Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-07 / 54. szám

2. oldal.

ZEM.PLÉN.

Julius 7.

Tanító gyűlés.

— jul. 6.

Az orsz. izr. tanitó-egyesületnek 7 vármegyére kiterjedő északkeleti köre folyó kó 5-én Tokajban tartotta meg évi vándorgyűlését.

Áz évi tartós munkában kifáradva, a pihenésre szánt időben fáradságos és anyagi áldozatokkal járó gyűlésre seregük 60—70 ügybuzgó tanító, hogy napirendre kerülő, a kuliurát általában és a zsidó iskolaügyet főképen érdeklő dolgokról tanácskozzék, hogy azokat kölcsönös eszmecsere alapján legjobb tehetsége szerint odaadó buzgalommal a szent ügy iránt érzett hivatásszeretettel egy lépéssel is előbbre vigye.

Fokozta bennünk a lelkesedést és a gyűlés sikere iránt táplált reményünket az a szeretetteljes fogadtatás és ellátás, melyben Tokaj izr. hitközsége, tantestülete részesített bennünket. Már a megérkezésnél kellemesen hatott reánk fogadó küldöttség élén a vasúti indóháznál megjelent dr. Engel Jakab iskolaszéki elnök szép üdvözlő beszéde. Egész kocsisor állott az érkező vendégek rendelkezésére, mely mindenkit a részére kijelölt lakásra szállított. Este 9 órakor a tantestület által rendezett ismerkedési estélyre gyűltünk egybe, ezt megelőzőleg részt vettünk az esti istentiszteleten az iskola szomszédságában levő egészen az újhelyi stquo hitk. temploma mintájára épült szép és csinos templomban.

Az ismerkedés csak kedves viszont találkozása volt a már több gyűlésen ,ogyütt volt szerető kartársaknak. Éjféli órákig jó tokaji mellett elmulatva, attól kellett tartani, hogy már nem ismerünk egymásra, pihenésre tértünk, hogy friss erővel és józan észszel részt vehessünk a holnapi napon tartandó gyűlésen.

Reggeli 9 órára összegyűltünk az állami polgári fiú iskola e célra alkalmas nagy tornatermében, hol annak igazgatója, Gyubek Ferenc szép üdvözlő beszéddel fogadott bennünket.

Weisz Lipót miskolci tanitó a kör elnöke a Himnusz eléneklése után szép és magvas beszéddel nyitotta meg az ülést, vázolva a zsidó iskola és zsidó tanitó speciális feladatát a nemzeti kultúra és hitélet terén, különösen a tanítóság hálájának adott kifejezést a tanügyi kormány nagynevű vezére, gr. Apponyi Albert közokt. miniszter iránt, ki korszakalkotó két legutóbbi törvényével a magyar nemzet tanügyét a nyugati kultur államok közé emelte, sőt némelyeket azok között is felülszárnyalta. Viszont rámutatott ama veszedelemre is, mely az ingyenes népoktatásból a zsidó iskolákra, azok speciális viszonyainál fogva háramlik.

Üdvözölte a város, hitközség, iskolaszék kiküldötteit, a nagyszámban megjelent vendégeket és tagokat, különösen pedig az izr. tanitó-egyesület központi kiküldöttjét Pintor Ignác v. tagot, kifejezvén előtte az orsz. tanítóságnak háláját és ragaszkodását a központi vezetőség iránt ama önzetlen és odaadó buzgó fáradozásáért, melyet a zsidó iskola a tanítóság anyagi és erkölcsi érdekeiben oly sikeresen kifejt. Az üdvözletekre elhangzott válaszok után sorra kerültek a napirendro kitűzött tárgyak, minők: A zsidó iskola méltatása, előadó: dr. Engel Jakab, A leány nevelésről, előadó: ETeischraan Frank Julia Eperjes. Az ingyenes népoktatás hatása a zsidó iskolára, előadó: Vadas A. Miskolc, Á zsidó iskola életéből, előadó: Lieberman Samu Tokaj, A tanítók sérelméről (nyugdij- revizió) előadó : Weisz Lipót Miskolc. Úgy az előadások, mint a fölöttök keletkezett eszmecsere és méltatás oly magas színvonalon volt tartva, hogy dicséretére vált a tanácskozó testületnek és gazdagította ismereteinek ős eszméinek tárházát.

Különösen ki kell emelnem az ingyenes népoktatás hatásáról szóló

jeles értekezést, mely fontosságánál fogva leginkább felkeltette az érdeklődést, mert tudvalevő dolog, hogy e törvénynek 1910-ben leendő életbeléptetése anyagi veszélyt jelent a zsidó iskolákra, melyeknek létalapjuk a tandíj szedésen nyugszik, eltérőleg más felekezeti iskoláktól, hol rég időtől fogva egyházi vagyon vagy más alap biztosítja fennmaradását.

