Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-24 / 102. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 24. — dec. 24. Pénzügyminiszteri határozat az italméré8ek korlátozása ügyében. Emlékezetében lesz még t. olvasóinknak a támadások amaz egész özöne, mely Eiszenmann Oszkár sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgató ellen a folyó év tavaszán úgy egyes hírlapokban, mint egyéb uton-módon, deputáció- zások, feljelentések s hasonló variációkban történt. A kir. pénzügyigazgató egyedül a közrend és közerköl- csiség, az élet- és vagyonbiztosság védelmét tűzte feladatául akkor, midőn a Sátoraljaújhelyben túlságosan elszaporodott italmérősek számát korlátozni kívánta. Támadások érték e törekvése miatt, de a támadásokkal szemben úgy a vármegye közigazgatási bizottsága, mint a törvényhatóság fényes elégtételt szolgáltatott neki, bizalmát és elismerését fejezvén ki iránta. Most a legfelsőbb fórum, a m. kir. pénzügyminiszter döntött az ügyben, még pedig szintén a kir. pénzügyigazgató álláspontját erősítve meg, helybenhagyva az italmérések számának apasztására vonatkozó intézkedéseit. — A pénzügyminiszter 78386/909. szám alatt kelt rendeletében kimondja, hogy „a sátoraljaújhelyi korlátlan italmérési engedélyek létszámának 81-ről 40 re való apasztása iránt f. évi április 17-én 21443. sz. alatt hozott határozatát felülvizsgálva, azt a belügyminiszter úrral egyetértőleg helybenhagytam.*' — Utasítja a hivatkozott rendelet a a kir. pü. igazgatót, hogy az rpasz- tást szabályszerűen vezettesse keresztül. Meghagyja még a miniszter, miszerint a korcsmák létszámának apasztása tárgyában teendő intézkedéseit kir. pü. igazgató a vármegyei közig, bizottság legközelebbi ülésén jelentse be. A támadások tehát nem érték el céljukat, a kir. pénzügyigazgató humánus munkálkodásában mindenhol csak méltó elismeréssel és támogatással találkozott. A vármegye közgyűlése. — dec. 21. Évnegyedes, úgynevezett téli közgyűlését tartotta a mai napon Zemplén vármegye törvény- hatósága. Sokáig emlékezetes marad municipiális közéletünkben ez a mai közgyűlés, mert ehez hasonló, igaz lelkesedéstől, egyetértéstől, nemes felbuzdulástól áthatott közgyűlés nem volt itt azóta, mióta éppen az a nagy nevű politikus bontotta ki a nemzeti ellentállás zászlóját, akinek dicsőségétől viszhangzott ma ez ősi székház hatalmas tanácsterme. A vármegyének valóban szi- ne javát, legelőkelőbb vezérembereit láttuk egybegyülve oly impozáns számmal, mely a mai szertehuzó s mindenféle módon megoszló társadalomban szinte feltűnő jelenség volt. De a milyen feltűnő ez a jelenség, épp oly örvendetes is, mert Zemplén vármegye törvényhatósága nem adhatta volna fényesebb bizonyítékát politikai érettségének, mélyreható gondolkozása és előrelátásának, — mint adta a mai közgyűlés valóban ünnepi hangulatú lefolytatásával. Itt láttak ma egybegyülten mindazokat, kiket úgy társadalmi állásuk, mint kiváló képességeik révén a vezető szerep illett. Ilyen testület szava, — eltekintve attól, hogy számbelileg is imponáló, mert zsúfolásig töltötte meg a vármegye székházának nagy termét, — hatalmas hang széles ez országban, erkölcsi súlyánál fogva. Itt láttuk a közgyűlésen gr. Andrássy Sándor és gr. Wolkenstein Osvald v. b. t. tanácsosokat, herceg Windischgrätz Lajost, br. Waldbott Ödönt, Des- sewffy Tamás kir. kamarást, dr. Búza Barna, Czibur Bertalan, Nagy Barna orsz. képviselőket, Moskovitz Géza, Lengyel Manó nyug. ezredest, Keresztessy Lajos ny. kir. táblabirót, Bereg- szászy István kir. tan. tanfelügyelőt, Matolai Etele nyugalmazott alispánt, Szabó Sándor, Meczner Béla jogakadémiai tanárokat, Nemthy Józsefet stb., velük együtt az összes egyházak főpapjait, közöttük Hiszem Kálmán apát-főesperest, Bessenyei István apátot, Miklósy, István főesperest, Lehóczky Endre, Bányay János, Kusinszky Arnold, Heiler Konrád, dr. Farkas Róbert kanonokok, Fejes István, Ihnatkó