Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-01 / 70. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 1. segíteni igyekezzék, s minél nagyobb legyen a jók s nemesek csapata, mely társként szegődik a jótékony- cél javáért kibontott lobogó alá. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Anyák önyvvezető helyettesek felmentése. Meczner Gyula főispán Battha Bálint kosárvágásai és Molnár Sándor nagykövesdi anyakönyvvezető helyettesek lemondását elfogadva, őket ezen tisztségük alól felmentette. )( Államsegó’y tüzkárosultaknak. Á belügyminiszter Meczner Gyula főispán előterjesztésére a rátkai tüz­károsultaknak 360 korona államse­gélyt utalványozott. )( Az állandó választmány ülése. Zemplén vármegye állandó választ­mánya folyó évi szeptember hó 4 ik napjának d. e. 9 órájakor a várme­gyeháza kis tanácstermében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A vármegye közigazgatási, árva és gyám- hatósági kiadásai és bevételeinek 1910. évre vonatkozó költségvetése. 2. A vármegyei nyugdíjalap 1910. évi költségvetése. 3. A közgyűlés elé tar­tozó ügyek előkészítése. )( Haddijflzetök figyelmébe. Sá­toraljaújhely rend. tan. város adó- ügyosztálya hivatalos hirdetmény ut­ján értesíti az érdekelteket, hogy az 1909. évi hadmentességi dij kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t.-c. 16. §-ának rendelkezéséhez képest 1909. évi szeptember hó 1-től 6-ig a város adóügyosztályában közszemlére lesz kitéve; azt a jelzett időben a hiva­talos órák alatt mindenki megtekint­heti s az ellen esetleges felszólamlá­sukat a) azon adózók, kik ezen adó­nemmel már a múlt évben is meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját; b) azon adózók, kik ezen adónemmel most első Ízben rovattak meg, adó tartozásuknak adókönyvecs­kéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a város polgármesteré­nél előterjeszthetik. HÍREK. Dal egy reformról. — szept. 1, A mai sivár, rossz világba’ Felmászott már mindennek ára, A sok csapásnak nincs szünetje, Rossz volt az év, nem lesz szüretje. A termésekre csúf idő járt, Csak egerek lakják a magtárt, A veszteség, a kár csapatja, Ózönnel zudult a magyarra. S e sok csapáshoz — hire járja — A dohánynak is felmegy ára, S a sok reform közt került sora, A dohányjövedék reformja. A kormánynak a nagy melegben, A jövedék lett gondja sebten, S a „nagy kéz“ uj árakat mér le, A végső magyar menedékre. A magyarnak sok gond s bajába, Vigasztalást hozott pipája, Dohány füstjébe burkolódzva, Ha volt is: nyomban tűnt a gondja. Nem bántotta, hogy rossz a gyártmány, Hogy nem lehet jobb, megszokták mán S volt a dohánynak egy előnye, Hogy ára nem mászott előre. De hát a mának drágasága, Rátette súlyát a dohányra. A nagy urak dologba kezdtek S más hiján dohány árt emeltek. A kivont jóság, íz hiánya, Mint érték többlet jött az árba S jött végén im’ a sok csapásnak, Felemelt ára a dohánynak. Hejh, nagy bubánat jött a honra, Uj gond csoportosul a gondra, De vigasztaljon magyar téged, Hogy a kormány, az véled érez. Eddig a jót is szidtad egyre, Hogy nem Ízlik a foghegyedre, Most gondoskodnak róla látod, Hogy ne hiába szidd dohányod. X Lelki üdülés. Munkács, 1909. aug. 31. A természet sokféle bámulatot keltő jelensége között különösen a vi­har, a dühöngő orkán képes az em­berben azt a fenséges érzést