Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-31 / 61. szám

Sátor alj auj hely, 1909. Julius 3í. 61. (4869.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztésé^ és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre J» kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hir. detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Kilátások a jövőre. — jul. 31. Aratás után vagyunk. Ilyen­kor már számotvetünk magunkkal a jövőt illetően, mert egy esz­tendő hozamát ismerjük, tehát tudjuk és előrelátjuk a jövőt is a másik esztendő termésének megérkeztéig. Kilátásaink bizony vajmi ked­vezőtlenek ez alkalommal. Egy nyomorúsággal teljes esztendő előtt állunk, mert maga az ara­tási eredmény sem kielégítő s dacára annak, hogy az országos átlaghoz viszonyítva Zemplén vármegyében még talán legjob­bak a viszonyok, mindamellett kivan zárva, hogy a tulcsigázott élelmiszer árakban csökkenés állana elő. Ha lesz is valami esés a búza, illetve lisztáraknál, az nem fogja ellensúlyozni a más téren változatlanul maradó árakat. Ez elég nagy baj magában is, de van itt a Hegyalján egy másik, ennél még nagyobb. Köztudomású, hogy az abnor­mális időjárás a szőlőket telje­sen tönkre silányitotta. A csapás legnagyobb mérvben Sátoralja­újhely vidékét érte, hol olyan a helyzet, miszerint a legtöbb sző­lőtulajdonos nem gondoskodik hordókról, mert nagyobb terje­delmű szőlőből sem lehet egy kosárnyi termésnél többet majd összeszedni. Máris mutatkoznak előjelei a bekövetkező szomorú állapotnak, mert a szőlőket, — mint termést nem hozókat keze­lik, tehát a munkáltatási kedv teljesen elenyészett s a szőlő- birtokosok egyedüli igyekezete a tőkéknek megtartására szorít­kozik. Alsó Hegyaljánkon ha nem ily nagymérvű is a kár, de se­hol sem kisebb, minthogy a ren­des középtermésnek, a szőlők szokásos évi hozamának legalább 25—50 százaléka mindenütt el­pusztult. Rendkívül súlyosan nehezedik ez a szomorú helyzet főleg vár­megyénk ama vidékének lakos­ságára, melynek fő jövedelmi forrását a szőlők képezik. Igaz bár, hogy mi elsősorban agrikul- tur állam volnánk, de egyes vi­dékek létfenntartási alapját még is csak a szőlők képezik, melyek ez éven meddőn maradva, ki­adást tetemes mérvben igényel­nek, de ellenszolgáltatásul mit sem nyújtanak. Ezt a csapást, hogy miként sikerül szőlőbirto­kosainknak elviselniük : az még a jövő titka, de kétségtelenül kedvezőtlen kilátásokat nyújt ez a jövő. Nincs fedezet a szőlőket terhelő nagy összegű agrárköl- csönök törlesztésére, nincs pénz a munkáltatásra, nincs szükség A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A pénzköltés művészete. — A „Zemplén" eredeti tárcája. — Vannak emberek és pedig nem csekély számmal, kik azt vélik, hogy a pénzt elkölteni könnyű dolog. Ezek­nek nincs igazuk, mert a pénzt csak elpocsékolni könnyű, de nemesebb értelemben vett elköltése már intel­ligenciát tételez föl s hogy ez az el­költés megfeleljen az etikai kivánal­maknak, ahoz bizonyos művészet szükséges. A közéletben mondhatni legna­gyobb erővel, sőt csaknem minden­ható hatalommal biró e közforgalmi eszköz igen gyakran ur élet és halál felett. Mig gyakran csekély összege családokat tenne boldogokká, addig felhalmozott összege viszont képes családokat boldogtalanokká tenni. Számos példa igazolja ezt a minden­napi életből. Az igazi erkölcs és tudomány embere soha sem szomjuhozza