Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-12-01 / 96. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. December 1. a főispán mondott: valóban méltó befejezését képezte az egyhangú ha­tározatot hozó jelölő gyűlésnek s egy egész munkaprogrammot, irányt je­lölt meg a megjelenteknek, ,céljaink s szebb jövőnk elérésére. És hogy ezt a teremben minden jelenlevő át- érezte, tanúsága az a kitörő tapsvihar, a melynek harsogása között fejezte be beszédét a főispán. Az értekezlet 4 órakor ért befe­jezéséhez. A „Sátoraljaujlelj" támadásaira. Illésházi Endre nyug. jegyző ur felelős szerkesztése alatt megjelenő „Sátoraljaújhely“ cimü lap keletke­zése óta különös kedvteléssel foglal­kozik állandóan a szerencsi és sáros­pataki járások főszolgabiráival s e kedvtelésében egyik támasza Bogyay Zsigmond ur is. Közigazgatási tisztviselőnek a nyilvános kritikát is tűrnie kell; a hírlapi támadások ellen azonban nagy hátrányban van, mert nem szabad hazudnia és ferdítenie, amit némely hírlap nyugodtan meg tesz; a hiva­talos állása is visszatartja hivatalos ügyeinek nyilvános tárgyalgatásától; mi reá nézve különben is a leghálátla­nabb vállalkozás, mert a támadó lap személyes vagy politikai ellenérdekű embereinek pártos itélőszéke előtt feltétlenül vesztett ügye lenne. Ugyanezért hivatalos ténykedé­seimnek a „Sátoraljaújhely“ részéről való világos rosszindulatú s a való­ságtól eltérő állandó tágyalgatásával a nyilvánosság előtt foglalkozni én sem fogok, mert személyes ügyeimet nyomdafestékkel elintézni nem szok­tam. Szükségesnek látom azonban vármegyém közönsége előtt a háttér­ben folyó intrikákba való betekint- hetés végett némely körülményeket megvilágítani. Vármegyénk közéletét elfogulat­lanul figyelemmel kísérőknek bizo­nyára feltűnt már az, hogy a „Sátor­aljaújhely“, illetve Illésházi Endre ur lapjának megindítása óta, a várme­gye összes tisztviselői közül, csakis a „főispáni vők“ jelzéssel megtisztelt szerencsi és sárospataki főszolgabirá- kat választotta ki támadásainak ál­landó céltáblájául, mindig úgy intéz­vén támadásait, hogy ezeknek ereje javarészben magát a főispánt érintse. Meg kell jegyezni, hogy a főispán­nak vármegyei szolgálatban levő két vőjét a vármegye elébb választotta meg, mintsem a főispán hivatalát el­foglalta. A legjobbat feltételezve is, senki sem fogja elhinni, hogy esetleges hi­bák csak a szerencsi és sárospataki járásokban fordulhattak volna, vagy fordulnának elő. Vannak itt más előkelő úri csa­ládok is, kik hozzátartozóikkal sokkal nagyobb számban vannak a várme­gyei hivatalokban képviselve a'leg­magasabb polctól a legkisebbig, eze­ket vagy másokat a „Sátoraljaujhely“- nek vagy Illésházi urnák támadni még gondolatban sem jutott eszébe 1 Mindezekből elfogulatlan ember csakis azt magyarázhatja ki, hogy a „Sátoraljaújhely“-nek, illetve Illés- házi Endre urnák nem annyira a szerencsi és sárospataki járások fő­szolgabiráival, mint inkább a főis­pánnal, helyesebben a főispáni állás­sal van baja. A főispán — tudomásom sze­rint — Illésházi Endre úrral életében soha sem beszélt s bizonyos, hogy egymással soha semmi elintézni való dolguk nem volt! Azt is fel kell tételezni, hogy Illésházi Endre ur maga főispán lenni még is csak nem akar; hiszen haza­fiul ambícióját annak idején teljesen kielégítette volna, ha a sárospataki, vagy szerencsi főszolgabírói állások valame­lyikét a darabont főispán Pallaviczini Alfréd örgróf utján megszerezhette volna, minek elérése céljából — hiányos kép­zettségének kegyelem utján való