Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-11 / 99. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 11. utcákat ellehetne zárni a kocsiforgalomtól. Szepessi kifogásolja, hogy a hús, meg péksütemények kezelésénél észlelt egészségre ártalmas dolgokat mórt nem közlöm a rendőrséggel, ha már szivemen viselem a közegészségügyet. Azt hiszem több szolgálatot tettem azzal, hogy intelligens hallgatóimat arra figyelmeztettem, hogy a minden viszonyok között Ujhelyben gyakran fertőzött sütemények káros hatásától úgy óvhatják meg egészségüket, ha a reggeli elkészítésénél a sütőcsőbe teszik a friss süteményt bizonyos időre s nem szaladunk a rendőrségre, hogy a kenyéren kis trágya van. Éppen a mészáros és pék uraknak gyakorlati tanácsot adtam, hogy egy pléhhel bélelt ős vitorla vászonnal fedett élelmiszer szállító kocsi által legjobban óvhatják meg az élelmiszerek tisztaságát. Ha a kocsit és a vásznát naponként forró vízzel leöntik, úgy az a szállításnak mindig megfelelő lesz. A fertőző megbetegedések elleni óvakodásnál Szepessi oly mondásokat tulajdonit nekem, amelyeket egyáltalában nem használtam s mint ilyenekre egyáltalában nem felelek. Irányom az volt, hogy a kifüggesztett veres cédulák értékét magyaráztam, hogy hogy int az bennünket védelemre, ha mi ily helyre jutunk, avagy ha. az illető egyénnel érintkezünk. Éppen a hallgatóimat hívtam fel arra, hogy ragaszkodjék a veres cédulák kiragasztásához s ne tépjék le azt. Kartársaimat becsülöm, de minthogy előadásom nem érdekelte őket, hozzájuk nem szólhattam. Megjegyzem azonban, hogy felhívom a főorvos ur figyelmét, hogy a legnagyobb sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy annak az ominózus veres cédulának valahol hibája van, mert ón bizony praxisomban e miatt a betegek hozzátartozóit gyakran figyelmeztettem is. Többet nem kellene szóllanom. De Szepessi tanácsokkal lát el s egész előadásomat olybá veszi, hogy az a város egészségügyi adminisztrációjának kritikája, természetesen el ferdítve, epével, felolvasással s a többivel. Ha ott lett volna úgy bizonynyal egész más véleménye lett volna. De hát ő arról is tud beszélni, amit nem hallott. Mi ott a lyceumban felvilágosítunk és tanítunk. Ha kritikát kell mondani afelett, amit Szepessi kifogásolt, úgy ott van a képviselő- testületünk, ahol azt ott is joggal gyakorolhatom. ChndovBzky Mór dr. musnak neveznek s mely meg van kezdettől fogva, mióta egyáltalán emberek élnek. Arra nézve, hogy miként legyen jobb a tömegek sorsa, több eszköz volna. Az első a tömegek joga: az erőszak, mely ha a tömegek országos fellépésében áll, akkor forradalom, ha pedig kis területi, akkor lázadás. Mindkettőnek az elfojtására erőszakot alkalmazunk; a forradalmakra a szomszéd népek, a lázadásokra az uralkodó hatalom. Rendesen véres ezeknek a lefolyása, borzalmas, sok embert elpusztító, de végeredményében hasznos, bár a lázadások ritkán végződnek a forradalmakéhoz hasonló eredménynyel. Ezeket rendesen leverik s vérbe fojtják. Ékes példa ezekre az 1514-iki pórlázadás, az 1525-iki német néplázadás Gőte von Berlichingen vezetése alatt s a Jakabok lázadása Franciaországban, a Jaquerie, melyeket mind levertek s utánok a tömegek sorsa rosszabb lett; viszont ezekkel szemben áll a francia forradalom, mely temérdek vér és borzalom után az emberek boldogságát hozta magával. A másik eszköz a tömegek bol- dogitására, az értelmi középosztály — dec. 11. Áz ipartestület a főispánnál. Folyó hó 5-én a sátoraljaújhelyi általános ipartestületnek 40 tagú küldöttsége tisztelgett a főispánnál, élén az ipartestület elnökségével. A küldöttség szónoka Kovalcsik János az ipartestület nevében Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez intézett kérvényt nyújtott át a főispánnak, hogy azt párto- lólag terjessze fel. Ezen kérvényben az ipartestület 25,000 korona kamatmentes kölcsönt kér az ipartestületi székházra, hogy a mostani terhes fizetésektől szabadulhassanak. Amint az ipartestület szónoka kifejezte sem a város, sem egyesek nem járultak a székház felépítéséhez, önerejükből építették azt fel, de a nehéz megélhetési viszonyok kényszerítik reá, hogy a kormány segélyét igénybe vegyék most, mikor a kereskedelmi kormány élén olyan férfiú áll, akinek már atyja is sokat tett és előljárt az ipar támogatásában. Az iparosok bizalommal vannak Kossuth Ferenc keresk. miniszter iránt s bizalommal fordulnak tehát hozzá a segedelemért. Meczner Gyula főispán átvéve a kérvényt, kijelentette, hogy ismeri az ipartestület s az iparosok állapotát s úgy az egyesek, mint a testület bajain segíteni legtisztább örömére szolgál s úgy is mint főispán, úgy is mint újhelyi polgár szívesen működött és működik közre Ujhely város iparosai jólétének emelésére s előhaladására. Bizton reméli, hogy az a Kossuth Ferenc, a ki eddig az iparosokért többet tett, mint bármely elődje, meghallgatja az ipartestüle.t kérelmét s azt teljesíteni is fogja. Ő a legmelegebb pártolással terjeszti Kossuth Ferenc miniszterhez kérvényüket és tőle telhetőleg személyes közbenjárással is támogatni fogja. Az általános tetszés és éljenzéssel fogadott beszéd után a küldöttség tagjai a legjobb reményekkel távoztak a főispántól. Nyilatkozat. Oeőcze István egy nyilatkozatot küldött be szerkesztőségünkhöz ama kérelemmel, hogy adjuk közre. Á nyilatkozat a következő : A „Tokaj és Vidéke“ cimü Tokajban megjelenő lap 1909. évi november hó 21-én megjelent 47. számában „Vármegyei Közgyűlés“ címen egy cikket tettem közzé, melyben Zemplén vármegye főispánjával szemben az általa a vármegyei kör- és községi jegyzőkre vonatkozólag állítólag használt ezen kitételek miatt: „söpredék, zsarolók“ felháborodásomban működése, mely irodalmi fellépésből áll, nem gyors mint a forradalom, de hatásaiban erősebb s egy egész korszak felfogását átalakító. Ennek hősei korunkban Lassale Marx és Engels, kik a szociális jogok összes fokait feldolgozták. Ezek közt épp úgy kiválnak a túlzók, mint a forradalmak borzalmaiban szereplők között s van, aki minden tulajdont eltöröl, mint Prudhon, aki kimondja, hogy a tulajdon lopás. Minden közös, még a testen levő ruha is s ha valaki kihal belőle, desinficiálni kell s vegye fel más. Ezek túlzások s nem használnak az elvnek semmit. Ám ebben a társadalmi osztályban szilárdult ki a szociális gondoskodás leghatalmasabb eszköze: az iskola. Mig nálunknál nagyobb országokban, például Angliában ide csatlakozott a dús, vagyonos emberek részvéte is a vagyontalanok és tudatlanok irányában és gazdag, előkelő családok gyermekei a külvárosok szegény népe közt önálló iskolákat tartanak fenn, hol maguk tanítanak, addig nálunk e téren semmi sem történt s megelégedtünk egy-két szo- ciálista