Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-02 / 27. szám
2. oldal. ZEPPLÉN. Április 2. let. Á bizalmatlanság ellen herceg Windischgrätz Lajos és zempléni Moskovitz Géza foglaltak meggyőző erejű, hatásos beszédekben állást, mig a bizalmatlanság mellett Meczner Béla és Búza Barna érvelt. Az eredmény 85 szavazattöbbség volt, mely- lyel Dókus Gyula alispán határozati javaslatával szemben, a törvényhatóság a tudomásvétel mellett döntött. A megnyitó. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk : Délelőtt 9 órára zsúfolásig megtelt a vármegyeháza nagyterme. Sürü, nagy csapatokban jöttek fel a bizottsági tagok, a karzatokat meg elegáns hölgyközönség szállotta meg. A terem egyszerre tele lett zsibongással, az izgalom a végsőkig feszült és úgy leste, várta a közönség a már eleve elszántnak, kíméletlenek Ígérkező összecsapást. A szokatlanul nagy számmal megjelent bizottsági tagok soraiban ott láttuk: Hg. Windischgrätz Lajost, gr. Wolkenstein Osvaldot, Molnár Viktort, Meczner Bélát, Z. Moskovitz Gézát, Dessewffy Tamást, Görgey Gyulát, Hiszem Kálmánt, br. Harkányi Jánost, Bernáth Bélát, Búza Barnát, Nagy Barnát, dr. Fried Lajost, Czibur Bertalant, Zalay Andort, Heiler Konrádot, Farkas Róbertét, br. Mailott Nándort stb. Amikor Meczner Gyula főispán fekete diszmagyarban belép a terembe, harsány, hosszantartó éljenzés fogadja. Szives szavakkal üdvözli a törvényhatósági bizottság szép számmal megjelent tagjait és bejelenti, hogy a közgyűlés tárgysorán több nagyfontosságu politikai ügy is helyet kapott és abban a hiszemben, hogy a közgyűlés óhajával találkozik, indítványt tesz arra nézve, hogy a törvényhatóság elsőnek a politikai természetű ügyeket vegye elő. Az éljenzéssel fogadott bejelentés után Bernáth Aladár tb. főjegyző sorra olvassa a tárgysor azon pontjait, melyek gróf Khuen-Héderváry Károlynak és kormányának kinevezéséről, továbbá a volt koalíciós minisztereknek búcsúleveleiről adnak számot. Közben folytonosan zúg hol az éljen, hol az abcug, a lárma egyre nő úgy, hogy percekig kell a főispánnak ráznia a csengőt, mig szóhoz jut. őrizze meg a törvényhatóság — úgymond — a tárgyalás méltóságát. Mindenki szabadon nyilváníthatja a meggyőződését, nincs ok hát a zajongásra. Zemplénvármegye mindig előljárt a komoly és hazafias vármegyék sorában, ezt a dicsőséget ne vegyék el tőle. Most harsányan, nagy, dühösen elkiáltja Búza Barna — Éljen Kossuth Ferenc. Gúnyos, hosszantartó hahota a visszhang. Szinte belevész a referens hangja, amint olvassa, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly és kormánya leiratilag értesíti a vármegye közönségét a kormány kinevezéséről és kéri a törvényhatóság támogatását. A leirat kapcsán Dókus Gyula alispán azt javasolta, hogy a törvényhatóság a leiratot vegye tudomásul, de mondja ki egyben azt is, hogy a kormányt bizalma hiányában nem támogatja. Csatasorban. Hatalmas tapsban tör most ki a függetlenségi oldal. Percekig tart az ováció, amivel az alispán határozati javaslatát fogadják a Búza Barna táborában. Nagy nehezen helyreáll a csend és szólásra emelkedik Meczner Béla. Tiltakozik az ellen a híresztelés ellen, mintha őt politikai állásfoglalásában ezúttal a főispán elleni ani- mozitás vezetné. A személyes támadásoktól mindig tartózkodott és most is legtisztább hazafíui intenciók szólaltatják meg. Majd foglalkozik a „Zemplén* szerdai vezércikkével és visszautasítja azt a feltevést, mintha a bizalmatlansági inditványnyal a Búza Barna pozíciójának védelmére akarna sietni. Ismerteti a Fehérváry kormány történetét, majd a koalíciós rezsim erényeiről szól hosszasan. — Khuen nem hozta a nemzeti ideálokat és az ő politikája a behódolás politikája. Elismeri, hogy a munkapárt egyre erősbödik és azok a férfiak, kik a kormány mellé álltak, nagyrészt tisztán csak a meggyőződésük után indultak. Ök a királylyal való egyetértést akarják, a koalíciós kormány is ezt akarta. A magyarnál hűségesebb, loyalisabb nemzet nincs, de azzal, hogy azt mondják, hogy ha a kormány vállalkozása nem sikerül, hát jön az abszolutizmus, a nemzet jogainak előrenyomulását visszaszorítani nem lehet. Az előre jelzett bizalmatlansági indítványt nem terjeszti be, de ajánlja elfogadásra az alispán határozati javaslatát. Meczner Bélának mintegy háromnegyedórás beszédét nagy éljenzéssel fogadta a függetlenségi oldal. Jellemző erővel hatott a beszéd folyamán két körülmény. Mikor kijelentette Meczner Béla, hogy nem hive az általános, titkos, egyenlő s községenkint való választói jognak — a Justh-párt most egyszerre olyan nagy garral hirdetett programmpontjának — az egész törvényhatóság szinte egyértelműen helyeselt. Majd hatalmasan, magával ragadó erővel csapott fel és zúgott percekig az éljen, amikor Meczner Béla a gróf Tisza István nevét említette. Herceg Windischgrätz Lajos kért most szót és folytonos éljenzés közben, nagy tapssal nyomon követett beszédben szállt síkra a bizalmatlan- sági indítvány ellen. Nem a kormány embere. A mostani kormány szerinte bizalomra idáig nem adott okot, egész politikai kezdeményezése nem rokonszenves. — Mindennek dacára fölöslegesnek tartja akár a bizalom, akár a bizalmatlanság nyilvánítását. Már az utóbbi esztendők eseményei bebizonyították, hogy jelszavakkal és demonstrációkkal a nemzeti érdekeket előmozdítani nem lehet. Kérdi van e párt, melynek programmja a nemzet igazi és kiváló érdekeit magában foglalná ? Legyünk őszinték. Ha a Khuen-kormány mun- kaprogrammjának csak néhány pontját igazán és becsületesen végre hajtja majd, többet végez, mint akármelyik párt végzett ez utóbbi években. Bizalmatlanságot érdemelnek mindazon üresen csattogtatott jelszavak, melyek a közelmúltban megakadályozták, hogy az egész nemzet egy zászló alatt egyesülhessen. A kormány elleni bizalmatlanság itt csupán személyi kérdés. Bár egyesülnénk céltudatos törekvésben, ha a nemzet komoly érdekei kívánják azt. A mai viszonyok között — véleménye szerint — a bizalmatlansági indítvány nem időszerű és javasolja, hogy a kormány kinevezését vegye tudomásul a törvényhatóság. Percekig zúgott a taps, amint herceg Windischgrätz befejezte a beszédét. Az eleven erővel, energikusan elmondott szavak frappánsan hatottak és az élesebb kitételek, melyek a jelszavak politikájának szólották, általános helyesléssel találkoztak. — Most Búza Barna állott szólásra és elmon dotta — fojtonos zajongás közben — mindazt, amivel a lapja hasábjain igyekezett propagandát csinálni a bizalmatlansági indítványnak. A zaj, a lárma Búza beszéde alatt folytonosan zúgott, úgy hogy a főispánnak többször is .kellett kérnie a törvény- hatóságot, hogy türelmesen hallgassa végig a beszédet. Elöljáróban Búza szives szavakkal bókolt herceg Win- dischgrätznek, azután rákezdett azokra a közismert melódiákra, melyekben