Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-31 / 61. szám
Sátor alj auj hely, 1909. Julius 3í. 61. (4869.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztésé^ és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre J» kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hir. detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Kilátások a jövőre. — jul. 31. Aratás után vagyunk. Ilyenkor már számotvetünk magunkkal a jövőt illetően, mert egy esztendő hozamát ismerjük, tehát tudjuk és előrelátjuk a jövőt is a másik esztendő termésének megérkeztéig. Kilátásaink bizony vajmi kedvezőtlenek ez alkalommal. Egy nyomorúsággal teljes esztendő előtt állunk, mert maga az aratási eredmény sem kielégítő s dacára annak, hogy az országos átlaghoz viszonyítva Zemplén vármegyében még talán legjobbak a viszonyok, mindamellett kivan zárva, hogy a tulcsigázott élelmiszer árakban csökkenés állana elő. Ha lesz is valami esés a búza, illetve lisztáraknál, az nem fogja ellensúlyozni a más téren változatlanul maradó árakat. Ez elég nagy baj magában is, de van itt a Hegyalján egy másik, ennél még nagyobb. Köztudomású, hogy az abnormális időjárás a szőlőket teljesen tönkre silányitotta. A csapás legnagyobb mérvben Sátoraljaújhely vidékét érte, hol olyan a helyzet, miszerint a legtöbb szőlőtulajdonos nem gondoskodik hordókról, mert nagyobb terjedelmű szőlőből sem lehet egy kosárnyi termésnél többet majd összeszedni. Máris mutatkoznak előjelei a bekövetkező szomorú állapotnak, mert a szőlőket, — mint termést nem hozókat kezelik, tehát a munkáltatási kedv teljesen elenyészett s a szőlő- birtokosok egyedüli igyekezete a tőkéknek megtartására szorítkozik. Alsó Hegyaljánkon ha nem ily nagymérvű is a kár, de sehol sem kisebb, minthogy a rendes középtermésnek, a szőlők szokásos évi hozamának legalább 25—50 százaléka mindenütt elpusztult. Rendkívül súlyosan nehezedik ez a szomorú helyzet főleg vármegyénk ama vidékének lakosságára, melynek fő jövedelmi forrását a szőlők képezik. Igaz bár, hogy mi elsősorban agrikul- tur állam volnánk, de egyes vidékek létfenntartási alapját még is csak a szőlők képezik, melyek ez éven meddőn maradva, kiadást tetemes mérvben igényelnek, de ellenszolgáltatásul mit sem nyújtanak. Ezt a csapást, hogy miként sikerül szőlőbirtokosainknak elviselniük : az még a jövő titka, de kétségtelenül kedvezőtlen kilátásokat nyújt ez a jövő. Nincs fedezet a szőlőket terhelő nagy összegű agrárköl- csönök törlesztésére, nincs pénz a munkáltatásra, nincs szükség A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A pénzköltés művészete. — A „Zemplén" eredeti tárcája. — Vannak emberek és pedig nem csekély számmal, kik azt vélik, hogy a pénzt elkölteni könnyű dolog. Ezeknek nincs igazuk, mert a pénzt csak elpocsékolni könnyű, de nemesebb értelemben vett elköltése már intelligenciát tételez föl s hogy ez az elköltés megfeleljen az etikai kivánalmaknak, ahoz bizonyos művészet szükséges. A közéletben mondhatni legnagyobb erővel, sőt csaknem mindenható hatalommal biró e közforgalmi eszköz igen gyakran ur élet és halál felett. Mig gyakran csekély összege családokat tenne boldogokká, addig felhalmozott összege viszont képes családokat boldogtalanokká tenni. Számos példa igazolja ezt a mindennapi életből. Az igazi erkölcs és tudomány embere soha sem szomjuhozza a pénzt. Annak megszerzésére csak oly mértékben s oly határok közt törekszik, melynek keretei magasabban fejlett erkölcsi érzésével megegyeztethetők s nem terjed túl azon a határon, mely neki, esetleg családjának a tisztességes megélhetést biztosítani elegendő. Ezért látunk átlag a jó közepes jövedelmű emberek közt egészségesebbeket, boldogabb családi életet és a békés megnyugvás nyomán biztosított hosszabb életkort. Mig a szegénységgel küzdők, vagy a pénz elköltéséhez művészeti érzékkel nem biró dúsgazdagok közt aránylag sokkal több a szerencsétlenség, az élettel való meghasonlás s az idő előtti elhalálozás. Amint a pénz kellő mennyiségének hiánya elkeseredetté, kapzsivá, más vagyonára áhitozóvá, hitet és hazát megtagadóvá és elhagyóvá képes tenni az embereket, épp úgy a pénzbőség, kellő intelligencia hiányában valóságos istencsapás a dúsakra. A parvenü, - ha az aranyak millióit hóditolta is meg, nem képes egyetlen emberi szivet meghódítani. Pénzük van, de szivük nincs. Sem eszük, sem tehetségük arra, hogy millióikat úgy a saját mint embertársaik javára helyesen tudnák felhasználni. Á világban erőszakolják maguk iránt a „köztiszteletet" ; pöffeszkednek, mert pénzen rangot, ordókat, honorácior állásokat is szerezhetnek, de hízott potrohúktól nem látnak tisztán s nem tudják, hogy az emberiség gyengébb töredéke hajlong bár előttük, de ez a hajlongás nem az ő egyéni értéliordókra, nincs szükség a száz- és százezer métermázsányi meny- nyiségben kivitelre és kereskedelmi forgalomba került szőlő elcsomagolásához szükséges eszközökre. Szenved tehát a birtokos érdekein kívül a munkásnép, az ipar és a kereskedelem