Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-29 / 103. szám
. (4911.) Harminchetedik évfolyam. rlPLÉN POLITIKAI HÍRLAP. NÉMETH PÁL, MAJTÉN7I GÉZA, o. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [,5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy dlszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. ,a. — dec. 29. iiolnap raegtörtékorroány felmenni egyidejűleg az uj .*oy kinevezése, Lukács tszló miniszterelnökségével. A régen húzódó válság tehát végre befejezést nyer. Hogy az ország nyer-e vagy vészit a megoldás által, ezt ma még nem lehet tudni, a jövendőlgetés pedig nagyon hálátlan dolog főleg a politikában, mert maga Akiba rabbi sem bocsátotta volna ki ajkain közel 2000 év előtt ama hires, szállóigévé vált mondását, hogy: nincs semmi uj a nap alatt, ha akkor létezett volna Magyarország s a tudós rabbi a jelen magyar politikai viszonyokkal lett volna ismerős. Mert bizony van uj a nap alatt, amint ezt a legutóbbi napok politikai eseményei bizonyítják. Mindenekelőtt konstatálnunk kell, hogy az uj miniszterelnök, kit mindenki mint tősgyökeres 67-es politikust ismer multi szerepléseiből, saját kijelentése szerint szakított előbbi politikai irányzatával. Lukács László ma ugyanis azt mondja, hogy az ő meggyőződése szerint Magyarországot elsősorban közgazdasági téren kell megerősíteni, tehát helyénvalónak látja az önállóbank előkészítő munkálatainak megtételét. — Lukács e kijelentésével magához vonzotta azokat, akik vele mint „hazaáruló darabonttal“ még csak e nyár elején sem akartak szóba állani, dacára, hogy már akkor is igy nyilatkozott s kereste a kibontakozás fonalát. Uj továbbá a nap alatt az is, hogy midőn pár nap előtt gr. Andrássy Gyula feltárta a Justh párt előtt, mily rettenetes gazdasági veszedelmekbe sodorhatja az országot az indemnitás megtagadása esetén 1910. január 1-jével beálló exlex; hogy mily rettenetes károkat okozott a nemzetnek már az eddigi szerte- huzás is: arra az ellentábor előkelőségeitől azt a választ nyerte: „mi nem érezzük meg a gazdasági válságot; az indemnitást nem adjuk meg“. És ime most megfogják adni, úgy hogy az exlex csak néhány napig tart, mert az uj Lukács kormány állítólag még ez éven, de mindenesetre január első napjaiban bemutatkozik a Házban s azonnal 1 íbsz indemnitás, hogy a közgazdasági rettenetes válságok elke- rültessenek. Hogy mindamellett a kibontakozás már eddig jutott volna s hogy már csak a Krisztus palástján való osztoszkodás lenne hátra, abban tamáskodunk. Lukács ismételten kijelentette, hogy az egyes pártvezérekkel folytatott tárgyalások során olyan tárgyi nehézségek merültek fel, melyeket eddig még nem sikerült eloszlatni s igy inkább azt hisz- szük, hogy nincs megegyezés, mert Justhék lekötötték magukat a fix dátumhoz, amit visza- szivni nem lehet, mert ez esetben igazán ők esnének az elvfeladás bűnébe, amivel csak pár hét alatt is másokat vádoltak meg. Egyébiránt legyünk türelemmel, 1—2 nap múlva a helyzetről tiszta képet nyerünk s ha ez nem lesz olyan sötét, mint a minőnek mi látjuk, a csalódásnak mi fogunk legjobban örülni. Sáíoraljaüjtiely város államsegélye. 9000 koronás államsegély. — dec. 28. A városok segélyezésére a törvényhozás által az 1909. évi állam- költségvetésbe fölvett 2.000,000 koronát a múlt héten utalványozta ki gr. Andrássy Gyula belügyminiszter a városoknak. Sátoraljaújhely 9000 koronát kapott ez összegből, melynek rendeltetése elsősorban az: hogy a városi tisztviselők fizetését a kor követelményeinek megfelelően rendezni s a munkást az ő méltán kiérdemelt, tisztességes béréhez lehessen juttatni. — A képviselőtestület legközelebbi rendes ülésének tárgyát képezi majd, hogy az államsegély mi módon hasz- náltassék fel. A belügyminiszter idevonatkozó rendeletéből közöljük még, miszerint az államsegély kifejezetten a tisztviselők fizetésének javítását célozza elsősorban, azon városoknál pedig, hol a fizetésrendezés már megfelelő stádiumban állana, a segítésre utalt ösz- szeget a városi rendőrség fejlesztésére, közegészségügyi intézmények létesítésére, (csatornázás, vízvezeték stb.) vagy városrendezési és fejlesztési célokra kell fordítani. Á város háztartását terhelő rendes kiadásokra azonban az állami segély összeg fel nem használható, ilyen célokra a költségvetésben fedezetül be nem állítható és a közpótadók leszállítására nem fordítható. Kijelenti továbbá a miniszter, hogy ez az államsegély nem tekinthető állandó jelleggel bírónak ; ebből a mostani utalványozásból a jövőre konzekvencia nem vonható le, tehát államsegély címen a város költségvetésének bevételi rovatába sem a most utalt összeg, sem