a pátosztól kezdve — az üres feltevéseken át — az olcsó kesergésig minden akad. Gr. Andrássyra hivatkozott folytonosan, majd a Zemplénből citált és kézzel-lábbal igyekezett azon, hogy készpénznek vétesse a maga frázisait a törvényhatósággal. A beszéd minden eredménye az volt, hogy amikor kiejtette pártvezére, a kegyelmes Justh Gyula nevét, falatrengető abcugolás- ban tört ki a törvényhatóság javarésze. És eredménynek — akárhogy latolgassuk is a dolgot — ez is eredmény. A nagy fiaskó után, amivel a Búza Barna beszéde járt, zempléni Moskovitz Géza mondott objektiv hangú, meggyőző logikájú beszédet. Nem kereste a szenvedélyeket, de pártatlanul s briliáns szónoki készséggel mutatott rá a dolgok lényegére. A higgadtságra — úgymond — nagy szükség van. Az ilyen nagy fontosságú kérdéseket nem szabad odadobni a szenvedelmeknek. Álko'mánypárti volt és most pártonkivüli. Senki sem foghatja hát rá, hogy csatlósa lenne a kormánynak. Nincs az a nagyitó és nincs az a górcső, mely vezére, gr. Ándrássy Gyula és az ő véleménye közt eltérést mutatna. És ép azért nyugodt lélekkel mondja, hogy nincsen ok arra, hogy a törvényhatóság a kormánnyal szemben a bizalmatlanság kimondásáig menjen el. A Fehérváry és a Khuen-kormány között többek közt az a nagy, az a lényeges különbség is meg van, hogy a Khuen-kormány a nemzetre apellál és aláveti magát a nemzet verdiktjének. A mig szilárdan meg áll a kormány e mellett az elhatározása mellett, meg kell elégednie a törvény- hatóságnak a tudomásul vétellel. — A törvényhatóság minden józan, higgadt, alkotmányt ős törvényttisztelő tagjainak figyelmébe ajánlja ezt a szempontot. A szavazás. Nagy éljenzéssel fogadta a törvényhatóság zempléni Moskovitz Géza szavait. A beszéd logikája keresztül hasított a levegőbe épített föltevéseken és általános, mély volt a hatás, mely a beszéd minden mondatát nyomon követte. A főispán most berekeszti a vitát és indítványt tesz a kérdések föltevésére vonatkozóan. Ajánlja, hogy a herceg Windisgrätz indítványára történjék igennel a szavazás és ha az nem fogadtatnék el, akkor határozati erőre emeltnek jelenti majd ki az slispán javaslatát. Rettenetes lárma tört ki erre a függetlenségi oldalon. Óriási, fülsiketítő zaj fogadja a főispán propozicióit és percekig viharzanak az indulatok, mig szóhoz jut dr. Szirmay István, tiszti főügyész. A kérdés feltevéséhez szól hozzá és javasolja, hogy elsőnek az alispáni indítványra történjék a szavazás. Ugyanilyen értelemben szólalt föl Meczner Béla is. A törvényhatóság többségo azonban a főispán pro- pozicióját fogadta el. És most — folytonos lárma és a végsőkig csigázott izgalmak közben — vette kezdetét a szavazás. Leadatott összesen 286 szavazat és abból igennel 181, nemmel 105 bizottsági tag szavazott. A törvényhatóság tehát 76 szavazattöbbséggel — az alispán határozati javaslatát mellőzve — elfogadta hereeg Windischgrätz Lajos indítványát és gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek a kormány kinevezése tárgyában kelt leiratát tudomásul vette. Az eredményt nagy lelkesedéssel, dörgő tapsai fogadta a győztes tábor. Búza Barna ábrázatára meg odaült a szomorúság és nagy busán konstatálhatta magában, hogy ime még egy újabb szakadék, mely elválasztja a mandátumtól. Zemplénvármegye közgyűlése. — ápr. 1. Zemplénvármegye törvényhatósága csütörtökön kezdte meg rendes tavaszi közgyűlését. Hatalmas, közel 200 pontot magában foglaló tárgysor került a törvényhatóság elé és a két napos közgyűlés garmadával vetette felszínre azokat a fontosabb ügyeket, melyek jelentős sulylyal kapcsolódnak bele Zemplénvármegye közigazgatási életébe. A politikai természetű ügyek letárgyalása után egyszerre megcsappant az érdeklődés, alig egynéhány bizottsági tag akadt csak a teremben, akik azután buzgóan asszisztáltak a tisztikarnak a napirendre került ügyek letárgyalásában. A Meczner Gyula főispán elnöklete alatt lefolyt közgyűlés elsőnek a politikai természetű ügyeket vette tárgyalás alá. Gróf Hhuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek és a kormány tagjainak kinevezésük tárgyában kelt leiratait tudomásul vette a törvényhatóság, majd hálás szeretettel hallgatta végig gróf Ándrássy Gyula, Kossuth Ferenc, gróf Apponyi Albert és dr. Darányi Ignác volt miniszterek búcsúleveleit. Különösen meleg hangon vett búcsút a törvényhatóság Kossuth Ferenctől és hálás köszönetét mondott a volt miniszternek a vármegye irányában megnyilvánult őszinte és nagyértékü jóindulatáért. Majd a főispán indítványára a törvényhatóság részvétének adott kifejezést az ököritói borzalmas szerencsétlenség alkalmából. Á tárgyalás során jelentette a főispán, hogy He- ricz Márton és Oosztonyi István szolgabirákat tb. főszolgabirákká nevezte ki. Az alispáni jelentés. Dókus Gyula alispán a következőkben terjesztette elő óvnegyedes jelentését: Az 1909. év december havában tartott évnegyedes rendes közgyűlés óta eltelt időszak alatt az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a törvényhatóság általános állapotáról és fontosabb intézkedéseiről a következőket jelenti az alispán : A bizottság tagjai közül elhalálozott Görgey Gyma, Kazinczy Artur, Kiss Károly és Komicskó Pál. A főispán a vármegye törvényhatóságánál Hla- vathy Jenő nyugdíjazása folytán megüresedett irnoki állásra Szentgyörg.yi József napidijast nevezte ki. Úgyszintén kinevezte Grund Oszkár díjtalan közigazgatási gyakornokot és Münich Ferenc végzett joghallgatót ideiglenes minőségű közigazgatási gyakornokká. Rzentgyörgyi József Írnokká történt kinevezése folytán megürült napidi- jasi állásra Kristóvszky György ideiglenes minőségű napidijást, a Tóth Lajos elhalálozása folyván megüresedett napidijasi állásra Moskovszky Lajos ideiglenes minőségű napidíjast nevezte ki. Úgyszintén a Münich Ferenc közigazgatási gyakornokká történt kinevezése folytán a tokaji szol gabiró hivatalnál megürült napidijasi állásra ifj. Belner Károly tokaji lakost fogadta fel. A nagymihályi közkórházról rendszeresített irnoki állásra jelentkező 12 pályázó közül Rosznáky Gyula nagymihályi lakost nevezte ki. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete dec. 23-án megtartott ülésében a megürült polgármesteri állásra dr. Reichard Salamon városi h. ügyészt választotta meg, ekként Kiss Ödön h. polgármester az eddig viselt főügyészi állást elfoglalta. Bencsik Béla tb. főszolgabíró szabadsága betegsége miatt meghosszabbittatott s az ekként nélkülözött munkaerő pótlására a sátoraljaújhelyi szolgabirói hivatalhoz Grund ószkár közigazgatási gyakornokot rendelt ki. Kerényi László homonnai járási Írnok ellen elrendelt Legjobb és legdivatosabb kalapok, fehérnemüek, nyakkendők stb. úridivat különlegességek Szenes Lipot nriilivat izleMmi Sálorallaujlielyen. Finom férfi czipők. Angol sport sapkák.
