Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-19 / 23. szám

Sátoraljaujhely, 19Í0. Március 19. 23. (4934.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. ~~ Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. 9 színfalait mögül.1- — márc. 19­Teli tüdővel és szinte elapad- hatlan érben ontva a frázisokat, harsogja a Justh-csoport, hogy az elvei, a meggyőződése mellett szilárdan kitart és nincs az az uralkodói kegy, amelyért lesze­relné a maga tüzzel-vassal való harcát. S a nagy, országra szóló koncertben ott fújja a gyönge, sikitós tilinkóját Búza Barna is. Hirdetik a nemzet igazaiért való harcot és verik — a falu rosszák hetyke hányavetiségével — a mellüket, hogy az az igazság, a mit ők papolnak és az az ut üd­vözít csak, melyre olyan hirtelen, olyan egy-kettőre kanyarodtak rá mostanában. Az idők folyása mez­telenre vetkőztetette ugyan már a Justh-csoport minden mondatát és tisztán látjuk, hogy mennyit ér minden fogadkozásuk, akárhogyan dűl is azokból a hazafias áhitat meg a harcrkészség, de mégis helyet kell adnunk egy olyan dokumentumnak, mely pompás fénynyel, gyilkos, vitriolos erő­vel világit rá a Justh-csoport po­litikai becsületességére. Désy Zoltán komoly, szava­hihető ember, talpig férfi, aki nem játszik a szavával és aki tudja, érzi a súlyát mindannak, amit mond. S Désy Zoltán, a volt pénzügyminiszteri államtitkár — a legteljesebb nyilvánosság előtt és minden kertelés nélkül — je­lentette ki, hogy mielőtt még a bankkérdésröl egyáltalában szó lett volna, jártak nála többen a Justh- csoport tagjai közül és megkérdezték, hogy nem lenne-e hajlandó egy ala­kulandó Batthyányi - Holló kabi­netben részt venni? Szóról-szóra ezt mondta Désy és hogy egy szavával sem vétett a valóság ellen, arra garancia az ő komoly, jellemes s szeplőtlen egyénisége. És ebben az egyetlen mon­datban benne van az igazolása mindannak, amivel az elfogulat­lan közvélemény — hitet nem adva némely hazug harsosogá- soknak — frivolnak és lelkiis meretlennek tette meg a Justh- csoport hadakozását. Ez a mon­dat megérteti, megmagyarázza, hogy miért kellett a koalíciónak széjjel robbania s megérteti, hogy miért ^kellett, mikor a koalíció sehogyan sem akart fölborulni, erőnek-erejével, hirtelen s a ha­jánál fogva előráncigálni a bank­kérdést. A koalíciónak pusztulnia kellett, hogy megalakulhasson a Holló—Batthyányi kabinet. Az az édes valami, amiről a jó urak olyan szívesen álmodoztak még a koalíció telje idején és ami­kor még szóba sem került a bank­kérdés. A nyáluk csurgóit a ha­talom után, megbizsergett a vé­rük a gondolatra, hogy beülhet- tetnek az olyan hőn óhajtott bár­sonyszékekbe. Előráncigálták hát az elvhüséget és bőszen, szörnyű nekibuzdulással rontottak a koa­lícióra, hogy annak a romjain fel­épüljön az ezernyi édes, titkos vá­gyuk fellegvára: a hatalom ki­zárólagosan való birtoklása. S innen magyarázódik a taktikájuk is, a bankkérdés kikapcsolása ma, a követelések közé való beillesz tése meg holnap, aszerint, amint szóra méltatta őket Lukács László vagy hátat fordított nekik. Üres szinfalhasogatás volt csak a bank­hadjárat, fölvontatták a nagy ágyút: az elvhüséget, hogy azzal iramodjanak neki a koalíciónak. S ha beveszik a várat, milyen fürgén s milyen szívesen tapos­tak volna rá — a Désy Zoltán kijelentései legalább is ezt iga­zolják — minden régi s ezerszer megfogadott aspirációjukra. Re­ceptjük is lett volna hozzá. Hi­szen öt esztendőn keresztül egye­bet sem tettek. A dolog Justh Gyulán fordult meg. Justh a bankkérdésben iga­zán elvhü volt, ő állta is komo­lyan a szavát, De bizonyságát adta egyben annak is, hogy rö­vidlátó, minden jelentős kvalitás hijján levő politikus, akit a sa­ját hívei éveken át az orránál fogva vezettek. A hívők meg­egyeztek Lukácscsal s amikor fölbiztatták Justhot a királyi au­dienciára, ott a Burgban derült ki, hogy a hívők egyezsége a vezér háta mögött és a vezér tudta nélkül készült. Justh daco­san, kedély nyakassággal jelen­tette ki, hogy a hívei egyezsé­gét nem vállalja. S igy borult föl a dolog. És a hívek, akik még ma Justhoz hívek, bele is fojtották volna a szót a vezérbe. Hiszen már a szerepek is ki voltak osztva és Búza Barna is úgy tudta, hogy napok kérdése már csak. hogy elfoglalhassa az államtitkári széket a vallás s közoktatásügyi minisz­tériumban. Ez volt a második fölvonás. Az első fölvonás vázát a Désy Zoltán kijelentései adják. A Justh- csoport — mielőtt még az ön­álló bankról szó lett volna — le­vetve a tigriskacagányt és hátat fordítva minden fogadkozásnak, két kézzel kapott a hatalom után. Az első meredek a koalíció volt, beleugratta hát a hiú s az önön­maga imádatában utólérhetetlen Justhot a harcba és fölrobbantotta a koalíciót. A dolog nem sikerült és most jön a harmadik fölvonás. Megint előkerülnek a