Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-24 / 102. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. December 24. VÁRMEGYE ÉS VAROS Visszavert kísérletek. Viharos viták a közgyűlésen. — dec. 21. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 20-ikán délután szerfelett népes, rendkívüli közgyűlést tartott. A képviselőtestület tagjai nagy számban jelentek meg ezen a rendkívüli közgyűlésen s eltekintve a tanácsi tagoktól, mintegy hatvanöt- hetven képviselőtestületi tag vett részt az egyes közérdekű ügyek tárgyalásánál s a határozatok hozatalában. Az ülés időtartama közel három órára terjedt ki s délután hat óra volt, mire kimerült a közgyűlés tizennyolc pontból álló tárgysorozata. Ennek oka az egyes fontosabb kérdések körül támadt s lezajlott, hosszú vita volt, mely az ülés vége felé a jelenvoltak nagy részét annyira kimerítette, hogy ülés végén már csak egy pár képviselőtestületi tag maradt a teremben. Különösen erős, éles és izzó vita közben tárgyalták Orosz Dezső dr. képviselőtestületi tag és társai már általunk ismertetett azon indítványát, mely szerint a képviselőtestület ha- tározatilag mondja ki, hogy a város polgármesteri állását véglegesen betölteni ez idő szerint nem kívánja a képviselőtestület, hanem alkalmas jelölt pályázásáig, esetleg az általános tisztujitásig helyettesités által óhajtja az állást betölteni. A lehetetlen s kivihetetlen indítványt megérdemelt sorsa érte. A képviselőtestület — meghallgatván többek felszólalását — az indítványt 31 szóval 22 ellenében elvetette. A tárgysor 10-ik pontjánál volt még széles vita a szakbizottságok kiegészítése vagy újjáalakítása ügyénél, hol dr. Lichtenstein Jenő indítványával szemben 26 igennel 2 nem szavazat ellenében Némethy Bertalan innitványa került elfogadásra. E két kérdésnél felmerült vita lefolyása oly heves és bántó volt, hogy a legnagyobb szomorúsággal kell — már az ut kezdetén — lemondani arról a reményről, hogy az uj képviselőtestület tanácskozásainak meg lesz az erkölcsi méltósága. Gyanúsítások, burkolt s nem burkolt célzások kerültek életre, mintha igazolni akarták volna, hogy él a képviselő- testület kebelében egy még lappangó, de már is fojtó hatású erő, mely magának módot akar keresni s találni az érvényesülésre minden utakon, erőszakon keresztül. Sokan megérezték már most, az uj képviselőtestület munkájának kezdetén a terjedő forró levegőt s szomorúan kell leszögeznünk, hogy Miklósy István, Matolai Etele, Kin- csessy Péter, Némethy Bertalan a képviselőtestület szine előtt mondottak le szakbizottsági tagsági megbízatásukról, mert a vita anyagába belekerültek olyan dolgok, amelyekből nem lehetett mást értelmezni, mint bizalmatlanságot a város régi, kipróbált, tevékeny munkásai iránt. Ha ezek a lobbanékony, heves és bántó viták nem fognak megszűnni, minden bizonynyal fognak akadni mások is, menekülők a levegőből, melyet a komoly, férfias, mélyreható tanácskozás nyugodt hangja helyett, heves és másokat bántó viták harci zaja tölt be. Igazán kívánatosnak tartanók a város érdekében, ha a kifejezések merészsége megszelídülne egy korrekt, úri, komoly vitat kozási hangban, mely méltó kifejezője lehetne a tanácskozás méltóságának. Az erőszakoskodó csapat felé pedig forduljon a többség mindig azzal a kijózanító bizalmatlansággal, mely mint most, úgy máskor is tanúsítsa, hogy vannak a képviselőtestületnek komoly, mély gondolkodású tagjai is, kiknek egyhangú, megfontolt szavazatai erejük nagyságával és súlyával értéktelenné teszik az erőszakoskodók csapatának ellenszenves törekvéseit. Ne fogjanak kardot s ne öltse- nek vértet egymás ellen a képviselő- testület tagjai, hasznosak lesznek azok a tárgyak egy más harcban, abban, melyet a képviselőtestületnek a város érdekeinek megvédelmezésé- ben kell kifejteni. Abban a harcban kell majd megmutatni a fegyverek élességét és erejét. A rendkívüli közgyűlésről a következő részletes tudósítást adjuk: Megnyitás. Farkas Andor h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést a nagy számban jelenvolt tagok szives üdvözlésével. Miután bejelentette, hogy dr. Reichard Salamon h. ügyész akadályozva van az ülésen való megjelenésben : a képviselőtestület dr. Székely Albert képviselőtestületi tagot kérte fel a megürült tiszt ellátására. A Jelenvoltak. Ott láttuk az ülésen Matolai Etele, Miklósy István, Ambrózy