tudós müvének olvasásával, és megütközésemben kíméletlenül sértő kifejezéseket használtam. A legilletékesebb helyről vett értesüléseim szerint meggyőződést szereztem arról, hogy a főispán ur a közgyűlésen a kör- és községi jegyzőkre vonatkozólag a fenti kifejezéseket nem használta és igy értesülésem téves információkon alapszik. Ebből folyólag mig egyrészről kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy fent hivatkozott közleményemet egész terjedelmében visszavonom, addig másrészről a főispán úrral szemben használt sértő kifejezésekért ez utón is ünnepélyesen bocsánatot kérek. Tokaj, 1909. dec. 8. Oeőcze István. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Séta egy állás hőről. Ki lesz gazdasági tanácsos? — dec. 10. (np.) Sátoraljaújhely rend. tan. városnál a gazdasági tanácsosi állás megüresedvén, arra — egy szintén üres irnoki állással kapcsolatban — a hivatalos pályázat már ki lett Írva. A megüresedett állások, — mint legutóbbi számunk közölte — már a folyó hó 16-án délután tartandó részleges tisztújító közgyűlésben be lesznek töltve s folyó hó 15-ike van kitűzve határidőnek az állások elnyerésére vonatkozó pályázati kérelmeknek a vármegye alispánjához való beadására. Pár nap múlva tehát a város uj képviselőtestülete azon helyzetben lesz, hogy folyó hó 9-ikén tartott megalakulása után betöltsön a városnál két uj állást, köztük a gazdasági tanácsosit is. A város közigazgatási adminisztrációjának fontos, szép feladatok elvégzésére hivatott tagja és szerve a gazdasági tanácsos. Nagy, kiterjedt munkaköre van, a város gazdasági életével kapcsolatos ügyek mind az ő kezén mennek át, ő alkot, véleményez. Aki ismeri a munkakört, melyet ez az állás felölel, tudja, hogy egész embert kíván meg. Úgy halljuk, úgy tudjuk, hogy erre az állásra, két pályázó jelenti be igényét. Az egyik: Rakmányi Jenő városi adótiszt, ki ez állást, mint helyettes gazdasági tanácsos vagy a szociálista túlzókról az újságokban megjelent tudósítások kinevetésével. De megértek az idők. Á tragédiák lehullanak az idők fájáról s mielőtt bekövetkeznének, meg kell előzni őket. A népünk egyre koldu- sodik és kivándorol, maholnap puszta lesz már a haza. Az iskolának kell odanevelnie a népet, hogy szeresse meg a hazát, találjon munkát itthon s tudjon megélni itt. Ez az iskola szociális feladata. Abban a munkakörben, melyet ez az eszme a tanítással foglalkozó emberekre ró, a legnagyobb teher a néptanító vállaira nehezedik. Itt nem a megfizetett munkáról van szó. Itt arról a lelkesedésről van szó, melyet a magyar néptanító vállának éreznie kell, a fanatikus föld és fajszeretet- ről, melyet nem lehet megfizetni. Ennek nincsen ára, mert ez az ár pénzben ki nem fejezhető. Lássuk már most az irányok egy-két vonását s tekintsünk be egykét ablakon a szociális nevelés titkos kohójába. Tanítóegyesületünk fáradhatatlan elnöke arra hivott fel engem, hogy közmegelégedésre, a hatóság és a városi polgárság elismerésével találkozva, hosszú idők során munkakedvvel s nemes ambícióval töltötte be, mig a közbizalom s a képviselő- testület egyhangú akarata a pénztáros helyére nem helyettesítette be. A másik: dr. Keiner Győző tb. rend- őrtolnok, ki Rakmányi Jenő pénztárossá való helyettesítése után lett helyettes gazdasági tanácsossá s működése rövid ideje alatt is nagy munkakedv tanúságát adta. Mielőtt