Bármennyire tiszteletben kell tartanunk e törvény nemes ethikai alapját a szegényebb sorsú népre és az iskolakötelezettségből kifolyó követelményekre való tekintetből, mégis a zsidó iskoláknál nem vette figyelembe a sajátos helyzetet, hogy éppen a vagyonos felektől önkényt, szívesen fizetett tandijak révén jutnak a szegények amúgy is ingyenes oktatáshoz. Az államtól kilátásba helyezett kártalanítás sokkal kevesebb, mint a mennyi a helyzet szanálására elegendő volna. A hitközségi tagok áldozat- készségét a jelenleg is magas kultuszadó mellett szintén nem lehet a végletekig fokozni. Igaz ugyan, hogy az iskola feloszlatás, vagy államosítás esetében az 5%-os adó jóval meghaladná az egyes, nagy adófizetőknél a hozzájárulást, de azt sokan nem veszik figyelembe. A zsidó iskolákat fenyegető e veszély elhárítására és meggátlására sok egészséges eszme és javaslat hangzott el, melyek a központi vezetőség révén az érdekelt körök tudomására fognak kerülni.

A gyűlés befejeztével megtekintettük a tokaji cognak gyárat, honnan mindenki kis zsebbe való gyo- morerősitőt vitt magával a gyár vezetősége vendégszeretetéből. Innen a hitk. iskola nagytermében, a hitközség, egyesek és tantestület jóvoltából csinosan terített és gazdagon felszolgált ebédhez gyűltünk egybe.

A hitközségi tagok derék asszonyai és kedves leányaik főzték és tálalták a kitűnő, sokféle ízléses ételt és jó borokat.

Sok szép dikcióban méltatták a vendégszeretetnek ily fényes, szeretetteljes megnyilvánitását, de lelkemre mondom, összeségében nem ért annyit, mint egy mosolygó arcú kis szervírozó leánykának egy ételadaga.

Ki kell azonban emelnem a hitközség főrabbijának szép, eszrnegaz- dag felköszöntőjét, melyet a zsidó iskola nagy fontosságára, a tanítóság nagy missziójára oly liberális szellemben és mindenkit elragadó szónoki hévvel mondott el.

A közebéd a késői délutáni órákba nyúlt, mikor mindenki sietett szállásadójához búcsúzni, hogy megköszönje a szívélyes vendéglátást. Ki-ki hol lakott, azt nem tudom, én csak egy helyen laktam és nagyon jól laktam Zinner Arnold urnái, kinek e helyen is köszönetét mondok, valamint kedves családjának. A jó emlékeket szívesen elraktározzuk, majdan a viszontlátásra.

Szabó Jakab.

Az uj negyed év alkalmából felkérjük azon t. olvasóinkat,

kiknek előfizetése lejárt, nemkü- lömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékban vannak, hogy lapunk legutóbbi számához csatolt utalványon az előfizetést megújítani, illetőleg a hátrálékot beküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk további küldését beszüntetni s a hátrálékot postai megbízás utján legyünk kénytelenek beszedetni.

A kiadóhivatal.

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)(A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága julius havi rendes ülését f. hó 12-én d. e. tartja meg a vármegyeház nagytermében, Meczner Gyula főispán elnökletével.

)( Jegyzőválasztások. Papházai körjegyzővé a múlt héten megejtett választáson 21 szótöbbséggel Csiszár Barna; ladamóci körjegyzővé pedig f. hó 3-án Soltész Gyula tőketere- besi oki. segédjegyzők lettek megválasztva,

HÍREK.

Dal a válságról.

— jul. 6.

Nyugodt vizébe államügynek A bank-ügy oly követ vetett,

Hogy biz’ a rajta evezőknek Lett rögvest szörnyű melegek.

A hőmérő mind’ütt leszállóit S mutatott hét meg tiz fokot, Csupán a válság hőmérője Volt az, amely ágaskodott.

S nyomában zord válsághíreknek Feltűnt Lukács és véle az,

Mit válság névre kereszteltek S mi politikust megriaszt.

Áz emberek már összebújtak Egymástól várva a vigaszt —

De hogy komoly dolog történjék Én — kérem! — sohse’ hittem azt.

Ha kérdezik : megmondtam volna, Amint megmondom — késve bár — Hogy lehetetlent kívánt mindaz,

Ki rémes fordulatra várt.

S hogy nem jönnek a darabontok S Lukács jön, lát s megy: tudtam ón, Megsúgta nékem ezt a titkot Egy aktuális vetemény.

Hogy ne legyen e dal talányos S mindaz, mit itten eldalolt, Bevallom, hogy titok megsugóm, Pár jól ért, zöld uborka volt.

A történelem azt tanítja,

Ezt tudjuk mi, ti, ő, le s én,

Hogy esemény sohsem történik Uborkaórés idejÓD.

A szenzációs esemény mind, Miként a gólya szárnyat ölt,

Mikor az ujságiró-rémnek Az uborkának szine zöld . . .

Te oldottad meg a válságot Uborka s a te szezonod,

Mely szemtelen, de biztos kézzel A Burg-ajtón is kopogott.

th.

— Kinevezés. Őfelsége dr. Kail Antal gálszécsi járásbirót az aranyos- maróthi törvényszék elnökévé nevezte ki.

— A kassai kamara uj alelnöke.

A kassai kereskedelmi és iparkamara iparososztálya a halálozás folytán üresedésbe jött iparos-osztály elnöki s egyúttal a kamara alelnöki állását legutóbbi ülésén Kozák János építész, kamarai beltaggal töltötte be.

— Elismerés Eiserth István kir. föiigyészhelyettesnek. Az orsz. Patronage Egyesület most tartotta meg Budapesten, a magyar tudományos akadémia épületének dísztermében évi rendes közgyűlését, Günther Antal igazságügyi m. kir. miniszter elnöklete alatt. A közgyűlés Eiserth István sátoraljaújhelyi kir. főügyészhelyettest, ki a rabsegélyző egy sülét szervezése s általán az ily irányú humánus tevékenység terén maradandó érdemeket szerzett: alelnökévó választotta meg. A kitüntető bizalmi

állás méltó elismerés a tevékeny emberbarát részére.

— Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy előpataki Pataky Alajos mádi birtokos s kassai lakos élete 64-ik évében folyó hó 4-ikén Kassán elhalt. Az elhalt temetése folyó hó G-ikán folyt le nagy részvét mellett Kassán. Áz elhunytban Pataky Miklós városi főjegyző nagybátyját gyászolja.

— 20 éves találkozó. Azon áldozópapok, akik a IV. évfolyamot 1888/9. tanévben az ungvári theolo- giai lyceumban végezték, legutóbb szép számban jelentek meg az Ung- váron megtartott találkozón. Á megjelentek között Zemplén vármegyéből Kiss Pál rudabányácskai és Sztanka- ninecz Endre dámóczi lelkészek voltak jelen. — Ugyancsak tiz éves találkozása volt Kassán a premontrei főgymnáziumban 1899. évben érettségizett ifjaknak is, melyen Zemplén vármegyéből dr. Baratby Béla tb. főszolgabíró (Zemplénagárd), Fercsák József káplán (Sárospatak) s Gaspa- rik János hittanár (Sátoraljaújhely) vettek részt.

— A kapuzárási szabályrendelet és a bábák. Folyó hó elsejével tudvalevőleg uj szabályrendelet lépett éleibe, mely elrendeli a házak kapuinak tiz óra után való bezárását s az emeleti lakásokkal biró házakban a kapualjak kivilágítását. Ez a szabályrendelet régóta érezett szükséget pótol s nagy fontossággal bir a közbiztonsági állapotok javulására, de mégis van egy kereseti ág, melynek művelőire nehézséggel hárul. A szülésznők ezek, akiknek nagy része udvari lakásban lakik s egyik sem annyira jómódú, hogy villanycsengőt vezethetne lakásába. így a szülésznők legnagyobb része most attól tart, hogy az uj, kapuzárásra vonatkozó szabályrendelet apasztani fogja azon szülésznők jövedelmét, kik nem laknak utcai lakásokban. Kérvényileg akarnak fordulni tehát a rendőrhatósághoz, hogy legalább olyan házakban ne legyen kapuzárás tiz óra után, melynek udvarában szülésznő lakik. Nemcsak a szülésznők, de a nagyközönség érdekében is kívánatos lenne, ha találnának valami megoldási módot a kérés kedvező elintézésére.

— Nyilvánossági jog. A m. kir. kultuszminisztérium a nagymihályi magánjellegű polgári leányiskolának a nyilvánossági jogot megadta, igy az intézet már államérvényes bizonyítványokat állíthat ki.

— A barátkozás epilógusa. Rostás József garanyi, 20 éves zenész ugyancsak megadta árát barátkozási hajlandóságának Garany községben, hol valóságos tragédia játszódott le, melynek áldozata Rostás József, most életveszélyes sérülésekkel fekszik az „Erzsébet“ közkórházban. Rostás József testvérével, Ferenccel betért a garanyi u. n. Lipót korcsmába, hol egy pohár pálinkát akartak elfogyasztani. Még a kért pálinkát meg sem itták, mikor a korcsma ajtaja előtt elhaladt Karicska János garanyi cipész felnőtt József és Jancsi fiaival. Rostás József erre kiment az utcára, hogy ismerősét üdvözölje. »Hogy van öreg bácsi ?“ szavakkal fordu't hozzá, mire az válaszképen „Hogy mersz te engem öreg bácsizni cigány ?“ szavakkal fogadva a barátságos közeledést, kaszájával Rostás balkezére sújtott. Egyik fia se maradt tétlen a nem kellőképen alkalmazott üdvözlés visszatorlásában s Rostás adj’ Istenét egy oldalszurás is követte a Jancsi fiú részéről. Rostás vérző sebekkel menekült el a vérengző família közeléből, mely ellen megindult az eljárás. A súlyosan sérült zenészt behozták az „Erzsébet“ közkórházba, hol ápolás alatt áll.

— Baleset. Sajnálatos baleset érte pár nap előtt dr. Szmrecsányi Béla kir. kamarás, vékei nagybirtokost Amint kocsiján szőlőjébe hajtatott, lovai megbokrosodtak, a bátor