ébresz­teni, amely önkéntelenül is az ég felé, a megmérhetetlen légür világába irá­nyítja a szemlélő tekintetét. A hétköznapi életben elfásult szív, a megélhetés küzdelmeiben ellankadt idegzet ujult erőre kap ilyen fenséges szemléléskor. De ezt a megújulást nem az agyontaposott földről fölkapott por­felhők tömegében érezi az ember s a természet iránt tisztelő félelmet és gyermekies szeretetet keltő hatást nem az élet zűrzavaros, vásári lár­mája közepett lehet feltalálni: hanem fent, közel az éghez valamely magas­lat szédítő ormán. Ami bosszúság és kellemetlenség a város falai között, az fenségesen lélekemelő itten. Iiyen lelki gyönyö­rűségnek élvezője voltam a munkácsi ősi vár viharedzett falai között leg­utóbb, mikor a tikkasztó hőség és a város utcáinak priviíégizált pora elől menekülve, a múltak egy szép emlé­kének szemlélésére és az ősök nagy­sága iránti kegyeletem lerovására a történelmi nevezetességű hatalmas építményt szemléltem. Éppen a vár tornya alatt állottam, midőn a derült, tiszta időből hatalmas orkán, zugó, tomboló vihar támadt. Az ódon falak között és a roz­zant ablakokon át kísértetiesen sivitó szól hangja kifelé vonzott. Itt nincs élet, csak hallgató, tiszteletet keltő némaság, melyet olykor olykor zavar csak meg a vihar tombolása. Künn az élet, az emberek tömegének zajá­ban. Ezt akartam nézni, innen vágy­tam látni azt a természet trónusáról, a haragvó vihar zajában. Mintegy ellenállhatatlan erőtől ragadtatva, a vár milleniumi bástyá­jára léptem a turulmadár oszlopának talpazatára. Ott a vihar ellen küzdve, az erkély korlátjába fogódzva néztem az alatta elterülő messzeségbe, a vá­ros felé, a zűrzavaros éietbe. A meg- megujuló vihartól mindannyiszor meg- rezdülő turulszárnyak valami félelme­tes, haragvó isten kiterjesztett karjait képzeltették szemem elé. Annak az istennek haragos hang­ját és fenyegetését véltem hallani és látni a viharban és a turulszárnyak rázkódásában, mely a jelenkor em­beriségének újabbnál újabban végbe­menő, megtorlást érdemlő gonoszsá­gaiért csak bosszúval és büntetéssel fenyegethet. Igen, mert a gaztettek büntetést érdemelnek s jutalmat a nemesek. Ez az osztó igazság. Ez elvitázhatatlan tény még a mai liberális világban is. Ennek az erkölcsi alapelvnek igazsága juthatna néha eszünkbe. De van-e időnk ilyenre gondolni ? Az élet vásári zaja, hullámai más irányba te­relik a gondolkodást. Naiv mosolyt- keltő az, ki a zűrzavarban, az élet lármájában ilyen meleg, szívből fa­kadó hangot pendít. A lelkiismeret fényét lefátyolozzák, hangját elnémí­tani igyekszenek. Az önérzet, a rész­vét fásult szívben lappang igen so­kaknál. Kell tehát ezekre is gondolni, szükséges ezeket is ápolni. Ezek a lélek kincsei, az erkölcsi világrend támcszlopai, melyek nélkül egészsé­ges, emberi hivatásra kész társadalom nem létezhet, hanem egy roskadt zűr­zavaros töraegóriás, Babilon vagy ősi Róma. Hogy az erkölcs isteni elveivel, igazságaival foglalkozhassunk a sza­badban is, nem kell ahhoz fantasz­tikus természetimádás. A nemesen érezni tudó szív egy-egy természeti jelenség láttára nem merül buta cso­dálkozásba s nem a tudatlanság szülte gyermekies félelem indítja őt a ter­mészet tiszteletére, hanem igenis a finomult lelküek fenséges tudatára jönnek annak, hogy ha a világ orga­nizációjában egy meghatározott és gyarló