Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-28 / 69. szám

Augusztus 28.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

egy szomorú tekintetű ifjú áll. Egy ideig mozdulatlanul néz a tengerre, aztán zsebéből valami Írást húz elő és vadul, kétségbeesetten tépni kezdi, a széttépett darabkákat pedig egyen- kint dobálja be a tengerbe. Mit téptél szét te halványarcu ifjú? Talán kedvesed marasztaló Írását, hívogató levelét ? Vagy a hűtlen szerető hazug szerelmét szakítottad széjjel azzal a levéllel? Mert elmúlik a szerelem, mint tavasznapfény az első felhőre és elrepülnek az édes nspok, mint rózsalevéllel a szellő.

És sírtak a sirályok ott fenn a magasban és sikoltozott a nép ideien a parton. Csak az olasz csemegés nem zavartatta magát: fáradhatlanul kínálta a „mandoletti friski“-t.

Egyszerre csak a hajón egy vörös nyakkendős ember hirtelen beszélni kezdett.

— Mit sirattok ti ostoba emberek és miért keseregtek ? Talán a földet siratjátok, mely nem ad kenyeret, vagy a márványpalotákat, melyekben nem találtok födelet 1 ? Ti ostobák 1 Az ostor hiányzik nektek, mely nyakatokon táncol és a kezetekre kötött bilincsek I ? Ugye azt mondjátok, hogy a hazát siratjátok, pedig ...

Itt hirtelen elakadt a káromló beszéd, mert megszólaltak a hajótülkök. Úgy hallatszott az a kürtszó, mint a távoli hazának panaszos sóhaja, mint a haldokló hörgése, mint a végítélet harsonája 1

Azután háromszori kürtjei és megindult a hajó lassan, méltóság- teljesen ... És sirt mindenki az egész parton. Csak az olasz árulta tovább csemegéjét, nem sejtve, hogy itt egy tragédia utolsó felvonása játszódott le és nem tudva, hogy a hajó nyomában maradó fehér sáv a szegény haza sápadt arcán húzott véres barázdákat jelképezi.

És ment a hajó és a nép fájó szívvel, fátyolos szemmel nézett utána. Mindjobban távolodott, majd hirtelen eltűnt, miként az álomkép.

A fátyolos szemek leeresztik fáradt tekintetüket s a barázdás arcokon végiggördül az utolsó könycsepp. És gurul és gurul tovább és tovább, be a tengerbe, végig a tengeren és millió könycsepp sorakozik hozzá, mintha minden kihullt könycsepp ide gyűlne össze és rohannak utána a hajónak, fel a hajóra, be a szivekbe ... És ott marják, marcangolják, tépik és égetik a szivet s a dacos fejek meghajolnak, a kiáltó ajkak elnémulnak s a megkínzott szivekben megszületik a honvágy.

Fábián Ferenc.

Felköszöntő

dr. Kail Antal tvszóki elnök tiszteletére.*)

Tisztelt jó uraim, bocsánatot kérek,

Hogy hát próza helyett, most versben beszélek. A menü is úgy jó, ha van benne só is,

A sok szép beszéd közt, fűszer a poesis.

Vagy más képpel élve, abb’a koszorúba,

A mit fontunk ma a Tóni homlokára;

Egy pár szerény virág, kint szedtem a réten. Ugyebár uraim, beleillik épen.

Mily biró volt Tóni: ismeri mindenki, Felesleg szóval hát nem akarnék élni.

Hogy eltávozását fájlalja a járás,

Hogy ilyen bírótól oly nehéz a válás :

Mindezt beismerem, mindezt aláirom,

Mint jó biró előtt zászlómat meghajtom.

*) E felköszöntö verset a szerző: Péter Mihály dr. Kail Antal törvényszéki elnök tiszteletére rendezett bucsuiakomán mondotta el.

De előttem mégis több az a mérlegbe.

Ember volt ő mindig, minden körülménybe’.

Ha nézem mint férjet, mint hü családapát, Biz Isten hűségben alig lelem párját.. . Kicsiny apróságit, hogy vezette kézen .. . Móg mig járda sem volt, a vurkóc kövében.