Emil, Antalóczy Kornél, Czifrák Valér, Gáy János esperesek, szentszéki ülnökökkel együtt, azonkívül minden társadalmi osztályunk legelőkelőbb férfiait. Oly díszes, előkelő gyülekezet régen volt az ősi falak közt együtt mint ma. Az összetartozás, a békés együttműködés nagy eszméjét jött ez az előkelő gyülekezett kifejezésre juttatni, mely abban nyilvánult meg legfényesebben, hogy a vármegye nagy fia, gr. Andrássy Gyula iránt valósággal lélekemelő, szinte páratlanul fenséges módon bizonyította be ragaszkodását, adott kifejezést szeretetének, tisztelete és nagyrabecsülésének. A közgyűlés legkimagaslóbb tárgya volt ez az Andrássy Gyula gróf iránti bizalomnyilvánitás, melyet a hg. Windischgrätz Lajos és dr. Búza Barna magas szárnya- lásu beszédei vezettek be. Lapunk multi számának vezető cikkében röviden rámutattunk arra, kije e vármegyének gróf Andrássy Gyula. Ez a rövid néhány szó mintha ezerszeres visszhangot talált volna a lelkekben, arra enged következtetnünk a mai közgyűlés lefolyása, az abból gróf Andrássy Gyulához küldött sürgöny, mely fényes bizonyítéka annak, hogy e kiváló vezérembert nemcsak mint politikust környezi itt általános tisztelet és igaz ragaszkodás, de mint e vármegyének egyik kiváló fiát is oly őszinte szeretet és bizalom veszi körül, | kit büszkén és egyértelmüleg vall magáénak és vezérének e nagy vármegye. Ebben a mondhatni felmagasztosult, nemes hangulatban folyt le ez a közgyűlés; az Andrássy iránti rajongó tisztelet volt a hangadó, ez teremtett egyetértést, nyújtott reményt egy jobb jövőre is. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Délelőtt 9 óra után pár perccel lépett a terembe Meczner Gyula főispán, kit a termet zsúfolásig megtöltött bizottsági tagok tüntetőén lelkes éljenzéssel fogadtak. Megnyitás. A diszmagyarba öltözött főispán elnöki székét elfoglalva s az egybegyűlteket szívélyes szavakkal üdvözölve, a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tisztelettel köszöntőm az oly szép számban megjelent törvényhatósági bizottsági tag urakat. A közgyűlést ezennel megnyitom. Méltóztassanak megengedni, hogy a régi jó szokást követve üdvözlő szavaim kapcsán, a főispáni székből figyelmüket nehány percre igénybe veszem. Ismét nehéz idők járnak hazánk felett. A már-már egy év óta megromlott politikai helyzetet legjobbjaink minden igyekezetének nem sikerült kívánt megoldáshoz vezetni. Ismét féltenünk kell alkotmányunkat, az alkotmányos jogfolytonosságot, sőt ezeréves magyar nemzetünk hegemóniáját is. Ezen nehéz helyzetünkben Felséges urunk alkotmányos érzületén s hűséges magyar nemzetéhez viseltető hajlandóságán kívül erőt és reményt csak a hazafiak összetartásából, egyetértéséből meríthetünk; követve és támogatva a mi nagy- jainkat, kipróbált vezéreinket. A közelmúlt küzdelmei intenek és tanítanak erre. Ezen küzdelmeinkhez kívánom visszavezetni önök emlékezetét s felkölteni kívánom kegyeletüket vármegyénk azon nagy férfia iránt, ki fáklyavivőnk, póldaadónk volt a hazafiságban, tettekben, áldozat- készségben, aki a nehéz alkotmányos küzdelmekben, válságban helyét bölcs mérséklettel, de a nemzet iránt táutorithatlan hűséggel emberül megállotta s megállja, aki méltóvá tette magát a viselte dicső névhez, aki érdemessé tette magát vármegyéjének, vármegyéje minden igaz fiának tiszteletére, szeretetéie, bizalmára s az egész nemzet elismerésére. Azon erős hitemnek adva kifejezést, hogy nincs Zemplén vármegyének és pedig pártkülönség nélkül, egyetlen hazafiasán gondolkozó fia sem, a ki Andrássy Gyula gróf érdemeit el ne ismerné és személye iránt ne a legnagyobb tisztelettel, ragaszkodással viseltetnék. Ezen általános érzelmeknek hatása alatt az elnöki székről szándékom volt önöket arra kérni, hogy vármegyénknek ezen úgy látszik ismét választó pontot képező gyűléséből Zemplén vármegye közönsége nevében Andrássy Gyula gróf iránt fejezzék ki ragaszkodásukat, őszinte