Nándor, Bessenyei István, Fejes István, Kin- csessy Péter, Isépy István, Schiller Kálmán, Bernáth Aladár, dr. Hor- nyay Béla, Képes Gyula, Juhász Jenő, Némethy Bertalan, Alexander Manó, Bánóczy Kálmán, Reichard Ármin, dr. Gombos Gáspár, Horváth József, dr. Erényi Manó, Hericz Sándor, Zombory János, Ármágyi János, Réz Gyula, Kovács Károly, dr. Grosz Dezső, dr. Rosenthal Sándor, Kapu Gyula, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Székely Albert, Barna Dezső, Bettelheim Sándor, Bokor József, Schweiger Márk, dr. Kellner Soma, Widder Gyula, Schweiger Ignác, Keresztessi Lajos, Grünbaum Simon, Róth Mór, Gócs Ignác, dr. Kleiu Károly, dr. Legeza János, Markovics Miksa, Reichard Lajos, Gáthy Géza, dr. Roboz Ber- nát, Rose József, Fleiszner Frigyes, Deutsch Adolf, Haas Mór, Krausz Lipót, Klein Vilmos, Neuman Jenő, Kótits László, Lipschitz Adolf, Orosz Mihály, Blumenfeld Adolf, Vadászy Antal, Kovalcsik János, Schvarczbart Lipót, Kottán György, dr. Chudovszky Mér, Fuchs Jenő, Reichard Lajos, dr. Ligeti József stb. képviselőtestületi tagokat s elnöklő Farkas Andor h. polgármesteren kívül a tanács hivatalbeli tagjai közül Pataky Miklóst, Schmidt Lajost, Kérészy Gyulát. Ülés kezdetén. A rendkívüli ülés tárgysorozatának első pontjai olyanok voltak, melyekben minden vita nélkül határozott a közgyűlés, elfogadásával a tanácsi határozati javaslatoknak. A közgyűlés 18 pontból álió tárgysorozatára felvett ügyek között az első tárgy a pénzügyi bizottság javaslata volt a Dókus Gyula-utca világításáról. A képviselőtestület két izzó villanyégő felállítását határozta el a jelzett utcán. Ä hivatalos hirdetésekre nézve helybenhagyták ama határozati javaslatot, hogy mint eddig, úgy továbbra is: a „Zemplén“ és „Felsőmagyarországi Hírlap“ bízassanak meg a város közérdekű hirdetéseinek közzétételével. Bogyay Béla közigazgatási tanácsosnak, az általa beterjesztett orvosi vélemény alapján hat heti szabadságot adtak. — Richvalszky Ferenc volt városi Írnok özvegyének évi nyugdiját, a nyugdíj szabályzat 28. §-a alapján: 550 koronában állapította meg a közgyűlés. A Vörös ö'sör ügye. A tanács javaslatot terjesztett be a „Vörös ökör“ értékesítése ügyében a képviselőtestülethez. A tanács a „Vörös ökör“ értékesítésének négy módját jelöli meg: 1. az eladást, 2. béremelést (40°/o-es), 3. a kert hasznosítását s végre 4. az eszmei pályázat értelmében az utca kiszélesítését s a kerti területen a városi közhivatalok elhelyezését. A képviselőtestület Isépy István s mások felszólalásának meghallgatása után úgy határozott, hogy kiadja a javaslatot a pénzügyi bizottságnak, annak javaslatait is várva, hogy érdemben határozhasson. Az adóügyosztály újjászervezése. Az adóügyosztály újjászervezésére szabályrendelet készült, melyet a képviselőtestület elfogadva, jóváhagyás végett felterjesztett a törvényhatósági bizottsághoz. A törvényhatósági bizottság általánosságban jóváhagyta a szabály- rendelet tervezetet és csak arra hívta fel a képviselőtestület figyelmét, hogy a javadalmazásokat a szabályrendeletbe is illesszék be s a három adó- tiszt helyett adójegyzőket rendszerit- senek s a fogyasztási iroda eltörlése s beszüntetése ügyében hozzanak újabb határozatot. A képviselőtestület Némethy Bertalan érveinek meghallgatásával a szabályrendeletet kiadja a közigazgatási s pénzügyi bizottságoknak, hogy tegyenek javaslatot a szervezkedési szabályrendelet kiegészítése, illetve módosítása iránt kimondván, hogy az egy, esetleg két adótiszti állást az időközben beállott helyettesités következtében csak 1910 julius 1-től kívánják véglegesen betöltetni. Ge- csei Jenőt pedig az adóügyosztály további vezetésével megbízzák. A gyámpénztári tökék ügye. A polgármester jelentése került ezután tárgyalásra a házi és gyámpénztári pénzeknek 1910. évben való elhelyezéséről. A határozat szerint a városi házi- és gyámpénztár javára az 1910. évben befolyandó tőkék 472% kamatozás mellett a helyi pénzintézetekben fognak alap- és tartalék tőkéik arányában elhelyeztetni. Kiss Ödön buoanzója. Kiss Ödön h. polgármester meleghangú levelet intézett a képviselőtestülethez, melyben megköszönte ama bizalomnyilvánitást, melyben őt a képviselőtestület részesítette. Részesítette különösen az utóbbi időben, mikor a polgármesteri állásra pályázat Íratván ki, a képviselőtestület egyhangú bizalommal fordult személye felé, igyekezve