Ily sétái közbe be-bonézett sorba,

Most Alexanderhez, majd egy másik boltba, Most cipőcske kellett, majd grifli, ceruza,

S a jó apácskának mindenre volt gondja

De azért szivében, az övéi mellett,

Ebb’ a meleg szívben, más is kapott helyett. Ha a barátságra tellett egy-egy óra,

Nem vala a Tóni annak elrontója.

Pletyka dombnak szelíd orgonabokrai 1 Árnyas lombjuk alatt hányszor ült a Tóni 1 Ha vidám kacagás messzire hallatszott, Köztük egy tonorprim, az a Tónié volt.

De hagyjuk e helyet, térjünk inkább másra, Repüljünk Bosnyica áldott tájékára.

Hol a halpaprikást Emil .püspök* főzte. Királyok ehették olyan volt a főzte.

De nőm lett vén’ csuka, ha nincs ott Pafcsuga, Kinek a kezébe önként megy a csuka.

Tóni is próbálta, de nőm ment sehogyse, Ilyenkor Így szólott: „nehéz dolog biz e“.

Oh pedig már tudtuk, hogy megfogja ő azt, Nem a kövér csukát, de az aranyhalat.

S ime a jóslásunk be is teljesülő:

Elviszi királyunk szép Bars vármegyébe.

Öreg királyunkat az Isten megáldja,

Hogy az igaz munkát ekép koronázza,

De ha rajtam állna, szólanók emigyen: »Felség ezt a Tónit, ne vegye el innen.

Törvényszéki házat épitsen itt, kérjük,

S a Tónit elnöknek hagyja meg itt nékünk.“ Vagy ha már csakugyan eltávozol innen, Mind a két kezével áldjon meg az Isten.

— Gróf Andrássy Gyula beszámolója. Kassa város országgyűlési képviselője gr. Andrássy Gyula m. kir. belügyminiszter f. évi szeptember hó 15-én beszámoló beszédet tart Kassán. A minisztert számos képviselő kiséri le ez alkalommal Kassára, hol a választók máris nagy előkészületeket tesznek az illusztris vendégek fogadására. A miniszter beszámolója iránt érthető érdeklődés nyilvánul meg nemcsak választói részéről, de nagyon széles körökben. Városunkból is sokan felutaznak ez alkalommal Kassára.

— Orvosi kongresszus. A tudományos világ kitűnőségei gyűlnek egybe hazánk fővárosában, hol a XVI. nemzetközi orvosi kongresszus aug 28., szept. 4. napjain fog lefolyni, a világ minden államából megjelenő mintegy 5000 főnyi orvos résztvételé- vel. Vármegyénkből a kongresszusra dr. Löcherer Lőrinc vármegyei tiszti főorvos, dr. Chudovszky Mór közkórházi igazgató-főorvos és dr. Davido vits Jenő gyakorló orvos folyó hó 27-én utaztak fel Budapestre, kikhez a jövő hét folyamán még dr. Roboz Bernát is csatlakozni fog.

— Halálozás. Mester István vármegyei árvaszéki ülnököt s nejét Oláh Margitot súlyos csapás érte. Négy éves kis leányuk Margit, Terézia, Zsófia folyó hó 27-ikén halálozott el hasi hagymáz következtében. A haláleset gyászba borította család iránt nagy részvét nyilvánul meg.

— Katonai átvonulások Zemplén vármegyében. A Zemplén vármegye területén most folyó nagy katonai átvonulások alighanem szeptember hó közepén, körülbelől 17-ikén fognak véget érni. A lefuvás valószínűleg Varannó tájékán lesz s a gyakorlatokat Mörk hadtesl parancsnok fogja vezetni. A sátoia'jaujhelyi kaszárnya folyó hó 25-ikén ürült ki s a legénység a városba elszállásoltatván a kaszárnyában adott helyet a behívott tartalékosoknak, mivel a gyakorlatokra az itteni zászlóalj előbb, folyó hó 27-ikén indult el s igy elejét vették a kétszeres elszállásolásnak. A

10. honvódezred egri és miskolci zászlóalja folyó hó 27-én érkezett Sátoraljaújhelybe a délelőtti órákban s délután 3 órakor indult el a nagy gyakorlatokhoz. E nap reggel átvonult városunkon egy tüzér zászlóalj is.