egyaránt. Minden foglalkozási ág súlyosan megérzi ez esztendő rósz viszonyait, mindenkit sújtani fognak azok kivétel nélkül s félő, hogy valóságos ínség támad a rósz időjárás nyomában. Ez az Ínséges helyzet legfőké- pea a szegény munkás osztályt s az ipar érdekeit támadja meg, szükséges tehát már most gondolkozni arról, hogy az adott helyzettel szemben miként védekezzünk, mi módon tegyük a súlyos terheket elviselhetőbbekké, miként mérsékeljük a nyomorúság súlyát. Tekintélyes segítségnek és igen kedvező eredményekkel kecsegtetőnek vélnénk e tekintetben, ha az illetékes intéző körök például az ipari munka fellendítése által juttatnák keresethez úgy az iparos, mint a kézimunkás népet. Több olyan köz- épitkezés van itt nálunk már nemcsak tervbe véve, de jósze- rint közvetlenül a kivitel megkezdése előtti stádiumban, amely nagymérvű középitkezések százezrekre menő keresetet nyujtatéküknek, hanem csak millióiknak szól. Még egy harmadik kaszt is van ezen a téren. A véletlenül gazdagsághoz jutott tudatlan emberek kasztja. Nem ritkaság, hogy egy cseléd vagy más, alacsony műveltségi fokon álló ember váratlanul nagy vagyonhoz jut; sorsjegyen csinál főnyereményt, vagy kincset talál. Ezek még aránylag a legszerencsétlenebb alakok s a pénz démonjának rövid idő alatt áldozataivá válnak, mert tudatlanságukban előbbi éveik alatt átszenvedett nélkülözéseiket a szó szoros értelmében gőzerővel akarják helyre pótolni. Néhány évtized előtt Zemplén vármegye egyik közhivatalánál volt alkalmazva bizonyos hivatalszolga. 40 év körüli, erős, egészséges ember volt. A szorgalomnak és becsületességnek igazi mintaképe, azon felül példás, boldog életű családapa. Szerény jövedelméből igaz, hogy csak tengődött, de azért családja soha sem látott szükséget. Egyetlen leány gyermekét, mint szemefényét gondozta s elvégeztetvén vele a kisvárosi elemi iskolát, a szorgalmas szép serdülő leány anyjának jobb keze lett a háztartásban. Ez a hivatalszolga véletlenül megvett egy 2 forintos államsorsjegyet s nyert vele 100,000 forintot. Reszkető kezekkel, izgatottan rakta zsebre a horribilis összeget s nának lakosságunknak s a termés hiány által okozott károkat és nélkülözéseket ellensúlyozhatnák. A vármegye uj székházának felépítése például az egyik. Ez az ügy teljesen megérett a kivitelre, akadály már nincs útjában. Ha az e célra szánt másfélmillió korona a közforgalomba kerül, az ipari 03 kézimunka ellenszolgáltatásaként, akkor valóságos áldás lesz az építkezés mielőbbi megkezdése Sátoraljaújhely és vidékének kézimunkás és iparos osztályára, — egyben természetszerűleg a kereskedelemre is, mely a munkás keresetében leli tápanyagát. Sátoraljaújhely város szintén nagymérvű és nagy összegekkel preliminált középitkezések megkezdése előtt áll. A Veres ökör átépítése, az újonnan szervezendő polgári fiúiskola felépítése mind olyan kereseti források, a melyek ezrekre menő munkás ember létfentartására nyújtanak alapot, tehát az Ínséges helyzet megszüntetése, vagy teljes kikerülésére kiválóan alkalmasak. Figyelmébe ajánljuk azért az arra illetékes intéző köröknek, miszerint a fenyegető súlyos helyzetre való tekintettel kövessenek el mindent, hogy ezek az ipari munkák már a jövő év elején megkezdhetők legyenek s az eddig példás férfiú azonnal átalakult. Nagy házat építtetett, leányát felsőbb nevelő intézetbe kónyszeri- lette, felesége selyemben és párisi kalapban járt, ő maga pedig 10 forintos francia cognakot s még drágább külföldi pezsgőt ivott. Szóval nagyszerűen tudta a pénzt nem költeni, de pocsékolni. — A nagy összegnek azonban minden ostoba tékozlás mellett sem birt rövidesen nyakára hágni, mert akadt legalább leánya részére nemtő, egy intelligens úri ember személyében, ki a két óv óta felsőbb nevelést nyert s már tökéletes úri hölgygyé vált leányát feleségül vette s ennek az após még 40,000 forint hozományt tudott adni. Ez a nő ma is él s boldog családanya, mert a szerény háztartásban magába szívta a női erények legfőbbjét, a munkaszeretetei és takarékosságot. Férje megválasztásában is szerencsés volt, mert az, mint intelligens ember méltányolni tudva a pénz becsét, neje hozományát nem orgiákon tékozolta el, de önképzésére s családja jövőjének biztosítására fordította. Általános becsülésben álló, előkelő s jó java- dalmazásu közhivatalnok ma is. Ellenben az após testi és lelki erejét tönkretette a francia cognac és pezsgő s alig 43 é?es korában, férfikora delén elpusztult, miután 50,000 forintot eltőkozolt. NAGYMIHÄLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter, gyárt Márciusi, Korona és Caainó gärige“ Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. 7omn1ámrármQrruoi VómnenlofoinV • Mezőlaboroz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálazéoa, Királyhelmeoz, Perbenyik éa Szerenoaen KejJViiseitHeíllK. . ---------------------------------------------------- áUandóan friBB óa zamatoa aört azálUtanak. ---------------------------------------------------Lapunk mai száma 6 oldal.