a két jelölt, illetve pályázó ügyéhez, mint minden jelentősebb közkérdéshez hozzászólnánk: nem hallgattatjuk el a méltányosság s igazság szavát, mely fel hiv minket Simsa Ödön városi közigazgatási gyakornoknak jogos érdekvédelmére. Simsa Ödön tudtunkkal nem pályázik s igy a pályázóknak aligha okozunk róla való megemlékezésünkkel gondot. Simsa Ödön közig, gyakornok régi munkása a városi közigazgatásnak. Képzett, qualifikált ember, ki valószínűleg nem azon reményekkel jött a városhoz, hogy örökre közigazgatási gyakornok maradjon, de azért, hogy qualifikációja révén, az alkalomadtán megüresedő állások valamelyikét, mely tisztességes megélhetést nyújt: megkaphassa. Ezt a fiatal, törekvő és képzett embert, a méltányosság kárára s mellőzésével nagyon elkedvetlenitették, holott terjedt munkakörében általános megelégedésre dolgozik. Mi már akkor, mikor a képviselőtestület mellőzte őt a gazd. tanácsosi állás helyettesítés utján való betöltésekor RaLmányival szemben, leszögeztük, hogy itt tulajdonképen méltánytalanság történt, melyet kicsinyes érdekek sugalltak és eredményeztek. Tekintettel arra, hogy újjáalakult képviselőtestületünk a város ügyeiben személyekre való tekintet nélküli és érdeknélküli munkásságot ígért: a képviselőtestületnek méltányosságból minél előbb gondolkozni, határozni kellene az orvoslás módja felett, hogy o tisztviselő munkakedvét visszaszerezze s őt a városi adminisztrációnak megtartsa. Mi nem indítunk senki ellen önző érdekből hadjáratot s tiszteletben tartjuk mindenkinek tisztességes törekvését az életexistencia biztosítása, megszerezhetése érdekében. De e tekintetben is úgy szeretnők, ha a képviselőtestület szeme előtt tartaná a legszigorúbb fokig keresztülvitt méltányosságot. Mi lenne például, ha az uj képviselőtestület, melyet mindenki szeret egyelőre a történelmi és földrajzi oktatás szociális vonatkozásait fejtsem ki a tanítóegyesület előkelő közönsége előtt. Szívesen vállalkoztam e tétel kidolgozására, mert hiszen volt tanítványaim, kiknek immár díszes és hatalmas gárdáját tisztelhetem hallgatóim között, igen jól tudják, hogy a szociális elvek hangoztatása nem uj szó náluk, tanóráimon ők eleget hallottak tőlem e tételekről s nem is hiszem, hogy elfeledték volna azokat az eszméket, melyeket igyekeztem lelkűkbe bevésni. A levelek, melyeket naponta kapok, igazolják e tekintetben való büszkeségemet. Tehát mik a történelem és földrajz szociális vonatkozásai ? Hogy lehet ezeket a tantárgyakat úgy tanítani, hogy a gyermekek leikéből a szociális érdeklődés csirái sarjadjanak? Emlékezzünk csak vissza arra az időre, mikor Lykurgus és Szólón szociális államait tanultuk a történelemben. Senki sem figyelmeztetett arra, hogy itt a törvények az egész egyetemes nép javára szolgáltak, hogy még Athén arisztokratikus osztálya is szociálisztikusabb volt, mint sok későbbi törvény, pl. a középko-----Legjobb minőségű = plus, loden és nyúlszőr holopoh szőrme és loden sapkák SZEMES UFÓT kalap- és úridivat üzletében Sátoraljaújhely, Jőtér, a megyeházával szemben. KTagrjr választélz: feh^rnrmück, flaue 11 ingek, gyapjn mellények, vadász harisnyák, trikó árnk, téli keztyük, hoka-védők stb téli nridivat cikkekbeu. Valódi JAEGEB tanár féle alsó ruházat. Valódi szentpéterl hó és sárcipők /\ védjegygyei. Angol nyak és gallérvédö. — Finom férfi cipők.