a pénzt. Annak megszerzésére csak oly mér­tékben s oly határok közt törekszik, melynek keretei magasabban fejlett erkölcsi érzésével megegyeztethetők s nem terjed túl azon a határon, mely neki, esetleg családjának a tisz­tességes megélhetést biztosítani ele­gendő. Ezért látunk átlag a jó köze­pes jövedelmű emberek közt egész­ségesebbeket, boldogabb családi éle­tet és a békés megnyugvás nyomán biztosított hosszabb életkort. Mig a szegénységgel küzdők, vagy a pénz elköltéséhez művészeti érzékkel nem biró dúsgazdagok közt aránylag sok­kal több a szerencsétlenség, az élet­tel való meghasonlás s az idő előtti elhalálozás. Amint a pénz kellő mennyisé­gének hiánya elkeseredetté, kapzsivá, más vagyonára áhitozóvá, hitet és hazát megtagadóvá és elhagyóvá ké­pes tenni az embereket, épp úgy a pénzbőség, kellő intelligencia hiányá­ban valóságos istencsapás a dúsakra. A parvenü, - ha az aranyak millióit hóditolta is meg, nem képes egyetlen emberi szivet meghódítani. Pénzük van, de szivük nincs. Sem eszük, sem tehetségük arra, hogy millióikat úgy a saját mint embertársaik javára he­lyesen tudnák felhasználni. Á világ­ban erőszakolják maguk iránt a „köz­tiszteletet" ; pöffeszkednek, mert pén­zen rangot, ordókat, honorácior állá­sokat is szerezhetnek, de hízott pot­rohúktól nem látnak tisztán s nem tudják, hogy az emberiség gyengébb töredéke hajlong bár előttük, de ez a hajlongás nem az ő egyéni érté­liordókra, nincs szükség a száz- és százezer métermázsányi meny- nyiségben kivitelre és kereske­delmi forgalomba került szőlő elcsomagolásához szükséges esz­közökre. Szenved tehát a birto­kos érdekein kívül a munkás­nép, az ipar és a kereskedelem egyaránt. Minden foglalkozási ág súlyosan megérzi ez esztendő rósz viszonyait, mindenkit súj­tani fognak azok kivétel nélkül s félő, hogy valóságos ínség tá­mad a rósz időjárás nyomában. Ez az Ínséges helyzet legfőké- pea a szegény munkás osztályt s az ipar érdekeit támadja meg, szükséges tehát már most gon­dolkozni arról, hogy az adott helyzettel szemben miként véde­kezzünk, mi módon tegyük a sú­lyos terheket elviselhetőbbekké, miként mérsékeljük a nyomorú­ság súlyát. Tekintélyes segítségnek és igen kedvező eredményekkel ke­csegtetőnek vélnénk e tekintet­ben, ha az illetékes intéző kö­rök például az ipari munka fel­lendítése által juttatnák kereset­hez úgy az iparos, mint a kézi­munkás népet. Több olyan köz- épitkezés van itt nálunk már nemcsak tervbe véve, de jósze- rint közvetlenül a kivitel meg­kezdése előtti stádiumban, amely nagymérvű középitkezések száz­ezrekre menő keresetet nyujta­téküknek, hanem csak millióiknak szól. Még egy harmadik kaszt is van ezen a téren. A véletlenül gazdagság­hoz jutott tudatlan emberek kasztja. Nem ritkaság, hogy egy cseléd vagy más, alacsony műveltségi fokon álló ember váratlanul nagy vagyonhoz jut; sorsjegyen csinál főnyereményt, vagy kincset talál. Ezek még arány­lag a legszerencsétlenebb alakok s a pénz démonjának rövid idő alatt ál­dozataivá válnak, mert tudatlansá­gukban előbbi éveik alatt átszenve­dett nélkülözéseiket a szó szoros ér­telmében gőzerővel akarják helyre pótolni. Néhány évtized előtt Zemplén vármegye egyik közhivatalánál volt alkalmazva bizonyos hivatalszolga. 40 év körüli, erős, egészséges ember volt. A szorgalomnak és becsületességnek igazi mintaképe, azon felül példás, boldog életű családapa. Szerény jö­vedelméből igaz, hogy csak tengő­dött, de azért családja soha sem lá­tott szükséget. Egyetlen leány gyer­mekét, mint szemefényét gondozta s elvégeztetvén vele a kisvárosi elemi iskolát, a szorgalmas szép serdülő leány anyjának jobb keze lett a ház­tartásban. Ez a hivatalszolga vélet­lenül megvett egy 2 forintos állam­sorsjegyet s nyert vele 100,000 forin­tot. Reszkető kezekkel, izgatottan rakta zsebre a horribilis összeget s nának lakosságunknak s a ter­més hiány által okozott károkat és nélkülözéseket ellensúlyoz­hatnák. A vármegye uj székházának felépítése például az egyik. Ez az ügy teljesen megérett a kivi­telre, akadály már nincs útjában. Ha az e célra szánt másfélmillió korona a közforgalomba kerül, az ipari 03 kézimunka ellenszol­gáltatásaként, akkor valóságos áldás lesz az építkezés mielőbbi megkezdése Sátoraljaújhely és vidékének kézimunkás és iparos osztályára, — egyben természet­szerűleg a kereskedelemre is, mely a munkás keresetében leli tápanyagát. Sátoraljaújhely város szintén nagymérvű és nagy összegekkel preliminált középitkezések meg­kezdése előtt áll. A Veres ökör átépítése, az újonnan szerve­zendő polgári fiúiskola felépítése mind olyan kereseti források, a melyek ezrekre menő munkás ember létfentartására nyújtanak alapot, tehát az Ínséges helyzet megszüntetése, vagy teljes kike­rülésére kiválóan alkalmasak. Figyelmébe ajánljuk azért az arra illetékes intéző köröknek, miszerint a fenyegető súlyos hely­zetre való tekintettel kövessenek el mindent, hogy ezek az ipari munkák már a jövő év ele­jén megkezdhetők legyenek s az eddig példás férfiú azonnal átala­kult. Nagy házat építtetett, leányát felsőbb nevelő intézetbe kónyszeri- lette, felesége selyemben és párisi ka­lapban járt, ő maga pedig 10 forin­tos francia cognakot s még drágább külföldi pezsgőt ivott. Szóval nagy­szerűen tudta a pénzt nem költeni, de pocsékolni. — A nagy összegnek azonban minden ostoba tékozlás mel­lett sem birt rövidesen nyakára hágni, mert akadt legalább leánya részére nemtő, egy intelligens úri ember sze­mélyében, ki a két óv óta felsőbb nevelést nyert s már tökéletes úri hölgygyé vált leányát feleségül vette s ennek az após még 40,000 forint hozományt tudott adni. Ez a nő ma is él s boldog családanya, mert a szerény háztartásban magába szívta a női erények legfőbbjét, a munka­szeretetei és takarékosságot. Férje megválasztásában is szerencsés volt, mert az, mint intelligens ember mél­tányolni tudva a pénz becsét, neje hozományát nem orgiákon tékozolta el, de önképzésére s családja jövőjé­nek biztosítására fordította. Általános becsülésben álló, előkelő s jó java- dalmazásu közhivatalnok ma is. El­lenben az após testi és lelki erejét tönkretette a francia cognac és pezs­gő s alig 43 é?es korában, férfikora delén elpusztult, miután 50,000 forin­tot eltőkozolt. NAGYMIHÄLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter, gyárt Márciusi, Korona és Caainó gäri­ge“ Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. 7omn1ámrármQrruoi VómnenlofoinV • Mezőlaboroz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálazéoa, Királyhelmeoz, Perbenyik éa Szerenoaen KejJViiseitHeíllK. . ---------------------------------------------------- áUandóan friBB óa zamatoa aört azálUtanak. ---------------------------------------------------­Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents