Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-07 / 63. szám
2. oldal. z E m p l;é n. Augusztus 7. vizcsap a régi állapotban az áthelyezés után is fenntartassék s az vizet szolgáltasson. Á megyekut áthelyezése igy három negyedrészben a Kossuth szoboralap, egy negyedrészben a város költségére fog áthelyeztetni, hogy helyét a Kossuth szobor elfoglalhassa. Az áthelyezés költsége azonban Kérészy Gyula városi mérnök számítása alapján mintegy 5000 koronára lenne tehető, ha a Wekerle-téren elhelyezendő megyekutba, a csatorna áttételével, a Dörzsik forrás kút vize vezettetnék, mig, mintegy 2000 koronával tenné kissebbé a költséget — eltekintve a viz fogyasztástól — ha a megyekutba a városi vízvezeték vize vezettetnék be. Dr. Búza Barna s Miklóssy István indítványaira a képviselőtestület úgy határozott, hogy a megyekutba a Wekerle-téren a városi vízvezeték vizét vezeti be, egy esetleges non putarem, pl. vízvezetéki zavar esetére pedig úgy kiván a város vízszükségletéről gondoskodni, hogy a megyekut közelében egy vízcsappal fogja a város részére a Dörzsik forrás vizét is biztosítani. E tárgynál Némethy Bertalan indítványa folytán felmerült az a terv is, hogy a megyekut a napipiac téren helyeztessék el. Kérészy Gyula mérnök felvilágosító szavai után azonban az uj terv lekerült a vita szőnyegéről. Vita egy jutalom körül. Nagy Árpád vízvezetéki napdijas mérnöknek a képviselőtestület kötelessége hü teljesítésének elismeréséül 500 korona jutalmat szavazott meg egyyik régebbi ülésében. A törvény- hatóság e határozatot azonban Alexander Vilmos felebbezésére formai okból megsemmisítette. Az erről szóló törvényhatósági bizottsági határozattal kapcsolatban került most tárgyalás alá Nagy Árpád kérvénye, ki az 500 korona jutalom kiszolgáltatását, a városnak teljesített külön munkák díjazása fejében kérte magának kiutaltatni. Szőllősy Arthur s Halász József a méltányosságot szem előtt tartani kívánó indítványával szemben azonban, mely javasolta az összeg kiutalását, a képviselőtestület úgy határozott, hogy Nagy Árpádot ily címen semmi díjazás nem illeti meg. Rend ax adóügyosztályban, Zemplén vármegye közig, bizottsága — mint annak idején megírtuk — a szakreferens jelentése alapján örvendetesen vette tudomásul, hogy a városi adóügyosztályban 1909. jan. elsejétől fogva, az uj vezetés alatt örvendetes rend és pontosság tapasztalható s a hátrálékok egyre apadnak. Erről a hivatalos elismerésről a közig, bizottság leiratban értesítette a város képviselőtestületét is, mely azt örvendetes tudomásul vette s Némethy Bertalan indítványára kimondotta, hogy Gecsei Jenő adóügyosztály vezetőnek tudomására fogja hozni, hogy a képviselőtestület a beállott kedvező változásról megelégedéssel értesült. A Vörös ökör eladási ügye. Özv. Rosenberg SámuelDé ajánlatot tett a városnak, hogy a „Vörös ökör“ épületet hajlandó megvenni a várostól azon vételi árért, melyért azt a város megszerezte. Az ajánlattal a pénzügyi bizottság foglalkozott, de nem tartotta azt a városra nézve kedvezőnek s azt ajánlotta, hogy a képviselőtestület érdemileg ne foglalkozzék az ajánlattal. Tett ugyan az ülés során még dr. Roboz Bernát özv. Rosenberg Sá- muelné megbízásából egy ajánlatot, mely szerint ajánlattevő hajlandó a vételárat s befektetést a városnak készpénzben lefizetni, azonkívül óvadékot tesz le, hogy záros határidő alatt azokat a létesítményeket épiti fel a telken, melyeket felépíteni oda a város célzott. Ez az ajánlat természetesen már képezhette volna komoly és beható tárgyalás alapját, de a közgyűlés nem volt abban a helyzetben, hogy az utólag szóbelileg bejelentett ajánlatot tárgyalhassa. Különben ez a vételi ajánlat, melylyel cikkünk bevezető részében is foglalkozunk, azt hisszük, — még foglalkoztatni fogja több Ízben városunk képviselőtestületét. Kár a felhőszakadásból. Felolvasásra került azután a városi gazda jelentése arról, hogy a legutóbbi felhőszakadás a városi fából 88 fél öl fát magával ragadott Bá- nyácska falu határába, ahol összeszedettek. Sikerült a fa-készlet legnagyobb részét megtalálni s igy a kár jelentéktelen. Sokkal nagyobb kárt okozott a felhőszakadás a városnak azzal, hogy a Rákóczi s Iskola-utcai csatornákat teljesen betömte iszappal. A csatolna kitisztítása 2000 korona költségébe fog kerülni a városnak. E tárgynál Némethy Bertalan interpellációt intézett a h. polgár- mesterhez oly irányban, hogy igaz-e az a hir, hogy a csatornák tisztításának elhanyagolása okozta volna a bajt. Kérészy Gyula mérnök kijelentése szerint a csatornák az utóbbi időkben tényleg nem lettek tisztítva, de arra nem is volt szükség. A nagyarányú felhőszakadásnak, a vis majornak lehet tulajdonítani, hogy azok beiszapolódtak. Ülés végén. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a kis városházába a vízvezetéki bevezetés költségei 181 koronával túlhaladták a preliminált ősz- szeget. — Incze Lajos téglagyár tulajdonos 30.000 koronáért megvételre kínálta fel a városnak téglagyárát. A közgyűlés úgy határozott, hogy azt nem veszi meg. — Dr. Haas Bertalan az Erzsébet ut kiszélesítéséhez tulajdonából egy részt megvételre kínált a városnak. A felajánlott területet a város nem óhajtja megvenni. — A fegyvergyakorlatra bevonuló Farkas Andor árvaszéki ülnököt távollétében Gáthy Géza fogja helyettesíteni. — A közgyűlés tudomásul vette, hogy a múlt tanévben a milie- niumi alapítvány 50 korona kamata Szent-Györgyi József főgimnáziumi tanulónak utaltatott ki. — Novák Julia és Szeme József illetőségi ügyében a város elutasitó határozatot hozott. A közgyűlés délután fél hat órakor ért véget. )( Közigazgatási gyakornok kinevezése. Mecznet Gyula főispán Grund Oszkár szinnai lakos végzett joghallgatót díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte. )( Kirendelés. A vármegye helyettes alispánja Matyi Béla vármegyei Írnokot ideiglenes kisegítő munkaerőként a tokaji szolgabirói hivatalba osztotta be. )( Megüresedett állások. Erdőhorváti község körjegyzői hivatalánál egy 1000 korona évi fizetéssel javadalmazott segédjegyzői, 720 korona évi fizetéssel javadalmazott körirnoki s 360 kor. évi fizetéssel javadalmazott közgyámi állásra a tokaji járás főszolgabirájához beadandó kérelemmel augusztus hó 28-áig lehet pályázni. )( Vadászati jogok bérbeadása. Mezőzombor község,, vadászati joga folyó hó 17-ikén, Őrmező s Márk- csemernye községeké folyó hó 21-én, Laborcfalva s Nátafalva községeké 23 án, Alsóregmec községé e hó 11-én fog nyilvános árverés utján bérbe- adatni. fiz „Alkotmány“ izgatásaihoz. — aug. 6. Közbeszéd és a zsidóság között izgalom tárgyát