tiszteletüket, szere- tetüket és bizalmukat, de miután a tárgysorozatból olvasom, hogy ugyan e tárgyban főméltóságu hg. Windischgrätz Lajos ur és társai indítványt adtak be a t. közgyűléshez, ezen indítvány azonnal való tárgyalására s elfogadására | kérem önöket. (Elfogadjuk, elfogadjuk. Nagy helyeslés.) Önök szives hozzájárulása folytán felkérem a fm. herceget indítványának előterjesztésére. Hg. Windisohgrätz Lajos és társai Indítványa. A közgyűlés első sóiban az indítványt óhajtván tárgyalni, herceg Windischgrätz Lajos jelentkezett szólásra s a következő beszéddel tette meg indítványát: Tekintetes törvényhat. Bizottság! Úgy hiszem kétségtelen, hogy hazánk válságos politikai időknek néz elébe, most inkább mint valaha szükséges, hogy egyesüljünk azon törekvésben, hogy a nemzeti érdekeinkben folyó harcot vármegyei hősünkben is támogassuk. A vármegyei önkormányzat mondhatnám talán legbüszkébb joga, hogy mindenkor szabad és nyílt kifejezését adhatja a közvetlenség meggyőződésének. Ha ezen, hazánkra nézve oly nagy jelentőségű küzdelmet szemléljük, büszke örömmel találjuk ma ismét első helyen Andrássy Gyula grófot, vármegyénk nagy fiát. Úgy mint hajdan nagynevű atyja, úgy ma ő is az Ándrássyak ősi tradíciójához híven résen áll, ha a közérdek kívánja, fényes példájaképen önfeláldozó munkásságnak törhetetlen hazafiasságnak. Valóban büszkék lehetünk mi, büszke lehet ősrégi hírneves vármegyénk, hogy mi adtuk és mi adjuk e küzdelmekben legfáradhatlanabb előharcosait minden nemzeti érdeknek. (Éljenzés.) És ha most a politikai kialakulás újabb harcba viszi Andrássy Gyula grófot, mint a nemzeti következetes fejlődés előharcosát, kisérje azon tudat, hogy szülővármegyéje vele érez és tántoritlanul bízik hazafias törekvése végleges sikerében, győzelmében. (Nagy éljenzés és taps.) Tudom, nincs közöttünk senki, ki ezen érzelmeket ne osztaná és úgy mint pártkérdésnek nincs helye, ha nemzeti érdekről van szó, úgy Zemplén vármegyében, ha gr. Andrássy Gyula nevét említjük, mindenki, bármily párt elveit val- laná, csak bámulattal és ragaszkodó hálával tekinthet fel azon férfiúra, kit fáradságos önzetlen ténykedésében és tevékenységében csak egy eszme, egy elv vezérel, a haza érdeke. Bátorkodom indítványozni, hogy hozassák egy határozat, mely- lyel gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ur őnagyméltósága iránt Zemplén vármegye őszinte ragaszkodása és bizalma fejeztessék ki. (Általános helyeslés, éljenzés és taps.) Herceg Windischgrätz Lajos beszédét percekig tartó, lelkes éljenzés és taps honorálta, amely után dr. Búza Barna szólalt fel. Előadja, hogy az imént elhangzott szép beszéd nyomán arra a tapasztalatra jut a vármegye közönsége, miszerint a hercegnek nemcsak születése de tehetségei és közéleti tevékenysége révén is a legszebb jövőt jósolhatja. Ezt kívánva elsősorban megjegyezni, ama nézetének ad kifejezést, hogy ő elkerült bár most az Andrássy által vezetett politikai irányzattól, de a felmerülő ellentétek ne vakítsák el és ne vezessék tévútra a hivatásos politikusokat, hanem bár ő helyes politikát vél követni, midőn a Juszt táborához csatlakozott, de ez a ténye nem képes őt megingatni ama tisztelet és nagyrabecsülésben, melylyel ő gróf Andrássy Gyula iránt mindenkor viseltetett. És mivel vélekedése szerint senki sincs e teremben, ki vármegyénk e nagy fia iránt hasonló érzelmekkel ne viseltetnék, az indítványhoz készséggel hozzájárul. Kifejti beszéde folyamán, hogy vajha NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. EU6 rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márci usi, Korona és C a sin 6 sört. By Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesfiit Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: Mezőlaboroz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszéos, Klrályhelmeoz, Perbenylk éa Szeranoaen ..... állandóan Arisa és zamatos sört szállítanak. ...■ i ■