— Folynak a köztisztasági szemlék. A rendőrkapitányság a rendőrőrszemekkel ellenőrizteti újabban az egyes házak tisztasági állapotát. A rendőrőrszemek buzgón teljesitik kötelességüket s legutóbb a Jókai-utcán az 56 és 32. szám alatti házak udvarán tapasztaltak olyan állapotokat, melyeket a köztisztaság és közegészségügy érdekében eltűrni nem szabad. A gondatlan háztulajdonosok ellen megindult az eljárás.

— A tokaji rk. templom építése. Megírtuk a folyó év tavaszán, hogy a tokaji rk. templom kiépítését 64,000 koronáért vállalta fel Bényey István építőmester. A szentély falai lebontatván, kiderült, hogy az oldalhajók falazata sem hagyható meg s feltétlenül átépítendő az egész templom. A kir. államépitészeti hivatal felterjesztése alapján a m. kir. pénzügyminisztérium, mint a templom kegyura, szakbizottságot küldött ki s ennek az építészeti hivatal jelentését megerősítő véleménye alapján a templom teljes újjáépítését rendelte el, leküldvén egyúttal a sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz az uj terveket, melyek alapján 109,000 koronát utalványozott az építkezésre. A tokajiak régi vágya teljesül most, mert az impozáns uj épület homlokzatával a főutcára fog nézni s nagyban emeli a várost szépészeti szempontból. Az építkezés csak a jövő éven nyerhet befejezést.

— Átalakított fürdő. Lényeges haladásról tesz tanúságot a sátoraljaújhelyi izr. anyahiiközségnek a Molnár István utcában levő fürdője, mely a mai kor kívánalmainak megfelelőig teljes átalakítást nyert. Úgy a gőz-, mint a kádfürdők és fürdőszobák korszerűen lettek berendezve és a közönséget most már mi sem gátolhatja abban, hogy a fürdő használatát minél tömegesebben igénybe vegye, mert ott megtalálja a kellő kényelmet és tisztaságot.

— Éjszakai csendélet. Sátoraljaújhely városnak azon utcáiban, hova rendőrségünk kis létszáma mellett ritkán látogathatnak el a rendőrőrszemek : az éjszakák alatt részeg, kötekedő napszámosok veszik át uralmukat, lármájukkal, duhaj kodásaikkal háborítva az éjszakai csendet s a jól végzett munka u'án jóleső pihenésre tért lakosság nyugodalmát. — Legutóbb a Palotás-utcán rakoncát- lankodott Móricz József 42 éves napszámos, ki oly éktelen lármát csinált, hogy figyelmessé tette a legközelebbi renaőrőrszemet, ki azután megtisztította az utcát a közveszélyes, rovott múltú embertől. Nagy József napszámos meg a Drugeth-utcán rendetlenkedett az éjszakai csendben s az őt csendre intő rendőrőrszemet szidalmakkal, fenyegetésekkel fogadta. Bizony, bizony elférne már a rend- őrlegénység szaporítása erre a városra, melynek nagy terjedelmű területén átfutó utcák legtöbbjének közbiztonságára csak maga a jó Isten visel gondot.

— Táncmulatság a toronyai fürdőben. Vasárnap, folyó hó 29-ón a kellemes kiránduló helyen, az árnyas toronyai fürdőben táncmulatság fog lefolyni, melyet a vidék intelligens fiatalsága rendez. A fürdőt a csörgői állomásról lehet elérni, hol a rende- dezőség fogatokról gondoskodott a kirándulók részére. A mulatság délután 4 órakor kezdődik s jó kiszolgálásról, ételek és italokról gondoskodva van. Sátoraljaújhelyből minden éven sokan kirándulnak erre a mulatságra s kedves emlékekkel térnek vissza. Most is sokan készülnek át a kellemes fürdőhelyre, hol ezen a tánc- mulatságon ad egymásnak a közel vidéki intelligencia találkozót- Nem lesznek ellenőrzési szemlék* A közös hadügyminiszter rendelete értelmében az idén az ellenőrzési szemlék nem tartatnak meg, a tartalékos hadkötelezettek legnagyobb örömére.