elen­gedése iránt a lépések ismételve megtéve lettek — azonban az alkotmányos kor­mányzat visszaállításával Illésházi Endre ur vállalkozása kudarcot vallott. Tehát 1 Illésházi ur csak harma­dik személy eszköze lehet, kinek érdekében dolgozik és dolgozhatik, aki maga nyílt egyenes utón fellépni nem mer, de a politika váltakozó fordulataihoz képest settenkedve, dip­lomáciai mély begomboltsággal a hát­térben intézi cselszövő aknamunkáját. Bogyay Zsigmond lovag, sáros­pataki lemondott biró ur vélt mellőz- tetése miatti keserűségében lépett szövetségre Illésházi Endre úrral. — Kijelentem, hogy Bogyay Zsigmond ur elől, tekintettel magas korára, minden tisztelettel kitérek. Sárospatak, 1909. november 28. Dr. Bessenyey Zénó, a sárospataki járás főszolgabirája Sátoraljaújhely város közegész­ségügyi viszonyairpl. — Dr. Chudovszky Mór előadása a Szabad Lyceumban. — — dec. 1. Nagy érdeklődéssel hallgatott elő­adás keretében világította meg dr. Chudovszky Mór közkórházi igaz­gató-főorvos, nov. 28-án este a Sza- badlyceumban, Sátoraljaújhely város közegészségügyi viszonyait. A tudós szakember itt valóban élettapaszta­lásból, tehát a legautentikusabb for­rásból beszélt, mert kinek volna na­gyobb s több alkalma a hiányokat, ferdeségeket kitapasztalni mint éppen ő neki s igy előadása amellett, hogy reál igazságokon nyugodott, kell hogy visszhangra találjon a legszélesebb körben, mert nemcsak önmaga ellen vét, de a társadalmi összeség ellen is, aki egészségét nem óvja, életének meghosszabbítására minden lehetőt el nem követ. Erkölcsi és fizikai, te­hát isteni és emberi törvény ez. Dr. Chudovszky előadása iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A városház tanácstermét este 6 órára teljesen megtöltötte a tanulni vágyó és okos szó iránt fogékony közönség. A társadalom minden rétege képvi­selve volt, ami arra vall, hogy az okos és közérdekű előadásoknak igen hálás közönsége van városunk la­kosságában. Előadását azzal vezette be dr. Chudovszky Mór, hogy az emberi egészség igen nagy nemzeti vagyon is, melynek nemcsak megóvására, de fejlesztésére irányuló törekvésekkel már az ó-kor népeinél találkozunk. Már az egyiptomiak küzdöttek a pes­tis ellen, a lakásviszonyok törvényes rendezésével. Az indus vallásalapitók s a chinaiak folyton egészséges nem­zedék nevelésére törekedtek. Mózes közegészségügyi törvényeinek egy ré sze ma is életben van. Fönícia, Car­thago, Róma történetében épp úgy megtaláljuk a közegészségügy elő­mozdítására törekvő intézkedéseket, mint Lycurgus törvényeiben. A római köztársaság és császárság is akkor volt és addig erős, míg az emberi’ élet és egészség megóvása terén pél­dás intézkedéseket tartott fenn s az idevonatkozó törvényeket el nem ha­nyagolta. — Nem azok a legerősebb nemzetek, melyek számbelileg legna­gyobbak mint pl. a chinai vagy orosz, de azok, amelyek egészségügyi tekin­tetben folyton előrehaladnak, mint az angol és a német. Sátoraljaújhely város az emberi élet és egészség tekintetében rosszul gazdálkodik, ezért oly korlátolt a vá­ros fejlődése. Hogy az emberi élet egyben anyagi vagyont s a betegség pénzbeli veszteséget képeznek, nem szorul bizonyításra. Magyarországon a halálozási át­lagos százalék (pro miile) 25'8. Sá­toraljaújhelyben 27’5. Igaz, hogy van­nak kedvezőtlenebb arányszámu vá­rosok is, pl. Szabadka 30 pro műié­vel, de Kassán ez a szám már csak 23, Debrecenben és Munkácson pedig csak 21. Jóval alul az országos átla­gon. Budapest, hol a közegészségügy tekintetében példás intézkedések tör­ténnek, 16 5 halálozási arányszámot mutat. Ez a kultúra legmagasabb fej­lettségére vall, mert ezek a számok kétségtelen bizonyítékai az illető vá­rosok kulturális előhaladottságának. Sátoraljaújhelyben magas lévén a halálozási arányszám, ez az emberi élettel és egészséggel való rósz gaz­dálkodásra mutat. Itt átlag 20,000 lakost számítva, évente 550 ember hal meg, ezek közül 100 fertőző betegsé­gek áldozata, 75-öt pedig a tüdővész pusztít el. Igen nagy azonban a gyer­mekhalandóság is és nagy pusztítást visz végbe az alkohol. Az elmebete­gek 50%-a az alkoholizmus áldozata. A városnak domboldalon fekvő részei általán véve egészségesebbek a lapályon épült résznél, mert a nap­sugár az előbbi helyeken tovább hinti áldásait és igazság az, hogy a nap­sugárnál jobb és hathatósabb fertőt­lenítő anyag nem létezik. De rendkí­vül sok függ az építkezésektől is, mert pl. a Rákóczi- vagy Korona­utcák északi homlokzattal biró laká­sai sokkal hátrányosabbak egészség­ügyi tekintetben mint a déli homlok- zatuak. A házaknak helytelen fek­véssel való építése igen rósz befekte­tés. Szükséges, hogy az építési en­gedélyek megadásánál ne csak a mér­nöki, de a közegészségi bizottság vé­leményét is hallgassa meg a városi tanács és ne engedjen meg értelmet­len, egészségügyellenes építkezéseket. Pincelakások egyáltalán nem volná­nak megtürendők. Minden fejlettebb kultúrájú városban számoltak már e körülményekkel s igy érthető, ha emberéletben és munkaerőben nagy vagyoni előnyöket szereztek. Nem szabad az emberi életből uzsorát húz­ni. Reménye van, hogy lesz még Sá­toraljaújhelyben is olyan városi ad­minisztráció, mely mindeme kérdése­ket kedvezően oldja meg. A város talaja részben egészség­telen, mert nyirkos és talajvizet tart. A ma építkezőket kényszeríteni kell a talajvíz elleni védekezésre, izoláló csatornák készíttetése által. A Ronyva mentén levő helyek egy részén, ha­bár a talaj mélyebb fekvésű is, a ta­lajvíz állása oly mély, (4—5 méter) hogy az a lakásokra csirafejlődés te­kintetében nem bir befolyással. A város klimatikus viszonyai igen kedvezők. Az átlagos évi hőfok 9 5. Igen kedvező a légáramlás s ha magasabb házak épülnek, az általá­nos egészségügyi viszonyok sokat fognak javulni. Vízügyi viszonyaink a városi víz­vezeték felépítése által elég jó képet nyújtanak, mert mély furásu kutak­ból, betoncsatornákban, egészséges jó vizet kapunk. Nem mellőzhető azon­ban a városi köz- és magánkutak fenntartása, mert a vízvezeték eset­leges hibája alkalmával ezekre len­nénk utalva. Éppen azért kívánatos, hogy a városi orvosok e kutak kör­nyékére gondot fordítsanak, nehogy talajfertőzés folytán azok veszélye­sekké válhassanak. A vízvezetéket illetően pedig kívánatosnak tartja, hogy a városi főorvos legalább óv- negyedenkint tegyen jelentést a kép­viselőtestületnek a vízvezetéki viz bakteorologiai vizsgálatáról, mert en­nek szennyezése csak járványokat idézhetne elő. Míg egy cm8 vízveze­téki ülepedésben csak 300 bacillus található, addig nincs baj, de ha 3 millió a baktériumok száma, az már veszélyt jelent. Kevés nálunk a vízfogyasztás. Ez pedig igen lényeges kérdés. Fe- jenkint átlag 40 liter vizet fogyaszt naponta Sátoraljaújhely város lakos­sága. Például hozza fel, hogy a köz­kórházban a napi vízfogyasztás fe- jenkint 150—170 liter. Ez a tisztaság fokmérője. Több vízfogyasztás kívá­natos. A csatornázás sürgősen megol­dandó s elsőrendű közegészségügyi Kérdés. Felszíni csatornáink csak az eső- és szennyvizet vezetik el, a meg­levő betoncsatornákba pedig naponta 