, Zombory János, Blumenfeld Adolf, Lefkovics Jakab, Schweiger Márk, Izsépy István, Lipschitz Adolf, Fuchs Jenő, Schwarezbart Lipót, Gócs Ignác, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Szőilősi Arthur, Grünberger Abrahám, Grünbaum Simon, dr. Klein Károly, dr. Friedman Ármin, Neumann Jenő. A csatornázás. A tárgyalás folyamán elsőnek a csatornázás kérdése került szőnyegre. Kérészy Gyula mérnök — utalva a csatornázás elodázhatatlan szükségességére — bejelenti, hogy az előleges építkezési engedélyt az alispán megadta és kéri, hogy a közgyűlés adja meg a szükséges felhatalmazást az építkezés megkezdésére. A mérnöki előterjesztés szerint a tervezet részleteinek kidolgozása és az építés vezetése a városi mérnökre bízandó és az építés vezetési költségek a másfélesztendei munkaidő alatt, mig a csatornázás elkészül, 20,íM0 koronát emésztenének meg. Ez a költségelőirányzat — a közel egy milliós mü felépítése kapcsán — a következőkép részletezendő: mérnök napidija 12 korona, napidijas mérnök dija 10 korona, vizmester dija 6 és a szolga dija 3 korona 540 munkanapon át, műszerek s szerszámok beszerzése 1500 korona, hivatali helyiségek bére 500 korona és fűtés, világítás s irodaszerek 1500 korona. Végső összegezésében ez a summa körülbelül a fele annak az összegnek, melyet az épit- kezésvezetési célra az első tervek Írtak elő. A képviselőtestület — rövid és kisebb jelentőségű részletekre kiterjedő vita után — a csatornázási tervek és a szabályrendelet kihirdetését tudomásul vette és érdemben való javaslattétel végett átteszi az iratokat a pénzügyi és a csatornázási bizottságokhoz. Apró ügysk. Özv. Schönstein Lipótné ajánlatot tett arra nézve, hogy a Cserepes korcsmát további egy évre 800 korona bérösszegért újból bérbe veszi. A közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy kezdjen tárgyalásokat magasabb bérösszeg megajánlására vonatkozóan. Az 1909. évi községi pótadó kivetésére — jóváhagyott költségvetés hiányában — továbbá a gyártelepi munkások 1910. évi pótadójának kivetésére és azok beszedésének kérelmezésére a közgyűlés a felhatalmazást megadta. Lőwinger Menyhért színház- felügyelőnek a tanács határozata elleni felebbezését — egy parázs vita kapcsán — a közgyűlés elutasította. A zsólyomkai sziklaomlás folytán várható veszedelmek elhárítása céljából a szükséges intézkedések megtételére utasította a közgyűlés a tanácsot. A városi ölfák átvételéhez a képviselő- testület részéről Szedlák János küldetett ki. A régi járványkórház bérbeadására vonatkozóan Kozlovszky Pállal megkötött szerződést tudomásul vette, úgyszintén jóváhagyta a polgármester azon intézkedését is, melylyel a vízvezetéki könyvvezetői állást Harsányi Bélával töltötte be. A Csalogány-utca járdázására és kövezésére vonatkozóan elrendelte a közgyűlés nyilvános árlejtés kiírását. Wieden Ede városi Írnoknak 3 havi szabadság engedélyeztetett. Kiskorú Ónodi Ferenc és Jolán helybeli illetőségei megtagadtattak. Gyors Iramban. Az adóügyosztály újjászervezése tárgyában hozott törvényhatósági határozatot a képviselőtestület tudomásul vette és megbízta a polgármestert, • hogy annak jogerőre emelkedése után tegye meg az újjászervezésre vonatkozóan a szükséges lépéseket. A képviselőtestületnek a polgármester lemondása tárgyában hozott határozata ellen két felebbezés adatott be, melyek fölterjesztetnek a törvényhatósághoz. A Pesti magyar kereskedelmi banknak az 1 millió 400 ezer koronás kölcsön tárgyában kelt értesítését — ma még minden érdemben való intézkedés nélkül és a pénzügyi bizottság határozatának beérkeztéig — tudomásul vette a közgyűlés. Özv. Tóth Lajosnénak, volt községi végrehajtó özvegyének 1910. január elsejétől 357 korona nyugdijat állapit meg a közgyűlés. A fogyasztási adókat ellenőrző bizottság javaslatára a képviselő- testület — a kedvező évi eredményre való tekintettel — a fogyasztási iroda alkalmazottainak : Weinberger Dávid ügyvezetőnek 150, Vitányi Jenő ellenőrnek 75, Friedmann Márkusnak, Schermer Adolfnak és Kohn Fülöp- nek külellenőröknek 60—60 és Grün- spann Ignácnak 35 korona jutalmat szavazott meg. Végül elhatározta a képviselőtestület, hogy a sátoraljaújhelyi Athlétikai Clubnak a Dianna kertben tenniszpálya céljaira kért területet három évre évi 1 korona jogelismerési díj ellenében átengedi. Az egyes pontok tárgyalását kisérő vitákban dr. Búza Barna, Szől- lősi Arthur, Izsépy Zoltán, dr. Grósz Dezső, Ármágyi János. dr. Klein Károly, dr. Lichtenstein Jenő és Schvarc- barth Lipót vettek részt. )( Alorvosi kinevezés. Meczner Gyula főispán dr. Kasztriner Árpádot a sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórház alorvosává újabb három évre kinevezte. ÚJHELYI ÉLET. A Kazlnozy kör hangveraenye. A Kazinczy kör gyors egymásutánban egyre értékesebb programmokkal lép a nyilvánosság élé. Dobogóján helyet kapott — a szó komoly és nívós értelmében — a művészet és azok az eszközök, amelyekkel szint és elevenséget viszen a Kazinczy kör a mi kulturális életünkbe, mind finomak és artisztikusak. És ezen a ponton mélyül egyre jelentősebbé a Kazinczy kör munkássága és itt kapjuk markáns bizonyságát annak, hogy azok a célok, melyek a munkásságát mozgatják, jogot formálhatnak a legteljesebb szimpátiákra. Amit a Kazinczy kör újabban produkál, az ele- jétől-végig kultúra és az a színvonal, melylyel értéket adott a maga munkásságának, kell, hogy a mindany- nyiunk elismerésével találkozzék. A kör igazgatójának: dr. Hornyay Bélának avatottsága és hozzáértése olyan térre vitte át a Kazinczy kör produkcióit, melyet nem a sablonok törtek föl és hogy a közönség a legőszintébb és egyre jobban fokozódó érdeklődéssel néz a kör estélyei elé ma már, az bizonysága egyben annak is, hogy a dr. Hornyay agilitása és nemes igyekezetei nem maradnak megértet- lenül. A vasárnapi hangverseny is a ritka, eleven szenzációk erejével hatott. Zsúfolásig megtelt a vármegye- háza nagyterme és az ódon, históriai emlékezetű falak, amint tele lettek halk, asszonyos zsibongással és a levegőbe finom illatokat vitt a parföm, mintha megifjodott volna az a régi, viharverte megyeháza. Elegáns, előkelő közönség hallgatta végig a hangversenyt, mely a műsorával nagy és művészi gyönyörűségeket hozott elénk. Á műsoron mindössze három név szerepelt. Csuka Béla a cello mestere s neve nagy s elementáris berlini sikerei után zenei körökben pompás csengésű. Egy csupasz arcú, szőke Legjobb és legdivatosabb kalapok, fehérnemüek, nyakkendők stb. úridivat különlegességek Szenes Lipót uriflival uzíetaiien Sáloraljanihelyen — ....... Finom férfi czipók. == ■ Angol sport sapkák. =====