emberek által meg nem vál­toztatható rendszer áll fenn, úgy kell lenni ilyennek és van is ilyen alap­elv a lelki életre is. Azaz: nem fér össze a jó a rosszal, mint a tűz a vízzel; a jó érdemet, a rossz bünte­tést várhat stb. Ezekkel az erkölcsi elvekkel fog­lalkozhatunk a természet szabad ege alatt is a viharban, avagy derült szép időben, vagy bármely órában, csak legyen olyan, mi megkapó, hatásos a lólekre, mint pl. az a jelenség, mely­ről ez alkalommal megemlékezem A lélek gyönyörűsége és neme­sitője az ilyen ritka, fenséges látvány. Beteges miazmákkal telt társadal­munk sok tagjának lehet gyógyhelye, lelki fürdője egy ilyen alkalom. Hó­napokig tartó testi kúrák (de sokszor csak passziózások) alatt elköltött kin­csek halmaza nem képes olyan üdü­lést, olyan nemes épülést teremteni a lélekben, mint ez az alig negyedórái természeti jelenség alatt kelt érzés, fenséges látomány szerzett lelkemnek. Ilyen üdülést és eredményes nyári kúrát óhajtanék én minden ember­társamnak és szivemből kívánom, hogy arra az alkalom mindannyioknak mi­nél impozánsabban kínálkozzék. Ha lélekben Így nemesedünk meg egyenkint s a fizikai üdülés mellett nem hanyagoljuk el a sokkal fonto- saüb lelki üdülést, akkor kell, hogy megváltozzunk, lelkűnkben megerő­södjünk mindnyájan s akkor majd er­kölcsi talajon fog állni egész társa­dalmunk. Galamb Jáuos. — Szeptember. Ma kezdődött szeptember, az őszelő, vagy más né­ven Szent-Mihály hónapja. Szeptem­berben a nappalok fokozatosan rövi- debbek lesznek s mig elsején a nap­pal hossza 13 óra és 23 perc, a hó végén már csak 11 óra és 52 perc. A hold fényváltozásai: utolsó negyed 6-án, ujhold 14-én, első negyed 22-én és holdtölte 29-én. Szeptemberben a vasárnapokon kívül még egy ünnep­nap van : Kisasszony napja 8 án. — Egyházmegyei hir. A kassai megyés püspök Definyák Béla par- nói plébánost a nagymihályi esperesi kerület alesperesévé nevezte ki. — Rózsahervadás. Egy remény- teljes élet megszűntéről, viruló szép leány haláláról veszünk hirt. üzv. Ehlert Ödönné szül. Roskoványi Anna 17 éves leánya, Éhlert Mariska hosz- szas szenvedés után folyó hó 29-ikén Sátoraljaújhelyben elhunyt. A korán letört, reményteljes élet megszűntét kiterjedt rokonság gyászolja. Éhlert Mariska porhüvelyét aug. 3I-ón he­lyezték örönyugalomra a sátoralja­újhelyi köztemetőben. — Kilépés a szerzetből. Malárcsik József sátoraljaújhelyi iparos Lajos fia, III. éves theologus, a jászóvári premontrei szerzetesrendből kilépett. — Nöcgyleti közgyűlés. A hely­beli izr. nőegylet augusztus hó 29-én tartott közgyűlésén sajnálattal vette tudomásul Zinner Henrikué lemon­dását az elnöki állásról s helyére dr. Rosenthal Sándornét választotta meg. Dr. Rosenthal Sándornó igen szép beszédben köszönte meg a nagyszám­ban megjelent hölgyeknek a bizalom­nak és ragaszkodásnak egyhangú megnyilatkozását és megígérte, hogy az egylet felvirágoztatása lesz főtörek­vése, melyre a tagok támogatását kérte. Az alelnöki állásra szintén gyhangulag dr. Erényi Manóné és Schön Sándornó választattak meg. — A házadé kataszter. Dr. We- kerle Sándor m. kir. pénzügyminisz­ter a házadó kataszter ügyében szak­tanácskozmányra hívta össze folyó hó 20-ikára a kir. pónzügyigazgatóságok vezetőit s minden igazgatóságtól egy- egy tisztviselőt. A tanácskozás tár­gyával érdemben lapunk más helyén foglalkozunk, itt még annyit jegy- zünk meg, hogy a házadó kataszter ügyében a keresztülvitelnél követendő eljárásról, melyre az igazgatóságok kiküldöttei a minisztériumban már végleges s egyöntetű utasításokat fog • nak nyerni, azután az igazgatóságok tartanak előadásokat a községi és körjegyzőknek. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóságtól Tokody Viktor igazgató-helyettes, pénzügyi tanácsos és dr. Kiss Géza pü. titkár, az egyenes adó ügyosztály vezetője utaznak föl a minisztériumba. — Spektor-fogás Nagymihályon. Nagymihályról Írják a következő ér­dekes históriát, mely dr. Szántó Jenő budapesti ügyvéddel esett meg, kit a csendőr járásparancsnok Spektorral, a hírhedt gazemberrel tévesztett össze. Dr. Szántó Jenő fővárosi ügyvéd hi­vatalos dologban Nagymi hályra ér­kezvén, az ottani „Aranybika“ szálló­ban szállott meg s ott is ebédelt. Ott volt a jelzett időben a csendőr járás­parancsnoka is, ki úgy találta, hogy az idegen szakasztott mása an­nak a fotográfiának, melyet rendőr­ség, csendőrsőg országszerte tanul­mányoz most s mely Spektort, a hír­hedt gazembert ábrázolja. Felszólí­totta tehát az ügyvédet igazolásra, ki irataival igazolta személyazonosságát. A csendőrsóg. azonban továbbra is folyton figyelemmel kisérte a vélt Spektort úgy, hogy az ügyvéd saját szándékából Bajusz Andor főszolga­bíró előtt igazolta magát, hogy a to­vábbi kellemetlenségeknek elejét ve­gye s akadálytalanul utazhassák el. — Drágul a cukor. A máris el- viselhetlen magasságig fajult élelmi­szer árak mellé ráadásul most a cu­korgyáros urak emelik az egyik leg­szükségesebb háztartási cikk árát. — Dacára, hogy a répatermés ez éven is kitűnő, az összes cukorgyárak óriási osztalékot fizetnek ; a répater­melők pedig semmivel sem kapnak a nyers áruért többet: a gyárosok a mai naptól kezdődőleg felemelték a cukor árát. — Boltitüz Sátoraljaújhelyben. Hova-tovább külön rovatot kell nyit­nunk a bolti tüzekről Írott híreknek, mert Sátoraljaújhelyben az utóbbi időben annyira elszaporodott a szá­muk. Pár napi szünet után újra tör­tént Sátoraljaújhelyben tüzeset, ter­mészetes bolti tűz. Folyó hó 29-én, vasárnap délután 4 óra tájban kapott értesítést a tűzoltóság, hogy Wald Mór szatócs üzlete, mely a Kazinczy utca 96. száma alatt van elhelyezve, kigyuladt. A tűzoltóság Friss Heimau parancsnokkal élén elég jókor érke­zett a tűzhöz, hogy azt a bolti áruk nagyobb részének megmentésével lo­kalizálja. A bolt biztosítva volt s igy a kár csekély. A tűzoltóság újra di­cséretes gyorsasággal vonult ki a tűz­höz, bár egy véletlen incidens tör­tént, mely gyors megjelenésüket gátolta. Mikor ugyanis a tűzoltói le- gényszállitó kocsi gyors iramban a Központi Kávóház elé ért: a kanya­rulatnál az egyik kocsikerék eltört. Véletlen szerencse, hogy a legény­ségnek nem történt baja a véletlen folytán. A szállító kocsi szerelvényeit azután a tűzoltók vállaikra vették s gyalog, futólépésben indultak a tűz színhelyére, ahova, mint a, lokalizáció sikeres munkája igazolja elég jókor érkeztek. A tűz keletkezési okának kiderítése céljából a szokásos tüz- rendőri vizsgálat meg lett tartva. — Egyletalakulás Gálszécsen. Augusztus hó 29-én tartatott meg a „gálszécsi polgári iskolai társulat« alakuló nagy gyűlése az összes ren­des tagok részvétele mellett a gál-

Next

/
Thumbnails
Contents