képezte az „Alkotmány“ 173. számában megjelent cikk, melyet csak ma voltam képes megkapni és mely „Egy sátoraljaújhelyi“ aláírással jelent meg. Ez a cikk megvádolja a sátoraljaújhelyi zsidóságot, hogy Chu- dovszky szálka a helybeli zsidóság és zsidó orvosok szemében, leakarják őt törni, kiakarják őt marni, a kulisszák mögött a zsidóság erőszakosan dolgozik Chudovszky ellen azért, mert ő hitbuzgó kathólikus. Aztán megfenyegeti „Izráel utódait“, mert a „választott nép, a lakosság fele“ Ujhelyben és „a semi- taárban már csak sziget vagyunk“, tehát „nálunk már nagy szükség van a reakcióra, égető nagy szükség“. „Várjuk a tisztitó vihart“, mert a zsidó felekezeti omnipotentia ideje lejárt még Sátoraljaújhelyben is, de ne felejtsék el, hogy a botnak két vége van és sok ezer községben lehet a játékot folytatni, de ha mégis akarják a párbajt, hát meglesz, de sok százezren fogjuk vívni ezen a helyen, az eredmény felől nincs kétségünk.“ Én, aki nyíltan megmondom, hogy mint a helybeli „Szent-egylet“ elöljáróságának tagja évek óta csendesen figyelem, hogy zsidó kórházunk iránt dr. Chudovszky nem viseltetik rokonszenvvel, egyletünk iránt, mely tisztán humanitárius és jótékonysági intézmény s mely a sátoraljaújhelyi szegény zsidóság filléreiből létesült és áll fenn, nem viseltetik egészen olyan nemes jószívűséggel, amilyet egy ily magas képzettségű úri embertől vártunk, dacára annak az egész megye zsidósága özönszámra keresi fel őt, ha mütő orvosra van szüksége, mégis sohasem szólaltam fel ellene eddig, mert a látszatát is kerülni akartam annak, hogy felekezeti szempontok vezérelnek, sőt én a „zsidó“ voltam az első, aki a Molnár—Chudovszky eset megtörténte után védelembe vettem őt e lapok hasábjain, ennélfogva jogom van ahhoz, hogy az „Alkotmány“ teljes igaztalan vádjait megcáfoljam. Tanuul hívom fel dr. Chudovszky Móric főorvos urat, hogy nemcsak a sátoraljaújhelyi, de egész Zemplén- vármegye zsidó orvosai, akik eddig betegeiket Budapestre küldték, számtalan Ízben kijelentették betegeiknek, hogy felesleges nekik Budapestre, vagy Bécsbe menniök műtét végrehajtása végett, hanem elküldik őket Chudovszkyhoz. Számtalan példával szolgálhatok. Tanuul hívom fel Sátoraljaújhely becsületes keresztény lakosságát, mely a cikkíró tudatosan hamis adataival szemben, nem a lakosság fele, hanem 19.456 lélekből csak 5018 lélek, a cikkírót persze oda nem számítva, akik itt Ujhelyben közelről tapasztalják és ösmerik az eseményeket, vájjon volt-e egyáltalában befolyása a zsidóságnak arra, hogy dr. Molnár dr. Chudovszkyt tettleg bántalmazza. De tanuul idézem dr. Molnár János főorvos urat s kérdem tőle, vájjon megkérdezte-e ő egyetlen zsidótól, vagy pedig felhatalmazást kapott-e egyetlen zsidótól is, hogy inzultálja Chudovszkyt ? A cikk elhallgatja azt nagy bölcsen, hogy dr. Molnár János is becsületes, született keresztény katho- likus ember s azt a látszatot akarja kelteni az ország „Alkotmány“-t olvasó közönsége előtt, hogy,dr. Molnár — pardon — zsidó! És annak a kedvéért nyomdafestéket alig tűrő, qvalifikálatlan, e lap méltóságával meg nem egyezhető s igy repro- dukálhatlan inzultusokkal halmozza el, melyet dr. Molnár bizonyára nem olvasott el, különben biztosan számon kérte volna az „Alkotmány“- tól, hogy ki az a becstelen „Sátoraljaújhelyi“, aki vakmerőségében ilyen támadásokkal merészeli illetni őt. — Hogy, hogy lehetett tehát ennek az inzultusnak felekezeti színe, éle vagy jellege, azt józan ember meg nem értheti. Dr. Chudovszkynak pedig igen rossz szolgálatot tett ez a lelketlen jóakarója, mert az ő egyéniségével és igazságérzetével lehetetlen, hogy összeférjen ennyi sok és alaptalan rágalom. Ismerek egy törvényszéki elnököt Rózsahegyen, aki néhány évvel ezelőtt ott kir. főügyész volt és aki akkor egy vádbeszédében, amikor a zsidókat támadták, azt mondotta: „A zsidóság és a zsidó tanítóság nemcsak az egész országban, de főleg a nemzetiségi vidékeken valóságos kul- turmissziót teljesítenek; hálával tartozik nekik a nemzet, mert ők valósággal védbástyái a magyarságnak és a haladásnak“! Ez a kir. törvény- széki elnök: Dr. Chudovszky Géza, dr. Chudovszky Mór édes testvére, neki tehát sokkal jobban hiszek és hihet az egész ország, mint Chudovszky főorvos ur álbarátjának 1 Tanúságul hívom még egyszer újhelyi összes tisztességes keresztény felebarátaimat arra, hogy az „Alkotmány“ cikke egy lelketlen rágalmazónak és lázitónak gonosz munkája, aki sötét tervei érdekében Krisztus igaz tanainak megtagadásával egy egész felekezet ellen tudatos és veszedelmes izgatást folytat. Mert ehez az egész sajnálatos afféirhez a zsidóságnak semmi köze sincs s arra semmi ingerenciát sem gyakorolt. És felhívom a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség figyelmét arra a lelketlen, embertelen lázitóra, kit ezennel nyilvánosan felekezeti izgatással vádolok és aki ellen, mint ismeretlen tettes ellen a bünfenyitő eljárás megindítandó, melyért az „Alkotmány“ a fokozatos felelősség elvénél fogva felelős 1 Ezer községben százezer lázadóval fenyegeti meg a zsidóságot az az ember, akinek fekete lelkületét a szeretet vallásának a tanai nem tudták áthatni, aki sötét vakságában nem tudja belátni, hogy itt e szerencsétlen hazában szükség van arra a szorgalmas munkás zsidóságra, mely ezer év óta segíti felépíteni a magyar haza kultúrájának nagy templomát, mely édes anyanyelven hirdeti a magyarságot s az európai műveltség magasztos elveit, szükség van arra, hogy a midőn keresztény testvéreinkkel együtt harcolunk és vérzünk gazdasági önállóságunkért és szabadságunkért, nem szabad felszítani a vad indulatokat, a felekezeti harcokat, hanem békés szeretettel kell magunkhoz ölelni e haza minden igaz fiát, aki résztvesz a magyarság nagy kultur- missziójában itt a kelet határán. Salak is van mindenütt, azt elismerem s amint az idézett cikk Írójáról kitűnik, nemcsak a zsidóságnál, de arról sem a keresztény vallás, sem édes anyja a zsidó vallás nem tehet. Mint a muszkavezető, oly hazaáruló az, aki ma e hazában a felekezetek közötti egyetértést nem ápolja, hanem lábbal tiporja, az ilyen szerencsétlen meghibbant elméjű embert a pogromok hazájába kellene kiűzni — vissza Oroszországba, vagy pedig igazán rá kellene bizni dr. Molnár János elmeorvos ur kezelésére! Dr. Székely Albert. Szalmakalapok SZEMES UFÓT ’ URÍDIVAT ÜZLETÉBEN nagy választékban kaphatók Sátoraljaújhely, főtár, a megyeházával szemben. Tollkönnyü „Rekord Panama“ szalmakalap 5 korona. Színtartó „Zefir“ és tiarieta- izigreis: 3 50 Icoronáttól felje'b'b Vízhatlan esököpenyek leszállított árakon,