140 hliternyi ürülék ömlik s megy le a Ronyvába, melynek vizét nagy te­rületen fertőzteti. Mégis előfordulnak esetek, hogy a Ronyva mentén ser­tést ölök a húst e szennyes vízben mossák meg. Joggal feltehető, hogy cholera esetén a városnak Ronyva- menti részein lakók 60%-át kipuszti- taná a járvány. A trágyadombok és pöcegödrök tartalmának kihordása tárgyában csak papiroson van meg a városi szabály- rendelet. A seprés pedig nemcsak hogy botránkoztató, de nyílt merény­let az emberi élet ellen. Mindig ak­kor söprik az utcákat, mikor a napi forgalom legélénkebb s a mellékut­cákon akkor is öntözés nélkül. A felvert por, mely a legveszélyesebb fertőző anyag, még meglehetős ma­gasságban is elér óránkint 30—40 miligramot. Ez a tüdővész legfőbb oka. Valósággal kegyetlenség az utca- seprést nem a forgalmon kívüli órák­ban végezni. Sátoraljaújhely városnak nincs megfelelő piaca. Az élelmiszerek fer­tőzötten kerülnek házainkba. Az ut­cai forgalom legélénkebb területén árusítják azokat, szennyes rongyok­kal letakarva, végig kóstolgatás mel­lett. A tífuszt és vörhenyt igy hur­colják be e városba, amely valóban szerencsétlen helyzetben van. Kül­földi példákat hoz fel, hol alig 3000 lakosú helységekben legalább desz­kából készült, fedett és beton áru­asztalokkal ellátott csarnokokban áru­sítják az élelmiszereket. Vásárcsar­nokra feltétlenül szükség van. Botrányos a leölt állatok húsá­nak a vágóhidról való beszállítása is. Mig a városba érnek vele, a nyitott, szűk szekereken belepi azokat a por, holott egy vitorlavászon borító már igen jó és elég olcsó védőeszköz lenne. — A péksütemények szállítása pedig a legbotrányosabb. Az üzletek­ben o sütemények összefogdosása, megropogtatása napirenden van, mig pl. a fővárosban a pók maga is csak fogóval veszi fel a süteményt s adja át a vevőnek. Látott Sátoraljaujhe’^- ben szekeret, melyen egyik nap trá­gyát szállítottak, másik napon zsem­lyéket. Az egymásba rakható pókko­sarak a szennyes talajra rakatván le, egymást fertőztetik. Mindeme hiányo­kon még segítve lesz, addig csak azt ajánlhatja a közönségnek, hogy ott­hon süssön, ha pedig zsemlyét vesz, azt pirítsa ki 200 fokos hő mellett. A dispensaire rendszerről adott még okos tanácsokat dr. Chudovszky a közönségnek, majd az alkohol nagy­mérvű pusztításaira térve át kijelen­tette, hogy valóban igaza van a kir. pénzügyigazgatónak, midőn a korcs­mák elszaporodását meggátolni tö­rekszik, de kívánatos, hogy ne csak az elszaporodás ellen küzdjön, de az italmérések számát is lehetőleg apasz- sza, mert az alkohol több embert öl meg még a tüdővósznól is. Végül a . városi orvosoknak adott jó tanácsot. Ót évi itt lakásának ideje alatt soha sem látta, hogy egyetlen ház kapuján is kint lett volt a fi­gyelmeztető vörös cédula, ahol fertőző beteg volt. Ez mulasztás a közegész­ségügy terén, amely téren pedig sem tréfának, sem hanyagságnak nincs helye. Az előadást feszült figyelemmel hallgatta a több száz főnyi közönség s befejeztével lelkesen megéljenezte és tapsolta a kiváló szaktudóst. VARMEGYE ÉS VAROS. )( A kam. kültagok választását intéző közp. bizottság ülése. Az ipar­kamarai kültagok választását Zem­plén vármegyében intéző központi bizottság legutóbb tartott ülésén a sátoraljaújhelyi kerületre albizottsági elnökül: Pataky Miklós városi fő­jegyzőt, tagokul: Barna Dezső s Csörghe Gyula kereskedőket, Zom- bory János és Rolny Adolf iparoso­kat jelölte és küldte ki. )( Uj megyebizottsági tagok. A folyó évben elhalt és elköltözött vá-

Next

/
Thumbnails
Contents