ennek megfelelő reménybeli összeg a jövőben be nem állítható, mert az 1909. évi államköltségvetési törvény is, — mely csak időleges hatálylyal bir, — nem tette ezt az államsegélyt s nem is tehette állandó jellegűvé. Városunk mindenesetre hálával tartozik gr. Andrássy Gyula belügyminiszternek e jóakaratu támogatásáért, mert a mi szerény anyagi viszonyaink között 9000 korona is igen nagy összeg és nagyon üdvösen használható fel a legszükségesebbekre, melyeknek fedezete igy nem fogja a polgárságot ujaÄ terhekkel sújtani. Kereskedelmi és iparkamarai tagok választása előtt. — dec. 28. A kereskedelmi és iparkamarai tagok közeledő választására hívom fel kartársaim figyelmét, mikor jól felfogott érdekükben arra kérem, hogy ne sikoljanak át ezsn nagy horderejű kérdésen közömbösen s ne vizsgálják ezt a kérdést a közönyösség szemüvegén keresztül. A múltban ezen mindig átsiklottak s az érdekeltek csak a lapokból tudták meg, hogy melyik helyi nagyság került „győztesen“ a leszavazott 8—10 tagnak bizalmából taggá. Kíváncsiságból mintegy ötven kartársnál érdeklődöm nevük felől, a válasz egybehangzóan hangzik: „Nem tudom“. Előveszem a kamara évkönyvét, semmi nyomát sem találom a zempléni delegátusok munkálkodásának. Mintha ott nekünk semmi keresni valónk nem lenne, mintha mi mindenben tejben-mézben úszó Kanaán lennénk, mintha itt semmi „jaj“ nem hallatszanék, mintha a vasúti közlekedés, a helyközi telefon rendszerrel, az ipari vállalatok szubvenciójának kérvényei, a homonnai kereskedelmi iskolának hozzánk leendő áthelyezése közreműködésünk nélkül is biztos sikerhez vezetne, mintha az országban észlelhető kereskedelem ellenes mozgalom semmi ellenakciót nem kívánna, mintha legutóbb hozott törvényeink közül a kötelező munkásbiztositás oly általános hozsannát keltet volna. Pedig a megelégedés nem általános s anélkül, hogy egyes személyeket érinteni akarnék, vagy általam ismert és nagyrabecsült kvalitásaikat kisebbíteni, kijelentem, hogy úgy a kamarák, mint az érdekeik megvédésére odaküldött delegátusaink, — pedig a városunkbeli tagok között is van olyan tehetség, aki széleskörű szaktudását csak közömbösségből nem értékesíti — nem töltik be azt a fontos missiót, amit a kereskedelmi és ipari érdekeltség méltán elvárna tőlük. A kamarák a múltban a kereskedők és iparosok védbástyái, igazi mentsvárai voltak s a törvényhozás a kamarák véleménye nélkül egy szaktörvényjavaslatot sem tárgyalt le, a kamarák véleménye respektáltatott, mert a kormányhatalom mindig Bzá- molt azon nagy, egységes táborral, mely a kamarák háta mögött sorakozott. A legutóbbi években azonban a kamarák csarnokába is bevonult a politika, a választások is pártárnyalatok szerint ejtettnek meg és igy esetről-esetre kiesett onnét az arra hivatottak csoportja, minek természetes következménye az lett, hogy a fennen lobogtatott kereskedelmi és ipari harcok lobogója kihullott kezükből. Ma azonban a meddőnek bizonyult közjogi hareok helyett a köz- gazdasági harcok lépnek előtérbe s azok a politikusok is, akiket meggyőződésben ég és föld választott el egymástól, a gazdasági harcok kivívásának érdekében kezet fognak. Ma, midőn a baj is nagyobb, mint valaha volt, amidőn országszerte érezzük a kereskedelem és ipar elnyomottságát, amidőn látjuk, hogy a nyugat országai egész tevékenységüket gazdaságuk megerősítésére fordítják, mi is eszmélni kezdünk. Aki figyelemmel kiséri az országban most lezajló kamarai választásokat, az uj szellem pirkadását észlelheti, látja, hogy az érdekeltek a régi rendszerrel szakítani akarnak s a kereskedelem és iparkamara szent csarnokába érdekeik igaz védelmezőit küldik, akik a bajoknak ismerői, szószólói. Ott voltam Kassán a legutóbb lezajlott választásnál, öröm töltötte el lelkemet, amint láttam kartársaim lelkes harcát. A harci lobogón e sokatmondó szócska tündöklőit „dolgozni“ 1 Á dolgozni akarók csoportja győzött, mert győznie kellett, de bennünket ez ki nem elégíthet, mert azok elsősorban saját érdekükért fognak síkra szállani, hozzánk mostohák, érdekük nem érdekünk, érdekünk nem az ő érdekük. Á közeledő választások előtt arra kérem a kereskedőket és ikertestvéreinket, az iparosokat, hogy szomszédjaink lelkesedése hasson át benPÁSZTOR LIPÓT y & vízvezeték és villanyszerelési vállalkozó Sátoraljaújhely, Rákóczi-utcza 48. szám. Ajánlkozók házi vízvezeték és villany-csengők berendezésére. Házak jó karban tartása évi számlára (pauschale) jutányosán számíttatnak. ZZZ Minden előforduló javítások olcsón és pontosan végeztetnek. ----Vidéki megrendelések levelezőlapon esközölhetők és kívánatra rögtön oda utazom. Lapunk mai sz&ina 4 oldal,