az állásra őt megnyerni. Ő számot vetve erejével, visz- szavonta beadott pályázatát, mert újra mérlegelve erejét: úgy talál la, hogy az nem lesz elég a nagy feladatoknak megoldására, elvégzésére. Rendkívül szives szavakban mondott azután Kiss Ödön köszönetét a képviselőtestületnek bizalmáért. Miklósy István s Fejes István tartalmas felszólalásaikban foglalkoztak Kiss Ödön h. polgármester levelével s a képviselőtestület felszólalásaik igazának engedelmeskedőn, de követve saját szivük nemes sugallatát is : egyhangúlag határozta el, hogy méltányolva Kiss Ödön h. polgár- mesternek a város érdekében kifejtett munkásságát, sajnálattal s érdemeinek méltánylásával veszi tudomásul a búcsúzó levelet s iktatja azt jegyzőkönyvébe. Dr. Orosz Dezső Indítványa. Dr. Orosz Dezső képviselőtestületi tag s harminchárom társa egv indítványt adott be a képviselőtestülethez, melyet a rendkívüli közgyűlés rendkívül éles és heves vita közben tárgyalt. Az indítvány azt javasolta, hogy kapcsolatban az alispán által a polgármesteri állásra kiirt pályázattal a képviselőtestület határozatilag mondja ki, hogy a város polgármesteri állását véglegesen betölteni ez idő szerint nem kívánja, hanem alkalmas jelölt pályázásáig, esetleg az általános tisztujitásig helyettesités utján óhajtja a polgármesteri állást betölteni. Az indítvány felolvasása után dr. Grosz Dezső szólalt fel annak érdekében s mikor az indítványt többek között azzal indokolta, hogy a kiirt pályázat nem kecsegtet kellő eredménynyel : az eddigi egyedüli pályázó Farkas Andor h. polgármester átadta elnöki székét Pataky Miklós városi főjegyzőnek. Pataky Miklós elfoglalván az elnöki széket, a heves vitát előidéző kérdés tárgyalásánál rendkívül imponáló erélylyel juttatta érvényre a tárgyalási ügyrend szabályait s a szigorú s erélyes tárgyalást vezető elnöknek sikerült a lázongó kedélyeket lecsendesiteni s a heves vitákban is megőriztetni azt a méltóságot, melylyel a képviselőtestület mint erkölcsi testület úgy magának, mint a tárgyalás komoly menetének tartozik. Rósztvett ebben a hosszú, kimerítő vitában a képviselőtestületnek valamennyi jelenvolt szónok tagja s vezetőleg Némethy Bertalan a Orosz Dezső szólaltak fel többször az ügy tárgyalásánál. A tanácsi határozati javaslat ugyanis az indítvány felett napirendre óhajtott térni, mint törvénybe ütköző felett. Ezt az álláspontot védte Nó- methy Bertalan is. Miklóssy István, Kincsessy Péter szintén ez álláspont helyességének védelmére mondtak felszólalásokat. Nincs terünk reá, hogy az egyes felszólalások érveit közzé- adjuk, csak azt kívánjuk itt rnegrög- ziteni, hogy a képviselőtestület törvény szerint, jogos álláspontra helyezkedett dr. Grosz Dezső indítványával szemben akkor, mikor kimondotta az elrendelt névszerinti szavazásnál 31 szóval 22 ellenében, hogy A képviselőtestület a beadott indítvány felett napirendre tér, mert az 188b. évi XXII. t.-c. 84. §-a szerint az időközben végleg megürült állások szabályszerű tisztuji- tás utján töltetnek Le és mert említett t.-c. 102. §-a értelmében a hivatalvesztéssel büntetett elöljáró helye az előbb hivatkozott szakasz figyelembevételével mindenesetre egy hónap lefolyása alatt betöltendő, ekként a beadott indítvány törvényszerű határozat hozatalára nem alkalmas, törvényszerütlen határozat hozatalára pedig a képviselőtestület nem jogosult. A szakbizottságok ügye. Felmerülvén a képviselőtestületben azon vitás kérdés, hogy az egyes szakbizottságoknak kiegészítése vagy újjáalakítása rendelendő-e el az uj képviselőtestület megalakítása után: dr. Lichtenstein Jenő a kérdéssel kapcsolatban indítványt adott be, melynek tárgyalásánál már újból Farkas Andor h. polgármester elnökölt. A beadott indítvány, mely körül újra széles s terjedt vita volt a következő : Tekintettel arra, hogy az 1886. XXII. t.-c. 53. §-a a képviselőtestület újjáalakítását rendeli el s a mint az alispán ur a képviselőtestületet újjáalakította és mert Sátoraljaújhely város képviselőtestületében három-három évenként alakultak újjá a bizottságok, indítványozom az összes bizottságok újjáalakítását. A képviselőtestület ezen indit- ványnyal ellentétben Némethy Bertalan következő elleninditványát emelte határozati erőre: RAKOUSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily szinre, női ruhaszövetet guvliroz — .... zzz jutányos áron. 1 1 ------