régi har­sogások és a legvadabb dema­gógia veti neki magát minden becsületes igyekezetnek. Búza Barna is beleöltözött a régi sze­repbe és fújja torka szakadtából az igét. — Azt az igét, amelyet annyi tűzzel és olyan kuruc es- küvésekkel erősitgetve, szavalt már el egy párszor nekünk egy­némely erkélyekről. Maszlag volt akkor is, csak arra jó, hogy bele­kapaszkodjék a népszerűség uszá­lyába. S az a néhány esztendő, amit a parlamentben — dicstelen és a fogadkozásait meghazudtoló ambíciók után törtetve — töltött el, megadja a jogot ahhoz, hogy most már ne higyjünk a monda­taiban. Maszlagnak készülnek azok most is. S láttára ennek a cifra ko­médiának, eszünkbe jut az egy­szeri lány, aki fölkínálta az ár­tatlanságát a nagy urnák. S a mikor még olcsó pénzért sem kellett, rikoltozva, sipitva szaladt az utcára és úgy harsogta, hogy a nagy ur rá akart törni a lány- ságára. De ő nem állt kötélnek. Alighanem igy esett meg a Justh- csoporttal is a dolog. — márc. 19. Beszámoló. Gr. Andrássy Sán­dor, a homonnai választó kerület orsz. képviselője f. évi márc._29 és ápr. 2. között tartja meg nagy kiterjedésű választó kerületében beszámolóit a következő sorrendben: Március 29. Homonna; 30-án Varannó; 31-én Sztropkó ; ápr. 1. Mezőlaborc ; ápr. 2. Szinnán. Mindenütt d. e. 10 órakor. A választó kerületben eddigi hírek szerint gr. Andrássy Sándornak ellen­jelöltje nem lesz s ő 67-es párton- kivüli programmal megtartja a man­dátumát. Iparosok harca.- Az ipartestületi választásoh előtt. — — márc. 19. Búza Barna iparhatósági biztos, az ipartestület helyzetének megbeszé lése végett értekezletet hivott össze f. hó 18-án este a „Magyar Király“ nagytermébe. Hogy az ipartestület helyzetének megbeszélése az ipar- testületi közgyűlés elé tartozik, arról az iparhatósági biztos — úgy látszik — megfeledkezett s hogy az ipartestület ellenőrzésével és felügyeletével ő van megbízva és az ő működése is el­bírálás alá jön, arról is megfeledkezett. Meghívja az iparosokat erre az érte­kezletre, hogy legyenek ott mind­nyájan és ott volt 680 iparos közül 56. (Egy pár csizmadia és kőmivessegédet, dr. Székely Albert és dr. Csizy Béla ügyvédeket nem számítjuk az érde­keltek közzé.) Az értekezleten persze Búza szónokolt és persze csaknem szórul- szóra eldikciózta azt, ami az ipar­testületről a „Felsőmagyarországi Hírlap“ legutolsó számában már nap­világot látott. Az ipartestület helyzete Búza szerint a politikán fordul meg és pedig azon a politikán, amely őt akarja képviselőnek. Olyan, ipartestü­leti elnök kell tehát, aki az ő szekerét tolja és akkor meg van mentve a haza és az ipartestület! Dr. Székely Albert nyomban ajánlotta is a város legjelesebb fiát: Hericz Sándort ipartestületi elnöknek, akit aztán megint Búza magasztalt az egekig. Még egy pár jó izü kiszólás után jelölték az ipartestület elnökéül Hericz Sándort és választottak egy intéző bizottságot, amely ma ejti meg az elöljáróságra és számvevőkre a jelö­lést, már most kimondván, hogy egyik alelnök zsidó legyen. Kiváncsiak vagyunk rá, hogy mit szólnak ehez a zsidó alelnök jelöléshez, a Búza főemberei: Armágyi, Orosz Mihály, Tóth András, Kulics János ? — És jövőnek ők mély csend­ben, hosszú orral a „Magyar Király “- ból, mert a Hericz Sándor elnöksége rövidesen a kútba esik. Hogy az értekezletnek egészen hü képét adjuk, meg kell említenünk, hogy azon Móré Dániel ipartestületi elnöknek 15—20 embere is részt vett kíváncsiságból, akik mosolyogva néz­ték végig a harcias buzgói kodást. Az ipartestület mostani vezetői ma este 8 órára hívták meg az iparosokat értekezletre az ipartestület nagy­termébe. * Az iparosok harcával kapcsolatban Móré Dániel ipartestületi elnök a következő nyilatkozat közzétételére kérte fel lapunkat: Az ipartestületi székház építése és annak költségei, melyeket most az országgyűlési képviselő-választások előtt Búza Barna iparhatósági biztos ur jónak lát ismét feszegetni, az ipar­testület múlt évi közgyűlése által végleg jóváhagyattak s azok a keres­kedelmi miniszter által is felülvizs­gáltattak és rendben találtattak. Erről tehát ma még mindig diskurálni tel­jesen felesleges szószátyárkodás. Tu­domása van arról is, Ihogy a „Felső­magyarországi Hírlap“ ma este meg­jelenő száma újból támadni fogja őt és az ipartestület titkárát. Úgy ennek az újabb támadásnak, mint az előző alaptalan fecsegéseknek és pletykák­nak megtorlására megfogja tenni a törvényes lépéseket. * A holnapi közgyűlés elé semmi más nem tartozik, mint az elöljáró­ság mull évi működésének bírálása, amikor az ipartestület ellenőrzésével és RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-uteza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz ----------- jutányos áron. ----­I.apunk mai uiua 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents