Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-11-13 / 91. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. November 13. suthhoz eddigi bejelentéssel 85. Van még 30 olyan, aki eddig szint nem vallott. Nem tudható, hogy ezek hová csatlakoznak, de mivel a Kossuth-pártiakat a 136 főből álló hatvanhetesek valószínűleg támogatni fogják, sőt a 64 nemzetiségi és horvát képviselő is aligha megy a Juszth- féle táborba. Derül tehát. Jobb jövő küszöbén állunk, elkövetkezik rövidesen egy olyan uj kialakulás, mely higgadt, érett elemek és túlzók tábora között enged választást. A nemzet majd ítél, Ítéletét mindenki megnyugvással fogadja. Vándortárlat a felvidéken. — nov. 12. Sátoraljaújhely város finom eszt- hetikai ízlésű közönségének bizonynyal élénk emlékezetében van még azon vándortárlat, mely 1906. évben a felvidék nagyobb jelentőséggel biró gócaiban mutatta be a figurativ tartalmú érzéki művészet hazai festmény-alkotásainak legjavát. Eger, Miskolcz, Kassa, Eperjes, Gyöngyös és Debreczen városa mellett Sátoraljaújhely város közönsége is részesült ama szerencsében, hogy élvezhette a hatásokat, melyeket az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács gonddal megvalósított szép terve kivitelével: a vidéki vándortárlatok rendezésével elért. Az úttörő munka, mely célul a művészi ízlés, esztétikai érzék fejlesztését tűzte ki a vidéki kirándulások rendezésével a külső perifériákon, — mint azt a következmények igazolták, — nem volt eredménytelen. Szélesek és kiterjedtek azok a körök, a hol a művészet és müizlés fejlesztését célzó akció sikert aratott, melynek meg volt ama haszna is, hogy lak mellett legyek éjjel, nappal; ne dohányozzon a közelemben, igy a fuldoklás nem fog ismétlődni s amily gyorsan csak lehet utazzunk el, mert ez a levegő még jobban elősegíti a véget. Most értem már, miért akartál te mindenáron nyitott ablak mellett aludni; holott azelőtt óvtál még a fúvó széltől is. És én még ellenkeztem veled; alig tudtál rábirni, hogy engedjem az ablakot kinyitni. S hogy nem dohányoztál 1 Te, aki tiz, tizenöt cigarettet elszívtál egy este. Fel is tűnt nekem; kérdeztem: mi az oka ? s te azt mondtad: le akarsz szokni róla, mert észrevetted, hogy árt. Ártott, de nem neked, nekem ártott volna. Azt mondtam akkor neked: na jöjj ide édes kis uram, megcsókollak érte, most okos, jó ember vagy. Hozzám jöttél s mielőtt én megcsókoltalak volna, megfogtad a kezemet és homlokon csókoltál, lassan, gyöngéden, úgy: mint vőlegény korodban szoktad. Mióta a feleséged lettem, sohasem csókoltál igy. Kérdőleg néztem rád. Egybefonódott a tekintetünk, aztán hirtelen átkaroltál úgy, mint szoktál; erősen, szorosan s csókoltál hosszan, soká, majd megfojtottál a csókoddal ... Oh ha akkor, abban a percben meghallhattam volna! Milyen szép, milyen gyönyörű lett volna az a halál. Megcsókoltál, pedig te akkor már tudtad, hogy ez halálos méreg neked. uj területeket hódított meg — a magyar képzőművészeti alkotások fogyasztói, vevői s müpártolói szaporításával — a magyar művész s szobrász gárda részére. — Piac ugyanis, melyen a művész erkölcsi siker mellett munkája anyagi értékét is megkapta volna: jóformán csak a fővárosban van és — a kis számú kivételek részére! — külföldön, de a kereslet kicsiny lévén, sok igaz tehetségünk van, mely nem tud a haza földjén megélni és boldogulni. És ez a siralmas, mindennapi helyzet, az ismétlődő tapasztalati tények már előre sejttették, hogy nem lesz hiábavaló, meddő s felesleges a munka, ha vidéki vándorkiállítások rendezése révén a nézés gyakorlata által a szépnek megnyert vidéki közönséget is sikerül megnyerni s elvezetni a művészet rejtett élvezeteinek léleküditő forrásaihoz. A kultur szempontból jelentős, nagyobb vidéki városoknak csoportosítása a művészeti kultúrának a fővárosból a vi-> dékre való decentralizálására : helyes volt, mint terv s eredmónythozó, mint realizált eszme. Ez a siker s az elért eredmény ösztönzéssel, kecsegtető reménynyel bir a jövőre is s ennek köszönhető hogy a vándor képkiállitások rendezését a jövő évben meg fogja ismételni az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács, melynek választmánya a Budapesten megtartott legutóbbi ülésében már teljesen döntött ez ügyben. A felvidéki vándorkiállítás rendezésének megismétlését kimondó határozat felette kedvező Sátoraljaújhely müértő és müpártoló közönségére nézve. A felvidéki vándortárlat ugyanis újra azokban a városokban lesz rendezve, mint 1906. évben s igy újból alkalma lesz közönségünknek a hazai festőművészek jeleseinek a kul- tur-utra vitt alkotásaiban gyönyörűé nem hallgattál a tudós professzor gondos tanácsára, látom, érzem, tudom : jobban szeretsz az életednél is engem, a boldogságomért fel tudnád áldozni a te egészséges életedet. Csakhogy én ezt nem akarom! Én ezt meg fogom akadályozni. Én azt akarom, hogy élj, neked jogod van az élethez, te egészséges vagy. Én pedig szép csöndesen meghalok . . . Ne ellenkezz édes uram, ennek igy kell lenni. Lásd, én szépen, nyugodtan átgondoltam az egészet. Ha én élve maradnék, te mindennap nemcsak egyszer, sokszor megcsókolnál, mert boldoggá akarnád tenni az utolsó napjaimat. Én pedig most már úgy sem lehetnék teljesen boldog, mert tudom: hogy csak napjaim vannak már és tudok még mást is, azt, hogy neked méreg a csókom, megölnélek vele. Hát lásd édes uram, igy lesz az jó, ón igy akarom. Ne menj el tőlem, maradj itt mellettem; az orvos úgy sem segíthet rajtam, ne is kérdezd mi fog megölni, biztos szer tudom, már is gyöngülni kezdek ... így, igy, ide hajtom fejed a te széles melledre, megfogom a kezed, a szemedbe nézek — és látod, olyan nyugodtan várom a halált — hisz nem is lesz az nehéz, ha igy jön el, ha igy hunyom le a szemeimet az örök álomra, te melletted, a te kezed fogva, én édes szerelmes, erős uram ... ködni, müérzékét s szépizlését fejleszteni. A három hónapra terjedő vándorkiállítás igazgatója újból az e téren maradandó s értékes érdemeket szerzett Balogh Bertalan lesz, kinek e megbízatása — az elért eredmények s a múlt tapasztalatai nyomán remélhetjük ezt — a vándor-turnus sikerének egyik fő biztosítékát fogja képezni. Balogh Bertalan tollal, agilitással, szellemi s fizikai munkával szolgálta s szolgálja a vándorkiállítások igazgatása s rendezése ügyét, igazán szép volna, ha e törekvések újból elismerésre lelvén: tágulna a müpártolók, érdeklődők s vevők köre s fokozódnék a közfigyelem a művészi misszió iránt városunkban is. A vándortárlat felvidéki utjának előkészületeit az Orsz. Képzőművészeti Tanács már megtette s igy remélhető, hogy ősz helyett még a tavasz folyamán rándul útjára s igy Sátoraljaújhelybe is a vidéki kép- kiállitás. Mikor örömmel adjuk a vándortárlat szervezéséről s hozzánk való uj ellátogatásáról szóló megbízható értesülésünket közönségünk számára; előre is élénk figyelemmel fordulunk a készülő kultur-esemóny felé, mely kell, hogy annak idején széleskörű érdeklődést váltson ki finomizlésü közönségünk részéről. Németh Pál. VÁRMEGYE ÉS VAROS — Áz anyakönyvi hivatal vizsgálata. A sátoraljaújhelyi állami anyakönyvi hivatalban ma hivatalos vizsgálat volt, melyet Pokoly Lajos m. kir. belügyminiszteri fogalmazó, a zemplénvármegyei anyakönyvi kerületek anyakönyvi hivatalainak megvizsgálásával megbízott miniszteri biztos foganatosított. )( Pályázat az árvaszéki ülnöki állásra. Áz újonnan rendszeresített s a belügyminiszter intézvényeivel jóváhagyott uj árvaszéki ülnöki állásra Dókus Gyula alispán már kiirta a pályázatot. Az állás, amelyre — mint megírtuk — Boronkay László tb. árvaszéki ülnök pályázik, 3600 kor. törzsfizetéssel s 1040 korona lakbérrel van javadalmazva. A pályázat december hó 10-ikőn jár le. )( Tisztujitás Mádon. Mád nagyközség birájául az állásáról lemondott Kalmár János helyére Fan- csalszky Ferenc városi pénztáros, pénztárossá Barna János, törvény- bíróul Rácz Károly leltek megválasztva. Bánócz ünnepe. — Templom- s iskolaszentelós Bánóezon. — — nov. 11. Folyó hó 7-ikén nagy ünnepség zajlott le Bánóezon, a magyarság kultúrájának ez északkeleti, egyik végvárában. A ref. templom és iskola lett újjáépítve, melynek költségeit a hívek fedezték kivetés utján, azzal a különbséggel, hogy Kazinczy Arthur egymaga 2000 koronával vette ki az oroszlánrészt a teherből. A nagy munka befejeztetvén, csak az ünnepies aktus volt hátra már, melynek keretében a közcélnak átadják a rekonstruált, szép, uj épületeket, hogy megfelelhessenek s szolgáljanak tovább is méltán magasztos, nemes feladataiknak. Az átépítés, újítás és nagyarányú tatarozás során a templom és iskola egészen uj tetőt kapott, cinklemezzel lett fedve, a templom ki lett festve s keramittal rakatott ki. Az összegyűlt összegből a lelkész cselédje részére uj telket is vettek s arra lakot építettek. A templom s iskola újítása 20,000 koronába került. Á magasztos célú s rendeltetésű uj alkotásokat: a templomot s iskolát folyó hó 7-ikén szentelték fel Bá- nóczon a ref. egyház híveinek nagy érdeklődése, részvétele közben. Már az érkező vonatokról lehetett látni az újjáépített ref. templom tornyáról lengő tricolor alatt hemzsegő, ezernyi népet. A megjelentek között ott volt a vidék előkelősége ólén Bajusz Andor nagymihályi főszolgabíróval s a felső zempléni ref. egyházmegye vezető elemeivel: a papi tanácsbirákkal. A templom előtt, hatalmas ünneplő közönség érdeklődésétől kisérve, a megnyitó beszédet: Virág József ta- nácsbiró, lasztoméri lelkész tartotta meg. A bibliai idézetekkel ékített nagyhatású beszéd maradandó, hatást tett a jelenvolt közönségre. Ő vette át a kulcsokat s szintén ő mondotta el a templom belsejében is felszentelő remek imáját. Az ima elhangzása után Péter Mihály gálszéesi lelkész, egyházmegyei főjegyző tartott remek kidolgozású egyházi szónoklatot, mely mindvégig lekötve tartotta a hallgatóság figyelmét. Péter Mihály szónoklatának főtétele : a protestáns templomok voltak. Kifejti, hogy a protestáns templomokat az ég táplálja s ezért lehetnek a népmiiveltség és szabadság, az igaz hit s az ebből folyó cselekedeteknek s a hazaszeretetnek terjesztői. Az úrvacsorát Sütő Kálmán egyházmegyei aljegyző osztotta ki, mig a templomon kívül a tótajku híveknek Nyitrny Lajos tussai lelkész prédikált. A felszentelési szertartás befejezése után a papiakon közebéd volt, hol az ünnepségen jelenvolt előkelőség vett részt. Hutka József esperes lelkész volt a szives házigazda, kinek örömnapja volt, hiszen tevékenységének, nemes fáradozásának jutalmában gyönyörködhetett, elkészült a mü, mely önmagában is legnagyobb jutalma a létesítés ügyében tett fáradozásnak s szebben beszél minden elismerésnél s minden jutalomnál. — Boldog ember az, kinek tett vágya, lelki ereje nem csökken, de gyarapszik az idővel. A lakoma során több felköszöntő hangzott el Hutka József esperes, Kazinczy Arthur főgondnok, Bajusz Andor főszolgabíró s Kolonay Tamás körjegyzőre. Mikor a felszentelési ünnepségek lefolyásáról beszámolva, azok neveinek említéséhez érünk, kik a szép cél elérésében fáradoztak : első helyen kell megemlítenünk Kazinczy Arthur főgondnokét, ki 2000 korona adományával segítette a tervet valóra válásában, a nemes agilitással fáradozó Hutka József esperesét s az áldozatkész hitközségét, akiknek együttes munkája, fáradhatlansága s áldozat- készsége juttatta a lezajlott szép ünnepséghez a ref. híveket. Leljék a szent célok lelkes munkásai jutalmukat s a hálát az elért eredményben s abban a boldogító érzésben, mely Isteni gondoskodásra eltölti azok lelkét, kik nemes és szent célok elérésén fáradoznak. olcsó és hBdpező fizetési feltételek mellett. Bővebb felvilágosítást ad : Dr. Betteheim Mob Ügyvéd Sátoraljaújhely, Kazinczy-u. 11.