— Tüzeset életveszedelemmel. F. hó 23-án este fél 8 órakor Nagytornyán életveszélyeztotő helyzetbe került két ember, férj és feleség egy égő istállóban. Semega Andrásné nagytornyai lakos az istállóba ment, hogy tehenüket megfejje. Már sötét lévén, egy kis petróleum lámpást vitt magával az istállóba. Fejés közben a lámpa felborult s a padozaton a szalma égni kezdett. Semega Andrásné sértetlenül menekülhetett volna, de tehenüket elakarta oldani s kivezetni, hogy kár őket ne érje s a tehén szabadulási útját biztosítsa. — Segélykiáltására megjelent férje, Semega András, 40 éves, nagytoronyai lakos is, ki berohant az istállóba, hogy nejét s a tehenet onnan kiszabadítsa. Sikerült is életüket megmenteni, de oly súlyos égési sebeket szenvedtek arcukon s kezeiken, hogy az „Erzsébet“ kórházba kellett őket szállítani gondos orvosi kezelés céljából. Az istálló természetesen elpusztult.

— Hulla keresés. Stern Herman cipészmester, sátoraljaújhelyi lakos bejelentette a sátoraljaújhelyi főszolgabírói hivatalnak, hogy segédje, Molnár János 42 éves csizmadia Borsi község alatt belefuladt a Bodrog folyóba, de a holttestre nem sikerült ráakadni, mert a folyó árja valószínűleg tovasodorta. A főszolgabírói hivatal most felszólította a bodrog- menti községek hatóságait a hullának keresésére.

— Polgári fiú- és leányiskola

Gálszécsen. Folyó hó 25-én Gálszé- csen a városháza tanácstermében értekezlet tartatott a Gálszécsen létesítendő 4 osztályú polgári leány ős fiúiskola létesítése tárgyában. A nagy- közönség élénk érdeklődése mellett megtartott értekezlet kimondotta a polgári iskola mielőbbi létesítését s szükséges teendők megtétele céljából előkészítő bizottságot küldött ki. Úgy a város és vidék forgalmának emelkedése, mint kulturális érdekből is méltánylandó óhaja a nagyközönségnek, hogy Gálszécsen a nyilvános- sági joggal felruházott polgári leány- és fiúiskola mielőbb megnyittassék.

— Megvadult toronyóra. A sátoraljaújhelyi plébániatemplom órája folyó hó 25-én este 10 órakor azzal lepte meg a város közönségét, hogy a négy negyed elütése után 21-et, azaz huszonegyet kongatott a nagy harangra. Bizonyára kártyázott a jó öreg s kivágta a 21-et. — Ideje lenne, hogy a város ne kontárokra, hanem szakértőre bizza a toronyóra kezelését s az e cimen fizetett 100 korona ne legyen sárbadobott pénz. Még csúfot űznek ez állapotból a jó vidékiek s a 21-et verő toronyóra szállóigévé válik, — Ujhelyt gúnyolva.

— Vállalkozók figyelmébe. A kassai csendőrkerületi parancsnokság pályázatot hirdet a vármegyénk területén levő lovascsendőrségnél három évre szükségeltelő lótápra Az erre vonatkozó hirdetményt lapunk mai száma hozza.

— Kálloy Jolán, mint írónő. Kállay

Jolán színésznő, ki Sátoraljaújhelyben is többször vendégszerepeit s kit városunk közönsége mint énekes primadonnát előnyösen ismer: felcsapott írónak s „Pályafutásom“ címmel könyvet ir, mely bőven tarkítva lesz a színésznő élete eseményeivel s lesznek benne sátoraljaújhelyi recensiók is. Kállay Jolán most kabarét énekesnő s uj hivatásában működését Nagyváradon kezdte meg azzal, hogy a kabarét előadások utolsó estéjén a harcias primadonna egy neki nem tetsző ur iránti ellenszenvét napernyője nyelével mutatta ki. Valószínűleg ez a primadonna-kaland is benne lesz az uj könyvben, melyet „Pályafutásom“ cim alatt a művésznő kiad,